Ajax-loader

Szent Bonaventura könyvei a rukkolán


Szent Bonaventura - Elöljárók ​aranykönyve
Szent ​Bonaventura hosszú éveken keresztül, csak egyetemes rendfőnöki minőségében húsz évig viselte az elöljárói tisztséget. S hogy mekkora bölcsességgel a szentség és a józan ész harmóniájának milyen tökéletes összhangjában, mi sem bizonyítja jobban, mint ez a kis mű. A neveléstudomány még nem volt külön ága az akkori szellemi törekvéseknek, nem egy pontban túlhaladtuk még a száz éve élt nemzedék pedagógiai felfogását is. Szent Bonaventúra szerzetesnevelési elvei máig is helyt állnak, s a modern jellemtudomány közösségi életre vonatkozó vizsgálatai tételről tételre igazolják a nevelők középkori mintaképének felfogását. Nem is tudjuk, mit csodáljunk benne jobban, a nevelőt-e, a lélektan művelőjét-e, vagy azt a tapasztalatot, amely egész könyvét alátámasztja. Eredetileg elöljáróknak írta. Azonban úgy, hogy az alattvaló is értsen belőle. Sőt jobban tanulhat belőle az alattvaló, mint az elöljáró, mert az alattvaló minden lehetséges magatartása, hibáinak forrása, javításának módszere oly találóan van meg benne, hogy felér egy alapos önvizsgálattal vagy inkább lelkigyakorlattal. De az elöljáró is szembe mer nézni önmagával ebben a műben. Nemcsak azt hangsúlyozza, hogy az elöljáró Isten helyettese, hanem a felelősségérzetet is felkelti, s a gyengékkel szemben krisztusi türelemre, szeretetre, aggodalomra és tapintatra inti.

Szent Bonaventura - A ​tökéletesség kis tükre
Szent ​Bonaventúra a lelkiatya bölcsességével szólal meg az ebben a kiadványban megjelenő két kis munkában. Az egyik _A lelki élet iskolája (De perfectione vitae)_, amely egy szerzetesapátnőnek szánt lelki oktatás, de amelynek tanítása mégsem a kolostor lakóinak szól csupán. A keresztény tökéletesség mindennapi, – hogy úgy mondjuk –, házi erényeit veszi sorra a szent szerző. Olyanokat, amilyenekre az otthonunkban, családunkban mindannyiunknak nagyon szükségünk van. A közös élet ott is terhet rak vállunkra, tehát elkel valamennyiünknek Bonaventúra buzdítása. A másikat, _Az életszentség művészetét (De regimine animae)_, már egészen világban élő női léleknek írta a Szeráfi Egyháztanító. Ez a kis munka a lelkiélet művészete dióhéjban. Mennél többet olvassuk, annál több mélységet és gyönyörűséget találunk benne

Szent Bonaventura - Szent ​Ferenc élete
Assisi ​Szent Ferenc (†1226) életét sokan írásba foglalták az évszázadok során. Szent Bonaventura (†1274) mint a szerzetesközösségéért aggódó elöljáró és mint korának teológusa fogalmazta meg, miben áll az az istentapasztalat és lelki út, melyet a stigmatizált szent bejárt. A Legenda maior (Nagy Legenda) megírásával a mindenkori kisebb testvérnek (azaz ferencesnek), a krisztushívőnek és az istenkereső embernek egyaránt támpontot adott, s mindazoknak, akik elindulnak az Istenhez vezető úton.

Szent Bonaventura - Krisztus, ​a mi szőlőtőnk
Szent ​Ferenc fiainak legdrágább öröksége a kegyeletes áhítat a Krisztus kínszenvedése iránt. A Szeráfi Atya misztikai élete a szenvedő Istenember tiszteletében virágzott ki, s abban a fölséges alvernai látomásban pecsételődött meg, amelyben a szeráf alakjában megjelent Krisztus a maga sebhelyeit égette Szent Ferenc testébe. Szent Bonaventura lelke nem tud szabadulni az alvernai jelenés hatásától. Írásait ihleti, több művének szerkezetét építi rá. De mindezt felülmúlja elmerülése Krisztus szenvedésének titkába.

Szent Bonaventura - A ​lélek útjai Istenhez
Szent ​Ferenc Atyánk tanított meg rá, hogy minden teremtményben Istent keressük, s minden dologban az Isten képmását lássuk. Ha valaki, a Naphimnusz költője s a teremtés dalnoka értett ahhoz, hogyan lehet a gyarló teremtmények lépcsőjén Istenhez emelkedni. Amit Szent Ferenc a maga életében megvalósított és fiaiban sürgetett, ahhoz írt útikalauzt Szent Bonaventúra a középkor tudományos nyelvén. A világ az ő szemében csak lépcső és zarándokút Isten felé, akiben egyedül nyugszik meg a lélek s találja meg a békét.

Szent Bonaventura - Életem ​Krisztus
Ez ​a kötet Szent Bonaventúrának, a kis művek zsenijének, öt kisebb elmélkedését tartalmazza. Az első _A Kisded Jézus ünneplése_, amelyben leírja, miképp is lehetne lelkileg megünnepelni az Istengyermek életének eseményeit: fogantatását, születését, a napkeleti bölcsek imádását, Jézus névadását és a templomban való bemutatását. A második: _Hogyan készüljünk a szentmisére?_, amelyet papok és hívek egyaránt haszonnal olvashatnak. A harmadik _A lelki élet alapelvei_, amely a keresztény tökéletesség legfontosabb törvényeit foglalja össze klasszikus rövidséggel. A negyedik mű, _Krisztus követése_, példákkal szemléltetett lelkigyakorlatos gondolatmenet. Az ötödik a _Szent Bonaventúra siralmai, A mi Urunk kínszenvedésének zsolozsmája_. Szent Bonaventúra lelkiéletének központi eszméje a szenvedő Krisztus, ennek a nagy titkoknak a tiszteletére írta ezt a zsolozsmáját.

Szent Bonaventura - Szent ​Bonaventura misztikus művei
SZENT ​BONAVENTURA a XIII. század, a virágzó keresztény középkor egyik legérdekesebb és legragyogóbb alakja. 1217-ben született Viterbo közelében, Bagnereában mint Giovanni Fidanza néven bejegyzett fia egy jómódú polgárcsaládnak. Miért hívják akkor Bonaventurának? Csodálatos története van ennek a névváltoztatásnak. Hároméves korában súlyos betegségbe esett. Amikor már az orvosok is lemondtak életéről, édesanyja Assisi Szent Ferenc pártfogásáért esedezett, s íme, a halálos betegségben szenvedő gyermek néhány nap alatt visszanyerte egészségét. Ekkor kapta a Giovanninak keresztelt fiú a Bonaventura (magyarul: jó szerencse) nevet. Hálából a csodálatos gyógyulásért, az édesanya Szent Ferenc rendjébe kívánta felvétetni fiát, aki önként, szívesen vállalta anyja szándékát, s belépett a ferences novíciátusba. Elöljárói hamarosan felismerték kiváló észbeli tehetségét, s rövid orvietói tartózkodás után az egyházi tudományosság központjába, Párizsba küldték. Innét kezdve pályája a "jó szerencse" jegyében egyre csak emelkedett. Párizsban tanított akkor - elsőként a ferencesek közül - Alexander Halensis, az ifjú Bonaventura az ő tanítványa lett, majd hamarosan Párizsba hívják tanítani. Ott tanít Aquinói Szent Tamás is, kettőjüket az egyházi tudományosság ikercsillagzataként emlegetik. Bonaventura párizsi tartózkodása 1257-ig tart, amikor is a római káptalan - Pármai Boldog János lemondása után - őt választja meg a rend generális kormányzójává. Ez a könyv Szent Bonaventura misztikus művei közül a négy legnépszerűbb írást közli: az Itinerarium-ot (A lélek zarándok útja), a "De triplici via" (A hármas út) címűt, a Soliloquiumot (Beszélgetés saját lelkével) és a "Lignum vitae" (Élet fája) címűt, Barsi Balázs és Várnai Jakab ferences testvérek fordításában. Szent Bonaventura 1274-ben, a lyoni egyetemes zsinat évében halt meg. Párizsban temették el. Cs. B.

Szent Bonaventura - Beszélgetek ​a lelkemmel
Nem ​lelki napló ez a könyv. A középkori ember nem értett a földi élet apróságainak és jelentéktelen eseményeinek a színezéséhez. Az örök gondolatok varázsa alatt állott. Úgy ki tudott emelkedni ebből a világból, hogy legegyénibb írásaiban sem emlegette élete körülményeit, érdekességeit, nem a mindennapi élethez fűzte elmélkedéseit. Idő és kor felett gondolkodott, imádkozott, elmélkedett. Az eszmék szerelmese a középkori ember. Az eszme a tapasztalati világgal, a gyakorlati élettel csak veszít. Soha sem közelíti meg a látható világ a láthatatlant, de mindent mozgató eszményt. A lélek és a belső ember társalgása a Soliloquium. A belső ember tanítgatja a lelket. A lélek tele kérdésekkel, tájékozatlansággal, nehézséggel, csak úgy verejtékezik a jóakarattól és az erőfeszítésektől, néha elcsügged, feles nehézséget lát. A belső ember, ez az eszményi énünk, mélységes részvéttel és megértéssel simul a jó megvalósításában küzdő lélekhez. Rámutat az örök szempontokra, a változatlan igazságokra, a kegyelmi élet nagy tényeire, Isten jóságára, a bűnbánat szükségességére, a javulás feltételeire, hol édes gyönyörtől áradozva emeli a lelket, hol rettenetes igazságok s a pokol megfélemlítő hatásával serkenti az erény gyakorlására s hívogat a szemlélődés békéjére. Az írás kiváló művésze Bonaventúra. Mégis ebben a művében nem a saját tollára hagyatkozik, hanem egybegyűjti a szentírás és a szentatyák legszebb, legköltőibb s legmélyebb idézeteit.