Ajax-loader

Bíró Ferenc könyvei a rukkolán


Bíró Ferenc - Katona ​József
Ha ​Katona Józsefről szóló monográfiát vesz kezébe az olvasó, elsőként az a kérdés merül fel, talál-e benne a Bánk bánról új, megalapozott értelmezést? Bíró Ferenc munkája ebből a szempontból szerencsés tudománytörténeti pillanatban született. Az Arany János magyarázatán alapuló klasszikus, és az elmúlt évtizedekben született modern értelmezések már rávilágítottak egymás vitatható vonásaira; az újabb szakirodalom pedig kidolgozott olyan elméleti megfontolásokat és feltárt olyan filológiai összefüggéseket, amelyek jó támpontokat adnak egy új olvasathoz. Megérlelődtek a feltételek ahhoz is, hogy az egész életműre vonatkozóan újabb kérdések vetődjenek fel. Így szakítani lehetett azzal a hagyománnyal, amely Katona rövid, de rendkívül intenzív szerzői pályáját – akarva-akaratlan – a nagy mű felé vezető alkotói út teleologikus erőterébe állította be. Ennek a kivételesen korán érő, s nemcsak a dramaturgia rejtelmei, de a történelem filozófiai kérdései iránt ugyancsak kivételesen fogékony nagy tehetségnek műveiben több és más, nem kizárólag a Bánk bán irányába mutató lehetőség is megmutatkozott.

Bíró Ferenc - E ​jelben győzni fogsz!
Az ​író előszavából: a mű megírására indítottak a következő okok. Először a sokszoros hála az Úr Jézus jóságos Szíve iránt. Egész életemen át tapasztaltam, nem egy esetben feltűnő módon is, hogy az Úr milyen hű azon kiváló ígéretek teljesítésében, amelyeket az ő Szíve tiszteletéhez fűzött. Ezen írásommal is talán hozzájárulhatok a szentséges Szív tiszteletének terjesztéséhez. Másodszor régtől fogva ég bennem a vágy, hogy a meggyötört és a szív mélyéig beteg emberiségen erőmhöz mérten némiképpen én is segítsek. Legalább valamely gyakorlati eszme felvetésével álljak elő, amelyet, ha az Úr irgalmas Szívének kegyeskedik megáldani, talán felkapnak, meghánynak-vetnek mások is és olyanok, akiknek aztán módjukban lesz az eszmét jobban kidolgozni, a köztudatba átültetni s a végén a gyakorlati életben megvalósítani. Nem is az én eszmém az és nem új. Kétszázötvennyolc éves már. De valahogy a véka alá van rejtve. Nem írtak arról eleget, nem hányták-vetették meg, nem domborították ki és alapozták azt meg úgy, amint azt megérdemelné. Ilyesmi történt a most már közismert "Nagyígérettel" is. Az is majdnem kétszáz éven át hevert ismeretlenül a poros irattárakban. De amikor felfedezték s róla egész irodalom keletkezett, átment a köztudatba, felkapták a hívek és az első havi péntekeken szinte sátoros ünnep látványossága gyönyörködteti hívő szemünket, úgy megtelnek hajnaltól délig és délutánig is gyónó és áldozó tömegekkel a templomok. Nem úgy van? És mennyi áldás árad az Egyház életébe ezen Nagyígéretből! Isten jutalmazza meg azt, aki a Nagyígéretet felfedezte Szent Mária Margit irataiban és nyilvánosságra hozta! Szerény felfogásom szerint most még nagyobb, átfogóbb eszméről van szó, mint amilyen a Nagyígéret. Vajha az is oly hódító útra kelhetne, s megteremhetné az Úr kegyes Szíve áldásával azokat a gyümölcsöket, amelyeket szerény felfogásom szerint megérlelni a gondviselő mennyei Atyától adott hivatása szerint képes is! Lehet, hogy a Nagyígéretnek világszerte feltűnő sikere csak az útját egyengette ennek az eszménynek s beharangozott neki, hogy ha majd itt lesz s megtartja prédikációját, higgyenek neki, szeressék meg és cselekedjenek szerinte, mert ő fogja megszabadítani az emberiséget a most annyira fenyegető immár nem víz-, de vér- és tűzözönből.

Bíró Ferenc - A ​felvilágosodás korának magyar irodalma
A ​18. század második fele a hazai irodalmi kultúra történetében talán a legnagyobb változásokat hozó időszak. Az irodalom addig nem ismert presztízst vív ki magának: a nemzet fogalmát a század végének művelt magyarjai körében már elsősorban nyelve és irodalma határozza meg. Ezekben az évtizedekben több mint kétszer annyi kiadvány jelenik meg hazai földön, mint a megelőző századok során összesen. Olyan új műfaj honosodik meg, mint a nagy jövő előtt álló és az olvasóközönségét máris megteremtő regényé; felbomlik a hagyomány teátruma, az iskolai színjátszás, és az évszázad utolsó évtizedében színre lépnek az első hivatásos „aktorok”. Ekkor alakul ki az a rendkívül gazdag verselési formakultúra, amelynek közegében mindmáig lélegzik a magyar költészet. Nagy, de legalábbis élvonalbeli alkotók egész sora lép elő, akik a mindenkori magyar olvasó asztalára klasszikus értékű műveket helyeznek. E tanulmány a korabeli irodalmi élet olyan modelljét vázolja fel, amely e korábban elképzelhetetlen dinamizmus egy lehetséges és hiteles magyarázatát is magában foglalja.

Bíró Ferenc - A ​legnagyobb pennaháború
A ​nemzeti nyelv ügye a XVII. század második felének és a XIX. század elejénekmagyar történelmében a legfontosabb kérdések közé tartozott: a nemzetfogalomkorabeli történetével éppen olyan szorosösszefüggésben van, mint az irodalomstátusával. A nyelvkérdés a XIX. századelső két évtizedében Kazinczy Ferencmunkásságával ér a tetőpontra. A magyarirodalomtörténeti hagyomány szerint eza „nyelvújítási harc” ideje, s valóban: a folyamatosan zajló viták középpontjában mindig a magyar nyelv ügye állt. A monográfia a nyelvkérdés nemzetközi összefüggései és a hazai előzmények bemutatása után részletesen elemzi és lényeges vonatkozásokbanteljesen új megvilágításba helyezia magyar irodalom történetének ezt a különleges időszakát. Ennek egyik fontos fejezete az a grammatikai küzdelem, amelynek tétje az egységes köznyelv kialakítása volt – Kazinczy alakját a XIX. századelső évtizedében leginkább grammatikaielképzelésekkel viaskodva látjuk. A magyarnyelv újabb kori történetében a nyelviegység ügye a leg ... A szerző a könyvet Wéber Antal irodalomtörténésznek dedikálta

Kollekciók