Ajax-loader

Anton Pavlovics Csehov könyvei a rukkolán


Anton Pavlovics Csehov - Sirály / Ványa bácsi
Nincs fülszövege.

Anton Pavlovics Csehov - Cseresznyéskert
A ​Cseresznyéskert (1903) írói szándék szerint "mulatságos" alkotásnak készült. A komikus elemek ellenére mégis alapvetően tragikusság és líraiság jellemzi a darabot. Egy létező világ fájdalmas szétesése a humoros felhangokkal és szituációkkal együtt mindenképpen szomorú. Ami volt, nincs többé! Értékes vagy értéktelen? Akármilyen - elmúlt. A mű valóságos cseresznyéskertje szimbólum is. Érvényes minden emberi életre, törekvésre, érvényes családi életre, érvényes bármilyen életforma megszűnésére. De legfőképp érvényes mint szimbólum, a korabeli Oroszországra. A darab Csehovnak egyik legtöbbet játszott színpadi műve. Ennek oka talán az, hogy az igazi remekmű a maga konkrétságán túl - Németh László szavaival élve - "mítoszi csóvával" is bír. A Cseresznyéskert "mítoszi csóvája" egy létező világ eltűnése. Csehov Oroszországa, miként a 19. század, a mélységes mély múltnak kútjába került. Csehov írásai viszont, melyek az akkori emberek apró örömeit, fájdalmait örökítették meg, a jelenhez, a mindenkori mához szólnak. A bennük felmutatott életgazdagság és a sajátságos írói atmoszféra jogán.

Anton Pavlovics Csehov - Szakadékban
Aki ​Anton Csehov elbeszéléseit olvassa, szomorú késő őszi napot érez maga körül, amikor olyan áttetsző a levegő, s élesen kirajzolódnak a pőre fák, a szürke házak, a szürke kis emberek... Az író szelleme, akár az őszi nap, könyörtelen világosságot vetít a kitaposott utakra, a görbe utcákra, a szűk és piszkos házakra, ahol szánalmas kis emberek fuldokolnak unalmukban és tétlenségükben, miközben oktalan és álmos sürgés-forgással töltik be a házakat... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges, szép hangján így szólt hozzájuk: - Siralmasan élnek önök, uraim!

Anton Pavlovics Csehov - Dráma ​a vadászaton
Csehov, ​írói pályája kezdetén, apró humoreszkekkel jelentkezik a korabeli orosz élclapok hasábjain. Ebből a korszakból származik Dráma a vadászaton című kisregénye is. Sajátos mű: a tulajdonképpeni történetet a főszereplő, Kamisev vizsgálóbíró mondja el, ill. írja meg, de többször közbeszól az író is: elmondja véleményét a féltékenységből elkövetett gyilkosságról, s megjegyzéseivel, logikus következtetéseivel fényt derít a gyilkos személyére... S miközben feszült érdeklődéssel követjük az izgalmas bűnügyi drámát, melyben a romantika minden kelléke - szerelem, féltékenység, bosszú, lelki vívódás - egyaránt fellelhető, lehetetlen észre nem vennünk, hogy ez paródia: az író a romantika túlburjánzó divatját gúnyolja ki, a sekélyes érzelmeket, a túlzott regényességgel bonyolódó cselekményt, egyszóval mindazt, ami elrejti a szem elől az élet valóságának fény- és árnyoldalait.

Anton Pavlovics Csehov - A ​párbaj
Kötetünk ​két Csehov-elbeszélést tartalmaz. A párbaj (1891) az orosz irodalomban Turgenyev óta ismert két életvitel, életeszmény összeütközésének története: Lajevszkij, az enervált, cselekvésre képtelen "fölösleges ember" és von Koren, az aktív, materialista tudós vitájából majd párbajából megszületik Lajevszkij felismerése: a menekülés az elrontott helyzetekből nem azonos a megváltással, s amikor ráébred arra az emberi felelősségre is, amivel élettársának, az elcsábított és megunt Nagyezsda Fjodorovnának tartozik, el tudja végre fogadni saját életét, s változtatni, alakítani is képes rajta. A Szakadékban (1900) a Cibukin kereskedőcsalád felemelkedésének és bukásának komor rajzával Gorkij társadalomábrázolását előlegezi, s bizonyítja, hogy Csehovot nem ok nélkül tartották számon a "forradalom viharmadarai" között: nemcsak látta és ábrázolta az orosz valóság betegségeit, de várta és remélte is az életmentő változást.

Anton Pavlovics Csehov - Anna ​a férje nyakán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Négy ​színmű
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Három ​nővér
A ​Három nővér a kárba veszett szépség drámája. A három testvér (Olga, Mása és Irina) egy vidéki városban él. Életük kusza, szerelmeik zűrzavarosak, mindhárman boldogtalanok. A darab hangulatát a szenvedésnek ez a megfoghatatlan légköre adja, s ugyanilyen megfoghatatlan az "optimizmus", amely a mű végén fogalmazódik meg: "... a mi életünk még nem fejeződött be... nemsokára megtudják, miért élünk, miért szenvedünk..." A darab, amelynek sem tragikus konfliktusa, sem tragikus szereplői nincsenek, a mozgalmas és az értelmes élet iránti enervált, meddő várakozást rajzolja meg. A három nővér jellegzetes csehovi hősök, akiket a közös - az élet elhibázott, a célokat, eszményeket az életbe átültetni nem tudó, akarat és tartás nélküli, de gazdag belső világot felmutató - szellemiség tart össze.

Anton Pavlovics Csehov - Csehov összes művei I-VIII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Ivanov
Ivanov, aki néhány évvel ezelőtt még minden erejét a munkájába ölte, és teljes hittel tekintett a jövőbe, harmincöt éves korára fásultan és életkedvét veszítve gyötrődik, próbálja megfejteni állandó levertségének okát, s visszatalálni régi, életerős önmagához. Az egykor elszánt és sikeres embert önundor kínozza, és szűnni nem akaró bűntudattól szenved. Vajon visszaadhatja-e Ivanov elvesztett ártatlanságát egy új szerelem? Lehet-e tiszta lappal új életet kezdeni, semmissé tenni azt, ami volt?

Anton Pavlovics Csehov - Elbeszélések (orosz)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A párbaj / Szakadékban
Kötetünk két Csehov-elbeszélést tartalmaz. A párbaj (1891) az orosz irodalomban Turgenyev óta ismert két életvitel, életeszmény összeütközésének története: Lajevszkij, az enervált, cselekvésre képtelen "fölösleges ember" és von Koren, az aktív, materialista tudós vitájából majd párbajából megszületik Lajevszkij felismerése: a menekülés az elrontott helyzetekből nem azonos a megváltással, s amikor ráébred arra az emberi felelősségre is, amivel élettársának, az elcsábított és megunt Nagyezsda Fjodorovnának tartozik, el tudja végre fogadni saját életét, s változtatni, alakítani is képes rajta. A szakadékban (1900) a Cibukin kereskedőcsalád felemelkedésének és bukásának komor rajzával Gorkij társadalmábrázolását előlegezi, s bizonyítja, hogy Csehovot nem ok nélkül tartották számon a "forradalom viharmadarai" között: nemcsak látta és ábrázolta az orosz valóság betegségeit, de várta és remélte is az életmentő változást.

Anton Pavlovics Csehov - A ​varga meg az ördög
Vonzódás ​az élet mély, lenyűgöző jelentéktelenségéhez, szomorú késő őszi napsütés, áttetsző levegő, élesen kirajzolódó pőre fák, szürke házak és szürke emberek - ezek Csehov írói világának elengedhetetlen motívumai. Különleges hősök helyett átlagemberek jelennek meg a novellákban, magányukba zárt, tétova, észrevétlen sorsú, esendő lények, akik részvétlenségtől kísérve vonszolják magukat a világban. Melankólia, rezignáció, a boldogság pillanatnyi káprázata és a hiábavalóság érzése vonul át az írásokon. Az élet unalmas, egyhangú, nincs hová tartozni és nincs miben megkapaszkodni. Az emberek töprengenek és nem jutnak semmire, keresik egymást, de nem találják, elmennek egymás mellett, miközben mindenki csak a maga szorongásaival, kételyeivel és vágyaival foglalkozik. Csehov azonban az élet katasztrófáiba is megejtő édességet tud belopni, rövid, gyakran groteszkre árnyalt és poentírozott, feszültségükben is finoman rezdülő írásai a hétköznapiságot vonják a költészet világába. És ez akkor is így van, amikor reménytelen fájdalommal a hangjában így szól hozzánk: Siralmasan élnek, önök, uraim!

Anton Pavlovics Csehov - A ​6-os számú kórterem és más írások
Az ​irodalomtörténet kivételes pillanatai közé tartozik a századforduló orosz irodalmának nagy találkozása: az utolsó regényeit író Tolsztojé és a habozó pályakezdés után a novella nagymestereként jelentkező Csehové. A siralmasan vigasztalan orosz élet jellegzetes figuráinak és eseménytelen életüknek kikezdhetetlenül tömör, drámai pillanatba sűrítése olyan hiteles és megrázó képet ad az emberi létről általában, mint Tolsztojnak a lét teljességét bemutatni kívánó nagyregényei. "Csehov - írja Szerb Antal - a novellának, ennek a nehéz és gyönyörű műfajnak talán a legnagyobb mestere. Mintaképe Maupassant, klasszikus tömörségben el is éri a nagy franciát, de egészen más vérmérséklet. Impresszionista művész: odavetett, könnyű vonásokkal rajzol leheletszerű, elfutó és elfutásukban megrendítő dolgokat." Hangulatképekből, a szereplőket és helyzeteket éles fénnyel megvilágító atmoszférából épülnek színművei is - a modern dráma éppúgy elképzelhetetlen Csehov nélkül, mint az elbeszélés, hiszen a színpadnak is nagymestere volt. Kötetünket tanárnak és diáknak egyaránt ajánljuk, mely Csehov kötelező és ajánlott olvasmányként javasolt novellaremekeit kínálja - minden olvasónak -, s egyik legnagyobb drámai remekét, a Három nővért.

Anton Pavlovics Csehov - A ​vizsgálóbíró
Csehov ​kisregénye különös szerelmi négyszög története. Kamisev községi vizsgálóbírónak és a helybeli birtok urának, a grófnak egyaránt megtetszik Olenyka, az erdész lánya. Csakhogy Olenyka a gróf intézőjének, Urbegyinnek a menyasszonya. És feleségül is megy hozzá... A lány miatt fellobban a férfiakban a szenvedély, és az indulatok végül gyilkossághoz vezetnek.

Anton Pavlovics Csehov - Nőuralom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Beszélgetés ​a kutyával
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A ​csinovnyik halála
Cservjakov ​a színházban jól érezte magát: „Gyönyörködött és a földi boldogság csúcspontján érezte magát.” Fordulópont: a váratlanul jött tüsszentés. Komikus elmélkedés jön a tüsszentésről, ami természetes élettani folyamat. Párhuzamot von a társadalmi rang és az élettani folyamat között. Észrevette, hogy rátüsszentett Brizsalov államtanácsos zakójára. Ettől kezdve bocsánatkérésekkel zaklatja, mert bűntudata van, amiért egy magasabb állású személynek kellemetlenséget okozott. Az első bocsánatkérés rögtön az esemény után történik. Az államtanácsos nem tulajdonít neki nagyobb jelentőséget. A második bocsánatkérés a szünetben esik meg, amikor is már kissé zabosabb az államtanácsos az újabb zaklatás miatt. A harmadik bocsánatkérés a hivatalban, a tanácsos fogadószobájában történik. A tábornok semmiségnek tekinti a történteket. A negyedik bocsánatkérés helyszíne ugyanaz. A tábornok úgy érzi, ő egy csúfolódás középpontja lett. Az ötödik bocsánatkérés másnap a hivatalban történik újra. A tábornok: „Takarodjék előlem!” felkiáltással elzavarta Cservjakovot. Emberileg meg lehet érteni. A csinovnyik szüntelen bocsánatkéréseivel jogosan haragította magára a tábornokot. Alázatossága visszatetsző, nevetséges. A csinovnyik egyenruhában hal meg. Konkrét oka halálának: olyan tettet követett el, amivel magára haragította felettesét, s ez összeférhetetlen a csinovnyik léttel. Az öntudatától, egyéniségétől megfosztott csinovnyik belehal félelmébe, amiért a magasabb rangú személynek kellemetlenséget okozott. Egyenruhában hal meg, vagyis utolsó pillanatában sem vált emberré; hivatalnok volta eluralkodott rajta.

Anton Pavlovics Csehov - Meggyeskert
"A ​realista és az abszurd dráma közötti vékony pengeélen egyensúlyoz Csehov, aki pontosan tudta, hogy haláltáncot ábrázol. Érett darabjaiban béke van, a katonák dologtalanul unatkoznak, háborúról semmi hír, forradalmi mozgolódás nincs, de a cári birodalomnak vége van. Csehov azt is látta, mi következik." Spiró György

Anton Pavlovics Csehov - Regény, ​nagybőgővel
A ​Csehov prózai műveinek eddigi legteljesebb magyar nyelvű gyűjteményét adó sorozat harmadik kötete a jeles orosz író talán legtermékenyebb két évének elbeszéléseit mutatja be. Ebből az időszakból származnak az olyan, mára már klasszikusnak számító darabok, mint a Fájdalom, a Bánat, a Prisibejev altiszt, A bérzongorista vagy a Regény, nagybőgővel című novellák, amelyek a leginkább jellemzik a "realista" Csehov írásművészetét, miközben egy-egy kisszerű élethelyzet fonákságainak ábrázolásával a groteszk és az abszurd irányába mozdulnak el. Így jönnek létre azok a sírásra és nevetésre egyszerre késztető művek, amelyek Csehovot ma is olvasott, népszerű íróvá teszik. E jól ismert elbeszélések mellett helyet kapnak a kötetben olyan írások is, amelyek általában kimaradnak a különféle válogatásokból, illetve olyanok, amelyek ez ideig még nem jelentek meg magyarul. Bőséges jegyzetanyag és az író korszakát bemutató tanulmány segíti az olvasót abban, hogy Csehov művészi világában jobban tájékozódhassék.

Anton Pavlovics Csehov - A ​semmirekellő / A halál árnyai
"Él ​itt valahol Oroszországban egy érdemes tudós professzor, titkos tanácsos és lovag. Stepanovicsnak hívják, akinek annyi az orosz és külföldi rendjele, hogy valahányszor fölrakja őket, a diákokat szent borzongás járja át, mintha ereklyeborította oltár előtt állanának. Társasága a legelőkelőbb. Az utolsó huszonöt-harminc év alatt nem volt olyan hírneves tudós, akivel ne lett volna benső ismeretségben. Ma már nincsenek barátai, de ha régi barátainak listáján végignéz az ember, ilyen nevekre bukkan: Piragoff, Kawjelin és Nekrassow, a költő. Mindezek őszinte és meleg barátságukkal tisztelték meg Stepanovicsot, aki az összes orosz és három külföldi egyetem levelezőtagja." (Részlet)

Anton Pavlovics Csehov - Anton ​Pavlovics Csehov művei I-IV.
Világszerte ​1960 januárjában ünneplik Csehov születésének századik évfordulóját. Ebből az alkalomból adjuk olvasóink kezébe a magyar nyelven eddig legteljesebb Csehov kiadás négy kötetét, biblia papíron. Ez a négy kötet bemutatja Csehov egész munkásságát. Megjelenik majd valamennyi elbeszélése, minden kisregénye, színműve, jelenete, Szahalin című írása és gazdag válogatás levelezéséből. Ebből a hatalmas anyagból új, az eddiginél teljesebb Csehov portrét ismerhetünk meg. A régi neves Csehov fordítók mellett új, tehetséges fordítógárda tolmácsolja Csehov szellemes és tömör stílusát.

Anton Pavlovics Csehov - A ​svéd gyufa
Az ​eddigi legteljesebbnek szánt magyar nyelvű Csehov-prózakiadás újabb kötetébe az 1880-1884 között született művekből találunk válogatást.

Anton Pavlovics Csehov - Színművek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - Gyerekek, ​kutyák, farkasok
A ​kilencesztendős Ványka, akit inasnak adtak Aljahin csizmadiához, karácsonytájt egy éjszaka levelet írt nagyapjának. Ebben a levélben megírta minden bánatát, szomorú életét, s kérte nagyapót: "a Krisztus nevében kérlek, vigyél el innen engem. Essék meg szíved rajtam, boldogtalan árván..." Megcímezte a levelet nagyapónak, falura. Ványka szomorú történetével szemben mulatságos az az elbeszélés, melyben egy hadviselt öreg tábornoknak óriási fogfájása van, s szolgája tudja, ki a legjobb fogorvos a környéken, de csak arra emlékszik, hogy az illetőnek valami "lóneve" van. A szomorkás és mulatságos, emberi szeretettel teli elbeszélések mellett Csehov legszebb állatmeséi is helyt kaptak a kötetben. Ki ne emlékeznék Kastankára, a gazdájához hűséges, sok kalandot megélt cirkuszi kutyusra?

Anton Pavlovics Csehov - Életem
Csehov ​e kisregényében első személyben írja le egy nemesi származású fiatalember szerény, de annál nagyobb botrányt kavaró lázadását a rátestált úri életforma ellen: kétkezi munkából akar megélni. Viszontagságainak, a rázúduló megvetésnek, szerelmének s emberi tisztulásának költői előadását Szőllősy Klára szép fordítása közvetíti az olvasónak.

Anton Pavlovics Csehov - A ​szirén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Anton Pavlovics Csehov - A ​szökevény
A ​klasszikus orosz író gyermekeknek szóló elbeszéléseiből választottunk ki négyet a Már tudok olvasni sorozat új kötetébe. Csehov híres kutyatörténetei közül való A Foltosfejű című, amely az erdész bumfordi, ostobácska kiskutyájának farkaskalandjáról szól. A régi orosz gyermeksorssal ismertet meg a többi elbeszélés. Megszeretjük és szívünkbe zárjuk Vanykát, az árva, magányos kisinast, aggódunk a beteg Paska sorsán, aki életében először kerül kórházba. A Gyerekek című történetben egy izgalmas lottójátékról olvashatunk. Az elbeszéléseket Rab Zsuzsa fordította, és Zsoldos Vera bájos rajzai illusztrálják.

Anton Pavlovics Csehov - A ​fekete barát
Az ​Osiris Kiadó elindítja a száz éve elhunyt Csehov prózai műveinek eddigi legteljesebb magyar kiadását. A négy kötetre tervezett prózai írások első három darabja a szerző novelláit és elbeszéléseit, a negyedik pedig a kisregényeit tartalmazza. A kötetek tartalmának kialakításában a harminckötetes orosz kiadást vettük alapul. Az első kötet Csehov 1892 és 1903 között írott kisprózai műveit tartalmazza; olyan, a csehovi élet-műben megkerülhetetlen írások kerültek bele, mint A 6-os számú kór-terem, a Rotschild hegedűje, a Jonics, A tokba bújt ember, A kutyás hölgy, A menyasszony vagy éppen a címadó A fekete barát. A magyar nyelvű szövegek a korábbi Csehov-kiadások magyar fordításainak modernizált, átdolgozott változatai, illetve, ahol szükséges volt (mint például a Parasztok című elbeszélés magyarul eddig hiányzó két fejezete esetében), új fordítások készültek. A kötetet az egyes művek keletkezésére, megjelenésére és fogadtatására, az életművön belül betöltött szerepére vonatkozó, az olvasót a Csehov-filológiában pontosan eligazító jegyzetek zárják

Anton Pavlovics Csehov - A ​Foltosfejű
A ​klasszikus orosz író gyermekeknek szóló elbeszéléseiből választottunk ki hármat a Zsiráf sorozat új kötetébe. Csehov híres kutyatörténetei közül való A Folfosfejű című, amely az erdész bumfordi, ostobácska kiskutyájának farkaskalandjáról szól. A régi orosz gyermeksorssal ismertet meg a második elbeszélés. Megszeretjük és szívünkbe zárjuk Vanykát, az árva, magányos kisinast. A Gyerekek című történetben egy izgalmas lottójátékról olvashatunk. Az elbeszéléseket Rab Zsuzsa fordította, és Zsoldos Vera rajzai illusztrálják.

Anton Pavlovics Csehov - Kastanka
A ​történet elején Kastanka, a fiatal kutyalány gazdájával, Luka Alekszandrics asztalossal sétálni indul. A városi forgatagban azonban elveszíti őt, s egyedül marad a sötét és hideg utcán. Ám egy arra sétáló titokzatos, idegen úr rátalál és hazaviszi. Ettől kezdve Kastanka élete megváltozik. A lakásban új barátokat ismer meg: Iván Ivanicsot, a kissé buta és „szereplési vágytól túlfűtött" gúnárt, a büszke és arisztokratikus Fjodor Tyimofejics macskát, és Gavrila Ivanovna Röf-röf kisasszonyt. Hamarosan kiderül az is, hogy a társaság, ahová csöppent, esténként cirkuszi számokat ad elő az idegen úrral. Kastankát szórakoztatják a különböző cirkuszi mutatványok. Az új helyen mindenki kedvesen bánik vele, sőt az ő rendkívüli tehetségére is fény derül; azonban valami mégis hiányzik számára. Álmaiban sokszor egy kisfiú és egy asztalos tűnik fel, akikhez visszavágyik.

Anton Pavlovics Csehov - A ​főkertész elbeszélése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók