Ajax-loader

Jakó Zsigmond könyvei a rukkolán


Jakó Zsigmond - Társadalom, ​egyház, művelődés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jakó Zsigmond - Írás, ​könyv, értelmiség
E ​kötet szerzőjének választása azért esett az írás, a könyv és a középkori értelmiség történetével foglalkozó tanulmányra, mert úgy érzi, hogy kutatói egyénisége döntő módon e témakörön munkálódott ki. Egyébként is vallja, hogy a tudományos haladás egyik előfeltétele a folytonosság, nemzedékek munkájának egymásra építése. Esetében a kapcsolódást ez a témakör jelentette. Egykori professzorai több mint negyven esztendővel ezelőtt főként ezen a területen végzett magvetésükkel jegyezték el éppen induló diákjukat végérvényesen a középkor kutatásának. Legyen tehát e kötet mindenekelőtt a tanítvány nekik szóló számadása arról, hogy miként sáfárkodhatott a tőlük kapott indításokkal és talentumokkal. E témák a szerző tudományos érdeklődésének forrásvidékére kalauzolják el az olvasót. Oda, ahonnan nézve egyéb termésével együtt - áttekinthetőbbé válik, és törekvései már betájolhatók a tudománytörténeti előzmények közé. Ebben a meggyőződésben e kötet számadás és bizonyság kíván lenni mint a történész-céh egésze, mint pedig nemzetiségi olvasóközönségünk színe előtt. Számadás és bizonyosság ama kutatói felfogás eredményességéről, mely úgy véli, hogy a magyar és a szász nemzetiség történetének feltárása, historiográfiai hagyományainak értékesítése nemcsak az erdélyi országrész hajdanának alaposabb megismeréséhez nélkülözhetetlen, hanem bizonyos vonatkozásokban hasznos tanulságokkal szolgálható történetírásunk egészének is.

Jakó Zsigmond - Írás, ​levéltár, társadalom
Jakó ​Zsigmond (1916, Biharfélegyháza - 2008, Kolozsvár) a hajdúböszörményi Kálvineumban érettségizett, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett, majd ugyanott doktorált. 1939-1941 között gyakornok (PPTE Népiségtörténeti Intézet, Magyar Országos Levéltár). 1941-1950 között Kolozsvárott az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának őre, majd utolsó igazgatója. 1942-től vett részt a kolozsvári egyetemi oktatásban, 1947-1981 között professzorként. A Román Akadémia kolozsvári Történeti Intézetének tudományos munkatársa (1949-1981). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület újjászervezője, elnöke (1990-1994), 1986-tól a Magyar Történelmi Társulat, 1988-tól az MTA, 1995-től az EME, 1996-tól a Román Akadémia tiszteleti tagja. 1996-ban Széchenyi-díjat kapott. A történetkutatás korszerű műhelyévé fejlesztette az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárát, megkétszerezve állományát az erdélyi magyar magánlevéltárak háborús pusztításokból való kimentésével. Munkássága elsősorban az erdélyi középkorhoz kapcsolódott, de foglalkozott történeti segédtudományokkal, középkori és kora újkori társadalom- és művelődéstörténettel, 19. századi tudománytörténettel is. Történészek nemzedékeit nevelte az erdélyi történetkutatás számára. Kialakította az EME kutatóintézetét, fiatal kutatókat kapcsolva be a tudományos munkába, és számos nagyobb forráskiadást indított útjára.

Jakó Zsigmond - Erdélyi ​féniks
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csetri Elek - Jakó Zsigmond - Tonk Sándor - Művelődéstörténeti ​tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jakó Zsigmond - Radu Manolescu - A ​latin írás története
"A ​latin ábécé, a világ legelterjedtebb és legpraktikusabb írásrendszere több mint 2500 esztendős múltra tekint vissza. Alapjául a nyugati görög írásnak az a változata szolgált, amelyet Chalcis városából való görög telepesek az i. e. VIII. század körül hoztak magukkal Dél-Itáliába."

Kollekciók