Ajax-loader

Parti Nagy Lajos könyvei a rukkolán


Parti Nagy Lajos - Se ​dobok, se trombiták
"Jelenet ​valami régi francia filmből, talán Truffaut. Ketten beszélgetnek, így emlékszem, s egyikük pironkodva közli, hogy regényeket ír, illetve írt, s már csak egy gondja lenne őneki, a cím. Az szép, bólogat a másik, a regény az nagyon szép dolog, s naná, hogy fontos a cím, kifejezőnek lennie, pontos jellegűnek, egyszersmind felhívónak, bizony, fontos az. Hanem lennének-e benne dobok? Dobok? Nem, Michel, néz bambán és értetlenül ez a filmbeli regényíró, dobok azok nincsenek. Hát trombiták? Szerzőnk szeme felhős, gyapjasan borult: hát, az igazat megmondva trombiták se. Akkor, kedves Louis, legyen a címe Se dobok, se trombiták!" Ha se dobok, se trombiták - akkor mi marad helyettük? Ha a komponista lemond a fő ritmus- és szólóhangszerről, milyen muzsikát hallunk? Mert egy percig se legyen kétségünk: az író egy hamisítatlan jazzklubba invitál minket e könyv segítségével, ahol vágni lehet a füstöt, a vendégek ujjukkal dobolnak az asztalon, a zenekar pedig őrült improvizációba kezd. A csapos régi ismerősünk, az italt csak enyhén vizezi, a pincérnőbe pedig régóta - és persze reménytelenül - szerelmesek vagyunk. Parti Nagy Lajos e zenekar szólistájaként ismét bebizonyítja, hogy virtuóz mestere mindenféle nyelvi instrumentumnak: négyflekkes írásai között találunk bravúrt bravúrra halmozó tárcát, abszurd minidrámát, könnyed karcolatot, de vérkomoly novellát, és a fokozódó nemzet(köz)i helyzetet elemző jegyzetet is. (Újságíró-tanoncoknak már csak emiatt is kötelező!). A szerző 1990-1993 között írt tárcanovellákat a régi Magyar Napló (akkor még kéthetenként megjelenő irodalmi lap) felkérésére, összesen 66 darabot. A szövegek így egybegyűjtve nemcsak egy nyelvteremtő író szerteágazó érdeklődésének és tevékenységének lenyomatai, hanem a rendszerváltás utáni Magyarország atmoszféráját is elemi erővel képesek fölidézni.

Parti Nagy Lajos - Az ​étkezés ártalmasságáról
A ​legkövérebb magyar ember az egészséges táplálkozásról és a méregtelenítés csodájáról beszél, miközben sűrűn öblögeti torkát a saját Bt.-je által forgalmazott ,,csodaszerrel", az Emese Acapulco Diabetikus Gyógyíróval. Az ő abszurd monológja ez a hamisítatlan Parti Nagy Lajos szöveg, melyben csak úgy röpködnek a csodás szókreálmányok és frenetikus mondatok. Közben, még ha akár amúgy kákabélűek is volnánk, úgy érezzük: reng a tokánk és rázkódik a hasunk a nevetéstől.

Parti Nagy Lajos - Molière-átiratok
,,Mint ​azt a kötet címéből is láthatni, alanti drámák átiratok, jelentsen ez bármit a szó szűkebb vagy tágabb értelmében. Annyi biztos, nem fordítások és nem is saját művek. Nem fordítások, hisz műfordító nem húzhat a gondjaira bízott szövegből, pláne nem írhat bele, nem mehet a jelenettel ,,tovább" sem a kedve, sem az eredeti mű logikája szerint, nem írhatja, sőt radikálisan nem is hangolhatja át, prózából nem csinálhat verset és fordítva. Hiába, a gúzs az gúzs, a műfaj kötöttfogású. Viszont saját műnek sem ildomos mondani alábbiakat, hisz a cselekmény, a szereplők karaktere és rendszere nem az átirnok, jelen esetben nem az én találmányom - hogy mennyire Moliere-é, az egy másik és minden fülszövegtől messze vezető kérdés. Meg kell mondjam, én eléggé sajátként gondolok minden átiratomra, mondván, ha maguk a művek nem is, a szöveg az enyém. A magyar szöveg - nemcsak nyelvileg, hanem, remélem, szemléletileg is." Parti Nagy Lajos A kötet a Tartuffe, az Úrhatnám polgár és a Don Juan átiratait tartalmazza: a klasszikus színdarabok különleges és egyedi nyelve a művek elfeledett, kevésbé ismert rétegeit és mélységeit hozzák (szöveg)közel.

Parti Nagy Lajos - Sárbogárdi ​Jolán - A test angyala
"Az ​ablakhoz érve kinyitotta a hatalmas, csupaüveg ablakot. Szép ovális arcát meglebbentette a langyos őszi huzat. Amint kis beszélgetőtársát kidobta, maga is kinézett azon. Balra a Lánchíd karcsú ívét pillantotta meg, háttérben a Halászbástya s Hilton impozáns épülettömbjével, jobbra a Tihanyi Apátság két karcsú tornya volt látható. E kettőt a Rózsa-domb merész íve kötötte össze, valamint a Margit-híd s Sziget lágyan susogó lombja, melyet madarak "csicsergése" tett változatossá. Éppen idáig jutott gondolatai láncszemében, mikor a kis Katicabogárka leért a Váci utca napfényes díszkövezetére, ám nem ütötte meg magát. Edina közepeset sóhajtott, de nem engedett szabad folyást emlékei megrohanásának munkaidőben, hanem gépéhez ült és vidáman ütni kezdte..."

Parti Nagy Lajos - Rókatárgy ​alkonyatkor
Parti ​Nagy Lajos emblematikus költeménye. Megjelent a szerző hatvanadik születésnapjára.

Réz Pál - Parti Nagy Lajos - Bokáig ​pezsgőben
Valódi ​irodalmi csemege Réz Pál és Parti Nagy Lajos könyve, a Bokáig pezsgőben. Az idén 85 éves Réz Pál 1952-től volt a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztője. A Bokáig pezsgőben nem egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról: írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát. A huszonhárom évvel ezelőtt készített rádióinterjú szerkesztett, kibővített és 2015-ben kiegészített szövegét fényképekkel, könyvdedikációkkal illusztráljuk. A Magvető ezzel a kötettel kezdi meg az 1970-80-as évek népszerű könyvsorozatának, a Tények és Tanúk új folyamának kiadását.

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

Parti Nagy Lajos - A ​fagyott kutya lába
Az ​év egyik kiemelkedő irodalmi eseménye Parti Nagy Lajos régóta várt, új kötetének megjelenése. Az elmúlt tíz év novelláit bemutató kötet grammatikai térben kirajzolódó világ különös feszültséget teremt az olvasóban. Egyrészt megörvendezteti a nyelvben megbújó lehetőségek végletekig feszítésével és az új jelentésű szóösszetételekkel, másrészt szembesíti azokkal a mélyen tragikus mindennapi tapasztalatokkal, amelyekben mindannyian élni kényszerülünk...

Parti Nagy Lajos - A ​hullámzó Balaton
Parti ​Nagy Lajos nem bánik kesztyűs kézzel a magyar nyelvvel: mindent kihoz belőle, ami kihozható. Szétszedi, majd összerakja a szavakat és kifejezéseket, abajgatja, csinosítja a nyelvet. Keze nyomán a legkopottabb szavak is megtelnek valami újfajta ízzel, s olybá lesznek, mint azok a nők, akik kivirágoznak, ha szeretik őket. És Parti Nagy szereti a szavakat, miképpen azok is őt. Maghajolnak előtte, vagy vigyázzba vágják magukat, s olyan is akad, amelyik a nyakába csimpaszkodik. Így kínálkoznak fel az író számára, aki "novellamakettekbe" rendezi őket, de úgy, hogy ezek a makettek lecsupaszított szerkezetükkel is egy nagyon ismerős, jóllehet kevéssé szerethető világot tárnak elénk. A roncsolt, tört, fiktív monológokban groteszk és szürreális, álomszerű és szociografikus, bizarr és fantasztikus motívumok fonódnak egybe, meghökkentő szókapcsolások, nyelvi bravúrok és szójátékok követik egymást. E grammatikai tér szereplői között találjuk többek között a nagy evészet sporbajnokát, a kukatúró öregasszonyt, a vízilénnyé átváltozó, rejtélyesen eltűnő munkásembert, és néhány, az új időkhöz kiválóan alkalmazkodó mesehőst is. Parti Nagy Lajos: nyelvkirály. A hullámzó Balaton: a nyelvkirályság.

Parti Nagy Lajos - Létbüfé
Parti ​Nagy Lajos tizennégy év után jelentkezik újra verseskötettel. A Létbüfé a költészet igazi mesterfoka. Parti Nagy lírai teremtménye, Dumpf Endre létiparos itt van újra. 2000 óta írja verseit a kórházkerttől a létbüféig és tovább. Sorai mögött ott a komplett lírai emlékezet, és Dumpf is ott van minden félrecsúszott fülkefényben. A Létbüfé hatalmas szövegterében minden töredék, és minden egész. Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva. Bravúrlíra, az egyik legklasszikusabb műfajnak és beszédmódnak, az elégiának a továbbgondolása; matt-mély vallomás a nyelv végtelen lehetőségeiről, az élet érzéki szépségéről a halál állandó közelében.

Parti Nagy Lajos - Banga Ferenc - A ​pecsenyehattyú és más mesék
Tizenhárom ​történetet választott ki különféle országok meséiből Banga Ferenc, a kitűnő grafikus, és ugyanazzal a lendülettel szemet-szívet gyönyörködtető képeket is rajzolt hozzájuk. A történeteket Parti Nagy Lajos, a virtuóz nyelvművész írta át vadonatúj, tanulságos és mulatságos, bölcs és huncut mesékké. Könyvükből gyerekek és tanulni vágyó felnőttek egyaránt megtudhatják, mire jó egy bolhabőr cipellő, valójában mitől sós a tenger víze, és hogy mi történt a portugál csibével a liszboai villamoson…

Parti Nagy Lajos - Szódalovaglás
Vége ​ez a könyv valaminek, mégsem befejezése s kezdete, holott régen nem eleje. Pont a nulla. Átlátni rajta visszafelé s hihetni: látok rajt előre. Pedig a valódi mintamondatok, az "egy" és talán a többi nem más mint felcímkézett üres dosszié. A tevés formája és kerete, melyhez most egy Mészölytől való mondat illik mottónak: "Nem tudom, tényleg nem tudom."

Parti Nagy Lajos - Hősöm ​tere
"Elhallgatott, ​hosszan csóválta a fejét, nézett be a szobámba a vállamon keresztül. Szép kis szoba, sóhajtotta, príma lakályos. Kis lakáj a nagy Duna mentében, hehe. Azért ő se tisztára vajbunkó ám klasszikusokban! Majd meglátom. És, nézzenek oda, micsoda egy panorámajellegű a kilátás. Szabadság térre és satöbbire. A téma az utcán haver, ugye? Fölpumpáljuk, megírjuk. Mert az embernek mindent szabad, ugye? Egyelőre, főemlőském, mondta, egyelőre, ami nem mindörökké."

Parti Nagy Lajos - Ibusár ​/ Mauzóleum
Parti ​Nagy a költészetében két évtized során kialakított, és Esti kréta című kötetében összegzett, véresen játékos nyelv- és világszemléletét úgy alkalmazza leghétköznapibb hétköznapjaink észre sem vett drámai helyzeteire, hogy az eredmény egyszerre színtiszta költészet és a valódinál igazabb valóság. Az Ibusár kis forgalmistalánya titkon irodalmi karrierről álmodozik, és emelkedett stílben fogant grafomán ábrándjai megelevenednek az istenhátamögötti vasútállomás vaskos realitásai közepette. A Mauzóleum piti gengszterei egy cukrászüzemben hamvasztják el a zsaroló ukrán maffiózót; s míg a több mázsa krémes a pincében ég és izzik, a lerobbant bérház foglyul ejtett lakói az ugyancsak ismerős ostoba életstratégiákkal igyekeznek napirendre térni e tény fölött.

Parti Nagy Lajos - Fülkefor ​és vidéke
,,Egyszer ​volt, hol nem volt, avvót, hogy mán szabad választások keretibe kitakarodtak a magyarok fődjirűl a tatárok, oszt I. Fülkefor lett a kerál. Vót es öröm, vígan zakatót a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Rolex karóra se jobban. Még pár bakarasz, pár csipisz iramodás, oszt eppoly jó lesz minékünk, mint Kádár apánk alatt az annóba, teprenkedett a nép, mer mind azt látta a keráli tévébe, hogy siker hág sikerre, sarkalat sarkalatra, és kalap. Rendes, istenfélő magyar nép vót, nem úgy, mint az előző, emmán tutta, hogy csak az lessz, ami bé vagyon ígérve, megszorítás penig nem vót, amíg meg nem haltak." Ez a könyv az első évet, az első 53 írást tartalmazza abból a sorozatból, amit 2011 áprilisában kezdtem el írni az Élet és Irodalom Páratlan oldalán, Magyar mesék címmel. Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába ,,becsatornázzam" az írói, állampolgári köz-érzetemet.

Parti Nagy Lajos - Presser Gábor - Rutinglitang
2006 ​óta ez az első "új" Presser-album, ami a szerző 36 (!) újonnan komponált dalát és két feldolgozását (Pancsoló kislány, Szomorú vasárnap) tartalmazza. Presser két éve kezdett foglalkozni Parti Nagy verseivel, a Szódalovaglás, az Esti kréta és a Grafitnesz című kötetekből maga válogatta a végül 73 perces CD szöveganyagát. A versek és a szokatlan feladat erősen inspirálta a (talán maga emelte) korlátai ledöntésére. Dalokat írt, de, Parti Nagy verseihez hasonlóan, többségük nem követi a hagyományos dalforma szabályait, ott billegnek a "dalhatáron". Presser filmes-, szinházi- és rádiós-tapasztalatait felhasználva, a hangclip, a kishangjáték felé tágítja ki a műfaj határait. A CD "termében", illetve termeiben dramatikus körülmények között történnek meg ezek a polkák, keringők, kocsma- és kávéházi dalok. Pohár csörög, porszívómotoros orgona szuszog, székek és zongorák nyikorognak, táncolók trappolnak, odakünn elvonul egy lakodalmas zenekar -- a hallgató fantáziájára sokat bíz a zeneszerző is, ahogy a költő is. Több mint 20 zongora szólal meg ezen a lemezen, hiszen a felvételek nem csak stúdióban, de külső helyszíneken, "terepen" is készültek, mindig ott, ahol a legizgalmasabb hangú, akár már mások számára használhatatlannak tűnő zongorát sikerült fellelni és levadászni, játékzongorától a kétszáz éves matuzsálemig. A zongorákon kívül Presser és muzsikus kollegái kezében megszólal az éneklő-fűrész, a Pinuccio-féle bazalthárfa, különféle bádogdobok, a basszus-szájharmonika, tambura, hárfacimbalom és még jónéhány különleges, sokszor alig ismert hangszer. Hogy e tárgy könyvcédé vagy cédékönyv, az lényegében mindegy, döntse el a hallgató/olvasó. A kötetben a lemez dalainak teljes szövege olvasható, a már régebbi, kötetben megjelent versek egyikét-másikát a munka során Parti Nagy újra vagy továbbírta, sőt, a könyv két publikálatlan szöveget is tartalmaz. Emellett Parti Nagy maga szerkesztette és lábjegyzetelte a kötetet. Az extrahosszúságú cd-n a dalokat a szerző, Presser "adja elő" ám néhány dalban Falusi Mariann, Szalóki Ági, Váczi Eszter, Bíró Kriszta, Novák Péter, Rácz Zoltán, a Csík zenekar a közreműködő szólisták, Závada Pál fütyül, s Parti Nagy is mond-suttog pár szót, verssort. A könyv grafikai terveit saját és Presser Gábor fotóinak felhasználásával Vető Gábor készítette.

Bruno Bourel - Parti Nagy Lajos - Fényrajzok ​Budapest
Parti ​Nagy Lajos író, költő, drámaíró, publicista. Legutóbb a Vak Murmutér című kötete jelent meg a Magvető Kiadónál. Bruno Bourel hazánkban élő francia fotóművész, akit megihletett Budapest. Az ő fényképeiből és Parti Nagy rövidebb írásaiból áll össze a reprezentatív, igényes album. "Mikor Bruno Bourel megmutatta fényképeit, melyeket a kilencvenes években, ebben a fantasztikus, zavaros, fényes és árnyékos évtizedben készített Budapesten, rögtön arra gondoltam, hogy ennek a francia fényképésznek a Budapestje hasonlít az enyémhez, hasonlóképpen lát mint én, illenének tehát a képei mellé az én Budapest-szövegeim, az a fiktív napló-brevárium, pillanat-gyűjtemény, melyet írtam a városomról

Parti Nagy Lajos - Angyalstop
"A ​nyelvnek gyúrható anyagként való szemlélete és főleg gyakorlata, illetve ennek a gyakorlatnak a sikere és elterjedése azt eredményezte, hogy ismeretelméleti kétely fogalmazódott meg nemcsak a nyelv uralhatóságát, de az olvasói aktivitás irányait illetően is. Ugyanis a nyelv töréseiben felszabadult olvasói helyek kétségbe vonták az értelmezés és olvasás lezárhatóságát, a jelentésadás feltételévé az vált, hogy egy következő olvasás majd érvényteleníti is azt. A Parti Nagy-szövegek ennek az elvnek a működtetésével olyan labirintussá álltak össze, amelyeknek határai egyrészt az olvasói aktivitástól függnek, másrészt lezárhatatlannak bizonyulnak, hiszen a magyar irodalmi hagyomány egyes szövegei is beleíródnak, azokat is olvassák. Ennek az intertextuális labirintusként működő szöveguniverzumnak éppúgy része lehet a magyar irodalom legrégebbi szövegemléke, mint mondjuk Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi, Arany János, Ady és Kosztolányi egy-egy szövege, verssora." Németh Zoltán

Parti Nagy Lajos - Grafitnesz
Kétségtelenül ​az utóbbi időszak egyik legjelentősebb költői teljesítménye a Grafitnesz. Minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti Nagy Lajos több mint tíz évig rajzolgatta őket. Klasszikus motívumok ezredvégi átiratai groteszk hangszerelésben. Merthogy koncert is ez, sokhangú. Első hallásra úgy tűnik, mintha az előadó mellé ütne, aztán kiderül, hogy ezek a "tévesztések" egy sajátos és nagyon tudatosan felépített összhanggá állnak össze. Parti Nagy játékos könnyedséggel ugrál át szakadékokon, mi meg nézzük-hallgatjuk, és örülünk, hogy ilyen is van. Mármint költészet. A verseket a szerző előadásában hallgathatjuk meg.

Kaiser Ottó - Parti Nagy Lajos - Zsolnay
A ​történet, az elmúlt idők nagy sikerei váltották-váltják ki a legambivalensebb érzelmeket a Gyár mindenkori vezetőiből. Talán sokakat meglep, hogy az üzleti élet dzsungelében egy menedzsernek egyáltalán vannak érzelmei. Még az is lehet, hogy általában nincsenek, azonban a Zsolnay Gyár mindenkiben óhatatlanul megindít ilyen viszonyulásokat is. Mit is tehetnénk? A világhírre készülni nem lehet. Az vagy sikerül, vagy nem. Azonban mindenképpen túl kell lépnünk a végleteken, józan mértékletességgel tovább kell vinnünk azt a tárgyi vagyont és szellemiséget, amit az elődöktől kaptunk. Ugyanakkor hinnünk is kell, és reményeink szerint ez a könyvből is kiderül, hogy a jelen is képes maradandó produkciókra.

Parti Nagy Lajos - Molière: ​Tartuffe
A ​Tartuffe tervezett színházi bemutatójához a rendező Parti Nagy Lajos költőt kérte fel a szövegkönyv újraírására. Így a darab dialógusai maibb, a hétköznapi fordulatokhoz közelebb álló nyelven szólalnak meg, annak a rendezői elképzelésnek a szolgálatában, amely a hit, az illúziók, a történelmi vakság és a személyes érintettség kérdéseit gondolja újra Moliére Tartuffe-jén keresztül. Alföldi újra felteszi azt a megkerülhetetlen kérdést, hogy Orgon rajongásának, feltétel nélküli odaadásának mi az oka, s ugyanakkor azt is, hogy Tartuffe szemfényvesztésében mi az igazság. Az előadás szándékoltan egyszerű képzőművészeti eszközökkel kíván hatni - tiszta, világos tér; minimális öltözetek; nagyon kevés kísérőzene, inkább zörejek, zajok, akusztikai hatások - e "puritánság" ellentéteként a színészi gazdagságot, és a vígjáték többrétegű értelmezhetőségét kívánja felmutatni. Orgon egyik napról a másikra vallási kábulatba esik, s befogadja házába az általa szentnek tartott elszegényedett Tartuffe-öt, hogy annak életvezetése és eszméi szerint élje életét, és ezt családjára is rákényszerítse. Orgon olyannyira magához akarja láncolni az idegent, hogy lányát is hozzáadná feleségül. Tartuffe túlkapásaival és képmutatásával kiváltja az egész család ellenszenvét, ráadásul arra vetemedik, hogy elcsábítsa a ház urának feleségét. Csakhogy Orgon tanúja lesz e csalásnak. S bár ekkor leesik szeméről a hályog, túl késő: egész vagyonát Tartuffe-re iratta, aki így felülkerekedve elkergeti házából Orgont és egész családját. Hiába várjuk a jól ismert feloldást: Alföldi Róbert a darab eredeti változatához nyúl vissza, mely Tartuffe diadalával végződött.

Parti Nagy Lajos - Petőfi ​Barguzinban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Parti Nagy Lajos - Esti ​kréta
Az ​1995-ös kötet Parti Nagy Lajos addigi verseiből a szerző által készített válogatás. A válogatás felöleli az Angyalstop és a Csuklógyakorlat legjobb darabjait és a Szódalovaglás teljes anyagát. E könyv részletes pályaképet ad az induló költő versbeszédének kiépüléséről a diletták és szójátékok versépítő hatásától kezdve a Szódalovaglás verseinek töredékességén át a fragmentáltság felőli komoly ellépést mutató újabb versekig. Parti Nagynak az irónia és szövegkezelés sajátosságai révén sikerült eltávolodnia az indulásakor divatos én-versektől, de még a szerepversektől is, és jól kivehetően különféle nyelvi rétegek felé való tájékozódással rombolta szét költészetében a magyar lírai hagyományban kódolt versmondatot. E leépítő jellegű tendencia nullpontjának a Szódalovaglás darabjai tekinthetők. Az új költői nyelv kimunkálását prózájában végezte el, de a Parti Nagy Lajosra oly jellemző és senkiével össze nem téveszthető szófűzés hihetetlen oldottsága és különlegessége visszakerült újabban írott verseibe.

Parti Nagy Lajos - Szüts ​Vojnich
Igazi ​kuriózum a kortárs művészet szerelmeseinek! Szüts Miklós és Vojnich Erzsébet a kortárs magyar festészet legkiválóbb alkotói. Nemcsak munkásságuk, de életük is egymásba fonódott – immáron több mint húsz esztendeje. A kötetben azon túl, hogy átfogó képet adunk a magyar festészet élvonalába tartozó művészházaspár életpályájáról, művészetéről egyéb kuriózumot is kínálunk. Kiállításaik ugyanis igazi művészeti csemegék, a képzőművészet és az irodalom találkozási pontjai. Ennek pedig nem más a magyarázata, minthogy kiállítás-megnyitóikra barátaikat, az irodalmi-művészeti élet legjavát kérik fel. Így a Szüts – Vojnich album irodalmi ritkaságokat, festészetihlette önvallomásokat tartalmaz. Az írások szerzői közt olyan nevekre bukkanunk, mint Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Závada Pál…

Parti Nagy Lajos - Full(k)Eufória
„Egyszer ​volt, hol nem volt, avvót, hogy…” – így kezdődnek Parti Nagy Lajos közkedvelt magyabszurd meséi. Az MP3-CD-n hallható a teljes sorozat, mind a 154 mese a szerző előadásában. Ezek a mesék először 2011 áprilisa és 2014 áprilisa között jelentek meg az Élet és Irodalom Páratlan oldalán. Hamisítatlan Parti Nagy szövegek, amelyekben csak úgy röpködnek a csodás szókreálmányok és frenetikus mondatok, melyek elemi erővel idézik fel a rendszerváltás utáni Magyarország atmoszféráját. Jellemző rájuk a népmesék bizonyos elemeinek a feltűnése, az elavult nyelvi formák felújítása, a dilettáns és archaikus nyelvhasználat, ugyanakkor átszövi őket a humor és az irónia. Arra szolgálnak, hogy az író egy hagyományos, mégis szabad műformába „becsatornázza” a maga állampolgári „köz-érzetét”. Hallgassák figyelmesen a valóság meséjét, és gondolkozzanak el a mese valóságán.

Parti Nagy Lajos - A ​vak murmutér
Parti ​Nagy Lajos múzsája ezúttal egy vak murmutér. Segítségével - valamint Banga Ferenc zseniális közreműködésével és kétszáz rajzával - az író arra keresi a választ, hogy miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. Az író szerint talán olykor nem haszontalan elmolyozgatni a földgolyóbis körül, gurigázni, sártekézni vele, megérteni szavak pontos jelentését, már ha egyáltalán létezik olyan. A "négy elemi szócikk" elolvasása után az olvasó bátran állíthatja: immár többet tud azokról a teremtő és fenntartó folyamatokról, valamint a nyelvben rejlő lehetőségekről, amelyek mentén akár teljes pompájában leírható és megismerhető a világ. "A világ mint olyan? Hát lehet vajjon azt? Nem lehet. De minekokáért nem lehet, átal- és átaljárá elmémet az édes-rúth motosz, a nyelvi tsáb, mint vak murmutér a maga föld-méllyi járatait, s nyugtom nélkül rágtsállott, hasbeszéllett napestig, mint cafédaráló, kit viheder hajt."

Parti Nagy Lajos - Fülkeufória ​és vidéke
Magyabszurdok ​és még magyabb szurdok 2011 áprilisában jelent meg Parti Nagy Lajos első magyar meséje az Élet és Irodalom Páratlan oldalán. Rá egy évre látott napvilágot a Fülkefor és vidéke az első esztendő termésével. Azóta eltelt megint két év és 101 újabb magyar mese. Az új kötet folytatása és lezárása Parti Nagy Lajos bravúros magyabszurd és patriótaglossza sorozatának: közelmúltunkat és távol-jelenünket sajátos történelmi fénytörésben láthatjuk és gondolhatjuk újra.

Parti Nagy Lajos - Parti ​Nagy Lajos legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Parti Nagy Lajos - Csuklógyakorlat
Ha ​Parti Nagy Lajos második kötetét egyetlen szóval jellemezhetnénk, azt mondhatnánk róla: parodisztikus. Emóció- és közérzet-parodisztikus. Tréfás utánzása vagy utánzata a komolynak és létfontosságúnak megélt teljes egzisztenciának. És miért a létfontosságú tréfás utánzása? Mert ez a létfontosságú mesterkélt, operettes módon ("tortakésen vércsatorna") nyilvánul meg. Komolyságára csak utalni lehet: a parodizálásával. Ennek következménye a versek felfokozott stiláris érzékenysége; a különböző állapotok, folyamatok stílussal való fogalmasítása, érzelmesítése és karakterizálása. Így és ezáltal alakul a kötetnek mind a tartalmi, mind pedig a stiláris cselekménye az írásnak a világhoz való reális és - nem utolsósorban - érzelmileg megfontolt megoldatlankodásává; azzá a kérdéssorozattá, mely a "ki oldja fel e jelbeszédet"-re irányul, mielőtt "kiszépül", mielőtt végleg "tandarabbá" válik a költészet.

Bitó László - Csepeli György - Dragomán György - Heller Ágnes - Kun Árpád - Lángh Júlia - Markó Béla - Máté Gábor - Parti Nagy Lajos - Solymosi Frigyes - Szelényi Iván - Varnus Xaver - Végel László - Dr. Czeizel Endre - Hazám
A ​Hazám című esszégyűjtemény 14 magyar értelmiségi - köztük író, orvos, szociológus, filozófus - vallomását tartalmazza arról a hazáról, amelyet többségi vagy kisebbségi alkotóként, gondolkodóként nap, mint nap megélnek. Fájdalmas, önmagukat olykor a pátosz hangjától sem kímélve írnak a bennük lakó egyetlen, mások arról a sok hazáról, amelyet magukkal hurcolnak mindenütt a világban, ahol alkotó emberként, vagy civilként megfordulnak. Töprengések és vívódások. Hol van a haza annak, aki Romániában él, de Magyarországra is gondol, amikor félnie, féltenie kell. Hol van a haza a többszörös disszidensnek? Hol annak, akit a haza egyszer eldobott, és, amikor tehette, akkor sem fogadta vissza? A haza-e az, aki elenged, és nem fogad? S akinek több hazája volt - hiszen magyarok vagyunk Közép-Kelet-Európában -, annak melyik az igazi. A kötetet József Attila Hazám című verse vezeti be, majd abc sorrendben következnek a szerzők: Bitó László, Czeizel Endre, Csepeli György, Dragomán György, Heller Ágnes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Markó Béla, Máté Gábor, Parti Nagy Lajos, Solymosi Frigyes, Szelényi Iván, Varnus Xavér, Végel László, és Kemény István Búcsúlevél című verse zárja. Az illusztrációkat magyarországi, erdélyi, délvidéki, és felvidéki tájakról készült felvételekből válogattuk.

Kollekciók