Szalay Károly könyvei a rukkolán

Szalay Károly - Bikakolostor
Egy ​csodálatos tó közepén, egy elvarázsolt szépségű szigeten áll egy régi kolostor, fiatal férfiak, kutatók dolgoznak, kísérleteznek, vitatkoznak és szeretkeznek ebben a huszadik század végi paradicsomban. Idill, szerelem, merész viták, parázs szellemi élet festők műtermeiben, balladai történetek a sziget őslakóiról. Mígnem megjelenik Halupka Árpád, korunk kísértete, aki mint a savas eső, elhervaszt mindent, ami szép és emberi. Áldatlan munkálkodásához megtalálja a szövetségeseit a kutatók, az akadémikusok között, akik kiárusítják tudományuk igazságait, a társadalom és természet érdekeit... A fordulatos események, a csapongó hangulatok, a merész viták és szellemes okfejtések, az érzékletes táj- és szeretkezésleírások úgy magával ragadják a Bikakolostor olvasóját, hogy nehéz eldöntenie: pornónak álcázott szatírát vagy társadalmi gúnyrajznak maszkírozott magyar ezeregyéjszakát vett-e a kezébe?

Szalay Károly - Jacques ​Tati
Legtöbb ​filmjének főszereplője, a saját maga alakította nyakigláb Hulot úr, a modern világhoz adaptálódni képtelen, mindig barátságos és segítőkész, ám a szociális érintkezésben esetlen, örök kívülálló figurája. Filmjeiben mindig a képi világon van a hangsúly, a hangok legtöbbször zajok, tömegmorajok, a beszéd ritkán játszik fontos szerepet. Képi humora semmivel össze nem téveszthető. A mindennapi élethelyzetek finom eltúlzásával, kiemelésével megalkotott, nemritkán visszatérő poénjai mindig rendkívül finoman jelennek meg, a néző figyelme nincs „erőszakosan” rájuk irányítva, ezért mindig jóleső érzés felfedezni egy-egy újabb komikus részletet. Wikipédia

Szalay Károly - Párhuzamos ​viszonyok
A ​Párhuzamos viszonyok (az 1956-os trilógia második része) az 1988. évi könyvhét egyik nagy sikere volt. (…) A sikerben minden valószínűség szerint része volt az egyébként a történethez szervesen hozzátartozó, de részletekben túlságosan tobzódó szekszuális jeleneteknek, a magával ragadó cselekménynek, főként azonban az 1956-os felkelés eseményei mindmáig legmeggyőzőbb, leghitelesebb, legőszintébb ábrázolásának. Ezt a témát annyian és annyiféleképpen manipulálták, hogy akik megértük, végre ráismerünk. – írja Kolozsvári Grandpierre Emil erről a regényről, amely miközben a legkorszerűbb írói technikákat használva adja elő a történetet, minden pillanatban megmaradt sodró lendületű olvasmánynak.

Szalay Károly - Bálanyák ​a prófétaképző főiskolán
"A ​szatíra és a humor fölszabadít vagy leleplez. Pontosabban : ahhoz, hogy fölszabadítson, előbb le kell lepleznie. Leleplezi például, hogy jelentéktelen, kisszerű az, amit eddig hatalmasnak hittünk, és féltünk tőle, hogy az, amit igaznak véltünk, voltaképp hamis, amit jónak láttunk, rossz, s a velük kapcsolatos gátlásaink, félelmeink, téveszméink oktalanok, fölöslegesek. A nevetés - amit a szatíra és a humor kelt - helyreállítja megalázott emberi méltóságunkat, fejlesztheti egészséges kritikai szellemünket, és amit különösen fontosnak tartok: fokozza szakadatlan jobbra vágyódásunkat, egészséges elégedetlenségünket" - vallja Szalay Károly a humor és a szatíra szerepéről egy interjúban. Egész eddigi munkássága során azt kutatta, hogy a művészet különböző területein miként valósul meg a komikum, a szatíra, a humor társadalmi, emberi küldetése. Új könyvébe mintegy 15 év terméséből válogatott esszéket, tanulmányokat. Azt vizsgálja ebben is, hogy az alkotók - és később hatásukkal a művek - miként járultak hozzá e küldetés sikerességéhez. Úgy rajzolja meg portréit, úgy elemzi a műveket, mintha tovább akarná mondani azok "leleplező" és +fölszabadító" erejű mondandóját. Meggyőződése ugyanis, hogy nincs és nem lehet alapvető funkcióban különbség a műfajok között, hatásában, irányulásában, szándékában egyaránt fontos a szépírói mű és a tanulmány, a karcolat és a kritika, a szatirikus regény és az irodalomtörténeti elemzés. Ezért ajánlhatjuk kettős céllal írásait: egyrészt tudós igényű műveivel fölhívja a figyelmet az alkotásokra, másrészt esszétanulmányaival továbbgondolkodásra ösztönöz.

Szalay Károly - Mai ​magyar filmvígjáték
"Bármi ​lehet az alkotó szándéka, mindig arra kell azonban törekednie, hogy filmkomédiája élvezhetővé váljék. Műveltségtől és foglalkozástól függetlenül az emberek azért járnak moziba elsősorban, hogy szórakozzanak. A filmszatíra-, filmvígjáték-készítőknek tehát ezt a szempontot sem szabad figyelmen kívül hagyniok. Amint nem hagyta figyelmen kívül Méliés, Max Linder, Chaplin, Buster Keaton, de még Jacques Tati sem."

Szalay Károly - Minden ​másképpen van
A ​magyar irodalom legnagyobb nevettetőjének tartják Karinthy Frigyest, bár életműve telis-tele van keserű aggodalommal. A Nyugat nagy nemzedékével tört be a magyar irodalomba, de akadtak, akik azt írták, hogy paródiáival ő egyengette a Nyugat íróinak útját a sikerhez, az olvasóközönséghez. Fiatalon a természettudományok foglalkoztatják, érdekli a fizika, a biológia, a fölfedezések. Szenvedélyes híve és népszerűsítője a modern lélektannak. Novelláiban a pszichoanalízis fontos szerepet kap, s mégis Ferenczi Sándor, a magyar lélekelemzés legnagyobbja száll vitába vele, elutasítva vélekedéseit. Karinthy mindig a meglepetések embere volt. Alighanem az első író, aki törékeny repülőgépen a levegőbe emelkedik Budapest határában, és vele történik meg az egyedülállóan borzongató kaland: az agyműtét, amit nem csak végigfigyelhet - hiszen nem altatják el -, hanem regényben meg is ír. Töprengő író: a mulattató felszín alatt megszenvedett gondolati eredmények rejtőznek: az irodalomtörténet őt tartja a magyar irodalom legmarkánsabb filozófusának. A természettudományos képzettségű író hamar ráébredt arra, hogy a világ és benne az emberi sors nem magyarázható képletekkel, hogy a mítoszokat oszlató tudománynak is is megvannak a mítoszai, s a gondolkodó ember megoldásra váró kérdései sosem fogynak el. A kritikusok máig sem tudták egyértelműen megfejteni írói egyénisége titkait. De nemcsak méltatják vagy vitatják, hanem olvassák is. Megunhatatlan író, születése centenáriumán is elszórakoztatja, izgatja olvasóit.

Szalay Károly - Szerelmes ​éveink
A ​Szerelmes éveink címû regényében az 1947-1952-es évek egyetemista világát idézi fel visszaemlékezés formájában Szalay Károly. Az 'új világot' építõ lelkesedés, a remények és az azt követõ keserû csalódás éveit - a szerelem elvesztését. Szalay bevált írói fogással alapozza meg a regényformát: Hajagos István egyetemi professzorhoz kéziratköteg érkezik, az elfeledett, nyugaton élõ jó baráttól, Csarody Kristóftól. Ez a kézirat alkotja Hajagos közbevetéseivel aládúcolva a regényt. Csarody az '56-os disszidens az együtt eltöltött egyetemi évekre emlékezik vissza. Ezek az emlékek szürke jelenének kincsei. A 'szerelmes éveknek' két fõszereplõje van: Udvari Gabi, a tündöklõ fiatal lány és a politika. A lány Csarody fiatal éveinek - de talán egész életének - varázsos szerelme, a dogmatizmusba forduló politika pedig fiatalságának megrontója. A regényben felvonulnak az 'ötvenes évek' közkeletû szimbólumai: a giccses Rákosi-szobor, a harsány és agresszív jelszavak, a személyi kultusz szocialista frázisait biflázó funkcionáriusok, az ÁVH, az 'agitáció', a rekvirálások és kitelepítések. A másik oldalról pedig Füst Milán, a 'kitagadott' festõk, a megkeseredett parasztok. A fiatalok szocialista hite és lelkesültsége mind több kiábrándító jelenségbe ütközik. A remény, a bizalom egy darabig még magyarázatokat talál, de a bebörtönzések, kihallgatások, kitelepítések mind láthatóbb valósága kiszárítja a lelkesedést. Udvari Gabit is kitelepítik, és Csarody minden illúzióját elveszti. A legszomorúbb folyamat, amire a regény rámutat, az ember bensõ 'kiszáradása'. Ezt olvashatjuk ki a 'közreadó', Hajagos István sorsából is.

Szalay Károly - A filmkomikum anatómiája
Filmművészeti Könyvtár 33. kötet

Szalay Károly - Magyar filmkomédia néhány kérdése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Matolcsy Ildikó - Sebestyén Lajos - Szalay Károly - Szakácsmesterségnek ​könyvecskéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Elmondom ​hát mindenkinek
Az ​Így írtok ti, a Tanár úr kérem, a Bűvös szék, az Utazás a koponyám körül írója száz éve született, s negyvenkilenc esztendeje halott. Karinthy Frigyes művei azonban mindmáig élnek és hatnak. Irodalmi paródiáit könyv nélkül tudjuk idézni, egy-egy sora szállóigeként bukkan elénk újra meg újra, diákéveinek nem egy emlékét szinte a magunkénak érezzük, humoreszkjeinek figurái közös ismerőseink, versei, színdarabjai már megzenésítve is hallhatók. Úgy véljük, regényeit, novelláit, publicisztikáját is jól ismerjük. Vagy mégsem? Szalay Károly új monográfiája bizonyítja, hogy van még mit felfedeznünk az író életművében. Karinthy életének és művészetének jeles kutatója a legújabb ismeretek birtokában, friss műelemzések révén összegzi a Nyugat-nemzedék sajátos és egyedülvaló alakjának életpályáját és alkotói tevékenységét, ennek társadalmi, történelmi és irodalmi hátterét.

Szalay Károly - A ​sátánizált Horthy
Szalay ​Károly a Demokrata hasábjain sorozatban közölt irásainak szerkesztett változatát tartalmazza a könyv. Szekér Nóra történész szerkesztésében és jegyzeteivel, korabeli fotókkal. Az utóbbi két évtizedben több figyelemre méltó értekezés jelent meg Horthyról, ám a pártvirgácsoktól tartó média az árnyalásokról nem vett tudomást és nyilván valamiféle hűségnyilatkozatként, a nevetségességig fokozta Horthy sátánizálását. Megtehette, mert a történelmi köztudat 1945 és 1990 között jobbára különbozo irányú hamisitásban alakult ki, s ami a legelképesztőbb, nemcsak a hazai politikai érdekek szerint kellett hamisítania, hanem a kisantant utódállamainak igényei szerint is. Elismerem, tényföltárásom és hangütésem módja olykor pamfletszerű és indulatos, amit a "hivatalos" történetiró nem engedhet meg magának. De éppen e módszerem teszí lehetővé, hogy olyan jelenségekre, összefüggésekre világitsak rá, amelyekre a tudomány alkalmatlan. _Szalay Károly_

Szalay Károly - Humor ​és szatíra Mikszáth korában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Karinthy ​Ferenc
A ​tény, hogy valaki mert és tudott monográfiát írni Karinthyról, rendkívül örvendetessé teszi a fiatal kutató vállalkozását. Az összes alkotójában és egész folyamatában egyáltalán nem egyszerű huszadik századi irodalomnak egyik legösszetettebb jelensége Karinthy Frigyes. A szándék és az eredmény, a képesség és a teljesítmény sokszor szinte szédítően elválnak nála, de még többször harmóniában egyesülnek; az az író volt, aki mint lírikus és elbeszélő is egyéni szóval van jelen kora irodalmában (s ahogy eltávolodunk az időben, nő meg mindkettő jelentősége), de mint humorista, különösen mint az irodalmi karikatúra mestere teljesen új útra vitte, modernizálta a magyar humoros irodalmat. Az ember éppen vele s humoros írásaival...

Szalay Károly - A ​filmkomikum anatómiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - A ​Sátán helytartója
Szalay ​Károly történelmi regénye a XVII. század első felének Magyarországán játszódik. Még itt van az ország belsejében a török, már Habsburg császár a király; a tényleges hatalom így a főuraké, akik közül sokan jelen is vannak a könyv lapjain: Zrínyi Miklós, Wesselényi Ferenc, Szécsi Mária, Kemény János, Pázmány Péter, de még Bethlen Gábor is. A regény hőse egy sátáni figura: báró Listius László. Alkimista, fekete misés, ördögidéző, méregkeverő, kegyetlen gyilkos és fajtalankodó pederaszta. Talán a jezsuitáknál tanul, verseket is ír, intelligenciáját azonban féktelen szenvedélyeinek és gátlástalan erőszakosságának szolgálatába állítja. Szadista módon kegyetlenkedik közvetlen környezetével – feleségeit éppen úgy nem kíméli, mint jobbágyait –, s leleményességét arra használja, hogy családi kapcsolatai révén mindenkit – még a nádort is – félelemben tartson. A legfelső körökkel érintkezik és mint alchimistára a császár is tisztelettel tekint; elemében mégis akkor van, amikor Bécs és Pozsony lebujaiban múlatja az időt a ledér nők társaságában. S mintha csak túlvilági erők oltalmaznák, rendre kicsúszik az igazságszolgáltatás karmaiból; üldözői, a becsületes, jószándékú emberek hamarabb kerülnek bajba, mint e félelmetes bűnöző.

Szalay Károly - Szent ​Jeromos éjszakája
Az ​a nyolcvan-száz esztendő, amelyben a regény cselekménye pörög az európai történelem és végső soron az emberiség történelmének is legizgalmasabb korszakai közé tartozik. A hatalmas Római Birodalom ez idő alatt omlik össze és ezzel párhuzamosan válik a kereszténység világvallássá, és világtörténelmet máig meghatározó mozgalommá izmosul, amely eseménysorban Hieronymus-Jeromosnak hatalmas szerepet szánt a Teremtő. A Pannónia és Dalmácia határvidékéről elszármazott esendő, teste hitványságával küzködő de hatalmas lélek élete a vallásos hit, a filozófia és a hús-vér ember külvilággal, ellenségeivel és önmagával küzdő kalandregénye. Az író a korszakot, a negyedik századot ábrázolja a maga ellentmondásaiban, s főszereplőjét, aki kora fizikai valóságánek és lelki-szellemi világának hű kifejezője, Szent Jeromost, vagyis Hieronymust, aki a kereszténység szellemi megalapozójaként megalkotta a Vulgátát, a Szentírást, az önmegtartóztató remeteség és szűzesség híve, és teste erotikus és gasztronómiai élvezeteinek a rabja. Csodálattal és hittel azonosul az Ó- és Újszövetséggel, de rajongója a klasszikus pogány íróknak és a filozófusoknak. Rajong Rómáért és a mindenek fölötti fölsőbbrendű latin kultúráért, de szíriai barlangokban remetéskedik, és Krisztus születése barlangja közelében Betlehemben éli le életét. A regény műfaji meghatározása, alcíme is jelzi, hogy elképesztő ellentmondásokból épül föl. "Spirituális pikareszk regény". A rusztikus, való világtól független, szellemi, lelki, transzcendens, földöntúli, természetfölötti jelenségek ütköznek szikrázó feszültségeket csiholva az ókori és 16. századi kópéregény vaskos, kalandos, fülledten erotikus motívumaival. Nem öncélúan.

Szalay Károly - A ​geg nyomában 1.
A ​kötet szerzője a komikum, az irodalomban, képzőművészetben és más művészeti ágakban megjelenő humor, irónia és groteszk kiemelkedő, páratlan jelentőségű hazai kutatója. Életműsorozatának keretében most három kötetben (A geg nyomában, 1-3.) jelennek meg azok a munkái, amelyek a nemzetközi és hazai filmművészetben fellelhető komikum elméletét és történetét tárják fel. Így a jelenlegi kötetben kapott helyet az az egykor Önálló kötetben napvilágot látott ragyogó tanulmány (A filmkomikum anatómiája) is, amely immár vagy három évtizede szolgál tankönyvül felsőoktatási intézmények egész sorában. A kötet második felében a nyugat-európai és amerikai burleszk világa tárul a szemünk elé a regényíró-irodalomkutató-humortörténész Szalay Károly szakavatott útmutatása nyomán.

Szalay Károly - Szerelem ​és halál Pompejiben
A ​regény lapjain az elpusztult, majd kiásott város, Pompeji mindennapjai elevenednek meg. A Vezúv kitörése előtti két nap ad időkeretet a sodró erejű történetnek. A főbb szereplők szinte közvetlenül "a falról lépnek le": a 11000 fennmaradt falfeliraton, falfirkán megnevezett személyek köréből kerülnek ki. Így például Asteropaeus, a százhétszeres győztes gladiátor, Smyrna, a perzsa lány, a kocsmárosné, az Isis szentély papja, vagy Jucundus bankár. A regénynek mintegy keretéül a tudós, id. Plinius sorsának alakulása szolgál, akinek életét unokaöccse leírásából ismerjük, és aki a természeti katasztrófa idején (kr. u. 79.) a misenumi római hadiflotta parancsnoka volt.

Szalay Károly - Karikatúra ​és groteszk a magyar középkorban
E ​kötet, amelyet most kezében tart az olvasó, a népvándorlás és a honfoglalás korától körülbelül az 1500-1540-es évekig tekinti át az anyagot. Ami teljességgel újszerű benne, hogy az irodalmi alkotások mellett a képzőművészeti vonatkozásokat is tárgyalja, összehasonlit, összefüggéseket keres, az irodalom és a képzőművészet jelképeit, szatirikus formáit veti egybe. Mégpedig az egyetemes és európai szimbólumrendszerek keretében. Rendkívüli módon érdekeltek a pogány, illetve keresztény jelképek és összefüggéseik. A szakrális és profán művészeti tevékenységek kapcsolata, és különösen a karikatúra mint ősi kifejezőeszköz kialakulása kultúránkban. A közhiedelem föltételezi, hogy a karikatúra csak a sajtó megjelenésével születik meg, holott annak előképeit nemcsak Breughel, Bosch és mások művein, nemcsak szárnyas oltárokon, templomi freskókon, hanem az ősemberek barlangjaiban is fölfedezhetjük. Sőt, sok vonatkozásban akár szorosnak is mondható a szellemi kapcsolat és az azonosság évezredek karikatúrái között. Utazásaim során ezeket a kérdéseket tanulmányoztam Észak-Spanyolországtól, Dél-Franciaországon keresztül egészen Erdélyig, a karikatúra, a szatíra és groteszk kérdésköreit, gyűjtöttem a témámba vágó példaanyagot. Egyszóval több évtizedes tapasztalataimat igyekezem összefoglalni ebben a kötetben. Mindemellett fölgyülemlett anyagomnak pusztán jéghegycsúcsa ez a tanulmány. Közeledvén az 1996-os és a 2000-es történelmi forduló, célszerűnek láttam, hogy a tervezett munka megírásával tisztelegjek magam is. El is készültem 1995-re. Még ösztöndíjat is kaptam megírására, de elegendő pénzt, hogy munkám meg is jelenjen, már nem. Ezen sem bánkódtam. Örömömet úgysem a megjelenésben, hanem magában a kutatómunkában, az anyag földolgozásában és rendszerezésében leltem meg. Nincs megjelenés-éhségem, éppen eleget publikálok, egyéb könyveim sorban napvilágot láttak, ezért aztán lemondtam a kéziratról, azzal a jelszóval, nem én veszítek, ha nem jelenik meg, és odaadtam Biernaczky Szilárdnak, csináljon vele azt, amit akar. Úgy látszik, nincs fafűtéses kályhája, ezért azután jobbnak látta, ha kiadja - az évforduló után nyolc esztendővel. - Szalay Károly

Szalay Károly - A ​geg nyomában
"Frigo ​motoron száguld, már nem ura a kormánynak. Mögötte a gengszterek, autón. Oldalnézetből az út: egy leszakadt fahíd, fölüljáró. Két bútorszállító teherautó közeledik ellenkező irányból az alsó úton, a fölüljáról alá. A motoros száguld a beszakadt híd felé. A hídra ér, kereke alól elfogy a palló, ám ekkor odaér az egyik bútorszállító autó: rászalad, átgurul szilárd tetején. S odaér a másik, az ellenkező irányból: átsuhan afölött is, és - fölér a híd másik, ép felére." Felejthetetlen képsor Buster Keaton egyik filmjéből. Geg. "Hulot úr tévedésből behajt egy temetőbe. Éppen temetnek, ő autót szerel. A gumitömlőt ledobja a földre, ráragad az avar. A gyászhuszár koszorúnak nézi, és a sírra teszi. A napon azonban a gumitömlő mozogni kezd, majd hangosan sípolva leereszt." Kacagtató képsor a Jacques Tati filmjéből. Geg. Az a geg, a mozilátogató számára mindaz geg, ami frappáns, képtelen, túlfeszített, torz drámaiságból vagy különösségből kacagtató bohóztaiságába vált át, könnyeztetésig nevettet; az a geg, amiért a néző hálás a "gegman"-nek, a rendezőnek, a nagy komikus filmek nagy komikusainak - de ez a könnyed, játékos filmeszköz az emberiség kacagástörténeténe, a humor, a komikum történetének egyik jelentős és nagyon jellemző huszadik századi fejezetét érdemli és kívánja meg. A komikum történetével, esztétikájával foglalkozó, számos humor- és komikumtárgyú művéért e téren szakértőnek tekinthető szerző vállalkozott ennek a fejezetnek a megírására, a filmkomikum ma már szinte átfoghatatlan anyagából kiemelt néhány - legjelentősebb - részleg elemzésével. Tanulmánya megismertet az amerikai filmgyártásban fölbukkant és kiváló komikusok - Buster Keaton, Harold Lloyd, Stan Laurel és Oliver Hardy - filmjeit világsikerre vivő geggel, majd az európai filmkomikummal, amelyben másként - meglepően másként - fejlődött a geg, nyájasabbá-tréfásabbá vált, például a nagy Tati filmvígjátékaiban, s végül mintegy az elveszett vagy soha nem volt magyar filmgeget keresve megismertet a magyar filmvígjáték-műfaj szinte teljes eszköztárával, stílusfogásaival, komikumkellékeivel - ismét bő teret áldozva a legnevesebb magyar filmkomikusok jellemzésének, értékelésének, Kabos Gyulától Latabár Kálmánig.

Szalay Károly - Kutyaregény
Ahogyan ​öregszem évről évre, úgy ismerem föl azt, hogy tagadhatatlan jólétem forrása a boldogságom, annak oka pedig az, hogy szenvedélyesen szeretem, sajnos, rá kellett döbbennem, nem rabszolgáimat, hanem gazdáimat, mert valójában ők gazdáim, csak ezt sohasem éreztették velem. Borzasztó mohó és falánk vagyok, beismerem. És falánkságomat ki is elégítették híveim. De egy idő után nemcsak az illatokat és az ízeket becsültem a kajáimban, hanem azt a szeretetet is, ami tányéromba parancsolta betevő falatjaimat. Az irántam megnyilatkozó szeretet tette még jobb ízűvé a káprázatos illatú marhasültet, és még azt is megbocsátottam, hogy nyers húst nem kapok, mert ez is pusztán szeretetből történt, hiszen engem óvtak ezzel is.Ha életem alkonyán, most, amidőn visszaemlékezéseimet írom, azt kérdezné meg valaki, mi tett boldoggá, azt válaszolnám, az, hogy rajongásig szerethettem gazdáimat. Vagyis, boldogságom forrása önmagamban keresendő. Az a kutya, aki nem szeret, aki nem ragaszkodik, boldogtalan.

Szalay Károly - Az ​ötödik evangélista
E ​könyv főhőse, a címben is emlegetett „ötödik evangélista”, nem más, mint Pál apostol, aki a „jó hírt” az emberiség számára az elsők között írásban rögzítette. Szalay Károly alaposan megvizsgálja hogyan válik a krisztusi hit az idők során Európa lényegévé, miként fogadja magába a földrész két hatalmas kultúráját, a görög és a latin szellemiséget. Szellemtörténeti összefüggések után kutatva a szerző meghökkentő művelődéstörténeti érdekességeket is feltár.

Szalay Károly - Írott ​sziklák, festett barlangok
A ​közéletben is ismert szerző megnyugtat bennünket afelől, hogy munkája nem archeológiai szakkönyv, hanem művelődéstörténeti olvasmány - mégpedig izgalmas, ezt már kiadónk teszi hozzá. Bélyeggyűjtési kedvtelése, az "őskorok" barlangrajzairól és festményeiről készült gyönyörű bélyegek szenvedéllyé fokozták ez irányú érdeklődését, és az immár hat évtizeden át folytatott szorgalmas kutatás végkövetkeztetését a szerző így fogalmazta meg: "az egész földgömböt behálózzák az őskori művészet emlékei." E kötet művészete láttán meghatottan gondolhatunk elődeinkre, az őskori emberi lényekre, akikben születésük pillanatától kezdve világított a szellem, a szépségvágy és az alkotás szenvedélyének fénye.

Szalay Károly - Színházi ​anekdoták könyve
"Jelen ​válogatásunk, a Színházi anekdoták könyve, tárgya miatt, különleges helyet foglal el az anekdota világtörténetében. A színművészet, a színész tevékenysége, szerep-megjelenítése a legillékonyabb a múzsák világában, nem számítva ide a filmalkotásokat. De az anekdota éppen a szavak varázslatával, a filmről és a filmszinészekről, rendezőkről, írókról is tud olyan "eleven eseményké"-ket rögzíteni, amelyre a cellulóz alkalmatlan. Sok olyan kiváló, a magyar és a nemzetközi színjátszás fejlődését is meghatározó nagy egyéniség létezett, akit csak az anekdota őrzött meg számunkra..."

Szalay Károly - A ​komikum breviáriuma
Körülbelül ​600-700 könyvből, tanulmányból szépirodalmi alkotásból válogattuk össze ezt a gyűjteményt. Az volt a célunk, hogy minden jelentős komikumelmélet képviselve legyen, s ezáltal helyes képet adjunk a komikum, a nevezés értelmezésének, magyarázatának a történetéről.

Szalay Károly - Párizsi ​kaland
A ​kötet címéhez méltóan, kalandos utat járunk be Szalay Károllyal memoár-regényében. Megannyi színes élmény, váratlan helyzet, drámai fordulat jellemzi azt a három hónapot, amit az író 1962-ben Párizsban töltött. Ahogy maga is fogalmaz: ott szerzett tapasztalatai olybá tűnnek, mintha legalább „fél esztendőnyi időt” tennének ki. Miközben a természet csodáival, a művészet gyöngyszemeivel találkozunk lépten-nyomon, megismerjük a ’60-as évekbeli Párizs és a francia vidék ellentmondásait, a legmélyebb nyomortól a pazarló pompáig. Sűrített élet! Hát nem erre vágyunk mindannyian? S amint mondani szokás: cseppben a tenger – Szalay Károly regényével a remekmívű világirodalmat vehetjük kézbe.

Szalay Károly - A ​világtörténelem anekdotakincse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szalay Károly - Chaplin
Mivel ​lehetne a legjobban jellemezni Charlie Chaplint, a világhírű filmkomikust? Azzal talán, hogy senki úgy meg nem nevetette és meg nem ríkatta az embereket, mint ő? Vagy azzal, hogy a londoni nyomornegyedek ócska bérkaszárnyáinak lakójából milliomossá, Beverly Hills egyik legszebb luxusvillájának, majd Vevey kastélyának tulajdonosává lett? Esetleg azzal, hogy 50 esztendő legnagyobb politikusai, tudósai, művészei keresték társaságát, büszkélkedtek barátságával? Vagy netán botrányos szerelmi kalandjaival és hódításaival, kései , de annál boldogabb családi életével? Az jellemzi-e mindenekelőtt, hogy ő az egyetlen nagy filmkomikus, aki sohasem bukott meg, sohasem ment tönkre, akit a hangosfilm sem söpört le a filmvászonról? Vagy az, hogy mindenben zseniális volt, hogy ő írta, rendezte, játszotta, forgalmazta filmjeit, sőt ő írta legtöbbhöz még a zenét is? Mindez együtt! Páratlan tehetsége páratlan szerencsével párosult. Élete alkotás, elismerés, siker és gazdagság ritka ötvözete. Charlie, a csavargó halhatatlanná vált!