Kákosy László könyvei a rukkolán

Kákosy László - Dzsehutimesz ​sírja Thébában
"Dzsehutimesz ​az i. e. 13. században élt, II. Ramszesz uralkodása idején. Felesége, Iszet, nemes vonású úrnőként, a kor pompázatos öltözékeiben jelenik meg a képeken. Amon-énekesnő volt, a templomi kórusban énekelt és az óegyiptomiak csörgő hangszerével, szisztrummal kísérte a szertartásokat. Megismertük kedvencét, egy kis majmot is, mely széke alatt kuporog, gránátalmát majszolva, mancsában szőlőfürttel."

Dömötör Tekla - Kákosy László - Mai ​népi hiedelmek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kákosy László - Varázslás ​az ókori Egyiptomban
Régészeti ​leletek, papiruszok tömege tanúsítja, hogy a mágiának milyen nagy szerepe volt az ókori Egyiptomban. Gyógyítás, megrontás, szerelem kikényszerítése, állatok elleni védelem egyaránt lehetett a varázslók célja. Nemcsak az élők világában alkalmazták a varázslást, a múmiákat szintén amulettek tömege óvta a veszélyektől. A mágia kedvelt témája az egyiptomi irodalomnak, de a görög és római szerzők is gyakran megemlékeztek az egyiptomi varázsló papokról. A varázslás koronként más-más módszereket alkalmaz, egyes alapelemei azonban évezredeken át tovább élnek, s ma is könnyen fellelhetők. A könyv foglalkozik a varázslás történeti-társadalmi hátterével, körvonalazza az egyiptomi kultúrában, vallásban elfoglalt helyét. Óegyiptomi, kopt és görög mágikus szövegek fordításait is közli a szerző és változatos képanyaggal illusztrálja mondanivalóját.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Komoróczy Géza - Trencsényi-Waldapfel Imre - Bábel ​tornya
Az ​ókori Közel-Kelet mítoszai és mondái. Az egyiptomi, mezopotámiai, hettita és ugariti mítoszokat és mondákat Dobrovits Aladár és Kákosy László, a héber mítoszokat és mondákat Komoróczy Géza dolgozta fel. Trencsényi-Waldapfel Imre bevezetésével.

Kákosy László - Az ​ókori Egyiptom története és kultúrája
A ​könyv a tudományos bevezetés és egyúttal összefoglalás igényével mutatja be az egyiptológia tudományát, forrásait, történetét az írások megfejtésétől egészen a napjainkban folyó ásatásokig. Az ókori Egyiptom történetét a neolitikumtól a későkorig követi nyomon, benne a társadalom és a politika történetén túl a tudomány, a hit és a vallás, a világlátás és a művészetek részletes ismertetésével. A könyvet időrendi táblázat, bibliográfia és mutató zárja. A felfrissített és átdolgozott Egyiptom-történet elsősorban a történész-, a művészettörténész- és a régészhallgatók komplex tankönyve, de a művelődéstörténet és a vallástörténet iránt érdeklődők számára is hasznos forrás.

Dobrovits Aladár - Kákosy László - Egyiptomi ​és mezopotámiai regék és mondák
Az ​ókor két igen fontos kultúrája a Nilus, illetve a Tigris és Eufrátesz folyók mentén virágzott, és évezredeken át alakitotta ki és viselte sajátos arculatát. Mind az egyiptomi irodalomban, mind a Folyamköz változó államalakulataiban csodálatosan gazdag hitvilág, változatos és különös regék, mondák születtek, különféle istenekről, fantasztikus tükreként az embereke e világi életének. Dobrovits Aladár és Kákosy László, e két nagy kultúra legkiválóbb hazai tudósai avatott tollal és irói tevékenységgel dolgozták fel Izisz és Ozirisz megható kalandjait, Istar pokoljárását, Gilgames hőstetteit és a többi örökbecsű történetet, kiegészitve a csak utóbb felfedezett, de tudományosan nagy jelentőségű hettita és ugariti mitoszokkal.

Kákosy László - Az ​alexandriai időisten
Négy ​évtized munkásságából tartalmaz tanulmányokat a kötet. A tartalomból: Aranykormítosz, történetszemlélet - Történelem, régészet - Időfogalom - Kapcsolatok a külvilággal, kölcsönhatások - Egyiptom és a kereszténység.

Kákosy László - Ré ​fiai
Kákosy ​Lászlónak, az ismert magyar egyiptológusnak a fáraókori Egyiptomról szóló összefoglalóját nyújtjuk át az olvasóknak. Egyiptom kultúrája az ókor óta foglalkoztatja a történetírást; a görög szerzők a mesék és a valóság különös keverékével szórakoztatták olvasóikat, a középkori történetírók ókori elődeiknél is kevesebben tudtak a régi Keletről. Tudományos módszerekkel a hieroglifák megfejtése óta (1822) folyik a fáraókor kutatása, azé a páratlan alkotásokat létrehozó kultúráé, mely az egyetemes történet egyik leghosszabb és legfontosabb fejezetei közé tartozik. A könyv az állam megszületésétől Nagy Sándor koráig bezárólag tekinti át Egyiptom történetét, és képet ad a kultúra különböző területeiről is. A köztudatban Egyiptom évezredeihez a merevség, az ünnepélyes mozdulatlanság képzete társul, e mű viszont éppen azoknak a dinamikus folyamatoknak a bemutatására helyezi a fő hangsúlyt, amelyek időről időre mélyreható változásokhoz vezettek társadalmi és kulturális téren egyaránt. A szerző évtizedes kutatásai alapján újszerű áttekintést ad az egyiptomi vallásról, világképről, tér- és időszemléletről. A kötet végén összeállítást kap az olvasó az egyes dinasztiákról, a szakember megtalálja az egyiptomi nevek tudományos átírását, továbbá gazdag irodalmi tájékoztató áll az olvasók rendelkezésére, s a mű kézikönyvként való használatát a névmutató is segíti. A 448 oldalas könyvet számos szövegközti ábra, 19 színes, 123 fekete-fehér kép illusztrálja, valamint három térkép segíti a tájékozódást.

Gaál Ernő - Kákosy László - Kertész István - Vékony Gábor - Ős- ​és ókortörténet
TARTALOM Bevezetés 15 Az ​őskor története 17 Alapismeretek 17 Az őstörténet fogalma 17 Az államszervezetek kialakulását követő korok őstörténete 18 Az őstörténet forrásai 18 A régészeti források 19 A régészeti kultúra fogalma 19 A régészeti korszakbeosztás 20 Kormeghatározás 20 Hogyan használható a forrásanyag a történeti rekonstrukcióhoz? 23 Történeti embertan 23 Néprajz 24 Történeti nyelvészet 24 Az emberi faj biológiai előtörténete 25 Az ember rendszertani helye 25 Az ember kialakulásának időrendi keretei 25 Az emberszabásúak fejlődéstörténete 27 A két lábon való járás jelentősége 28 A beszéd megjelenése 28 Az Australopithecusok 29 A Homo habilis 29 Az ember fejlődése 30 Az előemberek megjelenése 30 Az előemberek szétágazása 31 Az ember elterjedése 32 Életmód és társadalom az őskőkorban 33 Zsákmányolás és együttélési formák az Australopithecus és a Homo habilis korában 33 A kannibalizmus kérdése 34 Az Australophitecus és a Homo habilis együttélési formái 34 Az előember életmódja és társadalma 35 A vadászat módszereinek bővülése 36 A növényi élelem 36 Együttélési formák az előember korában 37 Hitvilág és szellemi kultúra az előember korában 38 A neandervölgyi ősember külön története 38 Életmód 39 Társadalom 39 Szellemi kultúra 0 Az őskőkor végi vadászok 40 A jégkorvégi ember életmódja 41 Az őskőkor végi társadalom 42 A jégkorvégi szellemi kultúra 43 Az őskőkori fejlődés összegzése 44 A jégkorszak vége és az élelemtermelés kialakulása 45 A "létfenntartási válság" 45 Az állatok és növények háziasításának korai központjai 46 A Közel-Kelet természeti viszonyai 47 A háziasított növények és állatok vad elődeinek elterjedése 47 A növénytermesztés és az állattartás kezdetei 48 A falvak megjelenése 49 Az új életmód megszilárdulása 49 A közel-keleti élelemtermelés sikerének összetevői 50 Az újraelosztó gazdaság kialakulása 51 Az öntözéses gazdálkodás megjelenése 52 Kereskedelem és fémművesség 52 A szellemi kultúra átalakulása 52 A dél-mezopotámiai civilizáció kialakulása és fejlődése 53 Elterjedése 53 A települési szerkezet alakulása 54 Gazdasági és technikai fejlődés 54 A társadalom változásai 54 Az állami szervezet terjedése és az őstársadalom bomlási folyamata 55 A közel-keleti fejlődés jelentősége 57 Az ókori Közel- és Közép-Kelet története 59 Bevezetés helyett 59 Nyelvek és népek 59 A sumer városállamok kora 65 Kik voltak a sumerek? 66 Az írás "feltalálása" 66 Az archaikus uruki táblák 67 A korai sumer központok 70 Kis és Uruk első királyai 71 Ur az ún. I. dinasztia korában 73 Lagas a Kr. e. 26-24. században 74 Lugal-zaggi-szi, a hódító 76 Az ókori Kelet birodalmai 78 Az első sémi "világbirodalom": az agadei I. Sarru-kínu birodalma 78 Mezopotámia a Kr. e. 22-24. században 81 A qutú megszállás 81 A sumer "reneszánsz" kora 83 I. Samsi-Adad asszír és Hammurápi babilóniai birodalma 85 Birodalmi törekvések a Kr. e. 16-11. században 87 A Hettita Birodalom 89 Városállamok a Földközi-tenger keleti medencéjének partvidékén 90 A szíriai territorális államok 93 Az Újasszír Birodalom (Kr. e. 934-609) 95 Az asszírok felébrednek "Csipkerózsika álmukból" 96 Az első sikerek és a zsákmányszerző gazdaság 97 Az "alávetés" fokozatai 100 Kijutás a Földközi-tengerre: III. Sulmánu-asarídu 102 Az átmeneti "gyengélkedés" évtizedei 103 A nagy reformer: III. Tukulti-apal-Esarra 104 A Szargonidák kora: az asszír birodalom tündöklése és bukása 107 Az Újbabilóni Birodalom (Kr. e. 626-539) 113 Izráel és Júda: a zsidók története 117 Babilón bukása 121 Az Óperzsa Birodalom (Kr. e. 539-330) 123 A perzsák 124 II. (Nagy) Kürosz 125 Lüdia 126 Babilón eleste 127 A Perzsa Birodalom megszilárdulása 128 A Perzsa Birodalom hanyatlása 132 Az ókori Egyiptom története 135 A kezdetek 135 Létrejön az egységes állam 137 A természeti viszonyok 139 A piramisépítők kora 141 Királyok és piramisok 141 Államszervezet és társadalom 145 Az Óbirodalom korának második szakasza 149 Felbomlás és újraegyesítés 151 Az Első Átmeneti kor (VII-X. dinasztia) 151 A Középbirodalom (XI-XII. dinasztia) 153 A második válság (XIII-XVII. dinasztia) 156 Az egyiptomi nagyhatalom 158 Az Újbirodalom kezdete (XVIII. dinasztia) 158 Reform a Nap nevében 163 Az Újbirodalom második szakasza (XIX-XX. dinasztia) 169 A bomlás és az idegen uralmak kora 176 A Későkor (XXI-XXV. dinasztia) 176 A szaiszi dinasztia 180 A perzsák Egyiptomban 183 Kultúra 185 Az egyiptomi írások 185 Az egyiptomi vallás 187 A túlvilág 187 Az istenek 188 A tudomány 190 Európa és az egyiptomi vallás az ókorban 192 Az ókori Görögország története 195 Kréta, Mükéné, átmeneti kor 195 Kréta 195 A mükénéi civilizáció kora 198 Átmeneti kor 200 Társadalom és gazdaság 202 Politikai élet 206 Az ógörög vallás 207 A poliszok kialakulása 211 Politikai élet 211 Delphoi 213 Olümpiai játékok 213 A spártai állam 216 A "hasonlóak" szokásai 216 A spártai társadalom 219 Gazdasági élet 220 Politikai élet 221 Athén története a görög-perzsa háborúk kezdetéig 224 Attika korai története 224 Az athéni állam kialakulása 226 Athén és a görög gyarmatosítás 227 A démosz és az arisztokrácia harcának kezdetei 228 Drakón és Szolón 228 A türannisz Athénban és a demokrácia hatalomra jutása 232 A görög-perzsa háborúk 235 Az ión felkelés 235 A görög-perzsa háborúk első szakasza 236 Két támadás között 241 A görög-perzsa háborúk másodi szakasza 243 A háború utolsó évtizedei 246 Athén virágkora 247 Periklész működése 247 Az athéni államszervezet 250 A peloponnészoszi háború 252 A görög polisztársadalom válsága a Kr. e. 4. század első felében 256 Harc a hatalomért 256 A válság jelenségei 258 A hellénizmus kora 261 Makedónia felemelkedése és Nagy Sándor uralma 261 Makedónia korai története 261 II. Philipposz uralkodása 263 Nagy Sándor uralma (Kr. e. 336-323) 267 A hellénisztikus világ 272 Nagy Sándor birodalmának felbomlása 272 Hellénisztikus gazdaság és társadalom 273 Hellénisztikus kultúra 276 Az ókori Róma története 281 A római királyok kora 281 Itália benépesülése 281 Róma kialakulása 282 A korai római társadalom 284 A római vallás 287 A plebejusok polgárjogi harcának kora 291 Róma Itália élén 297 A szövetségi rendszer kialakítása 297 Róma alkotmánya 298 A római hadsereg 301 A nagy hódítások kora 303 Dél-Itália meghódítása a Pürrhosz elleni háborúban 303 Róma és Karthágó 306 A karthágói állam 306 Az első pun háború 307 Két háború között 309 A második pun háború 310 Róma a második pun háború után 318 A római polgárháborúk kora 319 A hódítások hatása a római társadalomra 319 A Gracchusok mozgalma 322 Marius és Sulla. Caesar fellépése 323 A triumviratustól a diktatúráig 326 Octavianus hatalomra jutása 328 A császárság kora 329 A principatus kora 329 A Julius-Claudius dinasztia uralma (Kr. e. 27. - Kr. u. 68.) 329 A Flavius dinasztia uralma (Kr. u. 69-96) 338 Az Antoninusok uralma (Kr. u. 96-192) 341 A Severus dinasztia uralma (Kr. u. 193-235) 346 A katonacsászárok kora (Kr. u. 235-284) 348 A dominatus kora 348 Diocletianus és a tetrarchia (Kr. u. 284-305) 348 Nagy Constantinus uralma (Kr. u. 306-337) 351 A hanyatlástól a bukásig (Kr. u. 337-476) 353 Kitekintés 358 Kronológia 363 Irodalmi tájékoztató

Vékony Gábor - Kákosy László - Az ​emberiség őstörténete / Az ókori Egyiptom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hahn István - Kákosy László - Komoróczy Géza - Az ​ókor története II.
Az ​Ókori egyetemes történeti jegyzetnek előttünk fekvő II. füzete az ókori Közelkelet világába vezet bennünket: Egyiptom, Mezopotámia, és a vele közvetlenül szomszédos területek, továbbá Szíria, Fönicia és Palesztína térségének történetét dolgozza fel egészen addig az időszakig - pontosabban: az i. e. VI. század második feléig - , amikor mindezek a területek az egész ókori Keletet egységes politikai keretbe foglaló óperzsa /Akhaimenida/ birodalom alkotórészeivé lettek. Az ókori Kelet távolabbi területei - Kisázsia, a Kaukázus vidéke /Urartu/, Irán, India és Kína ókori története a jegyzetnek jelenleg még megjelenésre váró második részében kerülnek majd tárgyalásra. Az ókori Közelkeletnek e jegyzetben ismertetett népei hozták létre a világtörténet legrégibb szervezett társadalmait és államait. A legkorábbi görög államok kialakulása idején, az i. e. XVI. században Egyiptom és Mezopotámia népei már csaknem másfélé évezredes, írásban is lerögzített történetre tekinthettek vissza, Róma megalapításának idején pedig mindezek a népek túl voltak már történelmüknek többévezredes alkotó, fejlődő, kezdeményező periódusán. Hosszú történelmük folyamán pedig ezek a népek nemcsak a társadalomszervezetnek és osztályállamnak legősibb /s a későbbi szervezetek számára sok szempontból példát mutató és mintául szolgáló/ formáit hozták létre, hanem olyan kulturális, tudományos, irodalmi és képzőművészeti értékeket is alkottak, amelyeknek hatása érződik minden későbbi kor szellemi alkotásaiban is. Ez a sokrétű /és az újabb kutatások nyomán egyre meggyőzőbben és sokoldalúbban kibontakozó/ jelentőségük indokolja azt is, hogy a társadalmak fejlődését, gazdasági és politikai történetét az emberiség fejlődésében reálisan betöltött helyüknek megfelelő részletességgel és alapossággal tárgyaljuk.

Kákosy László - Varga Edith - Egy ​évezred a Nílus völgyében
Memphisz ​az Óbirodalom korában

Kákosy László - Egyiptomi ​és antik csillaghit
Európában ​a 16. századig, a keleti országokban pedig napjainkig is eleven és jelentős tudatformáló tényező az asztrológia és a körülötte kialakuló képzetek. Az ókori világ hatása ezen a téren kevésbé él a köztudatban, mint az irodalom, a képzőművészet vagy a politika szférájában. A szerző az egyiptomi és az antik csillaghitet történeti fejlődésben ábrázolja. Elemzi az ókori görögök és egyiptomiak égboltra vonatkozó ismereteit és mítoszait, bemutatja az egyiptomi asztrológia kezdeteit és hellénisztikus kori kiteljesedését, megvilágítja a csillaghit és túlvilághit összefüggéseit és a klasszikus asztrológia kérdéseit. Részletesen vizsgálja az asztrológia fáraókori előtörténetét, mellyel a kutatások eddig alig foglalkoztak. A könyv végén a káldeus és hermetikus asztrológia és asztromágia jelenségeit tárja fel az olvasó előtt.

Kákosy László - Fény ​és káosz
A ​szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.