Ajax-loader

Hermann Hesse könyvei a rukkolán


Hesse_kar%c3%a1csony
elérhető
12

Hermann Hesse - Karácsony
A ​karácsony nem csak csodálatos gyermekmeséket, karácsonyfa-ragyogást és gyermekénekeket jelent. A keresztényi gondolat, amelyet oly sokféle vallomásban oly sokféleképpen fogalmaztak meg, mindnyájunk számára mindig egy új és magasztos ösztönzés, lényeges intés értékét közvetíti. Bárhogyan képzelje is bárki a világ megváltását, mindenki számára mindenekelőtt a szeretet révén való megváltás fontos és jelentős. Erre a megváltásra nem csak a karácsonyi angyalok kórusa figyelmeztet. Erre szólítanak fel és intenek a nagy gondolkodók, költők és művészek hangjai, és mindezen hangok mélységes értéke kizárólag abban rejlik, hogy olyan valóságot, olyan utat, olyan lehetőséget hirdetnek, mely elevenen él minden ember keblében. E kötettel nyitja meg a Helikon Kiadó a Nobel-díjas Hermann Hesse életbölcsességeit bemutató Hesse Füves könyvek-sorozatát. Elsőként a szerző 1902-1956 között keletkezett karácsonyi tárgyú költeményeiből és prózai írásaiból készült válogatást kínálunk olvasóinknak. Hermann Hesse (1877-1962) Nobel-díjas német költő és prózaíró, a XX. század világirodalmának egyik legismertebb alakja, a Grimm-testvérek után világszerte a legolvasottabb német szerző. Műveit több mint ötven nyelvre lefordították, és mintegy százötven millió példányban adták ki. Több írását megfilmesítették, színpadi adaptációt készítettek belőlük, és halála óta a német nyelvterületen kívül, ahol már életében is híresnek számított, a világ különböző tájain és országaiban újra és újra felfedezik, és szinte kultikus tisztelet övezi.

614266_5
elérhető
99

Hermann Hesse - Sziddhárta
Nyugat-Európában ​sokan úgy tartják, hogy Hermann Hesse a huszadik század legnagyobb német írója. Sziddhárta című műve - melyet az első világháború után írt és Romain Rolland-nak ajánlott - ma is valódi bestseller az angolszász világban, de több millió példányban adták ki Japánban is, s ami a legérdekesebb: tizenkét különböző indiai nyelvjárásra fordították le. A keleti filozófiák örökösei tehát magukénak ismerték el az európai író "hindu regéjét", és szívükbe fogadták Sziddhártát, német fejlődésregények hőseinek hindu fivérét. Mert akárcsak amazok - például Wilhelm Meister vagy Hans Castorp -, az ifjú bráhmana is útra kel apja házából, hogy megismerje - nem a világot, hanem tulajdon életének értelmét. Az aszkétáktól éhezni, várni és gondolkodni tanul, s megismeri a nagy Buddhát, akit nem tanításáért csodál, hanem egyéniségének kisugárzásáért. A szerelem, a gazdagság, a játékszenvedély mind-mind állomásai az életútnak, mely csak az önzetlen szeretet és a fájdalmas lemondás megtapasztalása után ér el a végső bölcsességhez - ami egyúttal az igazi boldogság. Az örök folyó partján mosolyogva szemlélődő, vénséges vén Sziddhárta egy személyben testesíti meg mindazt az értéket, amivel a keleti bölcselet és a keresztény tanítás megajándékozta az emberiséget.

Demian
elérhető
76

Hermann Hesse - Demian
Az ​ember élete lehetőség, hogy megtalálja a sorsához elvezető utat. De rábízhatjuk-e magunkat a sorsra? És ha ez a sors bűnökre csábít, ha eltávolít a tiszta és fényes világtól? Bűn-e a bűn? És jó-e a jó? Van-e szabad akaratunk? Létezik-e Isten? Mi az igazi szeretet? Amikor lelkünk mélyére nézünk, rájövünk, hogy hasonló kérdésekkel vívódunk mi is. "Minden ember élete kísérlet, hogy eljusson önmagához. Minden ember élete egy ösvény sejtése. Senki sem volt még teljesen és maradéktalanul önmaga, mégis mindenki igyekszik önmaga lenni: ki tapogatózva, ki ahogy éppen tud."Ezek a gondolatok szövik át Hesse fiatalkori regényét, amelyet álnéven adott ki.Megjelenése óta a Demian méltán foglalja el helyét a virágirodalom gyöngyszemei között.

Hermann Hesse - Siddharta
Einen Buddha zu schaffen, der den allgemein respektierten Buddha übertrifft, das ist eine ungeheuere Tat. "Siddharta" ist für mich eine wirksamere Medizin als das neue Testament. Henry Miller

Hermann Hesse - Il ​lupo della steppa
Il ​lupo della steppa (1927), l′opera più audace di Hesse, è un atto di accusa contro il suo tempo, una critica della decadenza della civiltà occidentale e svolge, come nota Mittner, "con un procedimento quasi espressionitico il tema della lotta fra la bestialità e la santità di un′anima d′eccezione", fra l′istinto e la ragione, la sensualità e lo spirito. Hesse esemplifica questo contrasto nel destino del protagonista, Harry Haller, un intellettuale sulla cinquantina che riconosce nella sua individualità due modi di essere: da un lato l′uomo, cioé un mondo di pensieri, di sentimenti, di cultura, dall′altro il "lupo" cioé un mondo di istinti selvaggi. Ma non è vero che sui due versanti opposti si collochi tutto il bene e tutto il male giacché le due anime racchiudono un′infinità di varianti nelle quali l′uomo nasconde in sé anche la meschinità piccolo-borghese e il lupo la forza autoliberatrice degli impulsi primordiali. Il rifiuto di Hesse della civiltà industriale e la riscoperta dei valori dello spirito hanno consacrato il rinnovato successo fra i giovani de "Il lupo della steppa", riletto in una chiave nuova più che mai attuale.

Hermann Hesse - A ​fürdővendég / A nürnbergi utazás
A ​fürdővendég Hessének Zürich melletti Badenben eltöltött gyógyüdülését örökíti meg, ám nem egyszerű útibeszámolóról van szó, hanem elsősorban egy isiászban szenvedő fürdővendég humorral és öniróniával ábrázolt lélekrajzáról, melyet részben Jean Paul fürdőtörténete, a Doktor Katzenberger fürdőútja ihletett, s melybe a szerző becsempészte írói ars poeticáját és hitét, mely szerint a betegségben szenvedő, kétségek közt hánykódó íróember számára is létezhet remény a gyógyulásra és az üdvösségre. A nürnbergi utazás 1925-ben keletkezett, és 1927-ben jelent meg, ugyancsak az S. Fischer kiadónál. Ez az írás egy előadóest-sorozat történetét eleveníti fel, és szintén lélekelemzésre épül. A délszaki svájci magányban élő író igent mond egy későbbre tervezett, nürnbergi meghívásra, és közben azon tűnődik, voltaképpen miért is vállalta a felkérést. A gyermekkori élményekig visszanyúló, szövevényes motivációs háló kibogozása során kiderül, hogy nem egyenes vonalú, ok-okozati elvek vezérelték döntése kialakítása során, hanem egykori olvasmányok és személyes élmények indították el benne azt a folyamatot, melynek végeredményképpen elfogad egy olyan "hétköznapi" meghívást, amely kizökkenti megszokott alkotói üteméből, mitöbb, több hetes, élménydús utazássá dagaszt egy olyan rutinszerű utat, melyen mások néhány nap alatt túlteszik magukat.

Hermann Hesse - Siddhartha ​(német)
Siddhartha«, ​die weltberühmte Legende von der Selbstbefreiung eines jungen Menschen aus familiärer und gesellschaftlicher Fremdbestimmung zu einem selbständigen Leben, zeigt, daß Erkenntnis nicht durch Lehren zu vermitteln ist, sondern nur durch eigene Erfahrung erworben werden kann.

Hermann Hesse - Rosshalde
"Három ​életnagyságú figurát festett: két egymástól idegen, önmagába mélyedt embert, egy férfit és egy nőt, s közöttük egy csöndes örömmel játszogató gyermeket, kinek fogalma sincs a fölötte tornyosuló felhőkről. A személyes utalás világos volt, a férfi mégsem hasonlított a festőre, a nő sem a feleségére. De a gyermek Pierre volt, néhány évvel fiatalabb korában. A kisfiút legjobb képeire jellemző bájos és nemes vonásokkal festette meg. Két oldalán merev szimmetriában elhelyezve ült a két alak , a magányosság szenvedő megtestesítői: a férfi súlyos töprengőn, arcát kezébe temetve, a nő fájdalmas, de üres érzéketlenségbe veszve."

Hermann Hesse - A ​napkeleti utazás / Sváb életrajz
A ​kötet két írását Az üveggyöngyjáték (1943) című regény kapcsolja össze. A napkeleti utazás 1927 és 1929 között, mintegy a nagy regény "előmunkálataként" keletkezett, s Hesse magát a regényt is a "napkelet utazóinak" ajánlja. A Sváb életrajz 1934-ben született két változatban, és Az üveggyöngyjáték egyik tervezett életrajza volt, amelyet végül Hesse mégsem dolgozott ki teljesen, és nem vett fel a regénybe.

Hermann Hesse - Poesie ​romantiche
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Hesse - Az ​üveggyöngyjáték
Hermann ​Hesse életművének betetőzése ez a szimbólumokban gazdag regény, amelyért a szerző 1946-ban Nobel-díjat kapott. Szoros szellemi rokonságban áll Joyce _Ulysses_ével, Musil _A tulajdonságok nélküli ember_ével és Thomas Mann _Doktor Faustus_ával. A történet egy képzeletbeli tudósállamban, téren és időn kívüli világban játszódik. A titokzatos, megfoghatatlan Üveggyöngyjáték a szellemi élet egyik lehetősége, absztrakt eszme, virtuóz bánásmód az emberiség teljes kultúrkincsével, játék e kincs minden tartalmával, a tökély keresésének jelképes formája, egyfajta kifinomult alkímia, közeledés az önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez. Ugyanakkor ez a művészi és tudományos csúcsteljesítmény öncélú, s a valóságos élettől elszakított szellem pusztulásra ítéltetett. Az utópiának ható történet soha el nem évülő kérdésekre keresi a választ, többek között arra, hogy az emberi szellemnek és az európai kultúrának mi a sorsa.

Hermann Hesse - Demian ​(német)
Wie ​alle Hauptwerke Hermann Hesses hat auch der Demian, den der damals 40jährige Autor mitten im Ersten Weltkrieg schrieb, eine ebenso ungewöhnliche wie spannende Entstehungs- und Wirkungsgeschichte. Daß dieses im Herbst 1917 vollendete Buch erst im Juni 1919, ein halbes Jahr nach Kriegsende, veröffentlicht wurde, lag an der Unbekanntheit des Verfassers. Denn Hesse hatte das Manuskript dem Verlag als das Erstlingswerk eines kranken jungen Dichters empfohlen, des zeitkritischen Poeten Emil Sinclair, der bisher nur in Zeitungen und Zeitschriften durch pazifistische Mahnrufe und Erzählungen aufgefallen war (die gleichfalls von Hesse stammten). Doch trotz des Inkognitos erlebte das Buch eine geradezu stürmische Aufnahme und wurde noch im Erscheinungsjahr mit dem Fontane-Preis für das beste Erstlingswerk eines Nachwuchsautors ausgezeichnet. Thomas Mann verglich die elektrisierende Wirkung des Buches mit der von Goethes Werther, da es"mit unheimlicher Genauigkeit den Nerv der Zeit traf und eine ganze Jugend, die wähnte aus ihrer Mitte sei ihr ein Künder ihres tiefsten Lebens entstanden, zu dankbarem Entzücken hinriß". Bis zur Entdeckung des Pseudonyms im Mai 1920 erschienen drei Auflagen, denen dann unter Hesses eigenem Namen zu seinen Lebzeiten noch 93 weitere folgten. Bis heute hat der Demian eine deutsche Gesamtauflage von über zwei Millionen Exemplaren erreicht und wurde in mehr als fünfzig Sprachen übersetzt. Unsere Ausgabe enthält ein ausführliches und informatives Nachwort von Volker Michels.

Hermann Hesse - Demian ​(angol)
The ​passionate account of a young man's growing awareness of his identity, of his involvement in the secret and dangerous world of petty crime, and how, influenced by precocious schoolmate, he rebels against convention and discovers not only the great joy of independence, but his own new powers for good and evil.

Hermann Hesse - Sziddhártha
Egy ​cél lebegett Sziddhártha szeme előtt, egyetlenegy: üressé válni, üressé a szomjúságtól, üressé a kívánságoktól, üressé az álmoktól, üressé az örömöktől és szenvedésektől. Elhalni önmagától, nem válni többé Énné, kiürült szívvel nyugalomra lelni, Énjétől megválva gondolkodni, és nyitottnak lenni a csodára - ez volt a célja.

Hermann Hesse - Csodálatos ​ifjúság
„A ​tanulékony tudóst mindenfelől hamisság és csalás vette körül: a városokat szénfüst szennyezte és pénzéhség korrumpálta, a vidék elnéptelenedett, a parasztság kihalófélben, az élet minden eredeti rezzenését pusztulás fenyegette. Azok a dolgok, melyeket még napokkal korábban is közönyösen, sőt élvezettel szemlélt, most leleplezték benső rothadásukat. Berthold úgy érezte, ő maga is vétkes mindebben, és köteles együttműködni az új erkölcs és kultúra megteremtésében.”

Hermann Hesse - Kerék ​alatt
Nappal ​találták meg, és hazavitték. Rémült apja kénytelen volt félretenni a botot, s felgyülemlett haragját hirtelen kifújni. Nem sírt ugyan, sőt alig lehetett észrevenni rajta valamit, de a következő éjszakán is ébren maradt, és az ajtó résén át időnként átnézett elcsendesült, tiszta ágyra fektetett fiához. A gyerek finom homloka, sápadt, okos arca még mindig egy különleges teremtésről árulkodott, akinek született joga, hogy a többiekétől eltérő sors jusson osztályrészéül. Homlokán és kezein a bőr kékespirosra horzsolódott, csinos vonásai kisimultak, szeme fölé csukódott fehér szemhéja, kissé elnyílt szája pedig elégedettnek, szinte derűsnek látszott...

Hermann Hesse - Az ​álmok háza
Hesse ​kötetünkben közölt elbeszéléseinek közös vonása, hogy hősei magányos, a társadalmon kívül élő, meg nem értett, "idegen", öntörvényű és érzékeny emberek: akár a felnőttek világába lépő, az élet küszöbén álló kamaszról, akár egy megöregedett, magányt kereső férfiról, akár egy hontalan koldusról vagy a háborúról tudomást nem vevő, filozofikus hajlamú emberről szól is a történet. A magány egyik oka a világ, az egyre modernebb és egyre uniformizáltabb, egyre embertelenebb és arctalanabb, gépies világ, melytől az öntörvényű hős ugyanúgy idegenkedik, mint ahogyan tőle a világ.

Hermann Hesse - Pillantás ​a káoszba
"Az ​emberi kultúra szempontjából a legalapvetőbb igazság a világ eme felosztása világosra és sötétre, jóra és rosszra, megengedettre és tiltottra. Miskin számára viszont elemibb igazság az a mágikus élmény, hogy a létező ellentétes pólusok egyenrangúsága alapján minden tétel megfordítható. A félkegyelmű, ha következetesen végiggondoljuk, bevezeti a tudatalatti anyajogát, s ezzel felfüggeszti a kultúrát. Nem töri össze a törvénytáblákat, csupán megfordítja őket, s megmutatja, hogy hátoldalukra s ellentétüket írták."

Hermann Hesse - Peter ​Camenzind
A ​Peter Camenzind hirtelen ismert és ünnepelt íróvá avatja Hessét, eleinte csak Németországban, majd hamarosan az ország határain kívül is. Talán ebben a regényben talál magára először az ifjú író, és indul el azon a költői úton, amely átíveli és rögzíti a XX. század jelentős történelmi eseményeit: pusztulásokat és újrakezdéseket.

Hermann Hesse - A ​pusztai farkas
A ​pusztai farkas Hesse világszerte talán legismertebb és legvitatottabb könyve. Nyilván nem véletlen, hogy épp a beatnemzedék körében arathatott óriási sikert. Introvertált, önmaguk útját járó, önmagukat kereső hősei elsősorban a politikától megcsömörlött, meg nem értett, szubkultúrába menekült, lázadó ifjúsághoz szóltak - legalábbis az Egyesült Államokban, ahol ez a generáció azért ugyancsak a maga képére formálta-ferdítette a 20-as évek Németországának ötvenéves, outsider értelmiségi hősét. De említsünk meg egy másik példát, hogy lássuk, a kábítószer apostolának kikiáltott Hesse sokkal többet, pontosabban merőben mást is jelenthet a világ más tájain: az Új Ember 1978. november 19-i számában Pilinszky János ismertette a Der Steppenwolfot: Harry Hallerben a kóros bűntudattól szenvedő, depressziós, önmegvető embert látta, aki - nem dogmatikus értelemben - közel jár a megtéréshez és a kegyelemhez. A Helikon Kiadó e kötetét Gunter Böhmer (1911-1986) illusztrálta. A huszonkét éves emigráns festő 1933-ban Hesse meghívására látogatott el az idillikus dél-svájci Montagnolába, és kisebb-nagyobb megszakításokkal élete végéig ott élt. A festő és grafikus Böhmer elsősorban könyvillusztrátorként vált nemzetközileg is ismertté.

Hermann Hesse - Der ​Steppenwolf
Der ​Steppenwolf ist dasjenige Buch Hermann Hesses, das die internationale Renaissance seines Autors ausgelöst hat. Schon 1927 schrieb Kurt Pinthus: "Ich lese den Steppenwolf, dies unbarmherzigst und seelenzerwühlendste aller Bekenntnisbücher, düsterer und wilder als Rousseaus Confessions, die grausamste Geburtsfeier, die je ein Dichter selbst zelebrierte." "Es handelt sich um einen Anarchisten, der voll rasender Wut auf dieses falsch dastehende Dasein Warenhäuser und Kathedralen zerschlagen und der bürgerlichen Weltordung das Gesicht ins Genick drehen möchte. Es handelt sich um einen Revolutionär des Ichs... Der Steppenwolf ist eine Dichtung des gegenbürgerlichen Mutes."

Hermann Hesse - Wer ​lieben kann, ist glücklich
Der ​Schritt vom Ich zum Du, die Liebe als Antrieb innerer Entwicklung sind Leitmotive der Beiträge dieses Themenbandes.

Hermann Hesse - Knulp
A ​kötet a harmincas éveiben járó Hesse három novelláját és két töredékét tartalmazza Knulpról, a régivágású csavargóról. A műben már feltűnnek a késõbbi nagy Hesse-művek tipikus jegyei is: a filozofikus gondolatok, a misztikum, a transzcendencia, a szépség és a melankólia. Hesse "kívülálló"-jának e korai változata 1907 és 1913 között keletkezett.

Hermann Hesse - Klingsor ​utolsó nyara
Hermann ​Hesse 1919-ben, a magánéletében bekövetezett krízisek és az első világháború traumája után, új életet kezdve írja részben van Gogh-ihletettségű, expresszionista elbeszélését új lakhelyén, az egzotikus dél-svájci Montagnola egyik, kissé romos palazzójában. A Klingsor-elbeszélés alapérzése a szorongás és a rettegés. A főhős önpusztító élete pedig kétségbeesett küzdelem és versenyfutás az elmúlással, a halállal. Klingsor azért szorong és retteg, mert művészetével egy újfajta ábrázolást, a megélt és hiteles, expresszív képi lélekábrázolást kívánja megtalálni, melyben a formai újításon túl képes megfesteni az ellentéteket megszüntető, idő és tér korlátait szétfeszítő, örökkévaló pillanatot: a duálissá hasadt élet feloldását a visszanyert Egységben. És amíg ez nem sikerül, Klingsor szenved és elkeseredetten küzd. Amint „megvilágosodik”, és sikeresen megküzd az önarcképpel is, megnyugodhat, mert: „Hitte, hogy ebben a portréért megvívott küzdelemben nem csupán egyetlen ember sorsa és számadása forog kockán, hanem általános, elkerülhetetlen, alapvető emberi dolgokról van szó. Érezte, ezúttal hatalmas feladat, sors vár rá, s minden korábbi félelme és menekülése, minden mámora és botorkálása ettől a feladattól való félelem és menekülés volt. Megszűnt immár a félelem, a menekülés, nem volt más, csak szaladni előre, hadakozni, győzni és elpusztulni. Klingsor győzedelmeskedett és elpusztult, szenvedett, kacagott, foggal-körömmel küzdve haladt előre, gyilkolt és meghalt, szült és megszületett.” Jelen kötetünk Gunter Böhmer, Hesse fiatal festő barátja illusztrációival készült Hermann Hesse halálának ötvenedik évfordulója alkalmából a Cartaphilus Kiadó gondozásában. „Vajon menyi maradt még Klingsor tíz életéből? Három? Vagy kettő? Egynél mindenesetre még mindig több, több a derék és szokványos, átlagos polgáréletnél. Klingsor sokat tett, sokat látott, sok papírlapot és vásznat megfestett, sok szívet hangolt szerelemre és gyűlöletre, sok bosszúságot és frissítő szelet hozott a világba. Sok asszonyt szeretett, sok hagyományt és szentséget lerombolt, sok újítással megpróbálkozott. Sok teli kupát kiürített, sok napot és csillagos éjt lélegzett magába, sok vízben megmártózott. S most itt üldögél Itáliában, Indiában vagy Kínában, miközben a nyári szél bohókásan beletúr a gesztenyefák koronájába; a világ jó, tökéletes. Mindegy, hogy száz képet fest még vagy tízet, húsz nyarat él meg vagy egyet. Elfáradt, halálosan elfáradt. Úgyis minden meghal egy napon, s örömmel néz a pusztulás elé […] Csak az örök Anya nem hagy el.”

Hermann Hesse - Narziss ​és Goldmund
Goldmund ​egész életén át a művészi ideált keresi. Ehhez azonban önmagára kell találnia; érzéki tapasztalatokon alapuló önismeret, a természet adományozta tehetség kibontakoztatása és kamatoztatása lehet csak legfőbb célja. Az önkeresés és önismeret útján sokáig segíti az ellentétes jellemű Narziss, az aszkéta paptanár, a szellem embere. A főhős fejlődése, útja önmagához és a művészi beteljesüléshez egy ellentétes, taszító-vonzó póluspár dinamikus erőterében zajlik.

Hermann Hesse - Gyermeklélek ​/ Klein és Wagner / Klingsor utolsó nyara
"Néha ​az az érzésem támad, hogy történik velem valami. Erre az esetre, kérem jegyezze fel, hogy a következő könyveimnek föltétlenül meg kell jelenniük: egy három novellát tartalmazó könyvnek, ami a legújabb, legforradalmibb munkáimat tartalmazza. Tartalma: Gyermeklélek, ami pillanatnyilag a Deutsche Rundschaunál van. Másodszor a Klein és Wagner című novella és egy kis fantasztikus költemény, a Klingsor utolsó nyara. E három novellából álló könyv lesz a legfontosabb munkám, ez és a Demian." Hermann Hesse

Hermann Hesse - Örök ​változás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hermann Hesse - Roßhalde
"Der ​Roman hat mir viel zu schaffen gemacht", schrieb Hesse an seinen Vater, als 1914 "Roßhalde" erschien. "Er ist für mich ein, wenigstens einstweiliger, Abschied von dem schwersten Problem, das mich praktisch beschäftigt hat. Denn die unglückliche Ehe, von der das Buch handelt, beruht gar nicht auf einer falschen Wahl, sondern tiefer auf dem Problem der "Künstlerehe" überhaupt, auf der Frage, ob überhaupt ein Künstler oder Denker, ein Mann der das Leben nicht nur instinktiv leben, sondern vor allem möglichst objektiv betrachten und darstellen will - ob so einer überhaupt zur Ehe fähig sei."

Hermann Hesse - Narcissus ​and Goldmund
Hesse's ​novel of two medival men, one quietly content with his religion and monastic life, the other in fervent search of more wordly salvation. This conlict between flesh and spirit, between emotional and contemplative man, was a life study for Hesse. It is a theme that transcendens all time.

Hermann Hesse - Assisi ​Szent Ferenc gyermekkorából
A ​válogatásban szereplő tizenhét legenda közül tizenhárom különböző történelmi korokban és mitológiai környezetben játszódik. A helyszín többnyire a napnyugati középkor vagy a kora újkor, de már itt is felvillan a szerző érdeklődése a Távol-Kelet iránt.

Hermann Hesse - Siddhartha ​(angol)
Siddhartha ​is an allegorical novel by Hermann Hesse which deals with the spiritual journey of an Indian boy called Siddhartha during the time of the Buddha. The book was written in German, in a simple, yet powerful and lyrical style. It was first published in 1922, after Hesse had spent some time in India in the 1910s. The story revolves around a young man who leaves his home and family on a quest for the Truth. Embarking on a journey that takes him from the austerities of renunciation to the profligacy of wealth. That leads him through the range of human experiences from hunger and want, to passion, pleasure, pain, greed, yearning, boredom, love, despair and hope. A journey that leads finally to the river, where he gains peace and eventually wisdom. This is the story of Siddhartha as told by Nobel Laureate Hermann Hesse in his most influential work. Hermann Hesse: Hermann Hesse (b. 1877) was a German-born Swiss poet and author, best known for writing the novels 'Steppenwolf', 'Siddhartha', and 'The Glass Bead Game'. He was awarded the Nobel Prize for Literature in 1946. His themes focus on man's struggle to break away from the rigid structures of civilization and follow his essential and inner spirit. For this, Hesse became a literary cult figure.

Hermann Hesse - A ​varázsló gyermekkora
"- ​Kedves madár, mondd meg nékem, merre találom a boldogságot? - A boldogságot - felelte a szépséges madár, és közben aranycsőrével kacagott -, a boldogságot, barátom mindenütt megtalálod, hegyen-völgyön, virágok közt, kristályok közt. Ezekkel a szavakkal a vidám madár megrázta a tollát, előrebiggyesztette a nyakát, megbillentette a farkát, kacsintott, még egyszer felnevetett, aztán mintha megdermedt volna, úgy ült a fűben, és láss csodát: a madár egyszerre csak tarka virággá változott, tolla levél, karma gyökér." Hermann Hesse

Kollekciók