Ajax-loader

Boglár Lajos könyvei a rukkolán


Boglár Lajos - Trópusi ​indiánok között
1958-59-ben ​a szerző több mint egy esztendőt töltött Brazíliában, hogy a budapesti Néprajzi Múzeum részére néprajzi gyűjtést végezzen a Mato Grossóban élő nambikuara indiánok között. Könyve első részében Rio de Janeiróban, Sao Paulóban és más városokban szerzett élményeiről ad számot. A brazil nép és kultúra jobb megismerése érdekében kitér az ország történetére, a hódítás eseményeire, rávilágít a művelődés néhány sajátos vonására. Az expedíció előkészületeinek taglalása után Mato Grosso államba vezet el, ahol az egykori aranyváros, ma zömmel kaucsukgyűjtő félvérek lakta Cuiabá mai életébe nyerünk bepillantást. A kötet második része a nambikuara indiánokkal, Dél- Amerika egyik legkezdetlegesebb törzsével foglalkozik. A feljegyzések, naplórészletek nyomán feltárul az indiánok tevékenysége, a vadászat és földművelés, családi életük és mágikus hiedelemviláguk, általában egy primitív törzs életmódjának és kultúrájának megannyi részlete. Betekintést kaphatunk a néprajzi kutatás módszereibe, a fehérek és indiánok kapcsolatainak néhány fejezetébe, s a szerzővel együtt levonhatjuk a kutatóút legfőbb néprajzi és emberi tanulságát: habár az indiánok kultúrája viszonylag érintetlen - a civilizáció előretörése mindjobban átalakítja eredeti műveltségüket, sőt az indiánok fizikai létét is fenyegeti.

Covers_36513
elérhető
5

Boglár Lajos - Wahari
Wahari, ​a piaroák legfőbb kultúrhérosza, minden állat és növény teremtője, aki minden anyagban jelen van. Az őserdőben vadállatot űző indián férfi s az ültetvényeken verejtékező indián asszony minduntalan találkozik Wahari teremtményeivel és mitikus ellenfele Kwojmoj, a Mérges Kígyó gonosz alattvalóival, ártó szellemével. Boglár Lajos a dél-amerikai indiánok nemzetközileg is méltán elismert kutatója két ízben töltött hosszú hónapokat az Orinoco őserdeiben élő piaroa indiánoknál, vagy ahogyan ők nevezik magukat, az erdei embereknél. Együtt élt és dolgozott velük, megismerte szokásaikat, hiedelemvilágukat, részt vett titkos, kultikus szertartásaikon. AWahari egy természeti nép szinte még érintetlen állapotában való megismerésének eleven krónikája. A könyv előszavát és utószavát Halmos István írta, aki 1967-68-ban, Boglár Lajos kutatótársa volt a piaroák között.

Boglár Lajos - Messzi népek magyar kutatói II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boglár Lajos - A ​sámán nyaklánca
Boglár ​Lajos tanulmányai füzérré állnak össze a kötet lapjain, akár egy piaroa sámán énekei. Ahogyan minden transzállapot és varázslat az egység felé irányul, és csak a teljesség tükrében válhat beteljesüléssé, úgy ezek a tanulmányok is egymáshoz fűzve egészként rajzolják elénk a neves etnológus pályaívét. Boglár Lajos gyakran nevezte "mozaikmódszernek" kutatói tevékenységét. Miután megértett és elemzett egy kulturális-társadalmi jelenségkört, megvizsgálta annak más jelenségkörökhöz való viszonyát, s végül így ragadta meg és mutatta be az adott kultúra "globális sokrétűségét". Ez a kötet is ennek megfelelően tárja fel Boglár Lajos kutatásainak elvi, elméleti és módszertani hátterét. Az esettanulmányok egymáshoz kapcsolódva állnak össze "mozaikká". Az írások egyaránt szólnak az indián időfelfogásról, szexualitásról és gyermeknevelésről, a sámánizmus kapcsolódásairól a pszichoterápiához, a kulturális adaptáció és a kultúra változásainak etikai és politológiai vetületeiről, a guarani, a wayana, a piaroa és a botokudo indiánok világáról.

Boglár Lajos - A ​tükör két oldala
Bizonyos, ​hogy a másság elviseléséhez hozzátartozik a szoktatás is, s az a felismerés, hogy a "tükörnek két oldala" van. Ízlések és fogások, szokások és szabályok különbözőek lehetnek. Több más szakmával egyetemben, a kulturális antropológiának is egyik feladata, hogy felkészítsen a különbözőség befogadására, hogy megszokottá váljon a sajátos, a különös, az egzotikus. Jelen kötet amellett, hogy röviden ismerteti a kulturális antropológia történetét, és legkiemelkedőbb részterületeit, a számos példán, esettanulmányon, terepbeszámolón keresztül betekintést nyújt az antropológus tudományába is.

Boglár Lajos - Pau ​Brasil
Kereken ​ötszáz esztendővel ezelőtt, 1500. április 22-én bukkant rá Pedro Alvarez Cabral portugál hajóskapitány a börzsönyfa portugál neve - pau brasil - után később Brazíliaként a történelem színterére lépő hatalmas ország területére. Édesapám nyomdokain - aki São Pauló-i konzul volt tizennégy éven át, tanulmányutakat tett az indián törzsek között, és a brazíliai magyarokról könyvet állított össze - keresztül-kasul bejárván Brazíliát etnológiai-antropológiai adatokat gyűjtöttem. _Trópusi indiánok között_ címmel 35 éve jelent meg összefoglaló munkám, készítettem több dokumentumfilmet is, a legátfogóbb az 1984-ben forgatott, _Brazília elveszett kultúrái_ című munka, amely sok, e kötetben is kifejtett gondolatot közvetít. E könyvvel a brazil földön végzett négy évtizedes kutatásaim tapasztalatát adom át az olvasónak.

Boglár Lajos - A ​kultúra arcai
Mozaikok ​a kulturális antropológia körébõl. Számos tudományág kutatja az emberi társadalmakat és kultúrákat - de mivel járul hozzá a kulturális antropológia ehhez a vizsgálathoz? A kulturális antropológia specifikus módszere a résztvevő megfigyelés: ennek az a lényege, hogy a kutató mint megfigyelő tevékenyen vesz részt az adott közösség életében, és azonosulni igyekszik a megfigyeltekkel. Az elmúlt évtizedek leromboltak sok falat, és a kulturális antropológia hazai szakemberei, akárcsak külföldi kollégáik, kutatnak városon és falun, és mivel nincsenek tabu témák, vizsgálnak az életviteltől a viselkedésen át a mentalitásig csaknem mindent, ami az emberi kultúrához tartozik. Boglár Lajos professzor több évtizede látogatja a dél-amerikai indián közösségeket. Kutatási eredményeinek most megjelenő „mozaikja” a kultúra egységét és változatosságát egyszerre példázza. Tudjon meg többet!

Boglár Lajos - Még ​találkozunk!
Ez ​a kötet születésnapi ajándék. Boglár Lajos tanár úr 2004 decemberében lett volna hetvenöt éves. Az ajándék a Néprajzi Múzeum megbízásából Tari János által 2003. november 29-én filmre vett életútinterjú lejegyzett változata. Boglár Lajos beszélgetőtársa Prónai Csaba. A beszélgetésből egy izgalmas életpálya rajzolódik ki. A szemléletesen megfestett társadalmi háttér előtt megjelennek "az Amazonastól Szatmárig zajló egyszemélyes performance" főbb színhelyei. A beszélgetés nem követi az életút kronologikus folyamát. Az idősíkok – akár egy mítoszban – változnak, a felszínre kerülő témák olykor évtizedeket ölelnek fel. Az egyes témák felidézett személyek mögött a háttérben a magyar etnológia második világháború utáni története rajzolódik ki.

Boglár Lajos - Kovács Tamás - Indián ​művészet Mexikótól Peruig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Boglár Lajos - Hogyan ​laknak?
Amikor ​naponta átlépitek a lakásotok küszöbét, vajon gondoltatok-e már arra, hogy a világ más-más részein élő gyerekek ugyan milyen házakban laknak? Ti, magyar gyerekek vagy hatalmas emeletes házban, vagy pedig alacsonyabb, földszintes házban laktok. Ezek téglából vagy kőből épülnek, általában sok ajtó és ablak van rajtuk. De vajon mindenütt így élnek a gyerekek a világon? Persze hogy nem! Nos, ebben a könyvben csupa érdekes, néha talán furcsa nevű néppel találkoztok a földkerekség minden részéről, és megismerhetitek, hogyan laknak ezek a tőlünk távol eső vidékeken élő emberek. A grafikus, Urai Erika olyan népek házait varázsolja most elétek, akik a környezetükhöz alkalmazkodó, de a miénktől teljesen eltérő házakat építenek. Boglár Lajos pedig elmeséli, hogyan készülnek ezek a házak, és mi található bennük. A számtalan új nevet és fogalmat talán nem is tudjátok mind megjegyezni, de őrizzétek meg jól ezt a könyvet, mert később az iskolában majd tanultok minderről, és meglátjátok, milyen jó lesz újra elővenni és fellapozni.

Kollekciók