Ajax-loader

Anton Pavlovics Csehov könyvei a rukkolán


Anton Pavlovics Csehov - Sirály / Ványa bácsi
Nincs fülszövege.

Anton Pavlovics Csehov - Dráma ​a vadászaton
Csehov, ​írói pályája kezdetén, apró humoreszkekkel jelentkezik a korabeli orosz élclapok hasábjain. Ebből a korszakból származik Dráma a vadászaton című kisregénye is. Sajátos mű: a tulajdonképpeni történetet a főszereplő, Kamisev vizsgálóbíró mondja el, ill. írja meg, de többször közbeszól az író is: elmondja véleményét a féltékenységből elkövetett gyilkosságról, s megjegyzéseivel, logikus következtetéseivel fényt derít a gyilkos személyére... S miközben feszült érdeklődéssel követjük az izgalmas bűnügyi drámát, melyben a romantika minden kelléke - szerelem, féltékenység, bosszú, lelki vívódás - egyaránt fellelhető, lehetetlen észre nem vennünk, hogy ez paródia: az író a romantika túlburjánzó divatját gúnyolja ki, a sekélyes érzelmeket, a túlzott regényességgel bonyolódó cselekményt, egyszóval mindazt, ami elrejti a szem elől az élet valóságának fény- és árnyoldalait.

Anton Pavlovics Csehov - Három ​nővér
A ​Három nővér a kárba veszett szépség drámája. A három testvér (Olga, Mása és Irina) egy vidéki városban él. Életük kusza, szerelmeik zűrzavarosak, mindhárman boldogtalanok. A darab hangulatát a szenvedésnek ez a megfoghatatlan légköre adja, s ugyanilyen megfoghatatlan az "optimizmus", amely a mű végén fogalmazódik meg: "... a mi életünk még nem fejeződött be... nemsokára megtudják, miért élünk, miért szenvedünk..." A darab, amelynek sem tragikus konfliktusa, sem tragikus szereplői nincsenek, a mozgalmas és az értelmes élet iránti enervált, meddő várakozást rajzolja meg. A három nővér jellegzetes csehovi hősök, akiket a közös - az élet elhibázott, a célokat, eszményeket az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató - szellemiség tart össze.

Anton Pavlovics Csehov - Cseresznyéskert
A ​Cseresznyéskert (1903) írói szándék szerint "mulatságos" alkotásnak készült. A komikus elemek ellenére mégis alapvetően tragikusság és líraiság jellemzi a darabot. Egy létező világ fájdalmas szétesése a humoros felhangokkal és szituációkkal együtt mindenképpen szomorú. Ami volt, nincs többé! Értékes vagy értéktelen? Akármilyen - elmúlt. A mű valóságos cseresznyéskertje szimbólum is. Érvényes minden emberi életre, törekvésre, érvényes családi életre, érvényes bármilyen életforma megszűnésére. De legfőképp érvényes mint szimbólum, a korabeli Oroszországra. A darab Csehovnak egyik legtöbbet játszott színpadi műve. Ennek oka talán az, hogy az igazi remekmű a maga konkrétságán túl - Németh László szavaival élve - "mítoszi csóvával" is bír. A Cseresznyéskert "mítoszi csóvája" egy létező világ eltűnése. Csehov Oroszországa, miként a 19. század, a mélységes mély múltnak kútjába került. Csehov írásai viszont, melyek az akkori emberek apró örömeit, fájdalmait örökítették meg, a jelenhez, a mindenkori mához szólnak. A bennük felmutatott életgazdagság és a sajátságos írói atmoszféra jogán.

Anton Pavlovics Csehov - A ​párbaj
Kötetünk ​két Csehov-elbeszélést tartalmaz. A párbaj (1891) az orosz irodalomban Turgenyev óta ismert két életvitel, életeszmény összeütközésének története: Lajevszkij, az enervált, cselekvésre képtelen "fölösleges ember" és von Koren, az aktív, materialista tudós vitájából majd párbajából megszületik Lajevszkij felismerése: a menekülés az elrontott helyzetekből nem azonos a megváltással, s amikor ráébred arra az emberi felelősségre is, amivel élettársának, az elcsábított és megunt Nagyezsda Fjodorovnának tartozik, el tudja végre fogadni saját életét, s változtatni, alakítani is képes rajta. A Szakadékban (1900) a Cibukin kereskedőcsalád felemelkedésének és bukásának komor rajzával Gorkij társadalomábrázolását előlegezi, s bizonyítja, hogy Csehovot nem ok nélkül tartották számon a "forradalom viharmadarai" között: nemcsak látta és ábrázolta az orosz valóság betegségeit, de várta és remélte is az életmentő változást.

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Anna ​a férje nyakán
A ​nagy orosz elbeszélő és drámaíró mintegy hatszáz novellányi epikus életművéből huszonegy darabot tartalmaz a válogatás, ám olyan bravúrosan, hogy még a Csehovot - viszonylag jól - ismerőknek is szolgálhat újdonsággal, ám nem rajzolja át az eddig ismert Csehov-képet, közli a leginkább ismert, minden Csehov-válogatástól joggal megkövetelt alapműveket is (Unalmas történet; A 6-os számú kórterem; A kutyás hölgy stb). Elmaradtak azonban kevéssé jelentős (A tokbabújt ember; A csinovnyik halála stb.), de jelentős nagynovellák is (Jonics stb). Ezekért a kénytelen kihagyásokért a válogató elsősorban azzal kárpótolja az olvasót, hogy az eleddig főként vidám, szatírikus írásairól ismert fiatal Csehovot a szerelem sőt az erotika szakértőjeként prezentálja (Tengeren; A vadász; A patikusné stb), az érett művésznek pedig azokat a darabjait hozza, amelyek teljesen lemondanak a poentírozásról, ám annál jobban mutatják a "szürkére szürkével" festő, a banalitások megrendítő erejét felmutató nagy művészt (Anna a férje nyakán; Ariadna; A mezzazinos ház stb). Csehov a novella műfajának legnagyobb mesterei közé tartozik, a műveivel való megismerkedés minden irodalomkedvelő számára "kötelező" és persze hallatlan élvezet is.

Anton Pavlovics Csehov - Csehov összes művei I-VIII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Ivanov
Ivanov, aki néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkájába ölte, és teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor elszánt és sikeres embert önundor kínozza, és szűnni nem akaró bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e Ivanov elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt?

Anton Pavlovics Csehov - Elbeszélések (orosz)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A párbaj / Szakadékban
Kötetünk két Csehov-elbeszélést tartalmaz. A párbaj (1891) az orosz irodalomban Turgenyev óta ismert két életvitel, életeszmény összeütközésének története: Lajevszkij, az enervált, cselekvésre képtelen "fölösleges ember" és von Koren, az aktív, materialista tudós vitájából majd párbajából megszületik Lajevszkij felismerése: a menekülés az elrontott helyzetekből nem azonos a megváltással, s amikor ráébred arra az emberi felelősségre is, amivel élettársának, az elcsábított és megunt Nagyezsda Fjodorovnának tartozik, el tudja végre fogadni saját életét, s változtatni, alakítani is képes rajta. A szakadékban (1900) a Cibukin kereskedőcsalád felemelkedésének és bukásának komor rajzával Gorkij társadalmábrázolását előlegezi, s bizonyítja, hogy Csehovot nem ok nélkül tartották számon a "forradalom viharmadarai" között: nemcsak látta és ábrázolta az orosz valóság betegségeit, de várta és remélte is az életmentő változást.

Anton Pavlovics Csehov - Csehov ​drámai művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Elbeszélések ​I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Szakadékban
Aki ​Anton Csehov elbeszéléseit olvassa, szomorú késő őszi napot érez maga körül, amikor olyan áttetsző a levegő, s élesen kirajzolódnak a pőre fák, a szürke házak, a szürke kis emberek... Az író szelleme, akár az őszi nap, könyörtelen világosságot vetít a kitaposott utakra, a görbe utcákra, a szűk és piszkos házakra, ahol szánalmas kis emberek fuldokolnak unalmukban és tétlenségükben, miközben oktalan és álmos sürgés-forgással töltik be a házakat... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges, szép hangján így szólt hozzájuk: - Siralmasan élnek önök, uraim!

Anton Pavlovics Csehov - Regény, ​nagybőgővel
A ​Csehov prózai műveinek eddigi legteljesebb magyar nyelvű gyűjteményét adó sorozat harmadik kötete a jeles orosz író talán legtermékenyebb két évének elbeszéléseit mutatja be. Ebből az időszakból származnak az olyan, mára már klasszikusnak számító darabok, mint a Fájdalom, a Bánat, a Prisibejev altiszt, A bérzongorista vagy a Regény, nagybőgővel című novellák, amelyek a leginkább jellemzik a "realista" Csehov írásművészetét, miközben egy-egy kisszerű élethelyzet fonákságainak ábrázolásával a groteszk és az abszurd irányába mozdulnak el. Így jönnek létre azok a sírásra és nevetésre egyszerre késztető művek, amelyek Csehovot ma is olvasott, népszerű íróvá teszik. E jól ismert elbeszélések mellett helyet kapnak a kötetben olyan írások is, amelyek általában kimaradnak a különféle válogatásokból, illetve olyanok, amelyek ez ideig még nem jelentek meg magyarul. Bőséges jegyzetanyag és az író korszakát bemutató tanulmány segíti az olvasót abban, hogy Csehov művészi világában jobban tájékozódhassék.

Anton Pavlovics Csehov - A ​medve
A ​medve Csehov egyik rövidebb vígjátéka, amelyben egy földbirtokos özvegye siratja Urát, valójában önmagát, amikor is belép a "színpadképbe" egy földbirtokos, aki beleszeret az asszonyba. "Nyikoláj Míhájlovics meghalt - Isten nyugosztalja. Fényeskedjék néki a mennyei világosság! Meg tetszett gyászolni annak rendje és módja szerint. De hát egyszer a gyásznak is végét kell vetni. Nem lehet örökké sírdogálni, meg gyászruhát viselni..." /részlet/

Anton Pavlovics Csehov - A ​6-os számú kórterem és más írások
Az ​irodalomtörténet kivételes pillanatai közé tartozik a századforduló orosz irodalmának nagy találkozása: az utolsó regényeit író Tolsztojé és a habozó pályakezdés után a novella nagymestereként jelentkező Csehové. A siralmasan vigasztalan orosz élet jellegzetes figuráinak és eseménytelen életüknek kikezdhetetlenül tömör, drámai pillanatba sűrítése olyan hiteles és megrázó képet ad az emberi létről általában, mint Tolsztojnak a lét teljességét bemutatni kívánó nagyregényei. "Csehov - írja Szerb Antal - a novellának, ennek a nehéz és gyönyörű műfajnak talán a legnagyobb mestere. Mintaképe Maupassant, klasszikus tömörségben el is éri a nagy franciát, de egészen más vérmérséklet. Impresszionista művész: odavetett, könnyű vonásokkal rajzol leheletszerű, elfutó és elfutásukban megrendítő dolgokat." Hangulatképekből, a szereplőket és helyzeteket éles fénnyel megvilágító atmoszférából épülnek színművei is - a modern dráma éppúgy elképzelhetetlen Csehov nélkül, mint az elbeszélés, hiszen a színpadnak is nagymestere volt. Kötetünket tanárnak és diáknak egyaránt ajánljuk, mely Csehov kötelező és ajánlott olvasmányként javasolt novellaremekeit kínálja - minden olvasónak -, s egyik legnagyobb drámai remekét, a Három nővért.

Anton Pavlovics Csehov - A ​főkertész elbeszélése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A ​csinovnyik halála
Cservjakov ​a színházban jól érezte magát: „Gyönyörködött és a földi boldogság csúcspontján érezte magát.” Fordulópont: a váratlanul jött tüsszentés. Komikus elmélkedés jön a tüsszentésről, ami természetes élettani folyamat. Párhuzamot von a társadalmi rang és az élettani folyamat között. Észrevette, hogy rátüsszentett Brizsalov államtanácsos zakójára. Ettől kezdve bocsánatkérésekkel zaklatja, mert bűntudata van, amiért egy magasabb állású személynek kellemetlenséget okozott. Az első bocsánatkérés rögtön az esemény után történik. Az államtanácsos nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget. A második bocsánatkérés a szünetben esik meg, amikor is már kissé zabosabb az államtanácsos az újabb zaklatás miatt. A harmadik bocsánatkérés a hivatalban, a tanácsos fogadószobájában történik. A tábornok semmiségnek tekinti a történteket. A negyedik bocsánatkérés helyszíne ugyanaz. A tábornok úgy érzi, ő egy csúfolódás középpontja lett. Az ötödik bocsánatkérés másnap a hivatalban történik újra. A tábornok: „Takarodjék előlem!” felkiáltással elzavarta Cservjakovot. Emberileg meg lehet érteni. A csinovnyik szüntelen bocsánatkéréseivel jogosan haragította magára a tábornokot. Alázatossága visszatetsző, nevetséges. A csinovnyik egyenruhában hal meg. Konkrét oka halálának: olyan tettet követett el, amivel magára haragította felettesét, s ez összeférhetetlen a csinovnyik léttel. Az öntudatától, egyéniségétől megfosztott csinovnyik belehal félelmébe, amiért a magasabb rangú személynek kellemetlenséget okozott. Egyenruhában hal meg, vagyis utolsó pillanatában sem vált emberré; hivatalnok volta eluralkodott rajta.

Anton Pavlovics Csehov - A ​varga meg az ördög
Vonzódás ​az élet mély, lenyűgöző jelentéktelenségéhez, szomorú késő őszi napsütés, áttetsző levegő, élesen kirajzolódó pőre fák, szürke házak és szürke emberek - ezek Csehov írói világának elengedhetetlen motívumai. Különleges hősök helyett átlagemberek jelennek meg a novellákban, magányukba zárt, tétova, észrevétlen sorsú, esendő lények, akik részvétlenségtől kísérve vonszolják magukat a világban. Melankólia, rezignáció, a boldogság pillanatnyi káprázata és a hiábavalóság érzése vonul át az írásokon. Az élet unalmas, egyhangú, nincs hová tartozni és nincs miben megkapaszkodni. Az emberek töprengenek és nem jutnak semmire, keresik egymást, de nem találják, elmennek egymás mellett, miközben mindenki csak a maga szorongásaival, kételyeivel és vágyaival foglalkozik. Csehov azonban az élet katasztrófáiba is megejtő édességet tud belopni, rövid, gyakran groteszkre árnyalt és poentírozott, feszültségükben is finoman rezdülő írásai a hétköznapiságot vonják a költészet világába. És ez akkor is így van, amikor reménytelen fájdalommal a hangjában így szól hozzánk: Siralmasan élnek, önök, uraim!

Anton Pavlovics Csehov - Szahalin
1890 ​októberében egy hajó úszott a pazar virágpompában tündöklő maláji szigetek között. A Szuez felé tartó gőzös fedélzetén egy orosz orvos csodálta a trópusi nyár szépségeit. A kietlen szahalini partok után, szinte nem is hitt a szemének... De hogy is kezdődött? Anton Pavlovics Csehov a doktort, a már neves írót különös betegség szállta meg: a "mánia Sachali-nosa". Heteken át nem törődött semmivel, csak görnyedt könyvek, füzetek, a történelem, a földrajz, a néprajz, a néprajz, a büntetőjog adattárai felett. Jegyzetelt fáradhatatlanul. Nagy útra készült - az orosz "Ördög-szigetet", a fegyencek hírhedt számkivetési helyét akarta megismerni. Hosszú út vezetett a zord Szibérián át, a zord Szahalinra. Mindössze három hónapja maradt a sziget tanulmányozására. De Csehov élő lelkiismerete akart lenni korának, és egy egész expedíció helyett dolgozott.Naponta jónéhány versztát kellett utaznia, legalább 100 különböző emberrel kellett beszélnie, mert nem nyugodott addig, amíg mind a 10.000 lakossal meg nem ismerkedett. Elképesztő tapasztalatai voltak. A korrupt és ostoba cári kormányzat a nyomor, a tudatlanság, az erkölcstelenség fertőjébe kényszerítette a bennszülötteket, a telepeseket és a fegyenceket egyaránt. Mikor elbúcsúzott tőlük, már nem is tudta elképzelni, hogy létezik a világon szép, jó és boldog élet is..... A hajó befutott Ogyesszába, és Csehov munkához látott. Néhány hónap múlva pedig egy nagyhatású vádirat jelent meg a cári kormány ellen. Egy útleírás: egy távoli sziget természeti viszonyainak, népének, gazdasági és társadalmi életének, művészi és tudományosan hiteles leírása. A címe: "Szahalin".

Anton Pavlovics Csehov - A ​semmirekellő / A halál árnyai
"Él ​itt valahol Oroszországban egy érdemes tudós professzor, titkos tanácsos és lovag. Stepanovicsnak hívják, akinek annyi az orosz és külföldi rendjele, hogy valahányszor fölrakja őket, a diákokat szent borzongás járja át, mintha ereklyeborította oltár előtt állanának. Társasága a legelőkelőbb. Az utolsó huszonöt-harminc év alatt nem volt olyan hírneves tudós, akivel ne lett volna benső ismeretségben. Ma már nincsenek barátai, de ha régi barátainak listáján végignéz az ember, ilyen nevekre bukkan: Piragoff, Kawjelin és Nekrassow, a költő. Mindezek őszinte és meleg barátságukkal tisztelték meg Stepanovicsot, aki az összes orosz és három külföldi egyetem levelezőtagja." (Részlet)

Anton Pavlovics Csehov - Az ​orvos felesége
Az ​orvos felesége és más novellák címen Csehov legjobb és legjellemzőbb elbeszéléseit gyűjtötte össze. Mindegyik hű tükre Csehov rendkívüli megfigyelőképességének, előadása közvetlenségének és annak a hol megható, hol megkacagtató humornak, mely őt nemcsak Oroszország, hanem az egész világ egyik legkedveltebb és legolvasottabb írójává tette. Az oroszok méltán őt tartják legnagyobb elbeszélőjüknek. Különösen kisebb, néha alig néhány oldalra terjedő, tárcaszerű novellái elsőrangúak. Néhány vonással mesteri módon jellemez meg embereket, sőt egész társadalmi osztályokat. A mindennapi, jelentéktelen dolgokból sötét tragédiákat tud kiéreztetni. De ezt a sötétséget a humor ragyogásán keresztül láttatja. Aki egyszerre akar mély gyönyörűséget érezni és pihenni, aki picinyke, de éles tükörből akarja a világot megismerni: az olvassa Csehovot.

Anton Pavlovics Csehov - Nőuralom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A ​pirosruhás lány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Szibéria
A ​nagy orosz író, aki mindig szót emelt az elesettek, megalázottak, az élet perifériájára kerültek érdekében, 1890-ban azért utazott Szibériába, majd Szahalin szigetére, hogy tanulmányozza az elmaradott vidékek lakóinak, s köztük a legnyomorítottabbak, a fegyencek életét. Fokozottan érezte e távoli tájakon az emberi kiszolgáltatottságot, a századvégi orosz mozdulatlanságot, de esetenként a humánumot, a szolidaritást is. Csehov remek - magyarra most először lefordított -, levelekben és megdöbbentő elbeszélésekben számolt be szibériai tapasztalatairól - ezt adjuk most közre -, míg Szahalin szigetekbeli élményeinek külön könyvet szentelt, amelyet - jelen kötetünk párjaként -, hamarosan megjelentetünk.

Anton Pavlovics Csehov - Ványa ​bácsi és válogatott novellák
Csehov ​Ványa bácsi műve mellett olvasható még a kötetben A csinovnyik halála, Kaméleon, A 6-os számú kórterem, Anna a férje nyakán, A kutyás hölgy és még a szerző életének fontosabb eseményei.

Anton Pavlovics Csehov - Anton ​Pavlovics Csehov művei I-IV.
I. ​Elbeszélések: 1880-1885. 1154 oldal Az első kötet Csehov arcképét rajzolta Nagy Zoltán, rézbe karcolta Vertel József. II. Elbeszélések: 1886-1888. 1293 oldal A második kötet Csehov arcképét rajzolta Nagy Zoltán, rézbe karcolta Gerstenbrein Ferenc. III. Elbeszélések: 1889-1903. 1232 oldal A harmadik kötet Csehov arcképét rajzolta Nagy Zoltán, rézbe karcolta Füle Mihály. IV. Színművek, Egyéb írások, Levelek. 1345 oldal A negyedik kötet Csehov arcképét rajzolta és rézbe karcolta Nagy Zoltán. Egész bőrkötésben, kiadói védőborításban Csehov összkiadás. A képmellékleteket réznyomó eljárással a Pénzjegynyomda készítette.

Anton Pavlovics Csehov - A ​6-os számú kórterem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Gyerekek, ​kutyák, farkasok
A ​kilencesztendős Ványka, akit inasnak adtak Aljahin csizmadiához, karácsonytájt egy éjszaka levelet írt nagyapjának. Ebben a levélben megírta minden bánatát, szomorú életét, s kérte nagyapót: "a Krisztus nevében kérlek, vigyél el innen engem. Essék meg szíved rajtam, boldogtalan árván..." Megcímezte a levelet nagyapónak, falura. Ványka szomorú történetével szemben mulatságos az az elbeszélés, melyben egy hadviselt öreg tábornoknak óriási fogfájása van, s szolgája tudja, ki a legjobb fogorvos a környéken, de csak arra emlékszik, hogy az illetőnek valami "lóneve" van. A szomorkás és mulatságos, emberi szeretettel teli elbeszélések mellett Csehov legszebb állatmeséi is helyt kaptak a kötetben. Ki ne emlékeznék Kastankára, a gazdájához hűséges, sok kalandot megélt cirkuszi kutyusra?

Anton Pavlovics Csehov - A ​szökevény
A ​klasszikus orosz író gyermekeknek szóló elbeszéléseiből választottunk ki négyet a Már tudok olvasni sorozat új kötetébe. Csehov híres kutyatörténetei közül való A Foltosfejű című, amely az erdész bumfordi, ostobácska kiskutyájának farkaskalandjáról szól. A régi orosz gyermeksorssal ismertet meg a többi elbeszélés. Megszeretjük és szívünkbe zárjuk Vanykát, az árva, magányos kisinast, aggódunk a beteg Paska sorsán, aki életében először kerül kórházba. A Gyerekek című történetben egy izgalmas lottójátékról olvashatunk. Az elbeszéléseket Rab Zsuzsa fordította, és Zsoldos Vera bájos rajzai illusztrálják.

Anton Pavlovics Csehov - Elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók