Ajax-loader

Jacques Derrida könyvei a rukkolán


Jacques Derrida - A ​hang és a fenomén
A ​francia filozófustól, akinek munkássága páratlan erővel határozta meg az elmúlt évtizedek filozófiai és irodalomelméleti gondolkodását, számtalan mű látott napvilágot magyarul, ugyanakkor kezdeti pályaszakaszának e jelentős, sokak szerint életművének legfontosabb és egész pályáját meghatározó könyve, A hang és a fenomén mindezidáig nem jelent meg.

Jacques Derrida - Grammatológia
Az ​olvasó Jacques Derrida főművének magyar nyelvű fordítását tartja a kezében. A világhírű francia filozófus ezzel a munkájával alapozta meg a dekonstrukció irodalomelméletét. Ezen túlmenően a kötet egymáshoz lazán kapcsolódó tanulmányai egy egészen sajátos Rousseau-interpretációt is nyújtanak. Derrida a felvilágosodás emblematikus szövegeinek vizsgálata során mutatja be, mit is jelent a dekonstrukció fogalma. Az irodalmi és filozófiai szövegekkel való találkozások eseményeiben épül fel az a dekonstruktív olvasat, mely a nyom, a pótlék, az elkülönböződés és az eredet alakzatai köré szerveződik. A dekonstrukció nem pusztán olvasás és írásmód, de szükségszerűen metafizika-kritika és írástörténet is, mely tartózkodik attól, hogy metakritikává váljon. A Grammatológia a huszadik század második felének legtöbbet vitatott és sok nyelvre lefordított filozófiai szövegei közül való.

Immanuel Kant - Jacques Derrida - Minden ​dolgok vége
"Újabban ​az apokaliptikus intonáció nagyon hangossá és fülsértővé vált a filozófiában" - írja Heller Ágnes. - "Az erős és néha sivító intonáció pótolja az apokaliptikus víziók elvesztését. Az ember még mindig kapkod; le kell zárnia, megjelölnie, elpecsételnie, s feltörnie a pecsétet. Ez a "vég", mely jelentést ad az esetleges világnak." Immanuel Kant és Jacques Derrida kötetünkben szereplő írásai (A filozófiában újabban meghonosodott előkelő hangnemről, Minden dolgok vége - ,no apocalypse, not now) erről a hangosan-hangzatosan megkísértett és saját képünkre formált végről bocsátkoznak dialógusba. De egyszersmind a nyugati filozófia legkevésbé hallható "végszavának" is hangot adnak - magának a "hangnemnek", amely hol a végső dolgokba beavatottak szólamára akarja eleve ráhangolni a gondolkodást, hol a minden dolgok végét újra és újra bejelentő apokaliptikus szózatokéra. "Ámde miért is várakoznak az emberek egyáltalán valamiféle világvégére? S ha ezt rájuk hagynánk is, miért épp egy, az emberi nem túlnyomó része számára rémületes végre várnak...?" Kant "Tehát mi, a modern idők Aufklärerjei nem szűnünk meg elítélni a szélhámos apostolokat, az "állítólagos küldötteket", akiket senki sem küldött, a hazugokat és a hűtleneket, a történelmi küldetéssel hivalkodók dagályosságát és felfuvalkodottságát, akiktől senki sem kért semmit, és akiket senki sem bízott meg semmivel. A legjobb apokaliptikus hagyományon belül maradva folytatjuk-e hát a hamis apokalipszisok elítélését?" Derrida

Jacques Derrida - A ​disszemináció
Jacques ​Derrida La dissémination című könyve 1972-ben jelent meg a párizsi Seuil kiadónál. Az irodalom és filozófia egymáshoz való viszonya, valamint a derridai írásmód megértése szempontjából alapvető disszemináció működését mutatja be a könyv. Szerkezetileg három részből és egy rendhagyó előszóból - Hors livre - áll.

Jacques Derrida - Az ​idő adománya
Jacques ​Derrida Az idő adománya című könyve igen jelentős helyet foglal el a szerző életművében. A könyvből a derridai gondolkodás, és nyugodtan általánosíthatunk, a dekonstrukciós eljárás logikáját ismerhetjük meg, melynek működ(tet)ése talán ebben a műben tapasztalható meg a legnyilvánvalóbb módon. A problémafelvetést Heidegger Zeit und Sein című kései írásának elemzése tartalmazza. A mű gerince pedig Marcel Mauss Tanulmány az ajándékról című munkájának tárgyalása. A filozófiai és az etnológiai szöveg mellett kimerítő elemzést szentel a mű alcímét adó Baudelaire-prózaversnek, A hamis pénznek is. Kapunk-e valamit a könyvtől? Ki? ad? mit? S még inkább: kinek? Valami, amit eddig evidensnek véltünk, kérdezésre méltóvá vált.

Jacques Derrida - Mémoires ​Paul de Man számára
A ​szerzőnek, Jacques Derridának az 1984 elején Paul de Manról, a néhány héttel korábban elhunyt barátról, amerikai egyetemeken tartott emlékező előadásait kapja kézhez az olvasó.

Jacques Derrida - Istenhozzád ​Emmanuel Lévinasnak
„Emmanuel ​Lévinas lassan, de egy hajthatatlan és egyszerű igényhez hajlítva kimozdította annak a fenomenológiának vagy ontológiának a tengelyét, röppályáját vagy egyenesen rendjét, amelyet ő vezetett be 1930-tól kezdve. És azt hiszem, ami ebből lett, azoknak a hathatós, egyszeri, ritka provokációknak az egyike, amelyek a történelem folyamán, több mint kétezer év óta, letörölhetetlenül megjelölték annak terét és korpuszát, ami többé vagy kevésbé, de minden esetben más, mint egyszerű dialógus a zsidó gondolkodás és másai, a görög eredetű filozófiák között.” Jacques Derrida

Jacques Derrida - Of ​grammatology
"One ​of the major works in the development of contemporary criticism and philosophy." — J. Hillis Miller, Yale University Jacques Derrida's revolutionary theories about deconstruction, phenomenology, psychoanalysis, and structuralism, first voiced in the 1960s, forever changed the face of European and American criticism. The ideas in De la grammatologie sparked lively debates in intellectual circles that included students of literature, philosophy, and the humanities, inspiring these students to ask questions of their disciplines that had previously been considered improper. Thirty years later, the immense influence of Derrida's work is still igniting controversy, thanks in part to Gayatri Spivak's translation, which captures the richness and complexity of the original. This corrected edition adds a new index of the critics and philosophers cited in the text and makes one of contemporary criticism's most indispensable works even more accessible and usable.

Jacques Derrida - Hit ​és tudás
Hogyan ​beszéljünk egyedi módon a vallásról, manapság? Hogyan merészeljünk félelem és megrendülés nélkül beszélni róla, e napon? Ilyen keveset, ilyen gyorsan? Ki lenne annyira szemtelen, hogy azt állítsa, itt egyszerre azonosítható és új tárgyról van szó? Ki lenne annyira elbizakodott, hogy hozzáillesszen néhány aforizmát? Hogy a szükséges merészséget, arroganciát, vagy derűt meríthessük, talán tettetni kellene egy pillanatra az absztrakciót, minden absztrakciót, vagy majdnem mindent, egy bizonyos absztrakciót. Talán a legkonkrétabb és legalkalmasabb, de ugyanakkor legsivatagosabb absztrakcióra kellene tenni. (Részlet a könyvből)

Jacques Derrida - A ​másik egynyelvűsége
"Egy ​csapásra észleled szenvedéseim eredetét, amelyeket ez a nyelv minden ízükben áthat, szenvedélyeim, vágyaim, imáim helyét, reménységeim elhivatottságát. De tévedek, tévedek, amikor áthatásról és helyről beszélek. Mert egyedül csak a francia peremén, nem benne és nem is rajta kívül, fellelhetetlen oldalvonalán kérdezem magamtól öröktől fogva és maradandóan, lehet-e szeretni, élvezni, kérni, megdögleni a fájdalomtól vagy egyszerűen megdögleni egy másik nyelven, vagy anélkül, hogy valakinek is beszélnék róla, anélkül, hogy beszélnénk egyáltalán." (Jacques Derrida)

Jacques Derrida - Bitangok
A ​könyv két előadást tartalmaz, melyek azt a kérdést járják körül, hogy vajon léteznek-e lator államok, és ha nem (vagy ha igen), annak milyen jogi-elméleti-gyakorlati feltételei és következményei vannak. Ma, az Iszlám Állam nevű terrorállam fenyegetése idején ez a kérdés különös hangsúlyt kap.

Jacques Derrida - Marx ​kísértetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jacques Derrida - A ​szellemről
"A ​visszajáró szellemről, a lángról és a hamuról fogok beszélni. No meg arról, mit jelent Heideggernél az elkerülni szó. Mit jelent valamit elkerülni? Heidegger visszatérően használja ezt a megszokott kifejezést: vermeiden, vagyis elkerülni, tartózkodni, kitérni. De mit jelenthetett ez a szó a "szellemmel" vagy a "szellemivel", a spirituálissal kapcsolatban? Pontosabban fogalmazva: nem a szellemről vagy a szellemiről van szó, hanem a Geist, geistig, geistlich szavakról, minthogy ez a kérdés minden ízében a nyelv kérdése. Lefordíthatók-e ezek a német szavak? Másként kifejezve: megkerülhetők-e?"

Jacques Derrida - Ki ​az anya?
A ​kötet három Derrida-szöveget tartalmaz, amelyek a világon először itt jelentek meg. A Ki az anya? az 1993-ban a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadás szövege. A Vendégszeretetgyűlölet az École des Hautes Études en Sciences Sociales 1995-ös szemináriumának anyaga. A kötetet a szerzőnek a Pécsi Tudományegyetemen 1993-ban tartott székfoglaló beszéde zárja.

Jacques Derrida - Wolfgang Ernst - Az ​archívum kínzó vágya / Archívumok morajlása
Napjaikban ​tehát semmi sem olyan zavaros és zavarba ejtő, mint az archívum szóban archivált fogalom. Az már sokkal valószínűbb és magától értetődőbb, hogy ehhez a pszichoanalízis is hozzájárult. [...] Másként fogalmazva: "Freud" keze is benne van abban, hogy nem tudjuk igazán pontosan, miről is beszélünk, amikor az "archívumot" emlegetjük. Jacques Derrida Az archívumok az eltűnésről adnak hírt; a veszteségtől való félelmet próbálják elűzni az emlékezet felhalmozásával. Abban a pillanatban, amikor az archívumokat mint a tudás és a kultúra hagyományos tárolóit eltüntetik azok az elektronikus tárolómédiumok, amelyek az archívum, a könyvtár és a múzeum hagyományos különbségét az információ címszava alatt virtuálisan eltörlik, még egyszer alaposabban szemügyre vesszük a régről ismert archívumok eredetét és sajátos természetét. Wolfgang Ernst

Jacques Derrida - Esszé ​a névről
Ez ​a kötet a világhírű francia filozófus 1993-ban megjelent három könyvét tartalmazza (Khora, Szenvedélyek, Kivéve a név), amelyeket az Esszé a névről (Essai sur le nom) közös cím fog össze.

Kollekciók