Ajax-loader

Kodály Zoltán könyvei a rukkolán


Kodály Zoltán - Ötfokú zene I.
100 magyar népdal

Kodály Zoltán - Ötfokú ​zene II.
100 ​kis induló

Kodály Zoltán - Ádám Jenő - Énekes ​könyv - Általános iskola, 7. osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Ádám Jenő - Énekes ​könyv - Általános iskola, 8. osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Válogatott ​bicíniumok
Hat ​év tapasztalata szükségessé tette e gyűjtemény kibővítését. Két irányban: egyrészt kevés volt a könnyű darab, másrészt a 2. füzet tartalma a mai igényt nem elégíti ki. Szeretném pedagógusainkat meggyőzni, hogy a tanulók fejlődését gyorsítja, s egyben a maguk munkáját könnyíti, ha minél előbb megkezdik a kétszólamú éneklést. A kézjelről, majd betűkről végzett elemi gyakorlatok után könnyen győzik a bicíniumokat kótából is, mihelyt biztosan olvasnak. Minden órán tanácsos az Énekeljünk tisztán egy-egy példáját elővenni, eleinte kézjelről. Ez az egyetlen biztosíték a hamis ének ellen, jobb, mint a zongora. Maga alatt vágja a fát az a tanító, aki zongora mellett akar tiszta éneket tanítani. Mi jobb? Egy-egy ünnepre vért izzadva, hallás után betanítani a szólamokat, vagy simán leolvasni és mindjárt a kidolgozásba fogni? Így nem agyonpróbált (=agyonunt) darabokkal lépnek a pódiumra, és mellesleg - ami a fő: fejlődik a gyermekek hallása, zeneérzéke, ízlése. A két szólam inkább függetlenül mozgó legyen, tercpárhuzamok nem fejlesztik a hallást, nem is illenek magyar dallamhoz. A szövegtelenek inkább a zenére koncentrálják a figyelmet, de a szövegeseket is szolmizáljuk előbb, csak ha zeneileg teljesen tiszták, adjuk hozzá a szöveget, miután kiejtését hibátlanná csiszoltuk. Kodály Zoltán 1967. február 28

Kodály Zoltán - Kis emberek dalai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Kis emberek dalai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Magyar népzene tára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Lutz Besch - Utam ​a zenéhez
Kodály ​Zoltán szól hozzánk e lapokról. Önmagáról vall. Ez teszi utolsó könyvét kétszeresen értékessé. Összegyűjtött írásainak két kötete, mely Visszatekintés címmel Bónis Ferenc sajtó alá rendezésében jelent meg, rövid utolsó fejezetében adja közre valamennyi önéletrajzi vonatkozású megnyilatkozását. E fejezet folytatásaként jött létre ez a kötet, mintegy az életmű lezárásaként. Igazi "visszatekintés"; végső összegzése alkotói, tudományos és pedagógiai elveinek. Egyben pedig útmutató is azok számára, akik művészete, munkássága iránt érdeklődnek. Keresztury Mária hű és pontos tolmácsa a Lutz Besch-sel folytatott élénk, fordulatos beszélgetéseknek. A német könyvben Ernest Ansermet, Benjamin Britten és Yehudi Menuhin köszöntötte az élő Kodályt. A magyar kiadásban Szabolcsi Bence búcsúztatja a közben elhunyt mestert.

Kodály Zoltán - Vegyeskarok
Ez ​a kiadás Bárdos Lajos közreműködésével készült. Csak kottákat tartalmaz.

Kodály Zoltán - Néphagyomány ​és zenekultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Ádám Jenő - Énekes ​könyv - Általános iskola, 2. osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Psalmus ​Hungaricus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Magyar ​zene, magyar nyelv, magyar vers
Kodály ​Zoltán hátrahagyott írásainak újabb gyűjteményében, a Vargyas Lajos által gondosan és invenciózusan kötetté szerkesztett föl jegyzésekben, tudományos igényű gondolatrögzítésekben, bensőséges-lírai vallomásokban s nemegyszer indulatos sorokban nem kisebb bátorságra biztat bennünket, mint hogy „merjünk magyarok lenni", s legyen erkölcsi erőnk „magyarságból megújulni". Mentsük meg zenei és nyelvi kincseinket, s építsük tovább, építsük fel a magyar kultúra Templomát. Különben elveszünk, mert elveszítjük arcunkat, „külön népegyéniségünket" - a világnak is értéket jelentő magyarságunkat. S a megújulás kútfeje csak a népi kultúra lehet. A zenében a népdal, amit (a kötetben gyakran fölidézett) Bartóknak is és neki - Kodálynak - is a tiszta forrásnál, emberpróbálóan fáradalmas, de gyönyörű eredményű falusi stúdiumok során lehetett és kellett megismernie, hogy aztán itthon és a világban egyaránt bizonyíthassák: „van egy külön magyar európaiság". Kodály szerint lehetséges a civilizációs egyöntetűségtől elütő, sajátosan és méltóan magyar társadalmi fejlődés is. „Egy magyar urbanitás körvonala lebeg előttem - olvashatjuk reményeit, vágyait is rögzítő feljegyzéseiben amely különbözni fog a mai nyegle, raccsoló és parvenüen túlfinomkodó, idegenből rosszul fordított urbanitások torz keverékétől, ...ami egyenértékű a franciával, angollal, és mégis nem kölcsönkért ruha, ami lötyög rajtunk, hanem a magunké." Megmaradásnak és megújulásnak, kultúra és élet magasabb szintre emelésének azonban csak akkor lehet biztos esélye, ha a feladatra rendeltetettek nem maradnak passzív szemlélői történetünknek, történelmünknek: „Irtsuk ki már közülünk - írja Kodály Zoltán - azt a magyar áfiumot, hogy mindig azok csinálják a dolgokat, akik nem értenek hozzá, az igaziak meg tétlenül nézik."

Kodály Zoltán - Visszatekintés ​I-III.
Kodály ​Zoltán zenére nevelő, tudományos és publicisztikai írásainak első két kötete, 1964-es évszámmal, 1965-ben látott napvilágot; e két kötet kéziratát még ő maga hagyta jóvá, szövegét, adott esetben, finomította. Negyedszázados új kutatások eredményeként 1989-ben, tizenkét esztendővel a szerző halála után jelent meg az előbbiek mondandóját teljesebbé tévő harmadik kötet. Ma már könyvészeti ritkaság mindhárom. Együttes új kiadásukra csak a 2007-es ünnepi Kodály-év adott alkalmat. Arra is, hogy a gyűjtemény az előbbieknél is gazdagabb legyen: hogy a záró kötetben helyet kapjanak a legújabban feltárt írások, beszédek, hiteles nyilatkozatok. (...)

Kodály Zoltán - Magyarság ​a zenében
"Legkevesebbet ​talán a németektől vettük át. Nem csoda; homlokegyenest ellenkezik már a két nyelv ritmusa és hangsúlya, ezenfelül a tisztán zenei sajátságok is ellentétesek... A német motívum majd mindig súlytalanul kezdődik, a magyar soha. A dallam ascendens, tercekből épül: a magyar descendens, kvartokon épül. A német szereti nyújtani és magas hanggal kiemelni a hangsúlyt. A magyar a hangsúlyos rövid szótagos sohasem nyújtja, s nem gondol azzal, hogy hangsúlyos helyre mindig magasabb hang kerüljön." 1939-ben, midőn e sorok megjelentek, nem kellett ahhoz kifinomult hallás: a világhírű muzsikus ezúttal nemcsak a zenéről beszél...

Kodály Zoltán - A ​magyar népzene
Kodály, ​e tanulmány első kiadásának előszavában, ekként foglalta össze a népzene jelentőségét: "Egészséges nemzet életének annyira szerves része, hogy ott találjuk mindenütt: jelen van a művészetben, a közoktatásban, a társadalmi élet megnyilvánulásaiban. Mindig a nemzeti élet satnyulásának jele, ha a népzene valamely téren háttérbe szorul." A népzene megismerésének ma is egyik legfontosabb útmutatója Kodály összefoglaló tanulmánya. Rövid összegezésben tárja fel népzenénk legfontosabb sajátságait, problémáit, eredet-kérdéseit. Ismerteti a különböző műfajokat, típusokat, a népdal és népi tánczene megszólalásának alkalmait, tárgyalja a gyűjtés kérdéseit.

Kodály Zoltán - Ádám Jenő - Énekes ​könyv - Általános iskola, 3. osztály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - A ​zene mindenkié
"Mi ​a magunk lábán akarunk állni, és az egész világ kultúrájából azt akarjuk felszívni, ami nekünk használ, ami minket táplál, erősít. Amiből megtanuljuk a magunk lényegét minél teljesebben kifejezni."(Kodály Zoltán: A zene mindenkié Zeneműkiadó Bp. 1975. 31.p)

Ádám Jenő - Kodály Zoltán - Énekes ​könyv - Általános iskola, 1. osztály
Az ​1948. évi első kiadás reprint kiadása.

Bartók Béla - Kodály Zoltán - Népdalok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Férfikarok
-Ének ​Szent Istvánhoz -Esti Dal -A csikó -Jelenti magát jézus -Huszt /Kölcsey F./ -Katona dal -Fölszállott a páva /Ady E./ -Semmit ne bánkodjál -Kit kéne elvenni -Isten csodája /Petöfi S./ -Karádi Nóták -Bordal /Kölcsey F./ -Múlató gajd

Kodály Zoltán - 333 ​olvasógyakorlat
A ​Kodály módszer alkalmazásához komponált gyűjtemény. A szolmizációs hangjegyírást a kíséret nélküli énekléssel párosító Kodály módszer a gyermekek zeneiskolai tanításával kezdődően fejleszti a zenei nevelés legfontosabb alapelemeit: a zenei írás-olvasást és a ritmusérzéket.

Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A ​magyarság néprajza I-IV.
A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."

Kodály Zoltán - Közélet, ​vallomások, zeneélet
Non ​omnis moriar. A latin költő bizakodása, hogy nem mindenestül fog meghalni, Kodálynál nem csak arra vonatkozik, hogy művei túlélik, és fenntartják emlékezetét. Hagyott ő mást is ránk, amire nem számítottunk: egy hatalmas, teleírt, ismeretlen papírtömeget. Ami felülmúlja megjelent írásainak szintén nem csekély mennyiségét, amit különösen azóta látunk, hogy összeállt a Visszatekintés harmadik kötete is, amely nagyobb, mint a két első együttvéve. Tudtuk tehát, hogy sokat írt, sok minden érdekelte; de hogy igazán mennyi minden és hogy arra mennyi időt és szellemi erőt áldozott, azt csak most kezdjük látni, mióta hagyatékának ezt a részét is megismertük. Ennyit pusztán csak leírni, fizikai munkának is elismerésre méltó teljesítmény. Úgy látszik, szüksége volt az írásforma kényszerére, mikor gondolkodott. Miből áll ez a kézirattömeg? Különféle mértékben "elkészült" vagy különféle mértékben "megkezdett" fogalmazványokból. Vannak benne levelek, előadás-szövegek, amelyek letisztázva akár nyomdába vagy postára mehetnének, ha itt-ott nem volna bennük egy-egy befejezetlen mondat, egy-egy meg nem fogalmazott gondolatot jelző emlékeztető szó. Ilyen például egy orvosoknak tartott előadása, amit, úgy látszik, kész szövegből olvashatott fel. Vannak azután "tervezett" levelek, válaszok, hozzászólások már csak részben "kész" fogalmazási részletekkel. Némely szövegből kivehető, hogy valami előadásra, szereplésre "készült" vele: ilyenkor sok benne az emlékeztető szó. Ezeket bizonyára szabadon adta elő, s csak hozzákészült, hogy mit is akar elmondani. Ilyennek magam is tanúja voltam, mint a zeneakadémiai igazolóbizottság tagja, mikor eljött Zathureczky érdekében tanúskodni. Jól emlékszem, mit mondott akkor, s most ebben az anyagban elém került az a fogalmazvány, amellyel "készült" erre a kemény felszólalására. Tartalmilag pontosan megfelel annak, amit akkor elmondott, természetesen papiros nélkül, szabadon.

Kodály Zoltán - Zene ​az óvodában
"Ide ​bizony a zene elemi tüneményeinek gyermekkorban kezdődő, fokozatos beidegzése, sok éven át való gyakorlása kell; zenehallásra való rendszeres nevelés, amit csak az elemi és középiskola alapozhat meg. Kezdeni már az óvodában kell, mert ott a gyermek játszva megtanulja mindazt, amire az elemiben már késő."

Kollekciók