Ajax-loader

Adolfo Bioy Casares könyvei a rukkolán


Adolfo Bioy Casares - Aludj ​a napon
Miféle ​rejtélyes események keserítik meg a banktisztviselőből lett órásmester, Lucio Bordenave életét? Miért kell elmegyógyintézetbe küldenie gyönyörű, ám szeszélyes feleségét? Mit akar tőlük a váratlanul felbukkanó, baljós idegen, a komor és titokzatos Standle? Hová lesz a gyógyultan visszatért fiatalasszony elpusztíthatatlannak hitt rosszkedve, viruló kiállhatatlansága? Miféle szörnyű bűnökre derül fény, amikorra Bordenave megtudja a teljes igazságot, és milyen árat kell fizetnie érte? Bioy Casares nagy sikerű regénye az Argentínában nagy hagyományokkal bíró fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alkotása: a fenyegető társadalmi környezetben élő kisember kényszerű és végső meghasonlását, "személyiségvesztését" beszéli el az abszurd történet nyelvén. A bravúrosan szerkesztett cselekmény, melyet az író a bűnügyeket felderítő detektív szigorú logikájával épít fel, a kitűnően megrajzolt figurák, a fantasztikumot elhitető, idő- és térközelbe hozó környezet - egy Buenos Aires-i városnegyed -, a lépten-nyomon felbukkanó sajátos humor lebilincselő s egyszersmind elgondolkodtató olvasmánnyá teszik Bioy Casares művét.

Adolfo Bioy Casares - Italo Calvino - Morel ​találmánya / Láthatatlan városok
Morel ​találmánya Morel olyan gépezetet talál fel, amely valósághűen reprodukálja a térben az ember életének egy bizonyos időbeli metszetét. Ebben az értelemben tehát az ember küzdelme a halhatatlanságért végre győzelemre vezetett. Csakhogy... Aki vállalja ezt a halhatatlanságot, szörnyű ára fizet: le kell mondania a valóságos - bár mulandó - életről. Láthatatlan városok Italo Calvinót aligha kell a magyar olvasóknak bemutatni, de bizonyára meglepetést kelt, hogy sokan a nemesi rangra emelt sci-fi egyik legkiválóbb olasz képviselőjének tartják. Ez a könyve Marco Polo és Kublai kán párbeszéde. A nagy világutazó feltárja a zsarnok uralkodó - és az olvasó - előtt világunk tarka sokféleségét, hihetetlen változatosságát, szívet dobogtató fantasztikumait, s csupán a párbeszéd végén derül ki a világot járt utazó tréfája: mindvégig egyetlen városról - a szülővárosáról beszélt.

Kollekciók