Ajax-loader

Kabdebó Lóránt könyvei a rukkolán


Kabdebó Lóránt - Orbán Ottó - Színpompás ​ostrom
"Múltidézés? ​Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit" - írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987-1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval. Az "Egy szegény fiú" eszmélete lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések - Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával. Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc pályaképe
A ​pályaképet Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc életművének négy évtized óta gondozója és monográfusa készítette el, összegezve korábbi monográfiáinak eredményeit és bemutatva az életmű kutatása során felmerülő legújabb fejleményeket. A monográfia megkeresi a magyar irodalmi kánonban a nagy nemzeti klasszikus helyét. A 20. század legfontosabb világirodalmi jelenségeivel összemérve tárgyalja az alkotó poétikai eredményeit. Hozzásegít a népszerű költő műveinek értelmezéséhez, és bemutatja a nehéz sorsú ember életének eseményeit.

Kabdebó Lóránt - A ​műhely titkai
Műhelytitkok. ​Kit ne érdekelne egy-egy mű (vers, dráma, festmény, szobor, mozaik) keletkezésének története: milyen életrajzi események, történelmi pillanatok, érzelmi indítékok, helyszínek, figurák, olvasmányok, mesterségbeli problémák játszanak közre egy-egy alkotás létrejöttében? Kabdebó Lóránt irodalomtörténész huszonhárom alkotóval (íróval, költővel, drámaíróval, szobrásszal, festővel) beszélget egy-egy jellegzetes művük megszületéséről. Irodalmunk és művészeti életünk jelentős alkotói vallanak műhelytitkaikról, az alkotásaikat meghatározó élethelyzetekről, műveik külső és belső hátteréről. A beszélgetéseket olvasva, az elmúlt fél század történelmének jellegzetes pillanataira is visszaemlékezhetünk.

Kabdebó Lóránt - Elveszett ​otthonok
A ​nyolcvanas évek második fele: a mából mindenki azt a tegnap előttet keresi, amelyhez kapcsolódva a nemzet szellemi és történelmi folyamatosságát biztosíthatja. Az utolsó pillanatban gyűjthettem össze azok emlékezését, akik még ezt a folyamatosságot személyükben is biztosították, továbbéltették : tanuságot tehettek ennek szellemiségéről.És elmesélhették a tárgyi vonatkozásokat, történeteik anekdotáit. A múlt, amelyet ezzel a sorozattal is segíthettem folytatásra méltó életre kelteni: a jelenben értekes, folytatható -most úgy mondhatjuk: -kanonizálható múlttá nemesedett. Beszélgető társai többek között: Szentkuthy Miklós Nemes Nagy Ágnes Szabó Magda Csorba Győző Karinthy Ferenc Kányádi Sándor Barcsay Jenő

Kabdebó Lóránt - Versek ​között
"Másfél ​évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség. Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."

Kabdebó Lóránt - „Nyílik ​a lélek”
Barátaim ​születésnapjára készített köszöntő írások alkalmul szolgáltak, hogy rátaláljak arra a poétikai kettőslátásra, amely a Szabó Lőrinc-i pálya képét – és egyben a 20. századi líra olvasását – átgondoltatja velem. Mintha Rilke Befejezetlen elégia című írását (1920) folytatnák: T. S. Eliot Az üresek című verse 1925-ben a személyiség „pokoljárása”, „kiüresítésének” szenvedtető Golgotája és egyben a derűért vívott küzdelem megképzése, a poklok kísértéseinek elviselésére felerősítő poétikai újraszerveződés. Zárul a háborús kataklizmát átélő Mauberley, és nyílik az Énekek 20. századra vetülő szenvedés és fénnyé válás panorámája Pound zavart életében. Majd a Yeats-hirdette „tragic joy”. 1927–1928-ban pedig Szabó Lőrinc költészetében nemcsak a Te meg a világ tragikus szemléletű személyiség-látomása születik meg, de megjelenik a „harc az ünnepért” jellegű elégikus poétikájú Tücsökzene lehetősége is. Ekkor írt – utóbb publikálatlan, vagy így-úgy átdolgozott – versei egyszerre felépítenek egy-egy gondolatmenetet, és meg is bontják azt. Kétségbeejtő elkeseredése egyben a létezésen való elcsodálkozásának alkalmává nemesedik. Poétikájában megtalálja, amit emberként elveszteni vélt egy életen keresztül. A kétségbeesés végigkövetésének paradox gyönyöre a kifejezés örömén érzett „hálaadást” telepíti versei rejtett megoldásaiba. A meg nem értett világ a versalkotás fájdalmas gyönyörében kap értelmet – az életében magát otthontalannak érző, pusztulására elszántan tekintő ember versével helyet találhat az Univerzum teljességében. A „de profundis” a „lux perpetua” visszhangjára vár. Kötetem egy új századi olvasó kísérlete a most hagyománnyá magasodó líra olvasására.

Kabdebó Lóránt - Útkeresés ​és különbéke
_Szabó ​Lőrinc lázadó évtizede (1918-1828)_ című munkájában Kabdebó Lóránt annak az útnak ismertetését adja, amely a költőt az ifjúkori versek antikizáló hangjától _A Sátán Műremekei_nek torlódó, áradó expresszionizmusa felé vezette. Az _Útkeresés és különbéke_ a következő korszak elemzése: Kabdebó Lóránt 1945-ig követi végig Szabó Lőrinc pályáját. Gazdag filológiai előmunkálatokra támaszkodva, a költő kiadatlan leveleit, naplójegyzeteit, vallomásait feltárva vázolja fel ezeknek az esztendőknek életrajzi eseményeit, tüzesen taglalja Szabó Lőrinc eszméinek alakulását, bírálja tévedéseit, kitér a költő kritikusi, műfordítói, hírlapírói munkásságára - és mindenekelőtt, természetesen, e periódus verseit vizsgálja, a _Te meg a világ_ (1932), _Különbéke_ (1936), _Régen és most_ (1943) izgalmas, bonyolult költészetét.

Kabdebó Lóránt - „Ritkúl ​és derűl az éjszaka”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kabdebó Lóránt - "A ​magyar költészet az én nyelvemen beszél"
A ​kötet szerzője Szabó Lőrincről évtizedek alatt készített háromkötetes monográfiájában, a költő naplóinak, levelezésének, emlékezéseinek, összegyűjtött verseinek közreadásával megrajzolta és dokumentálta a Szabó Lőrinc-i személyiséget, belehelyezve századunk történelmébe és irodalomtörténetébe. Jelen dolgozatában — amelyet akadémiai doktori értekezésként védett meg — bemutatja: a költő hogyan vált a Nyugat-líra meghatározó nagyságává és összegezőjévé, világirodalmi mértékkel is értékelhető alkotóvá. Szabó Lőrinc a húszas évek közepétől — végétől kialakít egyfajta dialogikus költői paradigmát, melynek poétikai formációiként végigpróbálja a kor magyar lírájának jellegzetes formáit: a személyiséglátomást, az epikus verset, a természeti tárgyat leíró verset, mely a dolgok és lehetőségek párbeszédét mutatja fel, illetőleg az önmegfogalmazás alkalma, és mindezek összegezéseként az életmeditációt. Az így létrehozott alkotásoknak a korszak filozófiája adja a visszaigazolást: nem közvetlen hatás váltja ki a kapcsolatot, hanem a költői alkotásfolyamat és a filozófiai gondolkozásforma hasonlósága. A dolgozat szerzője a poétikai és filozófiai horizontok „összeolvasásával" leírja a költő által alkalmazott formációkat, és jellemzi a dialogikus költői paradigmát.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc lázadó évtizede, 1918-1928
A ​munka Szabó Lőrinc indulásának éveit, az 1818-1928 közti szakaszt dolgozza fel kandidátusi disszertációjában. Elemzése során mindenekelőtt magára az életműre, a versekre, műfordításokra, bírálatokra, cikkekre épít, de bőven merít Szabó Lőrinc részben kiadatlan naplójegyzeteiből; segítségükkel nem csupán a költő életrajzát sikerül új adatokkal gazdagítania, hanem az életmű analízisében is új eredményekre jut.

Kabdebó Lóránt - A ​háborúnak vége lett
Kabdebó ​Lóránt e hallatlanul izgalmas interjúkötetében mai életünk egész élettörténete: a második világháború, hazánk felszabadulása és az azt követő koalíciós időszak felidéződik. Interjúalanyai - irodalmi és képzőművészeti életünk kiemelkedő egyéniségei - történelmi távlatból tekintenek vissza a sorsdöntő évekre. E történelmi távlat már lehetővé teszi a lelkiismeretes számbavételt, az emlékek szembesítését, a dokumentumok árnyalt értelmezését. Négy-öt év (ha tágabban nézzük, akkor is csak egy évtized) történetét felidézve tulajdonképpen Magyarország történelmének egésze sűrűsödik össze: egy ezeréves múlt jutott akkor csődbe, és váltott át a századok óta várt új rendre. Hónapok, napok alatt kellett megváltoztatni egy ország társadalmi, politikai, kulturális szerkezetét. Ritka szerencsét és felelősséget jelentett e változás résztvevőjének lenni.

Kabdebó Lóránt - Mesék ​a költőről
"Szinte ​párhuzamos életet élek. A magamét és a költő Szabó Lőrincét. Sokszor már biztosabbnak érzem magamat a költő sorsának megidézésében, mint saját életem eseményeinek számontartásában. Ezért gondolkozom memoár helyett monográfiában. Az utóbbi öt év alatt keletkezett tanulmányaimat a mostani őszre egy könyvbe menekítem, Mesék a költőről címmel, két nagy fejezetbe: filológiai mesék és poétikai mesék kettős címszó alatt. Ezzel a kötettel arra a kérdésre válaszolok meg magamnak is: mi dolgunk a világon? Szabó Lőrinc ebbe a kérdésbe 27-28 évesen bonyolódott, belezavart ez akkori versről alkotott elképzelései-be. Jegelte egy életen át, majd létezése földi utolsó évtizedeiben poétikájának lényegévé avatta. Kötetcímbe is emelte: Harc az ünnepért. Ennek a küzdelemnek életrajzi és poétikai állomásait jelzem a kötet tanulmányaiban. És közben jár az agyam, tíz éve tervezett újabb monográfiám módszertani alapjainak kirajzolódását vélem megjelenni kötetemben." Kabdebó Lóránt professzor emeritusz, a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye létrehozója 75. születésnapját köszöntjük az utóbbi években Szabó Lőrincről készített tanulmányainak megjelentetésével.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc "pere"
A ​szerző a klasszikus magyar költő pályájának monográfikus bemutatása, költészetének poétikai feltárása után a fél évszázados munkássága során összegyűjtött dokumentumok, írásos és szóbeli emlékezések alapján elkészítette Szabó Lőrinc életrajzi megnyilvánulásainak szembesítését korával és az utókor ítéletével. Az életrajz neuralgikus pontjait veszi számba. A könyv középpontjában Szabó Lőrinc előkerült 1945-ös igazolási eljárásainak jegyzőkönyvei állanak: ez adja a könyv dramaturgiáját, amely vissza- és előretekintést egyként lehetővé tesz. Ugyanakkor az igazolással megszülető kompromisszum egyben a huszadik századi hazai gondolkozási és politikai tájékozódás lezáratlanságának dokumentálása.

Kollekciók