Ajax-loader

Balázs Attila könyvei a rukkolán


Balázs Attila - Ki ​tette a macskát a postaládába?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Attila - Pokol ​mélyén rózsakert
Egy ​lezáratlan (lezárhatatlan?) nyomozás története a könyv, részben dokumentumregény, részben fikció, azaz - ahogy a szerző figyelmeztet - erős írói színezéket tartalmaz. Balázs Attila -legutóbb a Kinek Észak, kinek Dél című Balkán-regény írója - abból a hírből indult ki, amely 2009. ápr. 16-án röppent szerte a világba a bolíviai Santa Cruzból, miszerint az ottani Las Américas hotelben a kommandósok hosszabb lövöldözés árán veszélyes terroristákat tettek ártalmatlanná. Később kiderült, hogy a három áldozat közül kettő magyar: az egyik a bolíviai születésű Rózsa-Flores Eduárd, a másik a székelyföldi Magyarosi Árpád (Fiúka). A vérfürdő harmadik halottja az ír Michael Martin Dwyer. Az akciót ketten élték túl, egy magyar és egy horvát férfiú, név szerint: Tóásó Előd és Mario Tadic. Mindketten a La Paz-i börtönben raboskodnak. Legalábbis ez a helyzet lapzártáig. Sorsukat követi végig e könyv, amelyben több élő személy s néhai híresség is kisebb-nagyobb lelkesedéssel szerepet vállalt - így például Jorge Luis Borges, Sigmund Freud, Jean-Paul Sartre, Che Guevara, Ulrike Meinhof és Andreas Baader (ha már egyszer a terrorizmus gyanúja/vádja is felmerült!).

Balázs Attila - Világsarok ​non-stop
A ​kötet a szerző szépirodalom, esszé és publicisztika között lavírozó írásait gyűjti egybe, amelyek egy-egy műalkotásra, jelenségre (esetleg magára a szerzőre mint a Mindenható félresikerült művére) reflektálnak.

Balázs Attila - Vágyak ​gyűjteménye
Balázs ​Attila már pályakezdésével kivívta a szakma és az érdeklődő olvasóközönség elismerését, figyelmét. A Vágyak gyűjteménye című kötetben visszanyúl alkotóútja korai szakaszának erotikus vonulatához, amely érzékletes-érzéki leírásaival vonja be olvasóit a szöveg világába. Az erotikus tematika megjelenése azonban nem öncélú, így a mű nem válik pornográfiává. Az emlékező attitűd és az élmények mozaikszerűsége határozott elbeszélői perspektívát mutat, mely az egyedinek látszó, köznapi történésekben is a mindannyiunkra jellemző vonásokat mutatja meg. Balázs Attila novelláiban nyíltan, páratlan és hiteles őszinteséggel beszél kibeszéletlen ügyeinkről, megfelelő távolságtartással a helyükön kezelve kényesnek tartott kérdéseket, miközben a szembenézés bátorságára, önismeretre és önmagunk vállalására szólít fel.

Balázs Attila - Király ​album - Történetek könyve
A ​délszláv háborúkat átélt délvidéki férfiak életét, Magyarországra kerülésüket, s az itteni beilleszkedési nehézségeiket mutatja be e drámai erejű dokumentum jellegű szépirodalmi regény. Balázs Attila író, műfordító, publicista. Újvidéken született, éveken át tagja volt az Új Symposion folyóirat szerkesztőségének. 1991 őszétől Budapesten él.

Balázs Attila - Szép ​kis történetek
A ​kötet huszonkilenc elbeszélésének hősei világgá ment magyarok, meg mindenféle más nemzetű nevezetességek, akik a figyelmet teljesítményük méltó jutalmaként, vagy épp anélkül érdemelték ki, hogy bármit is alkottak volna. Szép kis történetek. Lehet erre úgy is tekinteni, akár a kiadónknál megjelent két világsarok-publicisztika szépirodalomba teljesen átbillenő folytatására. Teli van rakomány mindenfelé szétszóródó emberrel, elsősorban magyarral. Híressel, amilyen Kossuth Lajos, aki bejárta az Újvilágot is, és kevésbé híressel, mint Walburga Oesterreich, aki ördögtől való ügyességgel tudta görgetni a csapágygolyót szépséges köldöke körül. Könyvünk lapjain újjáéled Kerényi Frigyes elfelejtett költő, Petőfi pályatársa és ellenlábasa, aki Texasban végezte életét egy kemencében, vagy éppen Gregory Pack, azaz Pék György, e furcsa, ragályos szenvedélyű delfinidomár. És feltűnnek itt oly legendás figurák ugyancsak, mint a Beatlesek, akik egy kis spangli után koncertet adtak Újvidéken, s megtapsolta őket Josip Broz Tito is. A második félidőben felbukkan Figo, a portugál focista, akinek nincs is nyaka. Aurájában sokan azok közül, akik anno a végeken rúgták a bőrt, mielőtt áldozataivá lettek a történelemnek. Nem utolsósorban begyalogol a képbe a neo-kretenizmus nevű irányzat excentrikus megalapítója. Rögtön azután, hogy megemlékeztünk John Wesley Oakról, aki úgy vált mintaképpé, hogy nem alkotott semmit.

Balázs Attila - Hegyvidéki ​városrészek
Ismeretterjesztő, ​olvasmányos formában, átfogó képet kap az olvasó a Hegyvidék múltjáról. A kötet nem időrendben halad, hanem városrészenként bemutatja a tizennyolc önálló arculattal és hangulattal rendelkező városrész múltját, kiemelve mindenhol a legérdekesebb, legfontosabb tudnivalókat, történeteket.

Balázs Attila - Cuniculus
Kedves ​barátom! valahol minden összefügg. Imádok mesélni. Mesemondó szikla akarok lenni. Úgy érzem, időtlen idők óta ülök itt a teremtés pálcikájával, a nagy fekete cilinderrel és a metszőollóval, mellyel valamilyen kényszerből mégis minden kibontakozót lenyesek, mielőtt teljes szépségében kibomlana. Egy fajta céltalan muszáj-játék is ez. Színes üvegcserepek a napfényben. Összekeverem őket, s gyönyörködöm bennük. Tetszenek. Az enyémek is, nem is. Látom is magam bennük, nem is. A kavargó történetek, történetdarabkák, képek, gondolatok és gondolattöredékek, ötletek és ötlettöredékek, ötlettelenségek stb. szoros egymásmellettiségéből kell kipattania a szikrának. Nem én találtam ki. Lesem, mi lesz. Leshetem? Furcsa gondolatok kavarognak a fejemben. Csonkok. A szelektáló mechanizmusba vetett hitem olykor meginog, s ez képes megbénítani - egy időre. Csak a Gutenberg-galaxis tökéletlen tökéletességének ajzó gondolata oldja fel a görcsöt, meg a módszerbe vetett hitem. A módszerbe, melynek nem szabad tévesnek lennie, nem szabad rossznak lennie, jónak kell lennie, sőt többnek. Ilyenkor folytatni tudom a szövögetés/metszegetés néhol könnyed, néhol könnyes, véres, öregbítő játékát. Az emlékezőtehetség mintha halványulna. Már-már mintha egy magam duzzasztotta folyóban fuldokolnék. Önnállósuló folyam. Törvényeket igyekszik szülni, törvényeket igyekszik diktálni. Egyre kevesebb olyan kanyar, amelyet én szeretnék. Félek, hogy untatlak, félek, hogy fölöslegesen ismételgetek. Értsél meg! Itt babrálok ezzel az istenverte kalappal, s nem tudom kiemelni belőle a nyulat, míg mások ezt olyan elegánsan csinálják. Figyelmem folyton elkalandozik. Képzelj el egy sorozat felfújandó léggömböt! Én azokat a léggömböket akarom felfújni, melyeket mások nem szoktak felfújni. Szűz levegővel szeretném feltölteni, de olyan sokat éltek és lélegeztek már előttem. A léggömböket alig tudom csokorban tartani. Minél nagyobbra fújom őket, annál szebben rajzolódik ki oldalukra az ábra, s annál közelebb állnak a kidurranáshoz. Végül megharagszom. Rájuk húzom a kalapot, és faképnél hagyom őket. Akkor azután szikrázhatnak! (Pedig nem így van.) Nem akarom őket nagyon felfújni, a szűz levegő pedig - régóta tudom - humbug. Nem akarok nyakatekerten dialektizálni, mert nem tudok, pedig a dialektika ügyes kezekben a gondolati pontosság és árnyaltság hatékony fegyvere lehet. (Ahogy az ellenkezője is.) Pedig. Tudod-e, mit mondott a mesemondó a mese végén a meséjét, a meséit tátott szájjal hallgató sziúknak, nem a sziúknak, hanem az irokézeknek? Tudod-e? Azt mondta, hogy: most már berekesztem a szavamat. Amíg világ a világ, emlékezzetek a most hallottakra. Mondjátok tovább gyermekeiteknek és unokáitoknak, egyik nemzedék a másiknak. Lesz, aki jobban fog emlékezni, mint a többiek, lesz, aki szebben mesél, mint mások. De egyet tudjatok: ha elmentek egy mesemondóhoz, és megkéritek, hogy mesélje el nektek a rég volt történeteket, vigyetek neki ajándékot, kenyeret vagy húst, vagy ami éppen adódik, s hallgassátok végig akkor is, ha olyat mesél, amit már ismertek, mert soha többé nem fog mesélni nektek. Én mindent elmondtam, ami kezdetben volt, még azt is, ami még régebben történt. Most rajtatok a sor, hogy továbbadjátok a meséket, és örökre emlékezzetek arra, amit tőlem hallottatok. Az eruditív poggyász, ugye? De én még nem tudom berekeszteni a szavamat, sőt úgy tűnik, nem is fogom tudni soha. Nem lehet ennek a végére érni. Az az istenimádó/istenverte nagyanyám kereng a fejemben meg a szifilisz, s kénytelen vagyok beszélni róluk. Ó, Kalliopé, ó, Klió! Gyertek, gyertek! Mindent át meg átsző akaratlanul is a történet, a történetiség, a történelem. História, Hispánia stb. Éljünk mindannyian százezer évig! Miért is ne?

Balázs Attila - Ki ​tanyája ez a világ
„Nevem: ​Balázs Attila. 1955-ben születtem Újvidéken, egy ma már nem létező országban. Szomorú és érdekes tapasztalat ez a van egy ország, nincs egy ország. Akivel ilyesmi megesik, másképp látja a világot, bár nehéz tömören megfogalmazni, pontosan miben rejlik e másság. 1991 őszétől Budapesten élek. Én hiszem magamról, hogy nem csupán hátul van szemem. Bár ez itt elöl mostanában kissé romlik. Talán. Egyébként az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karán folytattam magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokat. Fociztam, kosárlabdáztam. Voltam szabadúszó, aztán olvasószerkesztő folyóiratnál, utána munkanélküli, utána rendezőasszisztens színházban, voltam rádiós meg tévés szerkesztő, külpolitikus napilapnál, haditudósító, külföldi lapok tudósítója, és megfordultam többfelé a világban. Innen bennem a kérdés: ki tanyája ez a világ?”

Balázs Attila - Világsarok ​+
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Attila - Kinek ​Észak, kinek Dél
A ​szerző nem tehet mást, mint hogy csökönyösen visszatér oda, ahol eszmélkedett, ahol minden testi és szellemi kapcsolat, barátság, szerelem, tudás született, egy mára sokszorosan romba dőlt, feledésre ítélt közegbe: a jugoszláv létbe. Azon belül is a Vajdaságba, amely Budapestről nézve szívmelengető Dél, az azúrkék Adria felől viszont hideglelős Észak. Régi históriás énekek és iratok, legendáriumok, visszaemlékezések, különféle krónikák, tényfeltáró dokumentumok és sajtótöredékek, netes blogok szövegén át regél/beszél „egy érintett" arról, mi mindent is jelenthet a térben és időben mérhetetlen távolságokba kiterjedő szülőföld. E szülőföldhöz ugyanis, bármily meglepő, ugyanúgy hozzátartoznak az amerikai indiánok, mint Szarajevó bosnyákjai, és Mohács nagy temetője éppúgy, mint Goli Ótok, a jugók Gulágja. Sokan írták ezt a könyvet balázsattilául. Érdújhelyi Menyhért, zentai történész és keresztény hitoktató száz évvel korábbról, Picspang tanár úr az újvidéki Telepről... Még Tito marsall szakácsa is belekotyog a mesébe, előszedve a maga csodatévő receptjeit. A lebilincselő (bilincsekkel jócskán teli) történelmi utazás fanyarnál több tanulsága: nyilván elveszett már minden, mielőtt szerzőnk ifjúkori énje az elvesztésre egyáltalán gondolhatott. És létrejött valami más, mielőtt felfoghatta volna. Mi történt? Ennek tisztázása örök feladat. Elkerülhetetlen, mint Pétervárad meg-megújuló ostroma.

Jakab Attila - Balázs Attila - Elrejtett ​kincsek titkai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Balázs Attila - Szemelvények ​a Féderes Manó emlékirataiból
A ​féderes manó családi legendáriumában megelevenedik egy újvidéki ház "előélete", magyarok, szerbek, görögök, cigányok, szászok, zsidók ősei és leszármazottai bukkannak föl.

Kollekciók