Rugási Gyula könyvei a rukkolán

G. Csalog Eszter - Grüll Tibor - Ruff Tibor - Rugási Gyula - Tóth Eszter - Evangélium
A négy evangélium új fordításban, magyarázatokkal, keresztutalásokkal, lábjegyzetekkel. A Hit Gyülekezete kiadása.

Rugási Gyula - Mózes ​és a könyv
"Senki ​sem menekülhet a kinyilatkoztatás nyelvének e túláradó hatalma elől, még az sem, aki azt hiszi, hogy menekülésre semmi oka. Már csak azért sem, mert ahogy a kinyilatkoztatott Tan, úgy a szóbeli Tan időtlenül tornyosuló felhője s maga a könyvvilág sem tűr meg önmagával kapcsolatban semmiféle személytelen viszonyt, ahogyan ez például a tudományhoz, a mitológiához, a filozófiához, avagy általában a vallásokhoz mérten lehetséges. Különös, hogy ilyenkor még a főállású exegéta, hagyományos megítélés szerint "holt nyelvek tudója" sem járhat el másképpen; számára minden halott nyelv él."

Rugási Gyula - A ​historizmus fantomja
A ​könyv az európai gondolkodást átszövő historizmus, teológiai, jogi, filozófiai gyökereit kutatja a kései antikvitás, s a korai középkor idején. Vizsgálja a magyar történetírás döntő szerepű történeti kliséit a 19. század végétől a 20. század elejéig.

Rugási Gyula - A ​pillanat foglya
Rugási ​Gyula tanulmánykötete filozófiatörténeti esszéket tartalmaz, hősei ismert nagyjai a filozófia egyetemes történetének (Kierkegaard, Bultmann, Löwith, Jonas és mások), ám az írások nemigen hasonlítanak a szokásos filozófiatörténeti dolgozatokhoz. A szerző részint nagyon egyénien, részint a legújabb nyugati filozófiatörténeti trendeket követve nem bemutatja, nem tárgyalja, nem ismerteti az adott bölcselő szerzőket, hanem párbeszédre lép velük, saját, kiérlelt filozófiáját szembesíti az övékkel, illetve olyan kérdéseket intéz a személyekhez és śuvrejeikhez, amelyekre annak idején azok nem is gondolhattak, és - lám - mégis válaszoltak. A kitűnő, igen magas szellemi rangú esszékötet csak - a filozófiában alaposan iskolázott olvasóknak ajánlható.

Rugási Gyula - Messianizmus ​és történetfilozófia
"Noha ​az elmúlt kétezer év kényszerű teológiai örökségeként a kereszténység jószerével folyamatosan a Törvény és az Evangélium szembeállítását testálta 'történelmi utódaira', mind Izrael, mind pedig az egyház valamennyi bibliai értelemben vett szellemi java, útibatyuja Ábrahám örökségéből származik. [...] S akinek a földi életében az isteni ígéretek jó része beteljesületlen maradt [...], szinte minden jogos örökségét az eljövendőtől várja; nyilvánvaló tehát, hogy az ilyen ember története, a Történet nem ért, nem érhetett véget."

Filep Tamás Gusztáv - Szabó Miklós - Nagy György - Tilkovszky Loránt - Karády Viktor - Lackó Miklós - Asbóth János - Rugási Gyula - Perecz László - Filozófia ​és kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rugási Gyula - Korszakok ​párbeszéde
"A ​korszakok párbeszéde - egyetlen ember sorsára kivetítve - életformák és életstratégiák párbeszédét jelenti; bármelyik valósul is meg a szemünk előtt, mindenképpen ünnepi pillanat(ok)nak lehetünk a tanúi. A móéddal jelzett ünnepi pillanatok létrejötte nem tekinthető a véletlen művének, hanem sokkalta inkább egy, a múltban elhangzott, s a jövő felől folyamatosan megerősített ígéret manifesztumának. Ennyiben viszont e szerény könyvecske nem minősül többnek, mint néhány, az iméntiek során értelmezett pillanat felelevenítésének, végső soron tehát a véletlen művének, még akkor is, ha az írások egybegyűjtése tudatos gesztust fejez ki azok iránt, akiknek az itt olvasható esszék létrejöttüket köszönhetik." Rugási Gyula tanulmánykötete az elmúlt tíz év során napvilágot látott, zsidó tárgyú esszéit foglalja egybe. Az ókortól napjainkig ívelnek a művek, történeti és vallásfilozófiai szempontból mégis egységesek.

Rugási Gyula - XX. ​századi freskó
Határ ​Győző 1947-ben napvilágot látott regényében, a Heliánéban különös baráti társaság mulatja az időt a filozofikus nevű Arany Szamár-ban. Körülöttük mindenütt a fenyegető katasztrófa réme, ám Heliáné (a Napba öltözött leány? asszony?) bűvöletében, abszurd, sőt szürreális események közepette ezzel az Arany Szamár törzsközönsége mit sem törődik.. Határ Győző mind terjedelmében, mind súlyában roppant életművének legalább vázlatos feldolgozása a hazai irodalomtörténetírás jelentős adóssága volt. Persze, mindez csak a művekre vonatkozik, az Arany Szamár törzsközönségére aligha. Azt a világot ugyanis nem lehet feltámasztani- szűk terrénumát sem lehet felidézni; nem élvezhetünk már egy nyárvégi estét, de még egy szóviccet sem, amely elhangzott hajdan- az Arany Szamár-ban.

Rugási Gyula - Léten ​túli etika
Jog ​és morál szövevényes világában az idő különleges szerepet tölt be, s ez a szerep döntően különbözik mind a természettudományok, mind pedig a metafizika időfelfogásaitól. Eszerint a morál világa egyfajta saját idővel rendelkezik, amely a filozófiai tradíció meghatározó végesség-koncepciójához képest „primordiális” jellegű, hiszen a saját idő minősítés elsősorban arra utal, hogy a temporalitás a „morál szelleméből” áll elő, s nem megfordítva. Mindenesetre ahhoz, hogy mindez kellően demonstrálható legyen, a töredék szerzőjének nem egy, hanem két világ felidézésére van szüksége: az egyik ezek közül a bibliai kinyilatkoztatás mindensége, a másik viszont az örök kinyilatkoztatás-előtti, vagyis a mitológia univerzuma.”

Rugási Gyula - Szent ​Orpheus arcképe
Azóta, ​hogy a Prae íróját kritikusa, Hevesi András egyszerre nevezte szörnyetegnek és literary gentlemannek, Szentkuthy Miklós műveit az írói rend és az olvasóközönség egyként ellentmondásosan fogadta. Az olvasó számára útvesztőnek tűnhet Szentkuthy sokezer oldalas életműve, a rengeteg álarc, történet, szójáték, elmélkedés és barokk mondat. Rugási Gyula tanulmánya azonban arra hívja fel a figyelmünket, hogy a Szentkuthy-művek ugyanazon ideális térben és időben játszódnak, a Mediterraneumban és a XVIII. században, s e könyvekből a történelem egyszerre mutatja felénk antik és keresztény arcát: "Szentkuthy Orpheus-sorozatának fundamentumát a keresztény civilizáció kétezer évének egyetlen egységben való átfogása, egyetlen drámai színpadon való megjelenítése jelenti." Rugási Gyula Szentkuthy-kalauzának középpontjában a főmű, a Szent Orpheus Breviáriuma áll.

Bacsó Béla - Csorba László - Gábor György - Heller Ágnes - Rugási Gyula - Vajda Mihály - A ​történelem árnya
A ​történelemnek a jelenre boruló árnya néha a jellegtelen szürkeségig elmosódott, hasonlóan ahhoz, ahogy a saeculum határai válnak kitapinthatatlanná kortárs nemzedékek szemében. E napjaikat jól jellemző teoretikus helyzetben aktuális politikai kérdéseket vizsgálni lényegében véve ugyanannak az erudíciónak a megnyilatkozásait jelenti. A történelem korszakos árnyán túl talán éppen ez az erudíció foglalja valóban egységes Festschriftbe e kötet tanulmányait. De egységessé teszi e kötetet az a szellemi kötelék, amely e gyűjtemény szerzőit Ludassy Máriához, a Festschrift címzettjéhez és szellemi résztulajdonosához is köti. Ha kizárólag a maga mélységes komolyságában idézzük fel Nietzsche sorait - "az írás-olvasás tanítója és a korrektor alkotják a filológus első típusait" - akkor minden további nélkül elmondható, hogy Ludassy Mária nemcsak betölti ezt a szerepet, hanem tudományos és oktatói pályáján folyamatosan e "típus" gyarapításához és szellemi karbantartásához járul hozzá. Saeculum - Újonnan induló könyvsorozatunk profilját kifejezni hivatott címe a történő idő kétféle intervallumát jelöli az antikvitás óta: egyrészt a szubjektív élettapasztalattal még éppen kontrollálható emberöltőt, másrészt viszont a metafizikai horizont felé távolodó "korszakot", adott esetben "világkorszakot". A "Saeculum-könyvek" rövid, olykor villanásnyi szellemi portrék, helyzetértékelések, elemzések közzétételével két perdöntően fontosnak tartott kritériumot kíván szem előtt tartani: a gondolkodás szabadságának tiszteletét és a szellemi-tudományos színvonalat.