Ajax-loader

Vértes László könyvei a rukkolán


Vértes László - Medveemberek ​krónikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vértes László - Kavics ​ösvény
Ritkán ​adódik, hogy egy könyv kettős jellege olyan harmonikusan illeszkedik össze, mint ezé a felfedezéstörténeti ótikönyvé. A világhírű vértesszőlősi előember lelőhelyének feltárása ugyanis elválaszthatatlan azoktól az utazásoktól, amelyek során a szerző felkereste az ismert előember lelőhelyeket - összehasonlítva az embermaradványokat és az eszközöket - mintegy bejárta azt az ösvényt, amelyen a kavicseszközöket készítő előember a mai hazánk területére eljutott. Filmszerűen együtt pereg a két eseménysorozat: a sokszor nehéz, de mindig izgalmakat rejtő feltáró munka, amely bármely pillanatban perdöntő eredményt hozhat, és a mindvégig szakmai feszültséggel teljes utazások. Közben a háttérben egy harmadik eseménysor is pereg, amely hol premier-planba kerül, hol a háttérbe merül, ez pedig az ember korai fejlődése, annak egyes mozzanatai.

Vértes László - Őskőkori ​bánya Lovason
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vértes László - T. Dobosi Viola - Vértesszőlős
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vértes László - Őskori ​bányák Veszprém megyében
A ​világszerte elismert nevű tudós korán félbeszakadt életműve felöleli szinte az egész magyarországi őskőkort. Legjelentősebb ásatásai: az istállóskői barlang, a vértesszőlősi és tatai nyíltszíni feltárások mellett Veszprém megyében a sümegi újkőkori kovakőbányában végzett kutatás és a lovasi őskőkori festékbánya leleteinek feldolgozása fűződik nevéhez. Közel száz tudományos értekezése mellett több élvezetes stílusú népszerűsítő munkában ismertette meg a mai olvasóval a távoli idők emberinek életét. Ilyen, olvasmányossága és közérthetősége mellett komoly tudományos eredményeket közlő, jelentős műve az istállóskői ásatásokról szól, mely "Medveemberek krónikája" címmel 1957-ben jelent meg. Poszthumusz könyve, a "Kavicsösvény" kiadványunkkal közel egyidőben jelent meg.

Vértes László - Az ​őskőkor embere Magyarországon
Ha ​ősemberkutató utunkban Szilvásváradtól a szűk, kanyargó Szalakja-völgyön keresztül közelítjük meg a Bükk vad hegyeit, váratlan meglepetésként tárul szemünk elé a Szalakja-rét zöld pázsitja, a csillámló apró vízesések és a hatalmas sötétzöld fenyők. A rétet szinte minden oldalról körülveszik a 8-900 m magas, barlangokat rejtő mészkőóriások: az Éleskővár, az Ispánhegy, az Istállóskő, a Nagykopasz és a Kelemenszéke. Különös, komor birodalom ez. Ma a fatermelés, a mész- és szénégetés, a kőfejtők és a vadgazdálkodás hazája; a természetjárók paradicsoma, akik nem tudnak betelni a csillámló forrásokkal, a sziklaormokról nyíló kékes távlatokkal és az erdei úton keresztülsuhanó riadt őzsuták látványával. Régen, sokezer évvel ezelőtt, a jégkor kezdetleges ősemberének vadászterülete volt itt.

Vértes László - A ​Szekszárd palánki jégkorvégi őstelep
Részlet ​a könyvből: 1957-58-ban Szekszárdon, a palánki határban a Sió-gát átépítése során nagyobb arányú földkitermelés folyt. Eközben avar sírok kerültek elő. A sírok feltárására kiküldött régészek (Pusztai R., Salamon Á. és Török Gy.) a sírok szintje alatt pattintott kőeszközöket találtak. 1957. októberben és decemberben leletmentésszerűen, majd 1958. májusában és 1960. szeptemberében ásatással feltártuk a kőeszközelőfordulás hozzáférhető területét és hazai viszonylatban meglehetősen gazdag és főként igen fontos korszakból származó leletanyagot és megfigyeléseket gyűjtöttünk. A palánki avar és őskőkori lelőhely Szekszárdtól ÉÉK-re, a palánki gazdasági épületek mellett - és feltehetőleg alatt - terül el, az országút és a vasúti töltés között, közvetlenül a műút keleti oldalán. (1. kép)

Vértes László - Az ​őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon
A ​magyar föld őskőkori és átmeneti kőkori leleteit tárgyaló munkámat témája szerint is elsősorban régészeknek írhattam. Azok a régészek, akiket a paleolitikum csak kevéssé érdekel, az I. részt használhatják általános mondanivalói miatt. Akit érdekelnek Magyarország őskőkori eseményei, a II. részben találja meg az eseménytörténeti vázlatot, amelyet igyekeztem - amennyire csak lehetett - egységes szemléleti keretbe foglalni. Végül, ha valaki dolgozni akar a könyvből, a Függelék adatai állnak rendelkezésére, ahol a tényeket nem fedik el koncepciók és elméletek. Mivel régészek és régészjelöltek kezébe kerül munkánk, akik ismerik a szakirodalmat és tudnak bánni a bibliográfiai kartonokkal, megengedtük magunknak azt a szabadosságot, hogy az általános régészeti-módszertani és szemléleti kérdésekről elsősorban saját gondolatainkat mondjuk el s ne azt, amit az Ebert Reallexikon óta a legtöbb kézikönyv ismétel. A nem régész, akinek kezébe kerül a kötet, bizonyára sokallni fogja benne a feltételes mód, a "talán", "valószínűleg" és "úgy tűnik" bőséges használatát. A szerző azonban úgy látja, hogy ha valóban tisztelettel tekint szakmájára és őszinte meggyőződés hatja át, amikor munkája közben él a rendelkezésére álló kutatási módszerekkel: akkor is feltételes módot kell alkalmaznia, amikor tulajdon észlelései elhitetik vele, hogy sikerült elkerülnie a tévedést.

Kollekciók