Ajax-loader

Király István könyvei a rukkolán


Király István - Klaniczay Tibor - Pándi Pál - Szabolcsi Miklós - Hét évszázad magyar versei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Klaniczay Tibor - Pándi Pál - Szabolcsi Miklós - Hét évszázad magyar versei I-II.
Az 1978-as kiadásnak nincs fülszövege

Király István - Klaniczay Tibor - Pándi Pál - Szabolcsi Miklós - Hét évszázad magyar versei I-IV.
Erdélyi János Vajda Péter Tóth Lőrinc Garay János Radnóti Miklós Jékely Zoltán Vas István Weöres Sándor Illyés Gyula Keresztury Dezső Rónay György Kuczka Péter Csoóri Sándor Csukás István Balázs Béla Székely János Pálóczi Horváth Ádám Simon István Pilinszky János Takáts Gyula Sík Sándor Somlyó György Nemes Nagy Ágnes Babits Mihály Benjámin László Devecseri Gábor Arany János Bóka László Gulyás Pál Gyulai Pál Buda Ferenc Képes Géza József Attila Károlyi Amy Kassák Lajos Garai Gábor Fodor András Kölcsey Ferenc Kosztolányi Dezső Ady Endre Madách Imre Berzsenyi Dániel Sárközi György Darázs Endre Déry Tibor Juhász Gyula Szász Károly Áprily Lajos Fodor József Földeák János Gereblyés László Jankovich Ferenc Juhász Ferenc Kormos István Szabó Lőrinc Ágh István Csuka Zoltán Kányádi Sándor Kálnoky László Nagy László Lator László Jánosy István Horváth István Arany László Borsos Miklós Csorba Győző Gábor Andor Tóth Árpád Kisfaludy Károly Tandori Dezső Füst Milán Heltai Jenő Orbán Ottó Gárdonyi Géza Kozma Andor Ábrányi Emil Ignotus Kiss Benedek Utassy József Balassi Bálint Veress Miklós Emőd Tamás Csokonai Vitéz Mihály Erdélyi József Faludi Ferenc Czuczor Gergely Csanádi Imre Katona József Szabó Magda Vörösmarty Mihály Lévay József Greguss Ágost Petőfi Sándor Szép Ernő Fazekas Mihály Tornai József Fehér Ferenc Hidas Antal Lányi Sarolta Gergei Albert Horváth Béla Méliusz József Jobbágy Károly Keszthelyi Zoltán Madarász Emil Kalász Márton Váci Mihály Kisfaludy Sándor Gvadányi József Gyóni Géza Reviczky Gyula Komjáthy Jenő Mátyás Ferenc Kaffka Margit Kónya Lajos Györe Imre Bella István Ács Károly Lesznai Anna Karinthy Frigyes Gellért Oszkár Nadányi Zoltán Magyari Lajos Oláh Gábor Vargha Gyula Kriza János Ladányi Mihály Sárándi József Marsall László Tamkó Sirató Károly Szemlér Ferenc Sinka István Tompa Mihály Somlyó Zoltán Vajda János Farkas Árpád Rákos Sándor Várnai Zseni Tóth Kálmán Endrődi Sándor Zelk Zoltán Zrínyi Miklós Hajnal Anna Szabolcska Mihály Szécsi Margit Szenci Molnár Albert Szilágyi Géza Vészi Endre Tamás Aladár Szabó Endre Tamási Áron Tolnai Lajos Páskándi Géza Eötvös József Fenyő László Lengyel József Horváth Imre Kis János Virág Benedek Király László Lukács László Sinkó Ervin Kiss Jenő Sárosi Gyula Kovács Vilmos Dömötör János Sipos Gyula Németh Andor Révai Miklós Szabédi László Brasnyó István Bessenyei György Hollós Korvin Lajos Thaly Kálmán Tinódi Sebestyén Takács Imre Lászlóffy Aladár Tompa László Ratkó József Gál László Török Sophie Amade László Berda József Bajza József Bartalis János Kazinczy Ferenc Medgyes Lajos Gaál József Sztárai Mihály Dutka Ákos Csanády János Nagy Imre Batsányi János Bárd Miklós Makai Emil Kiss Anna Balassa Bálint Rudnyánszky Gyula Kiss József Rimay János Debreceni S. János Simonyi Imre Komját Aladár Fehér Kálmán Vásárhelyi Pákozdy Ferenc Létay Lajos Péczeli József Gyöngyösi István Szentimrei Jenő Balogh Zsigmond Vető Miklós Kis Ferenc Verseghy Ferenc Földi János Sylvester János Pázmándi Horvát Endre Vihar Béla Illésházy István Barta Sándor Baróti Szabó Dávid Szentjóbi Szabó László Tolnai Ottó Édes Gergely Csizmadia Sándor Vásárhelyi András Apáti Ferenc Csáti Demeter Berkó Sándor Bányai Kornél Szüdi György Tar Benedek Zilahy Károly Dayka Gábor Kerényi Frigyes Palágyi Lajos Domonkos István Forgács Antal Berecz Károly Szemere Miklós Rájnis József Korvin Sándor Vitkovics Mihály Kőszeghy Pál Koháry István Amade Antal Vachott Sándor Czóbel Minka Szentessy Gyula Mentovich Ferenc Kemény Simon Pásztor Béla Zsigmond Ede Bornemissza Péter Szilágyi Domonkos Zemplényi Árpád Ányos Pál Barcsay Ádám Orczy Lőrinc Ráday Gedeon Ilosvai Selymes Péter Nyéki Vörös Mátyás Dukai Takách Judit Ráday Pál Pákh Albert Pap Endre Pécseli Király Imre Petrőczi Kata Szidónia Radvánszky János Lauka Gusztáv Listi László Kecskeméti Vég Mihály Sárközi Máté Szegedi Gergely Szkhárosi Horváth András Nagy Zoltán Darmay Viktor Miskolci Csulyak István Péteri Takács József Samarjay Károly Ungvárnémeti Tóth László Bozzai Pál Eszterházy Pál Szabatkay Mihály Szentpáli Ferenc

Farkas Bálint - Kovács Gábor - Király István - Turóczy Attila - Kőnig Tibor - Érsek Attila - Safranka Mátyás - Fülöp Dávid - Pellek Krisztián - Kiss Balázs - Windows Azure lépésről lépésre
A felhő a következő években gyökeresen átalakítja az informatikát. A számítási és adattárolási kapacitást közműként vesszük majd igénybe, és a tényleges használat alapján fizetünk érte. Hagyományos adatközpontunkat hosztolt erőforrásokkal egészítjük vagy váltjuk ki, alkalmazásainkat nem csak saját gépeinken vagy az ügyfél szerverein futtatjuk, de online is elérhetővé tesszük. A Windows Azure a Microsoft felhőplatformja. Kulcsrakész felhő-infrastruktúrát és -platformot nyújt az üzemeltetőknek és a fejlesztőknek. Ismerős technológiákra (Windows Server, .NET) épül, támogatja a népszerű nyílt forráskódú rendszereket (Linux, PHR stb.), és együttműködik az elterjedt menedzsment- és fejlesztőeszközökkel (pl. System Center, Visual Studio, Eclipse). A Windows Azure lépésről lépésre átfogó képet ad a platform képességeiről és könnyen követhető, gyakorlatias lépé seken keresztül vezet be a használatába.

Király István - Intés ​az őrzőkhöz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Hazafiság ​és forradalmiság
A ​szerző - Kossuth-díjas irodalomtörténész, akadémiai levelező tag - választott eszményének vallja a "közéleti szenvedéllyel, cselekvésvággyal élő tudós típusát", a "tudós néptribunt", akinek "számára nemcsak a könyvtár, de a közélet is műhely". Közéleti tevékenységével, társadalmi-politikai kérdésekben való állásfoglalásával az a célja, hogy beleszóljon az élet, a politika alakulásába - "a saját anyanyelvén, a tudományén, meggyőző módon, emberi hittel s valóban használóan". A kötetnek, amely műfajilag és tematikailag eltérő írásokat foglal egybe, a belső egységét az adja meg, hogy a cikkek, tanulmányok mindegyike hozzászólás haladó történelmi hagyományaink, kulturális-irodalmi örökségünk és korszerű nemzeti önismeretünk összefüggésének kérdéséhez, és - amit ez a szerző számára egyben jelent - a mai szocialista magyarság-tudatunk formálása terén előttünk álló sürgető feladatokhoz. A tudományos vitákhoz való hozzászólás, a saját elgondolás elméleti-módszertani indoklása, vagy az interjú személyes hangú vallomása, továbbá a műelemzés - legyen szó akár egyetlen versnek, Ady vagy Móricz életművének adott szempontú elemzéséről - , a kötetnek ezek a formai sokféleségét alkotó elemei egy mélyebb, tartalmi egységbe foglalódnak: az elvi álláspont megfogalmazásának és alkalmazásának, a saját tudományos gyakorlatban való érvényesítésének egységébe. A szerző álláspontja a "kétfrontos harc" - egyfelől a konzervatív, a szocialista fejlődéstől érintetlen hazafiság, voltaképpen álhazafiság, nacionalizmus ellen, másfelől a nemzeti közömbösség, az ország, a nép konkrét szocialista érdekeitől és céljaitól eloldott nemzetfelettiség, a gyökértelen világpolgáriság ellen, amely mögött szükségképpen ott rejlik valamilyen módon és mértékben a polgári-tőkés fejlődéssel való érzelmi, szemléletbeli elkötelezettség.

Király István - " ​Föltekintenek arra, akit keresztülszúrtak " (Jn 19,37)
A ​mai vallásosság az egyszerűséget, a lényeges dolgokat keresi a lelki életben; a Jézus Szíve-tisztelet viszont úgy tűnik fel, mint egy a sok ájtatosság között, amely mellékes gyakorlataival bonyolultabbá teszi a vallásos életet; bár ez nem így van. Korunk szellemének jellemzője továbbá, hogy az eredeti források után kutat; ezért a mai hívő nem szereti harmad-, tizedkézből venni lelki táplálékát, hanem a Szentírás, a szentatyák és a teológia iránt érdeklődik, mint a lelki élet biztos alapjai után; a látomások és magánkinyilatkotatások viszont sokak szemében nélkülözik ezt a biztonságot. Ezek és a többi nehézségek azonban nem csökkentik a mi kötelességünket, hogy saját lelki életünk és apostoli munkánk központjává a Jézus Szíve-tiszteletet tegyük, hogy mindenkinek megmutassuk ennek a kincstárnak hasznát és erejét…

Király István - Kosztolányi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Ady ​Endre I-II.
Ady ​Endre eszmei hagyatékát, költői üzenetét kívánja tudatosítani ez a könyv. 1905-tel, az önálló költői hang megtalálásával indul a tanulmány. Ady életművét Király István négy korszakra osztotta: az érzelmi forradalmiság időszaka, 1905-8; a kétmeggyőződésű forradalmiság ideje, 1098-12; a plebejusnépi forradalmiság periódusa, 1912-14 s a valóság forradalmára 1914-19 között. Ez a négy korszak egyben Király István nagy Ady-könyvének négy fejezete is, melyből e két kötet az első két szakaszt öleli fel: Ady 1905-12 közötti világképének elemzését. Ady költői pályájának eddigi marxista értékelését két ponton igyekszik továbbfejleszteni a szerző: jobban előtérbe állítani Ady lírájának huszadik századiságát, s fokozottabban hangsúlyozni az egységes életművön belüli fejlődést, változást. E hatalmas, impozáns és szuverén alkotás legizgalmasabb részei a verselemzések. A történelmi szempontú és a versegészre koncentráló elemzésekkel Király István elsősorban a tanároknak, az ifjúságnak nyújt nagy segítséget. Így vall szándékáról: "Annak a művésznek a felmutatása jelentette számomra a fő célt, ki lehúzó, bénító szomorúságokat hordva magában, az emberi lét elintézetlen kérdéseivel megterhelten is, szerette volna ébren tartani a meg nem alkudó, kemény, büszke dacot; a mégis morálját, a Minden akaratát; szerette volna ébren tartani a gondolkodó, értelmes élet vágyát, igényét. S így főképp azokhoz kíván szólni munkám, kik irodalomról, versekről beszélve az emberre néznek, s embert formálnak mindenekelőtt."

Király István - Irány ​London
Vajon ​ki ne gondolt volna valaha arra, hogy egyszer kilépve az itthoni mókuskerékből, itt hagy csapot-papot és külföldre utazik dolgozni, szerencsét próbálni? Az "Irány London" című kézikönyv jóval több, mint egy egyszerű, szórakoztató úti beszámoló. Jellegét tekintve inkább egyfajta útitárs szerepét tölti be a kalandra éhes olvasó számára, aki e könyv segítségével bátrabban tervezhet és vághat neki a nagy angol fővárosnak, ismerve a legtöbb buktatót és jó tanácsot az utazástól kezdve, a hétköznapi londoni élet ügyes-bajos dolgain át, egészen a szállás- és munkakeresésig. A könyv írója azonban korántsem kecsegtet hiú ábrándokkal, nem szolgál tényektől elrugaszkodott, színes beszámolókkal, csupán a nyers és néhol rideg valóságot tárja elénk a maga sajátos humorával. Hasznos olvasmány mindazok számára, akik fel kívánják venni egy igazi világváros életritmusát, akik tudni szeretnék, hogy pontosan mire számíthatnak és akik helyt szeretnének állni a város vérkeringését alkotó, ádáz munkaerő-piaci versengésben.

Király István - Útkeresések
Ady-tanulmányok; ​Megélt életművek; Szembesülés Szabó Dezsővel; Műhelyproblémák

Király István - Mikszáth ​Kálmán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Napló ​1956-1989
Király ​Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett. Lányai egy lakásfelújítás során füzetekre bukkantak - apjuk 1956 és 1989 között vezetett naplójára, amelynek lapjain nemcsak a kor kultúrpolitikai vitái bomlanak ki előttünk, de egy önmagával küszködő, önmaga állandó megújítására törekvő emberről is izgalmas portrét kapunk. A naplót fényképekkel gazdagon illusztrálva, magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval adjuk közre.

Király István - Balmazújvárosi ​krónika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Király István - Irodalom ​és társadalom
Tartalom Pártosság ​és népiesség Petőfitől József Attiláig Petőfi útja 1946 Petőfi és Ady 1937 Mikszáth Kálmán 1960 Mikszáth tanúsága 1972 Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései 1957 Ady Endre halálának ötvenedik évfordulóján 1969 Ady Endre 1972 Ady és Babits 1971 A névtelenség halhatatlansága 1967 Földessy Gyula emlékezete 1964 Kaffka Margit 1948 Móricz Zsigmond 1947 Móricz öröksége és a korszerű elkötelezettség 1972 Az első magyar kommunista költő 1961 Kezdetek és előzmények 1959 A költő és korunk 1957 József Attila 1962 Műhelyproblémák Új törekvések irodalomtörténetírásunkban 1961 A realizmus problémái 1849 után Thury Zoltán 1964 Móricz-problémák 1953 A kelet-európai modernség 1965 A huszadik századi realizmus problémái 1969 A magyar irodalomszemlélet a két világháború között 1971 A magyar szocialista irodalom fejlődésének problémái 1959 Amerikai magyar irodalom - szocialista irodalom 1967 Vitatott kérdések 1974 Mai művek - mai problémák Németh László 1946 Berzsenyi ürügyén 1948 Német László: Az utazás 1962 Vázlatok Illés Béláról 1960 Darvas József: Hajnali tűz 1961 Váci Mihály: Mindenütt otthon 1962 Galambos Lajos: Szent János fejvétele 1963 Szentmihályi Szabó Péter: Ének a civilizált emberről 1973 A modernizmusról 1958 A modernség néhány problémája 1969 Vallomások interjúkban Elvi következetesség - magatartásbeli tolerancia 1970 Írószobám 1975 Irodalom - humanizmus - evilágiság 1971 Az irodalomtanár munkájáról 1972 Filmek - irányok - útkeresések 1975 Marxizmus - közélet - irodalom 1972 A mindennapok forradalmisága Nemzeti és nemzetközi a mai kultúrában 1970 Hazafiság és internacionalizmus 1973 A mindennapok forradalmisága 1973 Jegyzetek Névmutató Tárgymutató

Kollekciók