Ajax-loader

Botlik József könyvei a rukkolán


Botlik József - Erdély ​tíz tételben
Meggyőződésem: ​a magyar és a román nép együttműködésének alapja csak a közös múlt tárgyilagos, prekoncepcióktól mentes és a szigorú önismereten alapuló következetes feltárása lehet. Ehhez kíván a maga szerény lehetőségeivel hozzájárulni ez a könyv, kezet nyújtva a túloldalon álló józanoknak. Vágya, hogy vitáinkat "békévé oldja az emlékezés", s az erdélyi magyarság ajkáról mihamarabb elhaljon a panasz: "....ne kéne nyelvünk / féltünkben lenyelni / s önnön szégyenünkre".

Botlik József - A nemzetpolitikus Bartha Miklós (1848-1905)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Botlik József - A nemzetpolitikus Bartha Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Botlik József - Egestas ​Subcarpathica
A ​Kárpát-medence északkeleti karéja a történeti Magyarország utolsó évtizedeiben reményteljes időket élt át, amelyek a történelmi körülmények tragikus alakulása miatt nem tudtak kiteljesíteni. Nyolc évtizede - az 1938-1939 fordulója és az 1944 ősze közötti időszak kivételével, amikor több mint fél évtizedig a terület ismét Magyarországhoz tartozott - mindig nehéz, alávetett sors nehezedett/nehezedik az ott élő emberekre, népekre, tájra. Ezért e kötet főcíme latinul: Egestas Subcarpathica, azaz Kárpátalja nyomorúsága, együtt érzően szegény, nélkülöző Kárpátalja. A könyv elfeledett és elfeledtetett tények, események, dokumentumok gyűjteménye. Elsöként a magyar kormány nagyszabású vasútépítő munkáját az Északkeleti-Felvidéken, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyében, majd a Kárpátok karéjában élő rutén nép gzadasági-szociális felemelésére, Egán Ede vezetésével indított ún. hegyvidéki akcióját tárja fel. Részletesen elemzi az 1919-1920-as évek impériumváltozását Kárpátalján, ezután a kisebbségi sorsba került magyarság és ruténség eddig ismeretlen fegyveres ellenállási mozgalmát a berendezkedő csehszlovák államhatalom ellen. A "csehek alatt" című fejezet mítoszokat és dogmákat oszlat szét a két világháború közötti Csehszlovákiáról, mint "demokratikus mintaállamról". Új levéltári források alapján tárgyalja Avgusztin Volosin miniállamát, Karpatszka Ukrajinát, majd Kárpátalja 1939. márciusi Magyarországhoz való visszatérését, és az azután kiépített ruténföldi autonómiát. A magyar kormányzat a Kárpátalján élő ruszinoknak olyan területi önkormányzatot adott, amelynek a tizedrészével is megelégedne napjainkban az Ukrajnában, Kárpátalján élő magyarság...

Beke Mihály András - Botlik József - Domonkos László - Juhász György - Riba András László - Szalai Attila - Szeredi Pál - Zsebők Csaba - Táborszemle
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Botlik József - Hármas ​kereszt alatt
A ​monográfia a kárpátaljai ruszinoknak nemcsak az egyháztörténetéről nyújt árnyalt összefoglalást, hanem felvillantja a hányatott sorsú nép politikai és társadalomtörténetének legfontosabb mozzanatait is. A kötetből kiderül, hogy a szomszédos régió múltja számos szállal kötődik megyénk történetéhez. Az egyházi-vallásos témánál maradva elég, ha arra utalunk, hogy a kárpátaljai és a szabolcs-szatmár-beregi római katolikusok egyaránt az egri püspökség (illetve 1804- től érsekség) juriszdikciója alatt álltak. 1912-ig a ruszin többségű munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága alá tartozott a magyar görög katolikusok többsége is.

Botlik József - Csorba Béla - Dudás Károly - Eltévedt ​mezsgyekövek
A ​történelmet, mint tudjuk, a győztesek írják. Általában ők szabják meg azt is, milyen büntetéssel sújtsák a veszteseket. 1920 nyarán néhány keménykalapos győztes azt a büntetést mérte a magyarságra, hogy eleven nemzettestébe vert mezsgyekövekkel darabokra szagatta. Tetézte a bajt, hogy az új határokon innen és túl a győztes és vesztes politikusok és történetírók ezután hosszú-hosszú évtizedeken át mákonyos kúrával csillapították a testcsonkítás kínjait: tabuvá avatván egy történelmi igazságtalanságot elzsibbasztották bennünk a fantomfájdalmat. Az anyaországról leválasztott nemzetrészek mindegyike megjárta a maga tövisekkel teleszórt útját: a felvidéki magyarság a bűnössé nyilvánított nemzetét, az erdélyi és a kárpátaljai a teljesen elszigetelt és ázsiai nyomorba taszított kisebbségét, az emigráció a szétforgácsolt szórványmagyarságét. A legsúlyosabb következményeit azonban talán a délvidéki magyarság viselte, viseli még ma is a leválasztásnak. Előbb a királyi Jugoszlávia diktatúrája és gátlástalan szerbesítése tizedelte meg sorait, kezdte ki nemzeti fennmaradása anyagi és szellemi alapjait, aztán a titói diktatúra megtorlása következett, majd egy rafinált nemzetiségi politika próbálta meg elhitetni vele, hogy természetes vérrendszere helyett egy másikra kell rákapcsolódnia, s végül a napjainkban is zajló véres balkáni háború, a bizatiánus akarnokok féktelen hatalomvágya, a testi-lelki elszegényedés és a fiatalok kényszerű elvándorlása immár a végpusztulás árnyékát vetíti előre. Erről szól a könyv. A délvidéki magyarság veszteségeiről.

Botlik József - Nyugat-Magyarország ​sorsa 1918-1921
Botlik ​József (1949- ) dr., kisebbségkutató, történész(PhD), a pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense. Három évtizede foglalkozik a Trianonban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. E tárgyban eddig 12 könyve, kb. 180 tudományos munkája látott napvilágot, valamint 80 különféle rádió- és televízióműsort készített. Fő kutatási területe a Kárpátalja, de műveiben figyelemmmel kíséri a felvidéki, az erdélyi és a délvidéki magyarság helyzetének alakulását is. Mostani könyve a Trianon miatt lángra lobbant nyugati végekre visz el az olvasót. Itt olyan területre vetettek szemet hazánk megrablói, amelynek nemcsak a magyar, hanem a német és délszláv(horvát és vend) lakosai sem kívántak elszakadni tőlünk. Az összes nyomtatott és sok-sok levéltári forrás felhasználásával, jó stílusban megírt monográfia pontosan bemutatja a területekre vonatkozó nagyhatalmi, továbbá osztrák, cseh és szerb elképzeléseket és igényeket, a hazaáruló "forradalmak" sokkjából ocsúdó magyar nemzeti politika erőfeszítéseit, s végül az osztrák szövetséges hűtlensége miatti jogos felháborodástól is sarkallt, dicsőséges nyugat-magyarországi felkelést. A hazai történelemtudomány korábbi gyakorlatával szembe ez a mű igazságot szolgáltat a megszállók kifüstölése után megalakított Lajtabánság állam hősi kísérletének, és igazolja a bátor nemzeti ellenállás szerepét a soproni népszavazás kivívásában, a magyar nemzet becsületének megmentésében. Azét a bátor küzdelmét, amelynek általánosabb tanulságait a könyv Ajánlását író történészprofesszor, volt honvédelmi miniszter e szavakkal jelzi: "bármennyire vert helyzetbe kerül egy-egy közösség, ha nem adja meg, nem adja föl magát, akkor a mégoly hatalmas ellenerőkkel szemben is mindig(...) lehet értelme az ellenállásnak, a szembeszegülésnek,"

Botlik József - A ​reménnyel győzködjük magunkat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Botlik József - Az ​őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945
Botlik ​József (1949−) dr., kisebbségkutató, történész (PhD), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának docense. Több mint három évtizede foglalkozik az 1920. évi trianoni békediktátumban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. E tárgyban eddig 14 könyve (az egyik 2008-ban az USA-ban angolul, valamint két kötete CD-ROM változatban is) és 200 tudományos publikációja jelent meg, valamint 80 különféle rádió- és televízió-műsort készített. Fő kutatási területe Kárpátalja, de műveiben figyelemmel kíséri a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki és az őrvidéki magyarság helyzetének alakulását is. Jelen munkája a 2008-ban kiadónknál közreadott, nélkülözhetetlen összefoglalás, a Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921 folytatása. Az 1921. évi dicsőséges nyugat-magyarországi felkelés, a Lajtabánság állam hősi kísérlete elsőként törte szét a trianoni bilincset, s érte el – a soproni népszavazás révén – egy már elcsatolt területrész visszakerülését. Bár az 1922. január 1-jén megalakult „Burgenland” területén berendezkedhetett a szövetségesét eláruló osztrák állam, az 1922. júliusi, második felkelőmozgalom eredményeként elszakított Pinka-völgyi falvak térhettek haza. Botlik József széleskörű kutatásokra épülő műve dokumentálja az új államhatár kitűzésének folyamatát s a magyar közalkalmazottak és köztisztviselők tömeges kiűzését az impériumváltás után. Külön fejezet illeti meg – a kisebbségi élet viszontagságai közt – a gúzsba kötött anyanyelvi oktatást és a meg-megnehezített hitéletet, de a magyar kultúra reményt adó jeleit is. 1938–1945 között a Német Birodalom a délkeleti peremvidékén élő magyarokat teljes beolvasztásra ítélte, majd 1945-ben a vörös „felszabadítók” pusztították őket és értékeiket. Mindez máig hatóan végzetesnek bizonyult a honfoglaló magyar gyepűőrök utódainak életére és jövőjére. Botlik József, az igazság robotosaként, hatalmas munkát végzett el, s közben leszámolt az „osztrák sógorság” félrevezető szentimentalizmusával. A barátság csak őszinteségre épülhet. A történettudomány pedig csak az igazságra..

Botlik József - Az ​őrvidéki magyarság sorsa 1945-1989
Botlik ​József (1949−) dr., kisebbségkutató, történész (PhD), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának ny. docense. Jelen munkája a 2008-ban közreadott, azóta Amerikában angolul is megjelent, nélkülözhetetlen összefoglalás, a Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921, továbbá a szintén alapvető kézikönyvnek számító Az őrvidéki magyarság sorsa 1922–1945 folytatása. A kötet első része „Burgenland” (Őrvidék) szovjet megszállás alatti krónikája, továbbá a Sopron megkaparintását célzó osztrák szándékok 1945–46. évi története. Az ezt követő törzsfejezet a kisebbségi lét viszontagságainak jegyében áll. Képet kapunk a népszámlálási furcsaságokról, a magyar érdekképviselet hosszas hiányáról, majd létrejöttéről és küzdelmeiről. Az anyanyelvi oktatás sorsa, a közösségek hitélete, továbbá a művelődési élet lehetőségei és formái együttesen kirajzolják az őrvidéki magyarok identitástörténetét a kelet-európai változások idejéig. Az ekkor jelentkező új hatásokról és napjainkig tartó következményeikről a kötet terjedelmes Kitekintéséből értesülhetünk. Botlik József három Őrvidék-könyve, túl tudományos jelentőségén, a magyar nemzettudat hiánypótló értéke.

Botlik József - Nemzetünket ​szolgálták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Botlik József - Gát
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók