Ajax-loader

Heltai Jenő könyvei a rukkolán


Heltai Jenő - Osztriga ​pezsgővel
A ​Színjátszók kiskönyvtára 150. kötete ez a könyv. Verseket, rövid (jellegzetesen 1-2 oldal terjedelmű) elbeszéléseket, meséket, komédiákat és egyfelvonásosokat tartalmaz, kottamelléklettel kiegészítve. Egyértelműen a 70-es évek amatőr színjátszóinak ajánlva.

Heltai_jen%c5%91_a_%e2%80%8b111-es
elérhető
5

Heltai Jenő - A ​111-es
A ​111-es Heltai Jenő leghíresebb regénye. Bűnügyi történeteket súroló témájú írása számos nyelven megjelent, s különböző országokban forgattak filmet belőle. A kalandokkal teljes groteszk krimitörténet félelmetes és rejtelmes szereplője egy előkelő budapesti szálloda 111-es számú szobájának a lakója, Selfridge úr, a bűvész, akinek angol neve van, Hollandiában töltötte gyerekkorát, magyarul és franciául egyaránt úgy beszél, mint az anyanyelvén, szobájában egy kalitkában fehér egeret tart, függönye mögött pedig egy valódi nyaktiló várja áldozatát.

Heltai_jen%c5%91_ifjabb
elérhető
1

Heltai Jenő - Ifjabb
Megöregszik- ​e az író? 1931-ben a hatvanéves Heltai Jenő meglehetős nyugalommal tekinthetett pályája magaslatáról addigi életművére. Ha már csak új és új kiadások sajtó alá rendezésével gondozza több évtizedes írói termését, az is szép feladat elkövetkezendő éveire. De Heltainak valószínűleg meg sem fordult a fejében, hogy itt az ideje a betakarításnak. (Már csak azért sem, mert ezen is túl volt már: az Athenaeum 1923 és 1927 között tíz kötetben megjelentette összegyűjtött műveit.) Másfajta összegzés pedig nem túlságosan foglalkoztatta. Munkásságából levonható nagy tanulságon, kiérlelt igazságon nem töprengett. Nem visszafelé, hanem előre tekintett hatvanévesen is. "Méltó befejezés" helyett hozzá méltó újrakezdésre készült. Az öregedő, népszerű szerző nem kényelmesedett el. Szinte nem volt műfaj, melyben ne alkotott volna, mégsem merítette ki írói lehetőségeit. Örökifjú, kíváncsi és kísérletező alkat maradt, nem volt ideje megöregedni. Témában, látásmódban, hangnemben is tartogatott még meglepetéseket. Az örökletes tulajdonságok és a tanult viselkedés viszonyát elemző művet, apa és fiú konfliktusát feltáró könyvet például addig nem írt. Úgy döntött, itt az ideje ennek is. Túl az Álmokháza sikerén, megírta Ifjabb című regényét.

Heltai Jenő - Századelő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Scherzo
Válogatott ​Heltai-novellák.

Heltai Jenő - A ​néma levente és más színművek
Heltai ​Jenő legjobb színpadi műveit kapja kézhez az olvasó. Verses mesejátékai különös színt, egyéni hangot képviselnek a magyar irodalomban. Költészet, nagy verselő rutin, báj, meleg humor jellemzi ezeket a műveket. A keleti mesevilágban, népmesei környezetben vagy történelmi keretben pergő cselekmények, színes kosztümös alakok mindig valami általános emberi tulajdonságot jelenítenek meg, egy nagyon okos író szerény megjegyzéseit, véleményét emberekről, dolgokról. Társadalmi drámái közül a két legértékesebbet foglalja magában ez a kiadás. Mindkettő koruk erkölcsi felfogásának karikatúrája. Az Egy fillér-ben a pénz, a siker után futó író tragédiájával, az üzletté züllött irodalomról ad képet. A Tündérlaki lányok című darabjában pedig arról vall, hogy a kapitalizmusban üzletté lesz a szerelem, a polgári erkölcs pedig képmutatássá, hazugsággá aljasul. Különösen ez utóbbi művének a története indul megrázó szatírának, de a korszak szelleme visszatartja az író kezét, nem sikerült kibontakoztatnia maradéktalanul olyan mérvű társadalmi szatírát, amelynek a lehetősége pedig benne van a cselekményben. A néma levente főhőse pedig Mátyás király fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király 1000 aranyat fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyítja, de akinek nem sikerül, annak Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri "néma Péter" bajára az orvosságot. Heltai Jenő színjátékai értékes vonásokkal egészítik ki a bennük élő képet humanizmusáról, művészetéről, írói, emberi talentumáról.

Heltai Jenő - Ismeretlen ​ismerősök
Heltai ​Jenő sok sikert aratott már regénnyel, színdarabbal, de igazi értékei mégis azok a leheletszerű elbeszélések, amelyeknek látszólagos könnyedsége mögött művészeti gondosság, tréfás ötleteik mélyén emberi bölcsesség van. Az "Ismeretlen ismerősök" csupa ragyogóra köszörült apró gyémánt: kis történet, anekdota, hangulat, emlék, bölcselkedés. amikor a könyvet letesszük, lelkünk tele van a költő lelkéből sugárzó tiszta derűvel.

Heltai Jenő - Humoreszkek ​I-II.
Az ​I. kötet tartalma: Fráter Zoltán: A humorista Ének a végekről Elmaradt fáklyásmenet Bacilusok Szabadjegy A zongoratanár Üzlet A trikó Kutyatörténet Egér a turfon Ingomár Sakktörténet A cigány Színházi beszámoló A vonatlakó Nemes verseny, vagy a tökéletes ház Turf-tapasztalások A szerencsés ember Takarékosság A föltaláló A kellemes útitárs Az asszonyi lélek rejtelmei Én és a borbélyom A három jó barát A billió Északisarki utam Dráma a drámában Egy csók története Beszélgetünk a hóhérról Egy menazséria rejtelmei A virágkosár Poétika dióhéjban Románc A szabadjegy Dzsiu-dzsicu Mi illik? Óvakodjunk a betörőktől A vibra 25-31 A hattyúdal A mama levele Az óra Én és a telefon Tenger mellett Nevelés A tojástartó és a teacsésze Mozitörténet Hetven HP Írjál! Szövetség Altató mese egy ébresztőóráról A koldus Gwendoline Rádió Alperes Karrier Öregek Idegenforgalom Ifjúsági közlöny Mi történt Helénkével? Matyi Monte Carló-i történet Színház Gyerekek A légy Ha a hajó elsüllyed Ismeretlen öregúr képe Pisztrángvacsora Hol-hibáztam-el? A II. kötet tartalma: Fráter Zoltán: Ismeretlen ismerősünk A gyilkos is ember A kutya és a hercegnő Idill Rácsos ablak Téli rege Fejfa Mars Negyedik kerestetik bridzshez John, vagy a tökéletes komornyik Hannibál Az utolsó mohikán Nagyhercegnő Filológia Elomir Szerkesztői üzenetek Nekrológ Kábel Törzsvendég Taxi Kisszakasz Rémcsinos Háborús emlék Árva Melinda Mancika Szivar Kínai történet Optimizmus Elfújta a szél A torreádor Menyasszony a liftben Házasság "Nem akarom föltartani..." Kutyatörténet Szépasszony Új világrend A jó tipp Szakáll A pénzbeszedő Interjú Önéletrajz Budai rejtelmek Darwin és a görlök Először Párizsban Talált pénz Karrier Szeretetcsomag Semmi

Heltai Jenő - Tollforgatók
A ​kötet tartalmazza a Hét sovány esztendő, Az utolsó bohém és a Jaguár című kisregényeket. Heltai Jenő három kisregényét, a Hét sovány esztendő-t, Az utolsó bohém-et és a Jaguár-t tartalmazza a kötet. Mindhárom azonos miliőben játszódik, s jórészt azonosak a szereplői is. A század eleji Budapest újságíró-, író- és művészvilágáról ad kacagtatóan kedves, de sok tekintetben leleplező képet, azzal a derűs életfilozófiával és iróniával, amely oly jellemző Heltai valamennyi művére. A Hét sovány esztendő-ben szereplő "Izgatott Rókák" asztaltársasága csakúgy, mint Az utolsó bohém szereplői még inkább csak reményekkel és tettvággyal vannak telve, semmint igazi sikerekkel. A Jaguár-ban már a "nagy lehetőségek" árnyékában küzdenek hőseink a lap fennmaradásáért és a hírnévért, amelyben a főhős egy detektívregény-bohózatszerű akcióba kezd, de hőseink így sem kerülhetik el a század eleji újságírók törvényszerű sorsát; a Krajcáros Igazság új tulajdonosé lesz, s nekik ismét elölről kell mindent kezdeniük. A hősök "társadalomkívüli" élete telve van kacagtatóan kedves kalandokkal és vágyakkal, s látszólag veszélytelen konfliktusokkal. De ez csak látszat. Valahol a cselekmény mélyén ott búvik az író iróniával teli véleménye arról a polgári világról, amelyben a poén a fétis, s ahol az igazi tehetséget a napi kenyérgond valójában megöli, vagy pedig elsekélyesíti.

Heltai Jenő - Kiskirályok
Mák ​István újságíró, a _Jaguár_ ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a _Family Hotel_-t és a _VII. Emánuel és korá_-t magába foglaló _Kiskirályok_ voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizenkét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Heltai Jenő - Utazás ​enmagam körül
Heltai ​Jenő Utazás enmagam körül című, 1935-ben megjelent novelláskötetében a vele történt vagy vele kapcsolatos élményeit örökíti meg. Elgondolkodik önmagán, környezetén és élményein a fenti jellemzések amolyan heltais stílusában. Feltétlenül szórakoztató, könnyedén elgondolkoztató, élvezetes olvasmány. Rövid történetei, amolyan ötperces nívós kikapcsolódást jelentenek. E kötet novellái egyenként is, de összességükben is olvasmányosak.

Heltai Jenő - Írók, ​színésznők és más csirkefogók
"A ​magyar tárcanovella történetét még nem írták meg. Keletkezésének körülményeiről, főleg a gazdaságiakról már olvastunk egyet-mást, de ennek - a majdnem speciálisan magyar műfajnak lélektanával és esztétikájával alig foglalkoztak. Aki az új magyar irodalom történetének ezt a legérdekesebb fejezetét megírja, az jelentős helyet fog szentelni Heltai Jenő művészetének. És pedig nemcsak művei belső értékelésének, hanem művészete kiváló hatásának is. Új kötetje a legszeretetreméltóbb olvasmány. (Általában: "szeretetreméltó", talán ez a jelző jellemzi legjobban.) Van legalább hét novella kötetjében - A könyvember, A gyűrű, A halál és az orvos, Borax, A párizsi emlékek darabjai - melyek valóságos kis remekművek. Az első pillantásra milyen jelentéktelenek az ő emberei, ki venné őket észre? de lassanként - mialatt az író szerető iróniával nézi őket - érdekesekké, kedvesekké válnak, furcsaságuk emberivé finomul, közel jutnak hozzánk és szürke mindennapiságukra az író bölcsességének langy esője hull. A gyűrű című novellának kis kórista lánya, Erzsike milyen művészi alakítás; az "örök asszonyi" ezer reflexióját milyen könnyű volna fűzni ehhez a novellához. A könyvgyűjtő Teofrasztus mester esete, akit egy szép gömbölyű nagy lány egy pillanatra visszahódít az életnek, dr. Morbidusz csodálatos története a Halállal, a Borax-eset (mely igénytelenebb bár, mint France Putois-ja, de kedvesebb ennél) mind-mind egy ragyogó írói tehetség és mindenekfölött derűs világnézetű ember bőségéből valók. A "derűs" szót külön kellene hangsúlyoznunk; olyan összetett jelenség ez Heltai Jenőnél: mosolygás, irónia, tréfa, gyöngédség, mindent megértés, szeretet sűrűsödik benne drága parfümmé." Fenyő Miksa írása a nyugat 1910. évi 11. számában

Heltai Jenő - Szépek ​szépe
Költészet, ​álom és valóság csodálatos harmóniája jellemzi Hamupipőke évszázados meséjét, Heltai Jenő verseiben tolmácsolva. A keretjátékban Tulipán, a délceg királyfi száműzetésből tér haza, s összesen egy napja van, hogy megházasodjék, különben odavész a királyság. Nem csak a fele, az egész! Abu Mabu, a varázsló rögvest kitalál egy szerepcserés megoldást: Tulipán egy névtelen szolga lesz, és Dömötör - a nagy kópé, a csatlós - öltheti magára a királyi palástot. Így az ifjú királyfinak nem kell magát felfedve párviadalt vívnia leendő kedvese kezéért, szívéért. Időközben a szegény kis Hamupipőke, akit két gonosz testvére és mostohaanyja egy kuckóban cselédként tartanak, Abu Mabu, a bölcs varázsló segítségével eljut a királyi bálba. S a kis cselédből pompás, irigyelt hercegnő lesz, akibe az álruhás királyfi menten beleszeret. Lovagja, az álruhás királyfi eközben győz a vitézi tornán, s Hamupipőkét kívánja királynőjének. De Hamupipőke riadtan menekül, mert varázslattal s csalással nem akar királynő lenni. Ám Tulipán királyfi szerelme legyőz minden akadályt. A királyfi megkeresi a kis Hamupipőkét, hogy feleségül vegye, és a trónra ültesse.

Heltai Jenő - A ​néma levente / Az ezerkettedik éjszaka
Mátyás ​király hírhedt fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész - nem sejtve, hogy fogadkozásának nagy ára lesz. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év, és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király akár ezer aranyat is fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja - de aki erre vállalkozik, azzal is számolnia kell, hogy ha a próba nem sikerül, akkor Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri néma Péter bajára az orvosságot. A levente azonban megleckézteti a csalfa asszonyt... Heltai Jenő Az Ezerkettedik éjszaka című verses mesejátéka, néhány évtizeddel ezelőtt volt látható utoljára a fővárosi színházak műsorán. Csengő-bongó rímekben, nyelvi fortélyokban gazdag, sziporkázó, szellemes színdarab, nemegyszer mai aktualitással, szeretni való, életteli karakterekkel, amely egyaránt alkalmas a felnőtt, ifjúsági és gyerekközönség szórakoztatására. A darab játékossága, könnyedsége és mégis komoly mondanivalót is hordozó sorai színvonalas kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak. A felnőtt nézők a helyzetkomikumon, a cseppet pikáns jeleneteken, a humoros szövegen derülhetnek; míg a kisebbeket elbűvöli a misztikus Kelet világát bemutató verses mesejáték.

Heltai Jenő - A ​Vénusz-lakók
Egykedvűen ​telnek a napok a csillagvizsgálóban: az igazgató fiatal felesége rendre megcsalja idős és bárgyú férjét, az ifjú csillagászok legnagyobb örömére. Ám egy napon feldúlják ezt az unalmas, de békés idillt a Vénusz-lakók. Túszul ejtik a díszes társaságot, s bizonyos "jelekből" arra lehet gondolni, hogy az emberiséggel szexuálisan szeretnék felvenni a kapcsolatot. Legnagyobb csalódásukra a túszok sokkal inkább egymás iránt érdeklődnek.

Heltai Jenő - Az ​asszony körül
Július ​9. Most, hogy már jobban vagyok, a szanatórium is tetszik nekem. Finom és előkelő hely ez, csak gazdag betegnek való. A fehér kötényes, fehér főkötős ápolónők ugy festenek, mint egy angol operette show-girljai; az ember szinte lesi, mikor kezdenek énekelni és táncolni? A tanár, akit mi bizalmasan mesternek szólítunk, szerencsés keveréke a művésznek és a maitre d'hótelnak. Azok közül az isteni rablók közül való, akik azzal szögezik a kést az ember mellének: Életet, de pénzt!" Az uram is mindig azt mondja, hogy inkább a hasát nyittatja ki vele, mint a pénztárcáját. Különben elragadó ember és nagyon udvarol nekem, ami ebben a nagy magánosságban roppant jól esik. Csak attól félek, hogy a számlára fogja írni. Nagyon egyedül vagyok itt. Egy külön kis pavillonban fekszem, amelyben az enyémen kívül mindössze még egy szoba van. Ezt a pavillont a mester a legeslegelőkelőbb betegeinek tartja fönn és én is csak rengeteg protekcióval jutottam be ide.

Heltai Jenő - Lumpáciusz ​Vagabundusz / A szarvaskirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Az ​utolsó bohém
"A ​tegnapi, legfeljebb tegnapelőtti Budapest, a fiatal Heltai szűkebb hazája elevenedik meg a könyv lapjain, jólismert levegőjével, kergetőző alakjaival, akik közül nem nehéz az író fiatal alakját felismerni. Estéről-reggelre felserdült városunk zajong ki e regényből, világunk és kultúránk, amely hirtelen fordult nyugatra és ettől a hirtelen fordulástól zavaros és sebes folyású, mint a medret cserélt folyók. Az utolsó bohémekről szól a regény, akik reggeli imájukat Párizs fele fordított arccal mondották, de akik, ha kijutottak, csakhamar visszajönnek, mert végre még se jó ott nekik, és imádni is csak azt lehet, ami túl van a kék vagy fehér hegyeken. Mindez benne van ebben a könyvben, amelyből, bár nem mondja senki és az író sem áll elő e bánatos rezümével, az csendül ki, hogy az élet dolgai véletlenszerűek, gyorsan és könynyen változók, de nekünk, akik az életet éljük, nincs egyebünk egy-két igaz, mély érzésünknél. Bár e könyv ötletességben, vidámságban, finomságban egyenletesen gazdag, legszebb lapjai azok, amelyeket a halk rezignáció jellemez. Vannak jelenetei, amelyek mintegy visszafelé világítanak meg egyszerre oldalaknyi tréfás, mulatságos históriát. Vannak jelenetei, amelyek megerősítik bennünk a sejtést, hogy ezt a regényt, amelyet úgyszólván végigkacagtunk, egy alapjában nem nevető szemű ember látta és írta. És ez az, ami a jókedvünket, a Heltai jókedvét ritkává, értékessé fűszerezi." Nyugat

Heltai Jenő - Abu ​Majub bolhája
"A ​Heltai-történetek bája a mesélés módjában van. Egy pillanatra nem engedi el az olvasó figyelmét, egy paradoxont, egy szójátékot ki nem hagyna. Nem elégszik meg a csattanóval a történet végén, csattanót rejt minden mondata. Történeteinek irama gyors, elbeszélései karcsúak. A csevegés művésze. Az anekdotának gazdag hagyománya van a magyar irodalomban: mondjuk a legnagyobbat: Mikszáthot. Mikszáth elvitatkozik, komótosan mesél, hosszabb kitérőket tesz, hogy meggyőzze olvasóit: belefűz elbeszélésébe egy másik történetet, ami valamiről eszébe jutott, játszik az olvasóval: ráér összefogni a szálakat. Heltai csevegve is azonnal célra tör. Tudja, hogy figyelnek rá. Amit mond, rögtönzésnek hat, holott a legapróbb pongyolaságig kiszámított. Kosztolányi a Heltai-próza kulcsát lírájában találja meg. "Aki ismeri a rímek és metszetek édes fékét, akkor is mértéket tart, midőn a próza szabadabb területén mozog. A versíró prózájában fő az arány". S ez humorának is egyik forrása." A kötet Heltai Jenő elbeszéléseinek legjavát tartalmazza, remekbe szerkesztett, csúfondárosan bölcs történeteket.

Heltai Jenő - Jaguár
A ​kisregény életanyagát Heltai újságírói pályája adta. Az első világháború előtti Pest társadalmi rétegének megkapóan kedves korrajzát írta meg benne. Központi alakja gróf Mindenyssa Zdenko újságíró - a kor divatja szerint írói álnéven: Jaguár. A cselekmény a Krajcáros Igazság című pangó napilap fellendítése körül bonyolódik. Egyetlen lehetőség: vasárnapi szenzációkat közölni, ha nincs, mesterségesen konstruálni. A szerkesztőség levelezésbe kezd a "Van még humor a világon betörő- és hadastyán-egylet" ügyvezetőivel, akik rendszeresen tudósítják a lapot az egylet tervezett merényleteiről. A rablások valóban megtörténnek, a rendőrség tehetetlen az ismeretlen tettesekkel szemben. Tulajdonképpen ártatlan játékról van szó, mert a károsultak visszakapják elrabolt értékeiket. Egyetlen cél: szenzációt produkálni a lap számára. A kívánt eredmény nem marad el: a lap már kétszázezres példányszámban jelenik meg.

Heltai Jenő - Szines ​kövek
Karcolatok ​és novellák; Emlékezések.

Heltai Jenő - A ​néma levente / Egy fillér
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - A ​masamód
Heltai ​Jenő korántsem tartozik a csupán ínyencek számon tartotta kismesterek sorába. Szellemes novelláinak zöme éppoly ismeretes az olvasók előtt, mint Az utolsó bohém, a Jaguár, A 111-es vagy az Álmokháza című regényei, A Tündérlaki lányok című keserédes színműve és az azóta klasszikussá nemesedett A néma levente. Kacsoh Pongrác János vitéz-éhez, a Bál a Savoyban-hoz vagy az Osztrigás Mici-hez írt dalszövegei sokak fülébe lopták be magukat - akár a Kató könnyű bájú vagy Az elfelejtett versek tompa bújú strófái. Annál meglepőbb, hogy a hat és fél évtizeden - két emberöltőn! - át tevékeny író drámai életművének jelentős része mind ez idáig korabeli, foszlott füzetes kiadásokba vagy éppen színházi súgópéldányokba temetve lappangott. Holott csupa egykori színpadi sikerről van szó, melyeknek a vígszínházi premier után országszerte lelkesen tapsolt a közönség. A "boldog békeidők" s a két világháború közti zavaros időszak pontos, tökéletes mesterségbeli tudással csiszolt tükrei az itt egybegyűjtött drámák. Heltai színműveinek olvastán végtére megtudhatjuk, vajon egyazon őrangyal gyámolítja-e a Ferenc- és Lipótvárost; vajon hogyan nevezzük a mozgóképszínházat, ha a kinematográf a kini; vajon beleszerethet-e egy primadonna egy olyan léhába, aki tükörtojásnak néz egy modern kalapcsodát; vajon ráveti-e magát egy álférj egy valódi töltött káposztára; vajon fellendül-e a hanyatló kisipar a budai Kétpacsirta utcában - és talán ennél többet is megtudunk mindama örömről és ürömről, mely egy mára oly aranylónak tetsző időben lakta az emberi szíveket. Mint ahogyan bizonnyal lakja ma is.

Heltai Jenő - A ​kis cukrászda
A ​Vígszínház a húszas évekre a rendezőt is megjelöli a plakátjain. Ezért az 1922. december 6-i Heltai-ősbemutatóról nemcsak azt tudjuk, hogy Masát Varsányi Irén, Tommyt Rajnai Gábor, Babát Makay Margit, Braemer urat pedig az elmaradhatatlan Hegedüs Gyula játszották, de azt is, hogy a rendezés Jób Dániel munkája. Sőt mi több, még azt is, hogy "Varsányi ruhái Neumann Berta divatszalonjában készültek". A 47 előadással le is zárul a darab színpadi története. Szövege Heltai első, válogatott életmű-sorozatának drámakötetében jelent meg, egymás után háromszor, 1923-ban, 1927-ben, végül 1929-ben az Athenaeum kiadónál.

Heltai Jenő - Négy ​fal között
A ​Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: "A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem." Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.

Heltai Jenő - Az ​ezerkettedik éjszaka
Varázslatos ​mese versbe szedve, elandalít és mulattat egyben. A szerelem hatalmas, a bosszúvágy nemkülönben. Melyik lesz a győztes? Kiderül e könyvben.

Heltai Jenő - Versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Menazséria
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Family ​hotel / VII. Emánuel
Mák ​István újságíró, a Január ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a Family Hotel-t és a VII. Emánuel és korá-t magába foglaló Kiskirályok voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizekét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Heltai Jenő - Family ​Hotel
Politikai ​szatíra: a mondvacsinált Cirillország közügyeivel foglalkozó kitűnő regény.

Heltai Jenő - Hoffmanné ​meséi és más elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Veri-e ​uraságod a feleségét?
Egy ​letűnt világ "kis ügyei" elevenednek meg Heltai szellemes és könnyedén magvas karcolataiban, humoreszkjeiben. Voltak emberek - korlátolt úrinők, dörzsölt kereskedők, ügyeskedő színészek, rafinált színésznők - ,akiknek ezek a kis "ügyek" - a divat, az "ügyes" házasságtörés, a munka nélküli pénzszerzés - a maguk korában mindent: boldogságot, létük értelmét, életet és halált jelentettek. A megértő, de meg nem bocsátó Heltai megmosolyogta, néha ki is figurázta őket. Érezte bennük az elavulót, az tovatűnőt, a történelem megnevettető fonákságait. Az idő az ő humorát igazolta: elmúlt évtizedek panoptikumában jár, aki e kis írások történeteit olvassa, figuráit maga elé idézi.

Kollekciók