Ajax-loader

Kabdebó Lóránt könyvei a rukkolán


Kabdebó Lóránt - Orbán ​Ottó - Színpompás ostrom
"Múltidézés? ​Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit" - írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987-1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval. Az "Egy szegény fiú" eszmélete lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések - Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával. Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is. A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján.

Kabdebó Lóránt - A ​műhely titkai
Műhelytitkok. ​Kit ne érdekelne egy-egy mű (vers, dráma, festmény, szobor, mozaik) keletkezésének története: milyen életrajzi események, történelmi pillanatok, érzelmi indítékok, helyszínek, figurák, olvasmányok, mesterségbeli problémák játszanak közre egy-egy alkotás létrejöttében? Kabdebó Lóránt irodalomtörténész huszonhárom alkotóval (íróval, költővel, drámaíróval, szobrásszal, festővel) beszélget egy-egy jellegzetes művük megszületéséről. Irodalmunk és művészeti életünk jelentős alkotói vallanak műhelytitkaikról, az alkotásaikat meghatározó élethelyzetekről, műveik külső és belső hátteréről. A beszélgetéseket olvasva, az elmúlt fél század történelmének jellegzetes pillanataira is visszaemlékezhetünk.

Kabdebó Lóránt - Elveszett ​otthonok
A ​nyolcvanas évek második fele: a mából mindenki azt a tegnap előttet keresi, amelyhez kapcsolódva a nemzet szellemi és történelmi folyamatosságát biztosíthatja. Az utolsó pillanatban gyűjthettem össze azok emlékezését, akik még ezt a folyamatosságot személyükben is biztosították, továbbéltették : tanuságot tehettek ennek szellemiségéről.És elmesélhették a tárgyi vonatkozásokat, történeteik anekdotáit. A múlt, amelyet ezzel a sorozattal is segíthettem folytatásra méltó életre kelteni: a jelenben értekes, folytatható -most úgy mondhatjuk: -kanonizálható múlttá nemesedett. Beszélgető társai többek között: Szentkuthy Miklós Nemes Nagy Ágnes Szabó Magda Csorba Győző Karinthy Ferenc Kányádi Sándor Barcsay Jenő

Kabdebó Lóránt - "A ​magyar költészet az én nyelvemen beszél"
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc pályaképe
A ​pályaképet Kabdebó Lóránt, Szabó Lőrinc életművének négy évtized óta gondozója és monográfusa készítette el, összegezve korábbi monográfiáinak eredményeit és bemutatva az életmű kutatása során felmerülő legújabb fejleményeket. A monográfia megkeresi a magyar irodalmi kánonban a nagy nemzeti klasszikus helyét. A 20. század legfontosabb világirodalmi jelenségeivel összemérve tárgyalja az alkotó poétikai eredményeit. Hozzásegít a népszerű költő műveinek értelmezéséhez, és bemutatja a nehéz sorsú ember életének eseményeit.

Kabdebó Lóránt - A ​háborúnak vége lett
Kabdebó ​Lóránt e hallatlanul izgalmas interjúkötetében mai életünk egész élettörténete: a második világháború, hazánk felszabadulása és az azt követő koalíciós időszak felidéződik. Interjúalanyai - irodalmi és képzőművészeti életünk kiemelkedő egyéniségei - történelmi távlatból tekintenek vissza a sorsdöntő évekre. E történelmi távlat már lehetővé teszi a lelkiismeretes számbavételt, az emlékek szembesítését, a dokumentumok árnyalt értelmezését. Négy-öt év (ha tágabban nézzük, akkor is csak egy évtized) történetét felidézve tulajdonképpen Magyarország történelmének egésze sűrűsödik össze: egy ezeréves múlt jutott akkor csődbe, és váltott át a századok óta várt új rendre. Hónapok, napok alatt kellett megváltoztatni egy ország társadalmi, politikai, kulturális szerkezetét. Ritka szerencsét és felelősséget jelentett e változás résztvevőjének lenni.

Kabdebó Lóránt - Mesék ​a költőről
"Szinte ​párhuzamos életet élek. A magamét és a költő Szabó Lőrincét. Sokszor már biztosabbnak érzem magamat a költő sorsának megidézésében, mint saját életem eseményeinek számontartásában. Ezért gondolkozom memoár helyett monográfiában. Az utóbbi öt év alatt keletkezett tanulmányaimat a mostani őszre egy könyvbe menekítem, Mesék a költőről címmel, két nagy fejezetbe: filológiai mesék és poétikai mesék kettős címszó alatt. Ezzel a kötettel arra a kérdésre válaszolok meg magamnak is: mi dolgunk a világon? Szabó Lőrinc ebbe a kérdésbe 27-28 évesen bonyolódott, belezavart ez akkori versről alkotott elképzelései-be. Jegelte egy életen át, majd létezése földi utolsó évtizedeiben poétikájának lényegévé avatta. Kötetcímbe is emelte: Harc az ünnepért. Ennek a küzdelemnek életrajzi és poétikai állomásait jelzem a kötet tanulmányaiban. És közben jár az agyam, tíz éve tervezett újabb monográfiám módszertani alapjainak kirajzolódását vélem megjelenni kötetemben." Kabdebó Lóránt professzor emeritusz, a Miskolci Egyetem Szabó Lőrinc Kutatóhelye létrehozója 75. születésnapját köszöntjük az utóbbi években Szabó Lőrincről készített tanulmányainak megjelentetésével.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc lázadó évtizede, 1918-1928
A ​munka Szabó Lőrinc indulásának éveit, az 1818-1928 közti szakaszt dolgozza fel kandidátusi disszertációjában. Elemzése során mindenekelőtt magára az életműre, a versekre, műfordításokra, bírálatokra, cikkekre épít, de bőven merít Szabó Lőrinc részben kiadatlan naplójegyzeteiből; segítségükkel nem csupán a költő életrajzát sikerül új adatokkal gazdagítania, hanem az életmű analízisében is új eredményekre jut.

Kabdebó Lóránt - „Nyílik ​a lélek”
Barátaim ​születésnapjára készített köszöntő írások alkalmul szolgáltak, hogy rátaláljak arra a poétikai kettőslátásra, amely a Szabó Lőrinc-i pálya képét – és egyben a 20. századi líra olvasását – átgondoltatja velem. Mintha Rilke Befejezetlen elégia című írását (1920) folytatnák: T. S. Eliot Az üresek című verse 1925-ben a személyiség „pokoljárása”, „kiüresítésének” szenvedtető Golgotája és egyben a derűért vívott küzdelem megképzése, a poklok kísértéseinek elviselésére felerősítő poétikai újraszerveződés. Zárul a háborús kataklizmát átélő Mauberley, és nyílik az Énekek 20. századra vetülő szenvedés és fénnyé válás panorámája Pound zavart életében. Majd a Yeats-hirdette „tragic joy”. 1927–1928-ban pedig Szabó Lőrinc költészetében nemcsak a Te meg a világ tragikus szemléletű személyiség-látomása születik meg, de megjelenik a „harc az ünnepért” jellegű elégikus poétikájú Tücsökzene lehetősége is. Ekkor írt – utóbb publikálatlan, vagy így-úgy átdolgozott – versei egyszerre felépítenek egy-egy gondolatmenetet, és meg is bontják azt. Kétségbeejtő elkeseredése egyben a létezésen való elcsodálkozásának alkalmává nemesedik. Poétikájában megtalálja, amit emberként elveszteni vélt egy életen keresztül. A kétségbeesés végigkövetésének paradox gyönyöre a kifejezés örömén érzett „hálaadást” telepíti versei rejtett megoldásaiba. A meg nem értett világ a versalkotás fájdalmas gyönyörében kap értelmet – az életében magát otthontalannak érző, pusztulására elszántan tekintő ember versével helyet találhat az Univerzum teljességében. A „de profundis” a „lux perpetua” visszhangjára vár. Kötetem egy új századi olvasó kísérlete a most hagyománnyá magasodó líra olvasására.

Kabdebó Lóránt - „Ritkúl ​és derűl az éjszaka”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Kabdebó Lóránt - Útkeresés ​és különbéke
_Szabó ​Lőrinc lázadó évtizede (1918-1828)_ című munkájában Kabdebó Lóránt annak az útnak ismertetését adja, amely a költőt az ifjúkori versek antikizáló hangjától _A Sátán Műremekei_nek torlódó, áradó expresszionizmusa felé vezette. Az _Útkeresés és különbéke_ a következő korszak elemzése: Kabdebó Lóránt 1945-ig követi végig Szabó Lőrinc pályáját. Gazdag filológiai előmunkálatokra támaszkodva, a költő kiadatlan leveleit, naplójegyzeteit, vallomásait feltárva vázolja fel ezeknek az esztendőknek életrajzi eseményeit, tüzesen taglalja Szabó Lőrinc eszméinek alakulását, bírálja tévedéseit, kitér a költő kritikusi, műfordítói, hírlapírói munkásságára - és mindenekelőtt, természetesen, e periódus verseit vizsgálja, a _Te meg a világ_ (1932), _Különbéke_ (1936), _Régen és most_ (1943) izgalmas, bonyolult költészetét.

Kabdebó Lóránt - Versek ​között
Tartalom Bevezető ​helyett Kétféle arc poetica Három versportré Az "epikus vers" alakváltozatai Az "epikus vers" jellegzetes példája (Szabó Lőrinc: Sivatagban) Állandóság és megújulás (Megközelítések Vas István költészetéhez) Összefoglalás és arányteremtés Új versek Az emberélet dialektikája Az elérhetetlenség fájdalma (Zelk Zoltán költészetének egy jellegzetes szervezőelve) A hősköltemény változatai (Benjámin László költői útja) Egy költői kifejezésforma alakváltozása (Simon István: Szőlő és gesztenye) Szabálytalan szabályos idő (Ladányi Mihály vitái) A "teremtett világ" képletei A Füst Milán-modell tanulságai Kozmikus bukolika (Weöres Sándor költői világáról) Egy kivételes vers (Szabó Lőrinc: Fűz a tóparton) A harmadik napon átélt Passió (Pilinszky János költészete a Nagyvárosi ikonok-ig) Az önmegváltás útján (Nemes Nagy Ágnes költészetéről) Látomás a történemről (Juhász Ferenc: A halottak királya) Életünk - Nagy László képeiben A teljesség vagy töredék esélye A Hetekről A második kötet A teljesség vagy töredék esélye A költészet átrétegződése A költészet átrétegződése Kísérletek a valóság vonzásában Elérhetetlen föld - Kilenc költő versei Közelítések - Az Alföldi Stúdió antológiája A verssé vált indulat (Utassy László versszemlélete) A főhivatású magánember keservei (Petri György két kötetet) Kiss Anna anarchikus verstorziói A létezés változatai (Tandori Dezső költészetének alaphelyzetei)

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc "pere"
A ​szerző a klasszikus magyar költő pályájának monográfikus bemutatása, költészetének poétikai feltárása után a fél évszázados munkássága során összegyűjtött dokumentumok, írásos és szóbeli emlékezések alapján elkészítette Szabó Lőrinc életrajzi megnyilvánulásainak szembesítését korával és az utókor ítéletével. Az életrajz neuralgikus pontjait veszi számba. A könyv középpontjában Szabó Lőrinc előkerült 1945-ös igazolási eljárásainak jegyzőkönyvei állanak: ez adja a könyv dramaturgiáját, amely vissza- és előretekintést egyként lehetővé tesz. Ugyanakkor az igazolással megszülető kompromisszum egyben a huszadik századi hazai gondolkozási és politikai tájékozódás lezáratlanságának dokumentálása.

Kollekciók