Ajax-loader

Simone de Beauvoir könyvei a rukkolán


Simone de Beauvoir - Amerikai ​útinapló
A ​kiváló francia írónő 1947-ben négy hónapot töltött Amerikában, s naplójegyzeteiből csak hét év múltán írta meg Amerikai útinapló-ját. Ez volt az első könyve, amely magyarul megjelent. A felfedező örömével, fáradhatatlanságával, lázas izgalmával kutatja fel mindazt, amit Amerika ez alatt a rövid idő alatt tájban és emberi arcokban, egzotikumban és hétköznapokban, intellektuális élményben és hangulatokban nyújthat neki. Nem törekszik teljességre, de ami a legjobban érdekli - hogy hogyan él, milyen életet épít, hogyan gondolkodik a világról az amerikai értelmiség -, azt művészi érzékenységgel, a baloldali polgári humanista szemével, teljes bonyolultságában látja meg. Érzi és közvetíti az értelmiség akkori magányhangulatát, a jövőtlenséget, a pénz hatalmát a szellemi értékek felett, s kivált az európaiaknak oly érthetetlen és riasztó politikai és intellektuális közöny légritka atmoszféráját. A gyönyörű és vad tájak lírai leírásából, a négerkérdést érintő lapok mély emberségéből, a lényeget megragadó, rendszeres elme erős sugárzásából egy rokonszenves és okos író arca bontakozik ki a magyar olvasó előtt.

Simone de Beauvoir - Minden ​ember halandó
Régine, ​a tehetséges, becsvágyó, mindenre és mindenkire féltékeny színésznő valami eddig soha-nem-voltat szeretne teremteni művészetében. Vágyálma, hogy híre-neve fennmaradjon: ne csak életében, szerepléseinek pillanataiban csodálják. Párizs környéki kis szállodájában felfigyel egy különös, hallgatag emberre, s meg akarja hódítani az ismeretlent. És Fosca, ez a furcsa, magányos ember feltárulkozik előtte: bevallja, hogy egy titokzatos elixír jóvoltából halhatatlan, 800 éve éli kalandos életét. Az olvasó lankadatlan figyelemmel követi e fantasztikus-filozófikus kalandregény fordulatait, Fosca különös életútját, amelyet a hatalomvágy, a barátság, a szerelem, a csalódás, a meghasonlás kilométerkövei jeleznek. A századok folyamán egyre inkább felhalmozódik Fosca szívében a magány, a kétségbeesés; halhatatlansága egyre gyötrelmesebb. Reménytelen jóformán minden emberi kapcsolat, még a szerelem is, mert halandó ember csak halandót szerethet. Rá kell ébrednie, hogy igazán csak a véges emberi élet adhat értelmet eszméknek, harcnak, érzelmeknek, szépségnek.

Simone de Beauvoir - Egy ​jóházból való úrilány emlékei
'... ​II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védet helyzetben ismerkedtem a világgal' - írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világában, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.

Simone de Beauvoir - Könnyű halál
„Olyan büszke voltam a házasságunkra: ideális házaspár. Bebizonyítottuk, hogy a szerelem lehet tartós, anélkül, hogy megkopna. Hányszor védelmeztem a teljes hűség elvét! Romokban a mintaszerű házaspár! Maradt egy férj, aki csalja a feleségét, és egy elhagyott asszony, akit félrevezetnek.”

Simone de Beauvoir - Egy jó házból való úrilány emlékei
'… II. Henrik stílusú ebédlő, bársonyfüggöny papa dolgozószobájában: e szentély bútorai feketére pácolt körtefából voltak: elbújtam az íróasztal alatti fészekben, árnyékba burkolództam: sötét volt, meleg volt, és a szőnyeg vöröse a szemembe sikoltott. Így telt el a kisgyermekkorom. Néztem, tapogattam, védet helyzetben ismerkedtem a világgal' – írja a XX. századi francia irodalom egyik nagyasszonya, Simone de Beauvoir önéletrajzi visszaemlékezésének elején a kezdetekről. Hogy mit jelent polgárnak lenni, erre tanít ez a könyv. Valóban, mit? Jelent anyagi biztonságot, évszázadok alatt kialakult viselkedési önállóságot, szabadságot és bátorságot, a saját vélemény alkotásának luxusát. Ilyen háttérrel juthatott el a kislány, aki 1908-ban beleszületett a Boulevard Raspail polgári biztonságának és bigott katolicizmusának világában, Sartre társaként a századunkat formáló egyik jelentős szellemi áramlat, az egzisztencializmus nagyjai közé.

Simone de Beauvoir - The ​Mandarins
In ​her most famous novel, Simone de Beauvoir does not flinch in her look at Parisian intellectual society at the end of World War II. Drawing on those surrounding her -- Jean-Paul Sartre, Albert Camus, Arthur Koestler -- and her passionate love affair with Nelson Algren, Beauvoir dissects the emotional and philosophical currents of her time. At once an engrossing drama and an intriguing political tale, _The Mandarins_ is the emotional odyssey of a woman torn between her inner desire and her public life. _The Mandarins_ won France's highest literary prize, the Prix Goncourt.

Simone de Beauvoir - A ​megtört asszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simone de Beauvoir - The ​Second Sex
The ​classic manifesto of the liberated woman, this book explores every facet of a woman's life.

Simone de Beauvoir - Az ​öregség
Simone ​de Beauvoir azt tartja, hogy öregekkel kapcsolatban majdnem mindenkinek rossz a lelkiismerete, és ezért a hallgatás összeesküvése veszi körül ezt a témát. Könyvének célja, hogy megtörje ezt a hallgatást, és olvasóit is kéri, nyújtsanak neki segítséget. Ezt írja: "Hogy megnyugtassák lelkiismeretüket, az ideológusok különböző, egymásnak ellentmondó mítoszokat gyártottak, amelyeknek célja: elhitetni a felnőttekkel, hogy az öregember nem olyan, mint ők. Az aggastyán tiszteletre méltó Bölcs, aki magasan felette áll ennek a földi világnak, vagy fecsegő, szenilis bolond, akivel ezért nem kell törődnünk: akár többre, akár kevesebbre becsüljük önmagunknál, mindenképpen száműzzük a társadalomból. De a valóság elleplezésénél is kényelmesebb módszer: nem venni róla tudomást. Az öregség szégyenletes titok, nem illik szóba hozni. Sokan rosszallották, hogy könyvet írok róla: »Micsoda ötlet! Milyen szomorú, milyen morbid téma!« És éppen ezért írtam meg. Be akartam mutatni, milyen körülmények között, hogyan élnek ezek a páriák, azt akartam, hogy meghallják a hangjukat: kénytelenek leszünk elismerni, hogy emberi hangon szólnak hozzánk." Magyarországon viszonylag sokat tettek az öregekért, hiszen öreg korában majdnem mindenki nyugdíjas. De ezeknek a nyugdíjaknak egy része éppen csak a létminimumot biztosítja. Ezzel a szép, bátor, tisztességes művel a probléma ébren tartásához szeretnénk hozzájárulni. S akiket ma még nem érint személyesen, azokhoz is szól a könyv, mert szokatlan témája ellenére olyan olvasmányos, mint egy regény.

Simone de Beauvoir - Memoirs ​Of A Dutiful Daughter
The ​autobiography of literary doyenne Simone de Beauvoir.

Simone de Beauvoir - Una ​donna spezzata
Le ​tre storie riunite in questo volume hanno un tema comune: la donna colta nel momento rivelatore di una crisi. L'ambiente è sempre quello su cui la scrittrice ha esercitato le sue più acute osservazioni, il mondo "bene" della società parigina, la scena borghese in cui si fondono le varie vicende: la scoperta di un'amante, l'abbandono di una moglie, la rabbia della solitudine, il distacco dei figli, lo spegnersi dei sentimenti. Ciò che la Beauvoir rimprovera alla donna, sia essa moglie, amante, madre, è il non aver potuto o saputo crearsi uno spazio proprio, il trovarsi sola, il provocare altre solitudini. E' appunto nella solitudine che comincia a dipanarsi il filo dei ricordi, la tensione dei perché, le ragioni di una crisi sentimentale, umana, che ognuna delle tre donne indaga con lucidità. Attraverso questa unica confessione a più voci, questo ininterrotto ragionare che trascende il velo deiricordi, Simone de Beauvoir ci consegna un libro che supera i lirismi delle storie sentimentali, per concentrarsi sull'ineusaribile tematica della vita a due.

Simone de Beauvoir - Amerikai ​szerelem
Amikor ​Simone de Beauvoir 1947-ben Chicagóban megismerkedett a Pulitzer-díjas Nelson Algrennel, az szerelem volt az első látásra. Egy húsz évre és négy kontinensre kiterjedő szenvedélyes viszony alakult ki abban az időben, amikor huszonnégy óráig tartott átrepülni az óceánt és a tengerentúli telefonhívás luxusnak számított. Az óceánon átívelő szerelem összegyűjti de Beauvoir Algrennek angolul írott több mint háromszáz levelét. A de Beauvoir levelezésében egyedülálló levelezés olyasvalakinek szólt, aki egyáltalán nem tartozott a világába. De Beauvoir rákényszerült, hogy mindent elmagyarázzon Algrennek, ami a környezetében magától értetődő volt, párizsi életétől az ottani politikai helyzetig. Az eredmény egyszerre személyes memoár és a Szajna bal partjának szellemi élete a háború utáni Párizsban, ahol Albert Camus-höz, Truman Capote-hoz, Colette-hez, Alberto Giacomettihez, Margaret Meadhez és Richard Wrighthoz hasonló kiválóságok fordultak meg.

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Simone de Beauvoir - La ​Femme rompue
L’Âge ​de discrétion Dans L’âge de discrétion, le personnage principal est une intellectuelle dans la soixantaine. Au début, elle se montre comme une femme sûre avec des convictions fortes. Cependant, elle devient de moins en moins sûre d’elle-même lorsqu’elle éprouve des difficultés dans le domaine familial et professionnel. Elle sent qu’elle n’arrive pas à communiquer comme avant avec son époux et se sent trahie quand son fils se choisit une voie contre ses volontés. Dans le domaine professionnel aussi, elle éprouve l’échec de son dernier livre. En approchant de la vieillesse, elle est menée à remettre sa vie en question pour son avenir d’une femme vieille. Monologue Monologue est en fait le monologue enragé d’une femme. Elle a ses idées au sujet de sa personne et de la vie qu’elle mérite mais la réalité est décevante. Sa fille s’est suicidée, elle a perdu la garde de son fils, elle est divorcée, et elle n’a pas de relations satisfaisantes avec sa mère. Elle est en hystérie contre ces personnes et la société tout entière qui ne la valide pas comme une vie respectueuse. La Femme rompue La nouvelle homonyme, le troisième du recueil, prend la forme du journal intime de Monique. Monique est une femme au foyer qui a tout misé sur son couple et sa fonction de mère. Ses filles la quittent devenues adultes et elle s’angoisse du fait que son mari semble s’éloigner d’elle. Elle apprend soudainement que son mari, Maurice la trompe avec une femme plus jeune, et qu’il lui est infidèle depuis dix ans. Suivant les conseils de son amie, elle essaie d’être compréhensive envers la situation. À la fin, c’est à travers l’écriture de son journal intime qu’elle essaie de comprendre la situation.

Simone de Beauvoir - A ​hit hatalma
Simone ​De Beauvoir 1937-ben írt első regénye öt fiatal nő történetét meséli el, akik valamennyien eszmék és dogmák béklyójában vergődnek. Marcelle egy léha férfi "megmentésére" áldozza életét ; Chantal egy eszményi szerelem beteljesülésén bábáskodik, ám törekvéseivel tragédiát idéz elő ; Lisa a katolikus lányiskola fullasztó légkörében egy nem létező szerelem ideáját kergeti ; Anne a keresztény erkölcsiség és a szabad önmegvalósítás közt őrlődik ; Marguerite pedig mindenből kiábrándulva átadja magát a sors szeszélyének. Az öt történet egy átalakulófélben lévő társadalom problémáit tükrözi : az 1920-as évek végének Franciaországában mind kevesebben hisznek a tradicionális értékekben, ám az új eszmék is gyakran tévútra viszik a saját nőiségüket kereső fiatal lányokat. A hit hatalma csak 1979-ben jelent meg Franciaországban, és most először olvasható magyar fordításban. Az öt párhuzamos, olykor egymásba fonódó női sorsot elbeszélő mű csírájában minden olyan fontos morális és egzisztenciális kérdést felvet, ami később az író és filozófus Beauvoirt foglalkoztatta.

Simone de Beauvoir - Mandarinok
Simone ​de Beauvoir Goncourt-díjas regényében a francia értelmiség felszabadulás utáni hatalmas tablóját alkotja meg. Bemutatja, hogyan bomlik fel a széles ellenállási front, hogyan szakadozik különböző világnézetű és politikai pártállású csoportokra, amelyek között a bal és közép minden elképzelhető árnyalata mellett az éledező, a múltat folytatni kívánó jobb oldal is megtalálható. A regény címe azokra az entellektüelekre utal, akik a fasizmus elleni harc megszűnésével elvesztették aktivitásuk közvetlen célját, szembetalálták magukat a számukra nehezen megválasztható "merre tovább" kérdéssel. A regény politikai történetét hitelesíti és elmélyíti a barátságok, gyűlöletek és szerelmek szokatlanul őszinte és minden kendőzést mellőző ábrázolása; Anna mexikói "nászútja", Perron s a darabjában szereplő színésznő szerelme nemcsak írói bravúr, hanem kordokumentum is - nem kevésbé, mint a politika -, olyan emberi, lélektani dokumentum, mely egésszé, valóban nagyarányúvá teljesíti ki a regény világát. A Mandarinok Simone de Beavoir főműve, a modern francia irodalom egyik legjelentősebb alkotása.

Simone de Beauvoir - Félreértés ​Moszkvában
Moszkva, ​1966. Idősödő francia házaspár érkezik néhány hetes nyaralásra a szovjet fővárosba. Nem először járnak itt, a városban lakik a férfi előző házasságából származó lánya, akit korábban is többször meglátogatták már. Ezúttal azonban mindketten úgy érzik: valami megváltozott, és az utazás nem úgy alakul, ahogy előzőleg eltervezték. A rossz érzéseket André kezdetben saját politikai kiábrándulásához köti: egyre inkább csalódnia kell ugyanis abban a társadalmi eszményben, amit azelőtt a Szovjetunióban vélt megtalálni. Nicole gondjai ezzel szemben érzelmi természetűek: férje lányát, Mását figyelve úgy érzi, nem sikerült valóra váltania ifjúkori ambícióit. Végül, ahogy egy jelentéktelennek tűnő félreértést követően viszonyuk mind inkább elmérgesedik, félelmeik egzisztenciális szorongássá terebélyesednek, és mindketten kénytelenek szembenézni a reménytelen öregedés és a közeli elmúlás keserű gondolatával. A Félreértés Moszkvában című kisregényt SIMONE DE BEAUVOIR eredetileg A megtört asszony című prózakötetébe szánta, ám végül csak 1992-ben látott napvilágot, magyarul pedig most először olvasható.

Simone de Beauvoir - A ​körülmények hatalma
A ​kitűnő francia írónő önéletrajzának harmadik könyve 1944-től, Párizs felszabadulásától, 1963 elejéig kíséri végig a szerző életútját. Két szüntelenül érdeklődő és az események zajlásában élő kiváló francia író - Beauvoir és Sartre - emberi, írói, világnézeti fejlődésének bonyolult útja rajzolódik ki elénk ebből a könyvből. a könyv egyik legmegnyerőbb sajátossága, hogy egyszerűségéből, közvetlenségéből, érdekességéből ezeknek, az immár a világhír jegyében eltelt éveknek a leírásában sem veszít; ugyanazon a hol szenvedélyes, hol ironikus, hol nosztalgikus hangon mondja tovább történetüket, mint az előző kötetekben, megnyerő sokoldalúsággal tudja felidézni egyéniségüknek, érdeklődésüknek gazdagságát. A legszemélyesebb élmények, az egyéni sors, a társadalmi és az örök emberi problémák, az egyén gondja és a világpolitika zajlása - mind, mind összetartozik, egymással kölcsönhatásban jut kifejezésre a regény lapjain.

Simone de Beauvoir - A ​második nem
Simone ​de Beauvoirt nem kell bemutatni a magyar közönségnek. Számos munkája jelent meg magyar fordításban - regényei, útinaplója, önéletrajza -, amelyeknek érzelemmentes szenvedélyessége és szemléletes logikája érdekes színek, ízek és hangulatok igézetével keríti hatalmába az olvasót. Beauvoir alapjában véve filozófus elme; az elemi képletek, a nagy összefüggések, a determináló erővonalak érdeklik, s a keze alatt formálódó művészi anyagból áradó kérdésekre a polgári radikalizmus és az egzisztencializmus oldaláról keresi a választ. Társadalomelemző, bölcselkedő munkái közül a legjelentősebb A második nem, amely 1949-ben hagyta el a sajtót, de azóta sok új kiadása jelent meg és bejárta az egész világot. A szerző a nő, a "második" nem helyzetét vizsgálja korunk társadalmában, s küzd a "másodrendűség", "másért-valóság" ellen. A nő problémáját óriási anyagtudással, minden elképzelhető oldalról igyekszik megvilágítani, felhasználva a biológia, a pszichológia, a néprajz, a társadalomtörténet egész arzenálját és a szépirodalom dokumentatív erejű példatárát is. Mivel a könyv húsz évvel ezelőtt jelent meg először, jó néhány megállapításának aktualitása természetesen megfakult. Vannak olyan következtetései is, amelyekkel a magyar közönség nem ért, nem is érthet egyet; vitára ingerelnek például az írónő nézetei a házasságról - ez azonban nem csökkenti jelentőségét. A könyv vitathatatlan értékeit a szerző szuggesztív dialektikája, szenvedélyes komolysága, a lélektani megfigyelések lenyűgöző gazdagsága és mély humanizmusa biztosítja. A tárgy rendkívüli érdekességét a szellemes előadásmód és nagy stílusművészet még vonzóbbá növeli.

Kollekciók