Ajax-loader

Kalmár György könyvei a rukkolán


Kalmár György - Szöulból ​jelentem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalmár György - A ​Niger partján
Az ​olvasónak fogalma sincsen arról, milyen kevesen múlt, hogy ez a könyv megszületett. Tíz percen. Ha azon az estén tíz perccel későbben érkezünk a Ghana-Togo határra, s az orrunk előtt ráteszik a sorompóra lakatot, nem jutunk át aznap. Ha nem jutunk át aznap, csak jóval későbben érkezünk a dahomeyi lagunákhoz. Ha későbben érkezünk a lagunákhoz, nem tudunk a vízen átmenni, mert így is az én kocsim volt az utolsó, amely átevickélt. Ha nem éviekél át, vissza kell fordulni, nem jutunk él Nigériába. S akkor nem írhatnám meg ezt az úti beszámolót.

Kalmár György - Stalter György - Jöjjön ​velünk Indiába!
Kalmár ​György, az ismert televíziós riporter utolsó könyvét tartja kezében az olvasó. A népszerű India-kutató halála előtt utoljára, e rendhagyó útikönyv megírásakor járta végig azt az országot, amelyet nála jobban csak kevesen ismertek és szerettek Magyarországon. Stalter Györggyel, a fiatal és jó nevű fotóművésszel bebarangolták az ismert és alig ismert Indiát, hogy megmutassák, hol, mit érdemes megnézni, és azt is, hogyan lehet odajutni. Nem csupán azokra a helyekre utaztak el, ahová a turistákat kalauzolni szokás: Delhibe, Ágrába, Dzsaipúrba, hanem a rádzsasztáni sivatagba, a dél-indiai templomvárosokba, a vidzsajanagari Cyber Caféba, a kocsini zsinagógába, a goai Se katedrálisba. A szerző újat tudott mondani Delhiről, Bombayről, vagyis a közismert helyekről, a fotós pedig olyan képeket készített erről a csodálatos országról, amilyeneket csak ritkán látni. A könyvbői megtudhatja az olvasó azt is, hová, hogyan, milyen úton és mennyiért juthat el, mert a szórakoztató történetek mellett részletes útikalauzt is talál. A szerzők célja nem kevesebb volt, mint elcsábítani Önt abba az országba, ahol, alighanem egyedül a világon, tökéletes harmóniában él együtt múlt és jelen. Könyvében Kalmár György utoljára ajánlja imádott országát az utazónak, megosztván vele mindazt, amiért Indiát szerette, amit oly sok kint eltöltött év alatt.

Kalmár György - "A ​női test igazsága"
Az ​a körülmény, hogy a kereszténységben hajlamosak vagyunk Istent szakállas öregúrként elképzelni, meghatározza a nemiséggel rendelkező szubjektumok számára a hit és a transzcendenciához való viszonyulás lehetséges módjait - írja a szerző a kötet bevezetőjében.

Kalmár György - Szöveg ​és vágy
Tanulmányok ​gyűjteménye ez a könyv. Szövegei elsősorban a derridai dekonstrukció és a lacani pszichoanalízis által egymásnak, önmaguknak és az irodalomnak feltett kérdések körül szövődnek, illetve azon kérdések körül, melyeket a hagyományosan irodalomnak nevezett jelenség tehet fel ezen elméleteknek. Más szóval az itt következő szövegek kérdés- és problémacentrikus írások, melyek tudományterületek és szövegtípusok találkozásából és dialógusából nyerik inspirációjukat. Fontos jellemzőjük a játékosság és az öröm: soha nem tudtam olyan szövegről írni, melynek nem élveztem az olvasását, ahogy olyanról sem, melynek olvasása nem ébresztett bennem többé-kevésbé provokatív kérdéseket. A pszichoanalízist és a dekonstrukciót is úgy olvasom, mint meglepő és szubverzív kérdések feltevésére alkalmas elméleteket, mint a jelentés új tereinek megnyitására képes szövegeket. Hasonlóképpen soha nem tudtam olyan „tudományos” szöveget sem létrehozni, melynek írása nem okozott (néha már-már megszállottsághoz hasonló) intellektuális (vagy egyéb) bizsergést. Reménykedem abban, hogy a szerzői szubjektum és szöveg közötti energiák ilyetén heves interakciója jót tesz az írásnak, és valamiképpen utoléri az olvasót is.

Kalmár György - India
A ​szerző évekig élt Indiában, de a kötettel mégsem útleírás és élménybeszámoló kerül az olvasó kezébe, hanem egy alapos, elemző, érdekes tanulmány erről az ellentmondásokkal teli, sajátosan egységes és tagolt országról. Természetesen különös értéket ad ennek az írásnak az a körülmény, hogy szerzője egy olyan újságíró, aki bejárta a legtávolabbi indiai államokat és személyesen ismerkedett meg az ottani élettel. A fő figyelmet a kötet írója India társadalmi és gazdasági problémáinak szentelte, a forradalmi lehetőségnek és az ugyanakkor érvényesülő konzervativizmusnak, a tőkés világ behatolásának és a szocialista országokkal kibontakozó kapcsolatoknak. Sajátos szerkezetű ez az állam nemcsak társadalmi és közigazgatási szempontból, de kulturális életben is. Különböző nemzeti egységek népesítik be ezt az országot, s mindezeknek önálló nyelvük, önálló kulturájuk, társadalmi és vallási szokásuk van. Hasonlóan sokrétű s ellentmondásos India kül- és belpolitikai élete is. Hogyan alakul majd az ország helyzete, milyen poziciót foglal el a világpolitikában - ezekre a kérdésekre is választ kapunk Kalmár György könyvéből.

Kalmár György - Arany ​Ghana
Nehéz ​meghatározni, mifajta könyvet tart a kezében az olvasó. Útikönyv is, de azért mégsem az, élménybeszámoló is, de annál többre törekszik, történelmi pillanatfelvételnek is lehetne nevezni egy ország három esztendejéről, de azért ez sem lenne pontos meghatározás. Szerepelnek benne krokodilusok és törzsfőnökök, szó esik sztrájkokról és politikai tüntetésekről, őserdei harcokról és a kakaópiacról. Talán csak azt kellene mondani: egy magyar újságíró három évig élt Afrikában, bejárt 18 országot, s közben mindig visszatért Ghanába, ahol letelepedett. Ezt az országot ismerte meg a legjobban, ide kötik élete egyik gazdag szakaszának legszebb élményei, s ide köti a szíve is. Ebben a könyvben elmondja, amit látott, aminek részese volt, amit átélt, legalábbis annyit abból, amennyi ebbe a Ghanáról szóló könyvbe belefér. Miért éppen Ghanáról szól ez a könyv? Mert a szerző történetesen éppen ott járt? Ez azonban nem volt véletlen. Hiszen Ghana Afrika egyik igen fontos állama, fekete Afrikának a hatvanas években felszabadult népei között az első, amely a függetlenség útjára lépett. Ezért sikerei jó példák, kudarcai figyelmeztetők egész Afrika számára. s ezen a földrészen, ahol az embereket annyira összeköti a közös múltjuk, életmódjuk hasonlósága, s annyira elválasztja a törzsi szétaprózottság, a nyelvi sokféleség, a közlekedés elmaradottsága, az emberek különösen figyelik egymást. Ghana bizonyos értelemben úttörő szerepet tölt be fekete Afrikában, s ezért különösen fontos, ami ott történik. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy soha nem volt gyarmata. Ennek azonban olyan következménye is van, hogy minálunk az emberek csak nagyon halvány s csupán az utolsó években kirajzolódott képük van a fekete kontinensről. Akadnak nálunk olyan emberek, akik Afrikával kapcsolatban csupán pálmafákra, dobokra és vadállatokra gondolnak. Mások pedig Európához hasonlónak képzelik, csak kicsit színesebbnek s kicsit forróbbnak annál. Ez a könyv segít abban, hogy Afrikát olyannak ismerjük meg, amilyen a valóságban.

Kalmár György - Mahátmá ​Gandhi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalmár György - Ghána ​útjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalmár György - Testek ​a vásznon
A ​Debreceni Egyetemi Kiadó és a Debreceni Egyetem Brit Kultúra Tanszéke gondozásában induló filmelméleti és filmkritikai könyvsorozat célja a magyar és külföldi tudományosság legfrissebb csapásirányaihoz szorosan kapcsolódó filmes témájú kutatások megjelentetése. Egy olyan fórum létrehozására törekszünk, amelyben megférnek egymás mellett a hazai és egyetemes filmkultúrával foglalkozó kutatások, a történeti és elméleti orientáltságú szövegek, a fiatal tehetségek és a már nemzetközileg is elismert szerzők munkái. A könyvsorozat célja gazdagítani a nagy múltú hazai filmkutatás és a nemzetközi filmtudományi műhelyek közötti párbeszédet.

Kalmár György - Lázadó ​nemzetek, vérző kisebbségek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kalmár György - A ​férfiasság alakzatai a rendszerváltás utáni magyar rendezői filmben
Ez ​az első magyar nyelvű monográfia az 1989-es rendszerváltás utáni magyar rendezői filmről. Elsősorban a filmek férfialakjait, a posztkommunista identitás alakzatait vizsgálja, ezt azonban mindig a kor társadalmi-kulturális jelenségeinek kontextusában teszi. Az elemzésekben így a filmtörténet rendre összekapcsolódik a társadalomtörténettel és az adott szociokulturális helyzetre adott identitáspolitikai válaszokkal, azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent a posztkommunista Kelet-Európában férfinak lenni. Kalmár György a Debreceni Egyetem Brit Irodalom Tanszékének habilitált docense. 1997-ben szerzett magyar-angol szakos diplomát a Debreceni Egyetemen, majd egy évig az Oxfordi Egyetemen végzett kutatást, 1999 óta a DE oktatója. Első PhD fokozatát filozófiából szerezte 2003-ban, a másodikat irodalomból 2007-ben. Fő kutatási területei az irodalom- és kultúraelmélet, a test és nemiség társadalmi konstrukciói, és a kortárs európai film. Ez az ötödik könyve.

Kalmár György - A ​bécsi kapu
Rejtelmes ​,titokzatos tájon,messzi idegen vidéken kóborolva talán nem is nehéz útirajzot írni - hiszen minden érdekes.Az emberek életmódja ,az utcák, a házak, a fák - minden különös,más.Könnyen találni az olvasó számára szenzációt........... Ausztria azonban,ahová ez a kis kötet - A bécsi kapu - elvezet,nem a szenzációk országa.Az emberek életmódja sem különös,Kevés ország van a világon ,amelyben oly kevés a rejtelem és a titok,mint osztrák szomszédainknál .Ausztria nem a fellobbanó indulatok,sem az égig röppenő álmok,sem a beláthatatlan mélységek országa..Ausztria hétköznapi ország,dolgos,szorgalmas,becsületes emberek lakják,akik szeretik a vidámságot,a zenét, az életet. Dehát az élet mégis mindig bonyolult ,s az ugyanolyan házakban,ugyanolyan lakásokban ,külsőleg ugyanúgy élő emberek is olyan végtelenül mások..Lépten-nyomon megfejtendő kérdőjelekre bukkan az ember ha az élet felszínén játszó fényeken és árnyékokon túl egy kissé a felszín mögé próbál látni,kikutatni a nyugalom állóvize mögött a sodró áramlatokat,ha megpróbálja nemcsak megnézni,hanem meg is érteni ezt az országot. Erre tett kísérlet ez a kis könyvecske.S,ha valamiben más mint a legtöbb írás ,amely eddig az osztrák szomszédainkról megjelent,akkor ebben más. Számunkra,magyarok számára azonfelül,hogy minden nép élete izgalmas,érdekes - különösen fontos ,hogy mi történik Ausztriában.A mi közös történelmünket aligha lehet egyenjogú kapcsolatok példájának emlegetni.Éppen ezért nem mindegy ,hogyan alakul kapcsolatunk ma, Ebben - ha nem is ez a legfontosabb - de van annak is szerepe,hogyan néznek ők miránk,s hogyan nézünk mi az osztrák népre,Hogy őszintén s becsületesen beszéljünk mindketten arról,mi van határainkon túl,mi van odaát.Sok mindenben versenyzünk kimondva vagy kimondatlanul osztrák szomszédainkkal,Jó lenne ha versenyeznénk ebben is:az őszinte tájékoztatásban.Nekünk attól félnivalónk semmiképpen sincs..

Kalmár György - A ​felrobbant ország
Első ​ízben 1968 késő őszén utaztam Pakisztánba Delhiből, gépkocsival, keresztül az országon, fel a Khyber-hágón át Kabulig, s persze vissza. Az akkori élményeken, benyomásokon ugyan átsütött a politikai helyzet forrósága, de még nem kötöttek le — mint a nemzetközi politikával foglalkozó újságírót — a „nagy" események, s inkább az élet apró rezdüléseire figyeltem. A következő évben, 1969 tavaszán Daccába repültem, s megismerkedtem a bengáli kérdéssel, amelyről akkoriban nálunk még nemigen hallottak. 1971 márciusában ismét Pakisztánba utaztam: rövid karachi tartózkodás után Daccába repültem. 1971 decemberében — mint haditudósító — részt vettem az indiai—pakisztáni háborúban, és lapom részére küldtem jelentéseket. 1972 márciusában pedig az addigra már felszabadult Bengáli Népi Köztársaság első születésnapján voltam jelen... Sajátos útleírás kerekedett ki ebből az öt év alatt megtett utazásból. Történelmi riportnak inkább nevezném. Éveken és utakon vezet át, s megkísérli azt is meglátni és megmutatni, amit ritkán lát meg utazó. Történelmi tanulmánynak is nevezhetném egy szerencsés ember feljegyzéseinek, aki éppen akkor járt a világ egyik legizgalmasabb, legszebb táján, amikor ott az idő kereke fordult egyet.

Kalmár György - Indira ​Gandhi
Különös ​asszony. Könnyebb a szelet marokra fogni, mint őt meghatározni. Éveken át úgy beszéltek róla: "Indira? Ó, igen kedves teremtés. És milyen szerény." Az indiai politika vénei csak azért nem gáncsolták el, mert nem tartottak tőle. Ártalmatlan, nem ért a dolgokhoz, tapasztalatlan, határozatlan... Valóban ilyen volt, és csak az apja halála utáni évek, a történelem kényszerűségei tanították meg arra, hogy mit kell tennie? Vagy jobbnak látta éveken át hallgatni, hogy amikor majd eljön az ő ideje, szólhasson? Ezt csak találgatni lehet. Egy bizonyos: ma ő testesíti meg India népei szemében azt az utat, amelyen Nehru elindult. S azok az emberek, akiknek súlyos napi gondjaik között ő jelenti a reményt, bíznak benne.

Kollekciók