Ajax-loader

Heltai Jenő könyvei a rukkolán


Covers_57307
elérhető
5

Heltai Jenő - A ​111-es
A ​111-es Heltai Jenő leghíresebb regénye. Bűnügyi történeteket súroló témájú írása számos nyelven megjelent, s különböző országokban forgattak filmet belőle. A kalandokkal teljes groteszk krimitörténet félelmetes és rejtelmes szereplője egy előkelő budapesti szálloda 111-es számú szobájának a lakója, Selfridge úr, a bűvész, akinek angol neve van, Hollandiában töltötte gyerekkorát, magyarul és franciául egyaránt úgy beszél, mint az anyanyelvén, szobájában egy kalitkában fehér egeret tart, függönye mögött pedig egy valódi nyaktiló várja áldozatát.

Jagu%c3%a1r
elérhető
3

Heltai Jenő - Jaguár
A ​kisregény életanyagát Heltai újságírói pályája adta. Az első világháború előtti Pest társadalmi rétegének megkapóan kedves korrajzát írta meg benne. Központi alakja gróf Mindenyssa Zdenko újságíró - a kor divatja szerint írói álnéven: Jaguár. A cselekmény a Krajcáros Igazság című pangó napilap fellendítése körül bonyolódik. Egyetlen lehetőség: vasárnapi szenzációkat közölni, ha nincs, mesterségesen konstruálni. A szerkesztőség levelezésbe kezd a "Van még humor a világon betörő- és hadastyán-egylet" ügyvezetőivel, akik rendszeresen tudósítják a lapot az egylet tervezett merényleteiről. A rablások valóban megtörténnek, a rendőrség tehetetlen az ismeretlen tettesekkel szemben. Tulajdonképpen ártatlan játékról van szó, mert a károsultak visszakapják elrabolt értékeiket. Egyetlen cél: szenzációt produkálni a lap számára. A kívánt eredmény nem marad el: a lap már kétszázezres példányszámban jelenik meg.

Heltai Jenő - Osztriga ​pezsgővel
A ​Színjátszók kiskönyvtára 150. kötete ez a könyv. Verseket, rövid (jellegzetesen 1-2 oldal terjedelmű) elbeszéléseket, meséket, komédiákat és egyfelvonásosokat tartalmaz, kottamelléklettel kiegészítve. Egyértelműen a 70-es évek amatőr színjátszóinak ajánlva.

Covers_412283
elérhető
1

Heltai Jenő - Ifjabb
Megöregszik- ​e az író? 1931-ben a hatvanéves Heltai Jenő meglehetős nyugalommal tekinthetett pályája magaslatáról addigi életművére. Ha már csak új és új kiadások sajtó alá rendezésével gondozza több évtizedes írói termését, az is szép feladat elkövetkezendő éveire. De Heltainak valószínűleg meg sem fordult a fejében, hogy itt az ideje a betakarításnak. (Már csak azért sem, mert ezen is túl volt már: az Athenaeum 1923 és 1927 között tíz kötetben megjelentette összegyűjtött műveit.) Másfajta összegzés pedig nem túlságosan foglalkoztatta. Munkásságából levonható nagy tanulságon, kiérlelt igazságon nem töprengett. Nem visszafelé, hanem előre tekintett hatvanévesen is. "Méltó befejezés" helyett hozzá méltó újrakezdésre készült. Az öregedő, népszerű szerző nem kényelmesedett el. Szinte nem volt műfaj, melyben ne alkotott volna, mégsem merítette ki írói lehetőségeit. Örökifjú, kíváncsi és kísérletező alkat maradt, nem volt ideje megöregedni. Témában, látásmódban, hangnemben is tartogatott még meglepetéseket. Az örökletes tulajdonságok és a tanult viselkedés viszonyát elemző művet, apa és fiú konfliktusát feltáró könyvet például addig nem írt. Úgy döntött, itt az ideje ennek is. Túl az Álmokháza sikerén, megírta Ifjabb című regényét.

Heltai Jenő - Az ​utolsó bohém
"A ​tegnapi, legfeljebb tegnapelőtti Budapest, a fiatal Heltai szűkebb hazája elevenedik meg a könyv lapjain, jólismert levegőjével, kergetőző alakjaival, akik közül nem nehéz az író fiatal alakját felismerni. Estéről-reggelre felserdült városunk zajong ki e regényből, világunk és kultúránk, amely hirtelen fordult nyugatra és ettől a hirtelen fordulástól zavaros és sebes folyású, mint a medret cserélt folyók. Az utolsó bohémekről szól a regény, akik reggeli imájukat Párizs fele fordított arccal mondották, de akik, ha kijutottak, csakhamar visszajönnek, mert végre még se jó ott nekik, és imádni is csak azt lehet, ami túl van a kék vagy fehér hegyeken. Mindez benne van ebben a könyvben, amelyből, bár nem mondja senki és az író sem áll elő e bánatos rezümével, az csendül ki, hogy az élet dolgai véletlenszerűek, gyorsan és könynyen változók, de nekünk, akik az életet éljük, nincs egyebünk egy-két igaz, mély érzésünknél. Bár e könyv ötletességben, vidámságban, finomságban egyenletesen gazdag, legszebb lapjai azok, amelyeket a halk rezignáció jellemez. Vannak jelenetei, amelyek mintegy visszafelé világítanak meg egyszerre oldalaknyi tréfás, mulatságos históriát. Vannak jelenetei, amelyek megerősítik bennünk a sejtést, hogy ezt a regényt, amelyet úgyszólván végigkacagtunk, egy alapjában nem nevető szemű ember látta és írta. És ez az, ami a jókedvünket, a Heltai jókedvét ritkává, értékessé fűszerezi." Nyugat

Heltai Jenő - Family ​Hotel
Politikai ​szatíra: a mondvacsinált Cirillország közügyeivel foglalkozó kitűnő regény.

Heltai Jenő - Scherzo
Válogatott ​Heltai-novellák.

Heltai Jenő - VII. ​Emmánuel és kora
A ​VII. Emanuel és kora, a Zuna partján fekvő Illyriát mutatja be, de persze már keletkezésének idején felismerhetetlenül, mint a Ferenc József-i kor Magyarországának marón keserű, s a mellett ellenállhatatlan bájú és humorú szatíráját. Ha valaki annak a kornak tömörített művészi lényegét akarja megismerni, feltétlenül el kell olvasnia ezt a regény is, amely egy szemszögből ugyan, de végérvényesen fogalmazta meg a magyar történelem egy korszakának kacagtató s ugyanakkor felháborító képtelenségét. Heltai egyik zsenialitása, hogy annak a kornak, amelyet mi a bőség és biztonság korának ismerünk, éppen végleges bizonytalanságát és koldusszegénységét mutatja ki, meglátván a dolgok felszíne mögött a lényeget. Ami a régi pesti életben korruptság, politikai és gazdasági szélhámosság, züllöttség, felelőtlenség, bűnös könnyelműség, pestiesen szólva "linkség" volt, annak állított Heltai ércnél maradandóbb, bírálatában, leleplezésében is művészi emlékművet ebben a regényben. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán

Heltai Jenő - A ​masamód
Heltai ​Jenő korántsem tartozik a csupán ínyencek számon tartotta kismesterek sorába. Szellemes novelláinak zöme éppoly ismeretes az olvasók előtt, mint Az utolsó bohém, a Jaguár, A 111-es vagy az Álmokháza című regényei, A Tündérlaki lányok című keserédes színműve és az azóta klasszikussá nemesedett A néma levente. Kacsoh Pongrác János vitéz-éhez, a Bál a Savoyban-hoz vagy az Osztrigás Mici-hez írt dalszövegei sokak fülébe lopták be magukat - akár a Kató könnyű bájú vagy Az elfelejtett versek tompa bújú strófái. Annál meglepőbb, hogy a hat és fél évtizeden - két emberöltőn! - át tevékeny író drámai életművének jelentős része mind ez idáig korabeli, foszlott füzetes kiadásokba vagy éppen színházi súgópéldányokba temetve lappangott. Holott csupa egykori színpadi sikerről van szó, melyeknek a vígszínházi premier után országszerte lelkesen tapsolt a közönség. A "boldog békeidők" s a két világháború közti zavaros időszak pontos, tökéletes mesterségbeli tudással csiszolt tükrei az itt egybegyűjtött drámák. Heltai színműveinek olvastán végtére megtudhatjuk, vajon egyazon őrangyal gyámolítja-e a Ferenc- és Lipótvárost; vajon hogyan nevezzük a mozgóképszínházat, ha a kinematográf a kini; vajon beleszerethet-e egy primadonna egy olyan léhába, aki tükörtojásnak néz egy modern kalapcsodát; vajon ráveti-e magát egy álférj egy valódi töltött káposztára; vajon fellendül-e a hanyatló kisipar a budai Kétpacsirta utcában - és talán ennél többet is megtudunk mindama örömről és ürömről, mely egy mára oly aranylónak tetsző időben lakta az emberi szíveket. Mint ahogyan bizonnyal lakja ma is.

Heltai Jenő - Tollforgatók
A ​kötet tartalmazza a Hét sovány esztendő, Az utolsó bohém és a Jaguár című kisregényeket. Heltai Jenő három kisregényét, a Hét sovány esztendő-t, Az utolsó bohém-et és a Jaguár-t tartalmazza a kötet. Mindhárom azonos miliőben játszódik, s jórészt azonosak a szereplői is. A század eleji Budapest újságíró-, író- és művészvilágáról ad kacagtatóan kedves, de sok tekintetben leleplező képet, azzal a derűs életfilozófiával és iróniával, amely oly jellemző Heltai valamennyi művére. A Hét sovány esztendő-ben szereplő "Izgatott Rókák" asztaltársasága csakúgy, mint Az utolsó bohém szereplői még inkább csak reményekkel és tettvággyal vannak telve, semmint igazi sikerekkel. A Jaguár-ban már a "nagy lehetőségek" árnyékában küzdenek hőseink a lap fennmaradásáért és a hírnévért, amelyben a főhős egy detektívregény-bohózatszerű akcióba kezd, de hőseink így sem kerülhetik el a század eleji újságírók törvényszerű sorsát; a Krajcáros Igazság új tulajdonosé lesz, s nekik ismét elölről kell mindent kezdeniük. A hősök "társadalomkívüli" élete telve van kacagtatóan kedves kalandokkal és vágyakkal, s látszólag veszélytelen konfliktusokkal. De ez csak látszat. Valahol a cselekmény mélyén ott búvik az író iróniával teli véleménye arról a polgári világról, amelyben a poén a fétis, s ahol az igazi tehetséget a napi kenyérgond valójában megöli, vagy pedig elsekélyesíti.

Heltai Jenő - Az ​ezerkettedik éjszaka
Varázslatos ​mese versbe szedve, elandalít és mulattat egyben. A szerelem hatalmas, a bosszúvágy nemkülönben. Melyik lesz a győztes? Kiderül e könyvben.

Heltai Jenő - Kis ​királyok
"A ​fényes, gazdag és mulatságos Párizsban fiatal és szegény voltam. És író voltam, fogékony és jó tanuló. Sokat láttam, sokféle emberekkel barátkoztam, rengeteg emléket gyűjtöttem. Amikor hazajöttem, még mindig az operetthősök meg az operettbirodalmak haldokló világát éltük. Akkor írtam meg ezt a két kisregényemet, ezt a két kis karikatúrát. Nyájas új olvasom olvassa annak. Természetesen kitalálás benne minden, a királyok, a főurak, a kocsmárosné, az amerikai újságíró. Mák István, a Párizsban élő jámbor magyar újságíró nem azonos velem. Ahogy a Cirillország néven ingadozó balkáni kis ország sem azonos semmiféle akkori vagy mai Balkán-állammal. Légből kapott nem csak a történet, hanem az a föld is, amelyen lejátszódott. - Hiteles benne az csak, ami nem az én művem: az a világ, amelyben megszületett" (Heltai Jenő)

Heltai Jenő - A ​kis cukrászda
A ​Vígszínház a húszas évekre a rendezőt is megjelöli a plakátjain. Ezért az 1922. december 6-i Heltai-ősbemutatóról nemcsak azt tudjuk, hogy Masát Varsányi Irén, Tommyt Rajnai Gábor, Babát Makay Margit, Braemer urat pedig az elmaradhatatlan Hegedüs Gyula játszották, de azt is, hogy a rendezés Jób Dániel munkája. Sőt mi több, még azt is, hogy "Varsányi ruhái Neumann Berta divatszalonjában készültek". A 47 előadással le is zárul a darab színpadi története. Szövege Heltai első, válogatott életmű-sorozatának drámakötetében jelent meg, egymás után háromszor, 1923-ban, 1927-ben, végül 1929-ben az Athenaeum kiadónál.

Heltai Jenő - A ​tündérlaki lányok
"Heltainak ​kiapadhatatlan a mesélő fantáziája, élete minden korszakában ontotta a fordulatos történeteket, minden mondanivaló történet formában jutott az eszébe, mintha Jókai mesélő képzeletét örökölte volna Jókai derűjével együtt. Mert ezek a novellák akkor is derűsek, ha esetleg tragikus tartalmúak. Bármilyen nehéz, olykor veszélyesen nyomasztó volt az élet, Heltai az adott körülmények közt a legjobb közérzettel reagált rá. Ő volt alighanem a legpestibb író. Nemcsak témavilága miatt, hanem életérzése folytán mindenekelőtt. Magába szívta egész Európát, és jellegzetesen budapesti magyarrá tette." (Hegedüs Géza)

Bakonyi Károly - Heltai Jenő - Kacsóh Pongrác - János ​vitéz
Bakonyi ​Károly –a kor híres operett-szövegkönyv írója – kérte fel Kacsoh Pongrácot a „János vitéz” megkomponálására, amit 1904. november 18-án mutattak be a Királyi Színházban óriási sikerrel, s csak itt további 688 este folyamán játszották. A János vitéz a szegények, az elnyomottak győzedelmes felülkerekedését hirdeti a szenvedéseken, megpróbáltatásokon. A cselekményben a valószerű falusi életkép keveredik a népmesei motívumokkal, és a mesélő nagyotmondásaival. A főhősökre útjukon nemcsak szellemi és fizikai khívások várnak, de jellempróbáló erkölcsi csapdákon is túl kell jutniuk. A falu két árvája végül az örökös boldogság hazájában, Tündérországban találkozik egymással.

Heltai Jenő - Humoreszkek ​I-II.
Az ​I. kötet tartalma: Fráter Zoltán: A humorista Ének a végekről Elmaradt fáklyásmenet Bacilusok Szabadjegy A zongoratanár Üzlet A trikó Kutyatörténet Egér a turfon Ingomár Sakktörténet A cigány Színházi beszámoló A vonatlakó Nemes verseny, vagy a tökéletes ház Turf-tapasztalások A szerencsés ember Takarékosság A föltaláló A kellemes útitárs Az asszonyi lélek rejtelmei Én és a borbélyom A három jó barát A billió Északisarki utam Dráma a drámában Egy csók története Beszélgetünk a hóhérról Egy menazséria rejtelmei A virágkosár Poétika dióhéjban Románc A szabadjegy Dzsiu-dzsicu Mi illik? Óvakodjunk a betörőktől A vibra 25-31 A hattyúdal A mama levele Az óra Én és a telefon Tenger mellett Nevelés A tojástartó és a teacsésze Mozitörténet Hetven HP Írjál! Szövetség Altató mese egy ébresztőóráról A koldus Gwendoline Rádió Alperes Karrier Öregek Idegenforgalom Ifjúsági közlöny Mi történt Helénkével? Matyi Monte Carló-i történet Színház Gyerekek A légy Ha a hajó elsüllyed Ismeretlen öregúr képe Pisztrángvacsora Hol-hibáztam-el? A II. kötet tartalma: Fráter Zoltán: Ismeretlen ismerősünk A gyilkos is ember A kutya és a hercegnő Idill Rácsos ablak Téli rege Fejfa Mars Negyedik kerestetik bridzshez John, vagy a tökéletes komornyik Hannibál Az utolsó mohikán Nagyhercegnő Filológia Elomir Szerkesztői üzenetek Nekrológ Kábel Törzsvendég Taxi Kisszakasz Rémcsinos Háborús emlék Árva Melinda Mancika Szivar Kínai történet Optimizmus Elfújta a szél A torreádor Menyasszony a liftben Házasság "Nem akarom föltartani..." Kutyatörténet Szépasszony Új világrend A jó tipp Szakáll A pénzbeszedő Interjú Önéletrajz Budai rejtelmek Darwin és a görlök Először Párizsban Talált pénz Karrier Szeretetcsomag Semmi

Heltai Jenő - Family ​hotel / VII. Emánuel
Mák ​István újságíró, a Január ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a Family Hotel-t és a VII. Emánuel és korá-t magába foglaló Kiskirályok voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizekét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Heltai Jenő - Három ​kisregény
A ​három kisregény ma is éppoly érdekes, szórakoztató, friss olvasmány, mint megjelenése idején volt.

Heltai Jenő - Heltai ​Jenő versei
A ​nyolcvanas években jelentkezik első verseivel. Az első igazán városi költő, a polgári világ eredeti, eleven típusainak megrajzolója, aki könnyedén szellemes, bájosan pajzán kabaré-dalaival iskolát teremtett – új színt, sajátos hangulatú költői arculatot jelentett a kor epigon irodalmában. Nem véletlen, hogy dalait nemcsak szavalták, de énekelték is, s szinte minden egyes új verse egyszersmind új szenzációt aratott. A költő utolsó tizenöt esztendőjében írott, jobbára ismeretlen versei annyi mélységet, finoman árnyalt humanizmust, mosolygós-könnyes életszeretetet sugároznak, hogy méltán soroljuk őket nagy élményeink közé. Ezek a költemények méltó befejezői egy olyan költői oeuvre-nek, melyben a jóság, a meleg emberei érzés nemcsak a humanista kötelező póza volt, hanem átélt és megélt emberei valóság. A kötet a pályakezdő Modern dalok, a közismert Kató versek, a kacagtató portrékkal teli Fűzfasíp és az 1947-ben megjelent meghatóan szép Elfelejtett versek mellett tartalmazza a csak lapokban megjelent verses krónikáinak ma is közérthető részleteit, az utolsó tíz esztendő kiadatlan verseit, valamint műfordításainak legjavát.

Heltai Jenő - Menazséria
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - A ​néma levente
A ​néma levente alapötlete - egy reneszánsz anekdota - ifjúkora óta foglalkoztatta Heltai Jenő képzeletét. Egyszer hozzá is kezdett, hogy színjátékká formálja, de abbahagyta. A harmincas években vette elő újra, és megírta legsikeresebb, legtöbbször játszott és legtöbbet emlegetett színpadi játékát. Látványos, hatásos jelenetezése, bravúros verselése, könnyed játékossága, kedves humora, nem utolsósorban pedig rejtett iróniája mindig vonzotta a közönséget, és vonzza ma is.

Heltai Jenő - Négy ​fal között
A ​Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: "A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem." Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.

Heltai Jenő - Szépek ​szépe
Költészet, ​álom és valóság csodálatos harmóniája jellemzi Hamupipőke évszázados meséjét, Heltai Jenő verseiben tolmácsolva. A keretjátékban Tulipán, a délceg királyfi száműzetésből tér haza, s összesen egy napja van, hogy megházasodjék, különben odavész a királyság. Nem csak a fele, az egész! Abu Mabu, a varázsló rögvest kitalál egy szerepcserés megoldást: Tulipán egy névtelen szolga lesz, és Dömötör - a nagy kópé, a csatlós - öltheti magára a királyi palástot. Így az ifjú királyfinak nem kell magát felfedve párviadalt vívnia leendő kedvese kezéért, szívéért. Időközben a szegény kis Hamupipőke, akit két gonosz testvére és mostohaanyja egy kuckóban cselédként tartanak, Abu Mabu, a bölcs varázsló segítségével eljut a királyi bálba. S a kis cselédből pompás, irigyelt hercegnő lesz, akibe az álruhás királyfi menten beleszeret. Lovagja, az álruhás királyfi eközben győz a vitézi tornán, s Hamupipőkét kívánja királynőjének. De Hamupipőke riadtan menekül, mert varázslattal s csalással nem akar királynő lenni. Ám Tulipán királyfi szerelme legyőz minden akadályt. A királyfi megkeresi a kis Hamupipőkét, hogy feleségül vegye, és a trónra ültesse.

Heltai Jenő - Századelő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - A ​néma levente / Az ezerkettedik éjszaka
Mátyás ​király hírhedt fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész - nem sejtve, hogy fogadkozásának nagy ára lesz. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot. Eltelt egy év, és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király akár ezer aranyat is fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja - de aki erre vállalkozik, azzal is számolnia kell, hogy ha a próba nem sikerül, akkor Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útra kél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri néma Péter bajára az orvosságot. A levente azonban megleckézteti a csalfa asszonyt... Heltai Jenő Az Ezerkettedik éjszaka című verses mesejátéka, néhány évtizeddel ezelőtt volt látható utoljára a fővárosi színházak műsorán. Csengő-bongó rímekben, nyelvi fortélyokban gazdag, sziporkázó, szellemes színdarab, nemegyszer mai aktualitással, szeretni való, életteli karakterekkel, amely egyaránt alkalmas a felnőtt, ifjúsági és gyerekközönség szórakoztatására. A darab játékossága, könnyedsége és mégis komoly mondanivalót is hordozó sorai színvonalas kikapcsolódást nyújt minden korosztálynak. A felnőtt nézők a helyzetkomikumon, a cseppet pikáns jeleneteken, a humoros szövegen derülhetnek; míg a kisebbeket elbűvöli a misztikus Kelet világát bemutató verses mesejáték.

Heltai Jenő - Ismeretlen ​ismerősök
Heltai ​Jenő sok sikert aratott már regénnyel, színdarabbal, de igazi értékei mégis azok a leheletszerű elbeszélések, amelyeknek látszólagos könnyedsége mögött művészeti gondosság, tréfás ötleteik mélyén emberi bölcsesség van. Az "Ismeretlen ismerősök" csupa ragyogóra köszörült apró gyémánt: kis történet, anekdota, hangulat, emlék, bölcselkedés. amikor a könyvet letesszük, lelkünk tele van a költő lelkéből sugárzó tiszta derűvel.

Heltai Jenő - Második ​feleségem / Életke
A ​változatos és nagy terjedelmű Heltai-életműből két, alaphangjában különböző történetet tartalmaz ez a kötet. A Második feleségem mulatságos alapötletre épül: fiatal házaspár válni készül, de csak úgy, ha a feleség számára már biztosítva van az új házasság. A férjkeresés bonyodalmai mindkettőjüket ráébresztik arra: csak egymással lehetnek boldogok. A könnyed, szellemes történet igazságai nem mélyek, de tetszetősek, jól hangzik. Az Életke főhőse egy angyali szépségű púpos kislány, aki több-kevesebb lelki sérülés után teljes értékű emberként találja meg helyét a társadalomban. Életke sorsának alakulását pontos és árnyalt lélekrajz hitelesíti, s a századeleji kisiparos világról is érzékletes képet állít elénk az író.

Heltai Jenő - Versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Lumpáciusz ​Vagabundusz / A szarvaskirály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heltai Jenő - Álmokháza
Az ​Álmokháza egy hadirokkant sorsán keresztül kutatja a választ arra a kérdésre, hogy félemberként, csonkán miképp illeszkedhet vissza régi környezetébe az egykori életélvező Karmel Péter, mi lehet megtartó erő az ő számára a gyökeresen megváltozott világban? Heltai hőse az akkori körülmények között éppenséggel nem volt kivételes sorsú ember: 1922 márciusától miniszteri rendeletek szabályozták a "nemhivatásos katonai szolgálattal okszerű kapcsolatban rokkanttá váltak" ellátását. Már a háború alatt Országos hadigondozó Hivatal létesült, s egyre szélesebb körben terjedt a hadiözvegy, hadiárva, hadirokkant fogalma. Nemcsak a nagyszámú szerencsétlenek miatt volt fontos, mondhatni létkérdés a csonkult test problémája a háború befejezése után, hanem azért is, mert egy egész országnak kellett - kellett volna - megtanulnia a hiánnyal együtt, csonkán élni.

Heltai Jenő - Zórád Ernő - Family ​Hotel / VII. Emánuel
Mák ​István újságíró, a Január ismert és kedvelt szereplője ezúttal egy elképzelt balkáni állam uralkodó osztályával ismerkedik, s keveredik mulatságosabbnál mulatságosabb kalandokba. Maga Heltai Jenő írja, hogy két ifjúkori, nagyon sikeres regényét, a Family Hotel-t és a VII. Emánuel és korá-t magába foglaló Kiskirályok voltaképpen karikatúra egy olyan világról, amely már e művek keletkezése idején történelmi anakronizmus volt. Ez a világ: a balkáni piszlicsáré machiavellizmus, a kisszerű feudális államrend, a törpe és cinikus uralkodók, korrupt miniszterek, a tizekét-próbás, sunyi hivatalnokok világa. A kedélyes csirkefogók között feltűnik egy-egy tiszta, gyanútlan lélek is, aki az író által teremtett véletlenek jóvoltából betévedhet a kulisszák mögé, s ráébredhet a népnyúzás évszázados mechanizmusára. VII. Emánuelből, a szórakoztatóan link trónörökösből, majd száműzött királyból végül egy párizsi szálloda tulajdonosa lesz, s a szatíra éppen itt csattan, a befejezésben: a nagyzoló uralkodói ábrándok mögött egy élelmes kispolgár szellemi képességei rejtőzködnek csupán.

Heltai Jenő - Utazás ​enmagam körül
Heltai ​Jenő Utazás enmagam körül című, 1935-ben megjelent novelláskötetében a vele történt vagy vele kapcsolatos élményeit örökíti meg. Elgondolkodik önmagán, környezetén és élményein a fenti jellemzések amolyan heltais stílusában. Feltétlenül szórakoztató, könnyedén elgondolkoztató, élvezetes olvasmány. Rövid történetei, amolyan ötperces nívós kikapcsolódást jelentenek. E kötet novellái egyenként is, de összességükben is olvasmányosak.

Kollekciók