Ajax-loader

Heltai Jenő könyvei a rukkolán


Heltai Jenő - Osztriga ​pezsgővel
A ​Színjátszók kiskönyvtára 150. kötete ez a könyv. Verseket, rövid (jellegzetesen 1-2 oldal terjedelmű) elbeszéléseket, meséket, komédiákat és egyfelvonásosokat tartalmaz, kottamelléklettel kiegészítve. Egyértelműen a 70-es évek amatőr színjátszóinak ajánlva.

Covers_412283
elérhető
1

Heltai Jenő - Ifjabb
Megöregszik- ​e az író? 1931-ben a hatvanéves Heltai Jenő meglehetős nyugalommal tekinthetett pályája magaslatáról addigi életművére. Ha már csak új és új kiadások sajtó alá rendezésével gondozza több évtizedes írói termését, az is szép feladat elkövetkezendő éveire. De Heltainak valószínűleg meg sem fordult a fejében, hogy itt az ideje a betakarításnak. (Már csak azért sem, mert ezen is túl volt már: az Athenaeum 1923 és 1927 között tíz kötetben megjelentette összegyűjtött műveit.) Másfajta összegzés pedig nem túlságosan foglalkoztatta. Munkásságából levonható nagy tanulságon, kiérlelt igazságon nem töprengett. Nem visszafelé, hanem előre tekintett hatvanévesen is. "Méltó befejezés" helyett hozzá méltó újrakezdésre készült. Az öregedő, népszerű szerző nem kényelmesedett el. Szinte nem volt műfaj, melyben ne alkotott volna, mégsem merítette ki írói lehetőségeit. Örökifjú, kíváncsi és kísérletező alkat maradt, nem volt ideje megöregedni. Témában, látásmódban, hangnemben is tartogatott még meglepetéseket. Az örökletes tulajdonságok és a tanult viselkedés viszonyát elemző művet, apa és fiú konfliktusát feltáró könyvet például addig nem írt. Úgy döntött, itt az ideje ennek is. Túl az Álmokháza sikerén, megírta Ifjabb című regényét.

Jagu%c3%a1r
elérhető
3

Heltai Jenő - Jaguár
A ​kisregény életanyagát Heltai újságírói pályája adta. Az első világháború előtti Pest társadalmi rétegének megkapóan kedves korrajzát írta meg benne. Központi alakja gróf Mindenyssa Zdenko újságíró - a kor divatja szerint írói álnéven: Jaguár. A cselekmény a Krajcáros Igazság című pangó napilap fellendítése körül bonyolódik. Egyetlen lehetőség: vasárnapi szenzációkat közölni, ha nincs, mesterségesen konstruálni. A szerkesztőség levelezésbe kezd a "Van még humor a világon betörő- és hadastyán-egylet" ügyvezetőivel, akik rendszeresen tudósítják a lapot az egylet tervezett merényleteiről. A rablások valóban megtörténnek, a rendőrség tehetetlen az ismeretlen tettesekkel szemben. Tulajdonképpen ártatlan játékról van szó, mert a károsultak visszakapják elrabolt értékeiket. Egyetlen cél: szenzációt produkálni a lap számára. A kívánt eredmény nem marad el: a lap már kétszázezres példányszámban jelenik meg.

Covers_57307
elérhető
5

Heltai Jenő - A ​111-es
A ​111-es Heltai Jenő leghíresebb regénye. Bűnügyi történeteket súroló témájú írása számos nyelven megjelent, s különböző országokban forgattak filmet belőle. A kalandokkal teljes groteszk krimitörténet félelmetes és rejtelmes szereplője egy előkelő budapesti szálloda 111-es számú szobájának a lakója, Selfridge úr, a bűvész, akinek angol neve van, Hollandiában töltötte gyerekkorát, magyarul és franciául egyaránt úgy beszél, mint az anyanyelvén, szobájában egy kalitkában fehér egeret tart, függönye mögött pedig egy valódi nyaktiló várja áldozatát.

Heltai Jenő - Az ​asszony körül
Július ​9. Most, hogy már jobban vagyok, a szanatórium is tetszik nekem. Finom és előkelő hely ez, csak gazdag betegnek való. A fehér kötényes, fehér főkötős ápolónők ugy festenek, mint egy angol operette show-girljai; az ember szinte lesi, mikor kezdenek énekelni és táncolni? A tanár, akit mi bizalmasan mesternek szólítunk, szerencsés keveréke a művésznek és a maitre d'hótelnak. Azok közül az isteni rablók közül való, akik azzal szögezik a kést az ember mellének: Életet, de pénzt!" Az uram is mindig azt mondja, hogy inkább a hasát nyittatja ki vele, mint a pénztárcáját. Különben elragadó ember és nagyon udvarol nekem, ami ebben a nagy magánosságban roppant jól esik. Csak attól félek, hogy a számlára fogja írni. Nagyon egyedül vagyok itt. Egy külön kis pavillonban fekszem, amelyben az enyémen kívül mindössze még egy szoba van. Ezt a pavillont a mester a legeslegelőkelőbb betegeinek tartja fönn és én is csak rengeteg protekcióval jutottam be ide.

Heltai Jenő - Versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Szines ​kövek
Karcolatok ​és novellák; Emlékezések.

Heltai Jenő - Három ​kisregény
A ​három kisregény ma is éppoly érdekes, szórakoztató, friss olvasmány, mint megjelenése idején volt.

Heltai Jenő - Szépek ​szépe
Költészet, ​álom és valóság csodálatos harmóniája jellemzi Hamupipőke évszázados meséjét, Heltai Jenő verseiben tolmácsolva. A keretjátékban Tulipán, a délceg királyfi száműzetésből tér haza, s összesen egy napja van, hogy megházasodjék, különben odavész a királyság. Nem csak a fele, az egész! Abu Mabu, a varázsló rögvest kitalál egy szerepcserés megoldást: Tulipán egy névtelen szolga lesz, és Dömötör - a nagy kópé, a csatlós - öltheti magára a királyi palástot. Így az ifjú királyfinak nem kell magát felfedve párviadalt vívnia leendő kedvese kezéért, szívéért. Időközben a szegény kis Hamupipőke, akit két gonosz testvére és mostohaanyja egy kuckóban cselédként tartanak, Abu Mabu, a bölcs varázsló segítségével eljut a királyi bálba. S a kis cselédből pompás, irigyelt hercegnő lesz, akibe az álruhás királyfi menten beleszeret. Lovagja, az álruhás királyfi eközben győz a vitézi tornán, s Hamupipőkét kívánja királynőjének. De Hamupipőke riadtan menekül, mert varázslattal s csalással nem akar királynő lenni. Ám Tulipán királyfi szerelme legyőz minden akadályt. A királyfi megkeresi a kis Hamupipőkét, hogy feleségül vegye, és a trónra ültesse.

Heltai Jenő - Kiskirályok
Mák ​István újságíró, a _Jaguár_ ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a _Family Hotel_-t és a _VII. Emánuel és korá_-t magába foglaló _Kiskirályok_ voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizenkét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Heltai Jenő - Humoreszkek ​I-II.
Az ​I. kötet tartalma: Fráter Zoltán: A humorista Ének a végekről Elmaradt fáklyásmenet Bacilusok Szabadjegy A zongoratanár Üzlet A trikó Kutyatörténet Egér a turfon Ingomár Sakktörténet A cigány Színházi beszámoló A vonatlakó Nemes verseny, vagy a tökéletes ház Turf-tapasztalások A szerencsés ember Takarékosság A föltaláló A kellemes útitárs Az asszonyi lélek rejtelmei Én és a borbélyom A három jó barát A billió Északisarki utam Dráma a drámában Egy csók története Beszélgetünk a hóhérról Egy menazséria rejtelmei A virágkosár Poétika dióhéjban Románc A szabadjegy Dzsiu-dzsicu Mi illik? Óvakodjunk a betörőktől A vibra 25-31 A hattyúdal A mama levele Az óra Én és a telefon Tenger mellett Nevelés A tojástartó és a teacsésze Mozitörténet Hetven HP Írjál! Szövetség Altató mese egy ébresztőóráról A koldus Gwendoline Rádió Alperes Karrier Öregek Idegenforgalom Ifjúsági közlöny Mi történt Helénkével? Matyi Monte Carló-i történet Színház Gyerekek A légy Ha a hajó elsüllyed Ismeretlen öregúr képe Pisztrángvacsora Hol-hibáztam-el? A II. kötet tartalma: Fráter Zoltán: Ismeretlen ismerősünk A gyilkos is ember A kutya és a hercegnő Idill Rácsos ablak Téli rege Fejfa Mars Negyedik kerestetik bridzshez John, vagy a tökéletes komornyik Hannibál Az utolsó mohikán Nagyhercegnő Filológia Elomir Szerkesztői üzenetek Nekrológ Kábel Törzsvendég Taxi Kisszakasz Rémcsinos Háborús emlék Árva Melinda Mancika Szivar Kínai történet Optimizmus Elfújta a szél A torreádor Menyasszony a liftben Házasság "Nem akarom föltartani..." Kutyatörténet Szépasszony Új világrend A jó tipp Szakáll A pénzbeszedő Interjú Önéletrajz Budai rejtelmek Darwin és a görlök Először Párizsban Talált pénz Karrier Szeretetcsomag Semmi

Heltai Jenő - Kis ​királyok
"A ​fényes, gazdag és mulatságos Párizsban fiatal és szegény voltam. És író voltam, fogékony és jó tanuló. Sokat láttam, sokféle emberekkel barátkoztam, rengeteg emléket gyűjtöttem. Amikor hazajöttem, még mindig az operetthősök meg az operettbirodalmak haldokló világát éltük. Akkor írtam meg ezt a két kisregényemet, ezt a két kis karikatúrát. Nyájas új olvasom olvassa annak. Természetesen kitalálás benne minden, a királyok, a főurak, a kocsmárosné, az amerikai újságíró. Mák István, a Párizsban élő jámbor magyar újságíró nem azonos velem. Ahogy a Cirillország néven ingadozó balkáni kis ország sem azonos semmiféle akkori vagy mai Balkán-állammal. Légből kapott nem csak a történet, hanem az a föld is, amelyen lejátszódott. - Hiteles benne az csak, ami nem az én művem: az a világ, amelyben megszületett" (Heltai Jenő)

Heltai Jenő - VII. ​Emmánuel és kora
A ​VII. Emanuel és kora, a Zuna partján fekvő Illyriát mutatja be, de persze már keletkezésének idején felismerhetetlenül, mint a Ferenc József-i kor Magyarországának marón keserű, s a mellett ellenállhatatlan bájú és humorú szatíráját. Ha valaki annak a kornak tömörített művészi lényegét akarja megismerni, feltétlenül el kell olvasnia ezt a regény is, amely egy szemszögből ugyan, de végérvényesen fogalmazta meg a magyar történelem egy korszakának kacagtató s ugyanakkor felháborító képtelenségét. Heltai egyik zsenialitása, hogy annak a kornak, amelyet mi a bőség és biztonság korának ismerünk, éppen végleges bizonytalanságát és koldusszegénységét mutatja ki, meglátván a dolgok felszíne mögött a lényeget. Ami a régi pesti életben korruptság, politikai és gazdasági szélhámosság, züllöttség, felelőtlenség, bűnös könnyelműség, pestiesen szólva "linkség" volt, annak állított Heltai ércnél maradandóbb, bírálatában, leleplezésében is művészi emlékművet ebben a regényben. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán

Heltai Jenő - Tollforgatók
A ​kötet tartalmazza a Hét sovány esztendő, Az utolsó bohém és a Jaguár című kisregényeket. Heltai Jenő három kisregényét, a Hét sovány esztendő-t, Az utolsó bohém-et és a Jaguár-t tartalmazza a kötet. Mindhárom azonos miliőben játszódik, s jórészt azonosak a szereplői is. A század eleji Budapest újságíró-, író- és művészvilágáról ad kacagtatóan kedves, de sok tekintetben leleplező képet, azzal a derűs életfilozófiával és iróniával, amely oly jellemző Heltai valamennyi művére. A Hét sovány esztendő-ben szereplő "Izgatott Rókák" asztaltársasága csakúgy, mint Az utolsó bohém szereplői még inkább csak reményekkel és tettvággyal vannak telve, semmint igazi sikerekkel. A Jaguár-ban már a "nagy lehetőségek" árnyékában küzdenek hőseink a lap fennmaradásáért és a hírnévért, amelyben a főhős egy detektívregény-bohózatszerű akcióba kezd, de hőseink így sem kerülhetik el a század eleji újságírók törvényszerű sorsát; a Krajcáros Igazság új tulajdonosé lesz, s nekik ismét elölről kell mindent kezdeniük. A hősök "társadalomkívüli" élete telve van kacagtatóan kedves kalandokkal és vágyakkal, s látszólag veszélytelen konfliktusokkal. De ez csak látszat. Valahol a cselekmény mélyén ott búvik az író iróniával teli véleménye arról a polgári világról, amelyben a poén a fétis, s ahol az igazi tehetséget a napi kenyérgond valójában megöli, vagy pedig elsekélyesíti.

Heltai Jenő - Lumpáciusz ​Vagabundusz / A szarvaskirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bakonyi Károly - Heltai Jenő - Kacsóh Pongrác - János ​vitéz
Bakonyi ​Károly –a kor híres operett-szövegkönyv írója – kérte fel Kacsoh Pongrácot a „János vitéz” megkomponálására, amit 1904. november 18-án mutattak be a Királyi Színházban óriási sikerrel, s csak itt további 688 este folyamán játszották. A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, megpróbáltatásokon. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal, és a mesélő nagyotmondásaival. A főhősökre útjukon nemcsak szellemi és fizikai khívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutniuk. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik egymással.

Heltai Jenő - Pesti ​madarak
Hat ​évtizedes írói munkásságból azok a karcolatok kerültek Heltai Jenő új kötetébe, amelyek legjellemzőbbek egyéniségére. A kitűnő író minden műfajban alkotott maradandót. Drámái évtizedek óta szűnni nem akaró sikerrel mennek a magyar színpadokon. Versei irodalmunk fellendülést jelentő korszakának voltak az eléggé nem méltatott előfutárai. Regényeit generációk olvasták - és olvassák változatlan érdeklődéssel. A karcolatíró Heltainak is bőségesen kijuttatott a sikerből. A legnépszerűbb pesti napilapoknak állandó tárcaírója volt. Kis komédiái pedig mindig telt házat biztosítottak a kabaréknak. E kötetben megjelenő karcolatok jelentős része eddig napilapok hasábjain porosodott. Karcolatait is, mint egyéb írásait mélységes humanizmus, az emberi haladásba vetett hit, a kisemberek sorsával való együttérzés, a társadalmi visszásságok enyhén megmosolyogtató, de azért mindig találó kipellengérezése jellemzi. Posthumus könyv a Pesti Madarak. Azonban még az író életében tervbe vettük kiadását, a szerkesztők kikérték Heltai Jenő véleményét, és annak megfelelően állították össze a kötet anyagát. A karcolatok és a kis komédiák is, mint az eddig megjelent Heltai könyvek, méltán fogják az olvasó elismerését kiváltani.

Heltai Jenő - Írók, ​színésznők és más csirkefogók
"A ​magyar tárcanovella történetét még nem írták meg. Keletkezésének körülményeiről, főleg a gazdaságiakról már olvastunk egyet-mást, de ennek - a majdnem speciálisan magyar műfajnak lélektanával és esztétikájával alig foglalkoztak. Aki az új magyar irodalom történetének ezt a legérdekesebb fejezetét megírja, az jelentős helyet fog szentelni Heltai Jenő művészetének. És pedig nemcsak művei belső értékelésének, hanem művészete kiváló hatásának is. Új kötetje a legszeretetreméltóbb olvasmány. (Általában: "szeretetreméltó", talán ez a jelző jellemzi legjobban.) Van legalább hét novella kötetjében - A könyvember, A gyűrű, A halál és az orvos, Borax, A párizsi emlékek darabjai - melyek valóságos kis remekművek. Az első pillantásra milyen jelentéktelenek az ő emberei, ki venné őket észre? de lassanként - mialatt az író szerető iróniával nézi őket - érdekesekké, kedvesekké válnak, furcsaságuk emberivé finomul, közel jutnak hozzánk és szürke mindennapiságukra az író bölcsességének langy esője hull. A gyűrű című novellának kis kórista lánya, Erzsike milyen művészi alakítás; az "örök asszonyi" ezer reflexióját milyen könnyű volna fűzni ehhez a novellához. A könyvgyűjtő Teofrasztus mester esete, akit egy szép gömbölyű nagy lány egy pillanatra visszahódít az életnek, dr. Morbidusz csodálatos története a Halállal, a Borax-eset (mely igénytelenebb bár, mint France Putois-ja, de kedvesebb ennél) mind-mind egy ragyogó írói tehetség és mindenekfölött derűs világnézetű ember bőségéből valók. A "derűs" szót külön kellene hangsúlyoznunk; olyan összetett jelenség ez Heltai Jenőnél: mosolygás, irónia, tréfa, gyöngédség, mindent megértés, szeretet sűrűsödik benne drága parfümmé." Fenyő Miksa írása a nyugat 1910. évi 11. számában

Heltai Jenő - Négy ​fal között
A ​Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: "A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem." Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.

Heltai Jenő - A ​néma levente / Az ezerkettedik éjszaka
Mátyás ​király hírhedt fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész - nem sejtve, hogy fogadkozásának nagy ára lesz. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év, és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király akár ezer aranyat is fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja - de aki erre vállalkozik, azzal is számolnia kell, hogy ha a próba nem sikerül, akkor Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri néma Péter bajára az orvosságot. A levente azonban megleckézteti a csalfa asszonyt... Heltai Jenő Az Ezerkettedik éjszaka című verses mesejátéka, néhány évtizeddel ezelőtt volt látható utoljára a fővárosi színházak műsorán. Csengő-bongó rímekben, nyelvi fortélyokban gazdag, sziporkázó, szellemes színdarab, nemegyszer mai aktualitással, szeretni való, életteli karakterekkel, amely egyaránt alkalmas a felnőtt, ifjúsági és gyerekközönség szórakoztatására. A darab játékossága, könnyedsége és mégis komoly mondanivalót is hordozó sorai színvonalas kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak. A felnőtt nézők a helyzetkomikumon, a cseppet pikáns jeleneteken, a humoros szövegen derülhetnek; míg a kisebbeket elbűvöli a misztikus Kelet világát bemutató verses mesejáték.

Heltai Jenő - Papírkosár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Veri-e ​uraságod a feleségét?
Egy ​letűnt világ "kis ügyei" elevenednek meg Heltai szellemes és könnyedén magvas karcolataiban, humoreszkjeiben. Voltak emberek - korlátolt úrinők, dörzsölt kereskedők, ügyeskedő színészek, rafinált színésznők - ,akiknek ezek a kis "ügyek" - a divat, az "ügyes" házasságtörés, a munka nélküli pénzszerzés - a maguk korában mindent: boldogságot, létük értelmét, életet és halált jelentettek. A megértő, de meg nem bocsátó Heltai megmosolyogta, néha ki is figurázta őket. Érezte bennük az elavulót, az tovatűnőt, a történelem megnevettető fonákságait. Az idő az ő humorát igazolta: elmúlt évtizedek panoptikumában jár, aki e kis írások történeteit olvassa, figuráit maga elé idézi.

Heltai Jenő - Második ​feleségem / Életke
A ​változatos és nagy terjedelmű Heltai-életműből két, alaphangjában különböző történetet tartalmaz ez a kötet. A Második feleségem mulatságos alapötletre épül: fiatal házaspár válni készül, de csak úgy, ha a feleség számára már biztosítva van az új házasság. A férjkeresés bonyodalmai mindkettőjüket ráébresztik arra: csak egymással lehetnek boldogok. A könnyed, szellemes történet igazságai nem mélyek, de tetszetősek, jól hangzik. Az Életke főhőse egy angyali szépségű púpos kislány, aki több-kevesebb lelki sérülés után teljes értékű emberként találja meg helyét a társadalomban. Életke sorsának alakulását pontos és árnyalt lélekrajz hitelesíti, s a századeleji kisiparos világról is érzékletes képet állít elénk az író.

Heltai Jenő - Utazás ​enmagam körül
Heltai ​Jenő Utazás enmagam körül című, 1935-ben megjelent novelláskötetében a vele történt vagy vele kapcsolatos élményeit örökíti meg. Elgondolkodik önmagán, környezetén és élményein a fenti jellemzések amolyan heltais stílusában. Feltétlenül szórakoztató, könnyedén elgondolkoztató, élvezetes olvasmány. Rövid történetei, amolyan ötperces nívós kikapcsolódást jelentenek. E kötet novellái egyenként is, de összességükben is olvasmányosak.

Heltai Jenő - A ​néma levente
A ​néma levente alapötlete - egy reneszánsz anekdota - ifjúkora óta foglalkoztatta Heltai Jenő képzeletét. Egyszer hozzá is kezdett, hogy színjátékká formálja, de abbahagyta. A harmincas években vette elő újra, és megírta legsikeresebb, legtöbbször játszott és legtöbbet emlegetett színpadi játékát. Látványos, hatásos jelenetezése, bravúros verselése, könnyed játékossága, kedves humora, nem utolsósorban pedig rejtett iróniája mindig vonzotta a közönséget, és vonzza ma is.

Heltai Jenő - Scherzo
Válogatott ​Heltai-novellák.

Heltai Jenő - A ​Vénusz-lakók
Egykedvűen ​telnek a napok a csillagvizsgálóban: az igazgató fiatal felesége rendre megcsalja idős és bárgyú férjét, az ifjú csillagászok legnagyobb örömére. Ám egy napon feldúlják ezt az unalmas, de békés idillt a Vénusz-lakók. Túszul ejtik a díszes társaságot, s bizonyos "jelekből" arra lehet gondolni, hogy az emberiséggel szexuálisan szeretnék felvenni a kapcsolatot. Legnagyobb csalódásukra a túszok sokkal inkább egymás iránt érdeklődnek.

Heltai Jenő - Heltai ​Jenő versei
A ​nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Nem véletlen, hogy dalait nemcsak szavalták, de énekelték is, s szinte minden egyes új verse egyszersmind új szenzációt aratott. A költő utolsó tizenöt esztendőjében írott, jobbára ismeretlen versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Ezek a költemények méltó befejezői egy olyan költői oeuvre-nek, melyben a jóság, a meleg emberei érzés nemcsak a humanista kötelező póza volt, hanem átélt és megélt emberei valóság. A kötet a pályakezdő Modern dalok, a közismert Kató versek, a kacagtató portrékkal teli Fűzfasíp és az 1947-ben megjelent meghatóan szép Elfelejtett versek mellett tartalmazza a csak lapokban megjelent verses krónikáinak ma is közérthető részleteit, az utolsó tíz esztendő kiadatlan verseit, valamint műfordításainak legjavát.

Heltai Jenő - Family ​hotel / VII. Emánuel
Mák ​István újságíró, a Január ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a Family Hotel-t és a VII. Emánuel és korá-t magába foglaló Kiskirályok voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizekét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Heltai Jenő - Abu ​Majub bolhája
"A ​Heltai-történetek bája a mesélés módjában van. Egy pillanatra nem engedi el az olvasó figyelmét, egy paradoxont, egy szójátékot ki nem hagyna. Nem elégszik meg a csattanóval a történet végén, csattanót rejt minden mondata. Történeteinek irama gyors, elbeszélései karcsúak. A csevegés művésze. Az anekdotának gazdag hagyománya van a magyar irodalomban: mondjuk a legnagyobbat: Mikszáthot. Mikszáth elvitatkozik, komótosan mesél, hosszabb kitérőket tesz, hogy meggyőzze olvasóit: belefűz elbeszélésébe egy másik történetet, ami valamiről eszébe jutott, játszik az olvasóval: ráér összefogni a szálakat. Heltai csevegve is azonnal célra tör. Tudja, hogy figyelnek rá. Amit mond, rögtönzésnek hat, holott a legapróbb pongyolaságig kiszámított. Kosztolányi a Heltai-próza kulcsát lírájában találja meg. "Aki ismeri a rímek és metszetek édes fékét, akkor is mértéket tart, midőn a próza szabadabb területén mozog. A versíró prózájában fő az arány". S ez humorának is egyik forrása." A kötet Heltai Jenő elbeszéléseinek legjavát tartalmazza, remekbe szerkesztett, csúfondárosan bölcs történeteket.

Heltai Jenő - Menazséria
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Zórád Ernő - Family ​Hotel / VII. Emánuel
Mák ​István újságíró, a Január ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a Family Hotel-t és a VII. Emánuel és korá-t magába foglaló Kiskirályok voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizekét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Kollekciók