Győrffy György könyvei a rukkolán

Győrffy György - König ​Stephan der Heilige
Györffy ​György könyve az első nagyszabású monográfia István király életéről és a magyar állam születéséről. A magyar középkor neves kutatója a források újszerű megközelítésével mutatja be az államalapító életét, személyiségét, államszervező tevékenységét, belehelyezve az ezredforduló Európájának fejlődésébe, amikor is a Kelet- és Észak-Európa erős katonai kísérettel rendelkező dinasztiái törzseket és népeket egyesítettek, s országaik keretében új etnikumok létrejöttét készítették elő. Ennek érdekében felvázolja a tágabb európai térséget, s benne a honfoglaló és kalandozó magyarok szerepét, az Árpádok tájékozódását Bizánc és Róma felé s azt a külpolitikai helyzetet, amelyben a királyság megszületett. Részletesen ismerteti azokat az egyházi és világi intézményeket, amelyek István uralma alatt létrejöttek, s végül megvizsgálja, hogy István műve milyen változást hozott létre a magyar társadalomban. Ez a kötet Györffy György több évtizedes kutatómunkájának eredménye. A teljes forrásanyag kritikai átvizsgálása során számtalan új megállapításra jutott, és szinte alapjaiban átrajzolta az államalapító királyunkról eddig alkotott képünket

Győrffy György - Pest-Buda ​kialakulása
A ​városfejlődés alapjainak végigtekintése után a szerző szemlélteti Budapest helyének európai jelentőségét, majd a város római, avar és főleg a magyar honfoglalás kori központi szerepét mutatja be. Végigkíséri a magyar nagyfejedelmek központi szálláshelyeit, az óbudai Megyeri-rév, Kurszánvára, Árpád sírja és Castrum Pest anonymusi hagyományának történeti értékét, és érthetővé teszi az antik római romkontinuitás városmagképző szerepét: hogyan alakultak II. Géza és II. Endre korában szász, majd bajor telepesekkel a kézműves és kereskedő városmagok a pesti és az óbudai révek mellett. Bemutatja a tatárjárás csaknem mindent elpusztító hatását, majd a Várhegyen új város létesülését. Végigtekinti a Budát és Pestet körülvevő elővárosokat. falvakat, valamint a szigeteket, legnagyobb súllyal a Margitszigetet. a Margit sírjánál gyógyulást keresők társadalmát. Bevilágít az utolsó Árpádok politikájába, a jogi, egyházi és kulturális életbe, s végül kimutatja, hogy a város az utolsó Árpád-házi király. III. Endre halálát követő trónharcok során vált a trónért küzdő idegen királyok védett székhelyévé.

Győrffy György - István ​király és műve
Györffy ​György könyve az első nagyszabású monográfia István király életéről és a magyar állam születéséről. A magyar középkor neves kutatója a források újszerű megközelítésével mutatja be az államalapító életét, személyiségét, államszervező tevékenységét, belehelyezve az ezredforduló Európájának fejlődésébe, amikor is a Kelet- és Észak-Európa erős katonai kísérettel rendelkező dinasztiái törzseket és népeket egyesítettek, s országaik keretében új etnikumok létrejöttét készítették elő. Ennek érdekében felvázolja a tágabb európai térséget, s benne a honfoglaló és kalandozó magyarok szerepét, az Árpádok tájékozódását Bizánc és Róma felé s azt a külpolitikai helyzetet, amelyben a királyság megszületett. Részletesen ismerteti azokat az egyházi és világi intézményeket, amelyek István uralma alatt létrejöttek, s végül megvizsgálja, hogy István műve milyen változást hozott létre a magyar társadalomban. Ez a kötet Györffy György több évtizedes kutatómunkájának eredménye. A teljes forrásanyag kritikai átvizsgálása során számtalan új megállapításra jutott, és szinte alapjaiban átrajzolta az államalapító királyunkról eddig alkotott képünket.

Győrffy György - László ​király emlékezete
Szent ​Lászlót úgy képzeljük el, ahogy a koponya-ereklyéjét őrző hermáról ránk tekint, a történelmi köztudatban meg úgy él, mint aki életét kockáztatva kimentett egy magyar lányt a rabló kun kezéből, de olyan szigorú törvényt is hozott, hogy a tyúktolvaj kezét le kell vágni. „Hogy miért szent, arra még az olvasott ember sem tud válaszolni.” Az Árpádok aranyágának egyik legkiválóbb hajtását tiszteljük benne... Ez a kötet meg kívánja bemutatni az életútját, politikai szerepét és azt, hogy milyennek látta őt a kortárs és az utókor... A kötet 78 számozott oldalt tartalmaz, valamint számozatlan oldalon 66, többnyire egész oldalas színes és fekete-fehér képet.

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

Győrffy György - Az ​Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győrffy György - Tanulmányok ​a magyar állam eredetéről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győrffy György - Gerevich László - Nagy Tibor - Budapest ​története az őskortól az Árpád-kor végéig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.