Ajax-loader

Fellinger Károly könyvei a rukkolán


Fellinger Károly - Csomagmegőrző
Fellinger ​Károly, a szlovákiai magyar irodalmi pályázatok sorozatos nyertese ezúttal egy versválogatásával örvendeztette meg olvasóközönségét. Az Év Irodalmi Alkotása ill. Arany OPUS-díjaknak közönségdíjasa új és régebbi versei mellett ismert gyermekverseivel és gyűjtéseivel is.

Fellinger Károly - Alázat
Fellinger ​Károly költészetében a lírai én kivetülése maga a mű, az alkotás, még akkor is, ha képzőművészeti, irodalmi alkotásokhoz meg filmekhez köti verseit, vagyis áttételekhez folyamodik, amelyek alapja a művészileg már előre strukturált érzéki tapasztalás. Verseiben visszanyúl egészen az ősköltészetig, a táltosok szellemvilágáig, ugyanakkor a keresztény hitvilág költészeti anyagát is mozgósítva fogalmazza meg létállapota iránti viszonyát.

Fellinger Károly - Dióbölcső, ​mákfejcsörgő
Fellinger ​Károly harmadik gyermekverskötete a Fűhárfa (2006) és a Szélkergető, kerek köpeny (2008) egyenes folytatása. A Dióbölcső, mákfejcsörgő igazi álomvilág. A tárgyak beszélgetnek, visszaválaszolnak, sőt mesékkel szórakoztatják a szépet és a jót befogadni akaró gyermekeket. A szavak varázsa körtáncot jár, s aki elcsámborog, elillan a körtáncból, a hulló falevél hátán ébredezve eljut az Óperenciás tenger partájára, pontosabban a Kis-Dunához. A dióbölcső álomba ringat, a mákfejcsörgő pedig csodára ébreszt.

Fellinger Károly - Morzsabál
Fellinger ​Károly az ötvenedik születésnapját hatodik gyermekverskötetével ünnepli. Úgy is mondhatnánk, stílusosan teszi: azzal az elgondolt gyerekhaddal tart ünnepet, akik az évek során – az Égig érő vadkörtefáktól a Mákom van című könyvéig – együtt játszódtak, örvendeztek és ördöngőztek, együtt álmodoztak, csodálóztak és mókáztak, egyszóval együtt érlelődtek a költővel. A kötet címe Morzsabál. E különös szó a mátyusföldiek elmés leleménye – a földre hullott kenyérmorzsát ellepő hangyaboly önfeledt nyüzsgését, dáridóját nevezi így a népnyelv. Ez a nyüzsgés és dáridó jellemzi a Morzsabál verseit is, ugratóiban, bújócskáiban, találósaiban, füllentőiben, kópéságaiban – ahogy illik – minden megtörténhet és meg is történik . A falánk tűznek szálka akad a torkán, a pók legyek szószója lesz, a lajhár sportot űz a lustaságból, a csiga kifut az időből, birkasajtot árul a Nagymedve, a kamasz szél miatt mákvihar keveredik, a béka kákán is csomót keres, a pók gyereke a világhálón lóg, a hulló hárslevelek névkártyákká lesznek. a kutya pedig ördögszekéren lovagolva osztogatja az észt – egyszóval áll a „morzsabál”. Gyenes Gábor illusztrációival

Fellinger Károly - Jancsi ​és Juliska
Fellinger ​Károly legújabb felnőtteknek szóló verseposza. A Jancsi és Juliska könyv 94 új verset tartalmaz. A kiadvány az AB Art Kiadó műhelyében jelent meg. Fellinger Károly Pozsonyban született 1963. november 20-án. A felvidéki magyar költő, helytörténész munkásságát 2010-ben és 2011-ben Arany Opus-díjjal jutalmazták. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Az Égig érő vadkörtefák (1997) című kötetében Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel prózában és versekben. A 2004-ben kiadott Fészek az égen című verseskötetét, 2006-ban a Fűhárfa, 2008-ban a Szélkergető, kerek köpeny gyermekversei követték. A 2009-ben megjelenő Hajléktalan búzavirág. Mátyusföldi mondák és hiedelmek kötetében Mátyusföld mese- és hiedelemvilágát jeleníti meg. 2010-ben két gyermekverskötete jelent meg, a Dióbölcső, mákfejcsörgő és a Mákom van. Csomagmegőrző című válogatáskötete 2011-ben jelent meg. Rész és egész című 2012-ban megjelent kötete 2004 és 2012 között írt verseinek válogatása. Szintén 2013-ban jelent meg Az alázat, illetve gyerekvers kötete, a Morzsabál. Idén pedig gyerekvers-válogatása: a Csigalépcső.

Fellinger Károly - Rész ​és egész
Fellinger ​Károly a sűrítés, a kihagyásos versbeszéd, a paradoxonok mestere. Néhány sorban is tud feszültséget gerjeszteni, s nem kevés energiát felszabadítani. A gyógyulás útján, a Nyikita Mihalkov gépzongorája, az Újabb szimering, az Angyaltövis, az XXL és több más verse is arról tanúskodik, hogy szerzőjük nagyon jól tudja, miképpen kell egy igazi költőnek a nyelvet használni annak hétköznapi-pragmatikus tartományán túl. (Grendel Lajos)

Fellinger Károly - Fészek ​az égen
Fellinger ​Károly a ritkán jelentkező költők fajtájából való. Első önálló verseskötete (Áramszünet) 1991-ben látott napvilágot, s az eltelt tizennégy év alatt meg két könyvet tett az olvasó asztalára: Csendélet halottakkal (versek, 1996), Égig érő vadkörtefák (versek, mesék, 1977). Két említett verseskötetében a "személytelenség zónájából merített, változatos tematikájú, rövid, gnómikus" versekkel találkozhattunk, melyeknek legfőbb jellemzője az egyszerűség, a tömörség, a "meztelenség" volt. Az égig érő vadkörtefákban a Mátyusföld mesekincsét, hiedelemvilágát dolgozta fel példásan tömör, mértéktartó prózában és balladisztikus, valamint tréfás hangulatú versekben. Mostani kötete, a Fészek az égen ugyancsak megcsillantja a költő előbbi erényeit, és sarkítva azt is mondhatnánk, hogy általa a negyvenéves alkotó "lírai önéletrajzát" veheti kezébe az olvasó. A kötet cikluscímei (Szennar mezején, A fény alagútja, Ifjúságom vándormadara, Negyvenévnyi bolyongás) már önmagukban is árulkodóak: mintha csak egy "kisregényben" vallaná meg és foglalná össze a költő világtapasztalását, a létben megélt "bolyongásait".

Fellinger Károly - Fűhárfa
Fellinger ​Károly előző, gyermekeknek írt könyvében, az Égig érő körtefákban a Mátyusföld hiedelemvilágát dolgozta fel mesékben, versekben. Prózáját a tömörség jellemezte, a magyar népmesevilág szókincse, képisége és képzeletvilága, versei pedig a magyar népköltészettel mutattak rokonságot. Új gyermekverskötetét a költõ négy ciklusra, négy évszakra - Ébresztõ, Nyári zápor, Õszanyóka, Lehullott az elsõ hó - osztotta gyermekverskötetét, vagyis egy kerek évben "lubickolhat" a gyermekolvasó; egy kerek esztendõben, mely tele van kalanddal, mókával; melyben a líra és, a szépség mellett jelen vannak a turpisságok, élcelõdések és évõdések is; egy kerek évben, melyben a táncon, a zenén, az éneken túl az évszakok és a hónapok illatoznak és pompáznak, egymással feleselve és egymásra rímelve. A kötetet Béres Csilla hangulatos, hol lírai, hol tréfás festményei gazdagítják.

Fellinger Károly - Fellinger ​Károly legszebb versei
A ​szerkesztőnek van oka töprengeni. Azon is, hogy nagy feladatot vállalt magára, amikor nekilátott a munkának. Hiszen egy terjedelmes és jelentős költői életmű "legszebb verseit" nem lehet elfogultság mentesen, teljesen objektív módon kiválogatni. Meg különben is: tudjuk, amit tudunk a "szépség" fogalmáról. .. Ehelyett azonban hadd jelentsem ki: öröm volt ez a munka. Öröm, mert ritka az alkalom, hogy egy, még lezáratlan életművet az ember ilyen szemüvegen át szemléljen. És öröm, mert a versek döntő többsége valódi olvasmányélményt nyújtott, a kezdetektől napjainkig. Például sokszínűségük okán. S ez formára, nyelvezetre, stílusra egyaránt vonatkozik. A dalokra épp úgy, mint az epikus színeket is fölvillantó, szabadabb áradású szövegekre. Az előbb "olvasmányélményt" emlegettem. És adott az észrevétel: persze, hogy fontos ez! Igen ám, de nem minden, akár fontosnak is mondható szerző műveire igaz ez. Hiszen tudunk erőltetett, izzadságszagú kísérletekről, esetleg blöffökről, hányaveti próbálkozásokról, kínos önmarcangolásokról, nehezen befogadható sorokról, strófákról. Szerencsére Fellinger Károly költészete mentes az ilyesfajta zavarokról. Ő tudja a mértéket. Nem írja túl a verset, nem játszik az olvasó idegeivel. Természetesen kísérletezik, de mindig van oka a kísérletnek. Az élet egészét veszi célba. Vágyakat, emlékeket, fájdalmakat, kiteljesedést. A tárgyhoz megtalálja a formát. Megesik, hogy hétköznapi nyelven közelít fontos dolgokhoz, képeket sem használ, mégis érvényesen szól.

Fellinger Károly - Külön ​bejárat
Fellinger ​Károly új kötetének világa egy állandó, alig megpihenő tudatfolyamból bontakozik ki. Az erős vizualitású versekben múlt és jelen, álom és valóság, én és te határai az olvasó szerencséjére folyamatosan eltolódnak. A dolgok képlékenységére való rádöbbenés, valamint a magány kibeszélése száznál is több, szürreálban is utazó mondatvers szabályai közt történik (meg). Fellinger Károly (1963, Jóka) korábbi verseskötetei: Áramszünet (1991), Csendélet halottakkal (1996), Fészek az égen (2004), Csomagmegőrző (válogatott versek, 2011), Rész és egész (2012), Alázat (válogatott versek, 2013), Jancsi és Juliska (2014)

Fellinger Károly - Humility
Károly’s ​poetry ranges from the sublime to the ordinary, from the general to the very personal and it is graced with European motifs and imagery: taste of the cosmos beyond the in between water. Poetry entrenched deeply in the European tradition with elements of surrealism, with meditative moods, these poems at sometimes engage the reader deeply and at other times they truly entertain.

Fellinger Károly - A ​kincsesláda
___Különleges ​mesekönyvet tart a kezében a kedves Olvasó. Fellinger Károly költő, író, néprajzkutató szülőföldje, a Mátyusföld mesekincsét gyűjtötte egybe és dolgozta fel, ízes, népi humorral, lebilincselően érdekes kacskaringókkal színesítve a nem mindennapi témájú meséket. Birsalmaillatú királykisasszony, Kukoricás Dzsanga, a sellyei boszorkány, a kismácsédi pap, fekete macska és anekdotából kipattant, mesehőssé lett cigány ember egyaránt megfér ebben a népi motívumokkal gazdagon díszített kincsesládában. A gyűjtemény külön érdekessége, hogy a benne szereplő, babonákon-hiedelmeken alapuló, vagy egyenesen a halálról szóló mesék sem ijesztőek - Fellinger Károly eredeti humora azokat is emberközelivé, élvezetessé varázsolja. ___Meséket már egyedül olvasgató gyerekek, gyermeklelkű felnőttek, s mindazok, akik értékelni tudják egy-egy tájegység népköltészeti alkotásainak megőrzését, gyönyörű olvasmányélményhez jutnak, Schall Eszter pazar illusztrációinak köszönve pedig az életre keltett mesehősökkel is találkozhatnak, ha felnyitják ezt a _kincsesládát._ _Kovács Jolánka_

Fellinger Károly - Mákom ​van
Hogy ​az ember gyermekverseket olvasson, arra két dolog késztetheti: vagy örömet talál bennük, vagy azt keresi, vajon örömét és hasznát lelné-e benne a gyermek. Szeretem a gyermekverseket, szeretem Fellinger Károly gyermekverseit, mert nagy számban találok közöttük olyanokat, amelyek akár hangzásukkal, akár a bennük folyó gondolati játékkal, akár a valóság megidézésének módjával műélvezetet nyújtanak számomra, kiváltják a saját élményeimre való ráismerésnek vagy a különbözésen való meghökkenésnek az élményét. Ez a többnyire jókedvű, mulatságos, versgyűjtemény a Jókán élő Fellinger Károlynak immáron a negyedik gyerekeknek szóló könyve. A kötetben szereplő alkotásokat korhatár nélkül olvashatja minden gyerek és felnőtt, hiszen a sok vidámság mögött a költészet kategóriákat nem ismerő hatni tudását és érvényességét fedezheti fel az olvasó. Mindegyik történet egyfajta íz, feledhetetlen illat. A zeneiség, a ritmus, az ütemek és a rímek varázslatos hangulata árad ebből a külső megjelenésében is igényes kötetből melyet illusztrációja teszi bájasabbá és teljesebbé. Ha arra kíváncsi az olvasó, hogy lódít-e a ló, hogy pityeregnek-e a bárányfelhők, vagy kortyol-e a hűvös holdból a bárányfelhőcske, akkor ezt a könyvet kell fellapozni, mert ebből aztán megtudhatjuk.

Fellinger Károly - Szimering
A ​felvidéki szerző versei eddig tizenegy idegen nyelven jelentek meg könyv alakban. Fellinger költészetében mintha Escher vizuális paradoxonjait látnánk betűkbe szedve: a sírból kilépve ugyanoda érkezünk, a földi paradicsom egy lépésre van a pokoltól, és tulajdonképpen megkülönböztethetetlen. Űzzük, aki minket űz, felmutatjuk, aki minket mutat fel – költő és tárgya, vers és téma ugyanaz. Egy falu, egy család, egy közösség töredezett mítosza az apa lassan oszló árnyéka körül.

Fellinger Károly - Szélkergető, ​kerek köpeny
„Régebbi ​verseimben leginkább a kompozícióra vigyáztam, ma játékosságra, tömörségre törekszem…” – vallja Fellinger Károly, akinek „Szélkergető, kerek köpeny” című új könyve már−már egyenes folytatása a gyermekolvasók körében osztatlan sikert aratott „Fűhárfa”−nak. Ugyanis ez a régen megfogalmazott „játékosság, tömörség” követhető nyomon új kötete majd minden versében. „Versei népdalszerűek, zeneileg kimunkáltak, hagyományosak és modernek egyszerre” – állapította meg róla előző kötetei kapcsán Szeberényi Zoltán. Új könyvére mindez hatványozottabban érvényes. Voltaképpen a játék világa tágul ki Fellinger költészetében, így a tárgyak mellé a szavak is bevonulnak a gyermek játszóterére, életébe. A rím és a ritmus öröme. Fellinger Károly kötete ilyen felszabadult örömet, játékosságot sugároz. A költő nem hajol le a gyermekhez, rossz felnőttként nem gügyög, nem selypeg neki, hanem maga is átváltozik gyermekké, és a gyermekképzelet lobogó színeiben látja és láttatja témáját, mondandóját. A gyermeki egyszerűséget utánozza le, de talán pontosabb, ha azt mondjuk: ölti magára. Fellinger szinte tökéletesen azonosul a gyermeki világgal. Éppen ezért minden versét azonnal megérti és magáénak érzi a gyermek. Megérti, mert Fellinger verseiben nincs semmi erőltetettség, semmi üres fontoskodás, mivel úgy tekint a gyermekre, mint embertársára. Vagyis úgy, mint ahogyan csak az láthatja, akiben magában is épségben maradt meg a gyermek. Fellinger Károly „Szélkergető, kerek köpeny” című kötete föltétlenül hozadék, erősítője gyermekirodalmunknak; s akik a szépre, jóra fogékony szívvel közelednek verseihez, mindenképpen örömüket lelik majd könyve tartalmában. A kötetet Béres Csilla kedves, hangulatos rajzai teszik még teljesebbé - Tóth Elemér.

Fellinger Károly - Ilka ​vára
Hol ​lelhető fel a szótalan víz? Igézés ellen királylányoknak, hiszen csak az lehet hatásos. Természetesen az Óperenciás - tengernél, ahol az ég a földdel dörzsölődik össze. Ám a dolgok nem ilyen egyszerűek, még a mesében sem. Kell hozzá egy kis iszap és tizenkilenc egymás mellett álló fűzfáról való gallyak, egyebekről nem is beszélve. Pl., hogyan lesz a hallgatásból arany. Miért potyognak a cigány gyerekek az égből, ha egyszer a gólya hozza őket is? És hol van az a hely, ahol a hétfejű sárkány fél a vihartól? Vagy tűzokádás helyett felcsap tűzoltónak a faluban. Hol hall nagyot a táltosanyó? Hol nem szeret mosakodni a legkisebb démon? Hát ahol pálinkás szép jó napot kívánnak egymásnak az emberek. Hol, vagyis hol nem, valahol a Csallóközben, vagy épp Mátyusföldön. Legalábbis Fellinger Károly élvezetes mesekönyve szerint. Egytől kilencvenkilencéves korig szeretettel ajánlom az Olvasóknak! Hiszen azt is megtudhatjátok belőle, miért értékes az aranykukac, és miért kell a nyulat vagy boszorkányt megpatkolni. Jó szórakozást! (Jász Attila - Csendes Toll, költő, szerkesztő, esszéíró)

Fellinger Károly - Hajléktalan ​búzavirág
Ahogy ​a vallás és a természet törvényszerűségei nem voltak képesek teljes egészében elfeledtetni az emberekkel a mítoszokat, regéket, legendákat és hiedelmeket, úgy nem sikerült véglegesen a modern mezőgazdaságnak sem kiirtania mérgező gyomirtóival a búzatáblák királynőjét, a kék szemű, ártatlan, hajléktalanságra ítélt búzavirágot. Ebben a könyvben a szerző a búzavirág mellé a túlélést igazoló mátyusföldi meséket, mondákat, babonákat és kópéságokat szedi csokorba. Az ezerszálú történetek egyszerűen és tömören sok-sok szeretettel és humorral szólnak az olvasóhoz, akárcsak Fellinger Károly két előző verseskötete, a nagy népszerűségnek örvendő Fűhárfa és a Szélkergető, kerek köpeny. Kötetünk az 1997-ben megjelent Égig érő vadkörtefák egyenes folytatása. Fogadják a könyvet nyitottan, elfeledve a világ zaját és gazdagodjanak, nevessenek önfeledten. Mindegyik történet egyfajta íz, feledhetetlen illat. Az igazságé, a nemzetszereteté, a népi és gyermeki képzeleté. A kötetet a verseskötetekhez hasonlóan Béres Csilla kedves, hangulatos rajzai teszik még bájosabbá és teljesebbé.

Fellinger Károly - Kéreggyűjtés
Egy ​kismadár alakú kismadárkak árnyéka(k) zavar meg a lapon, egy kismadárka(k) árnyéka vetül a lapra, zavaróan. Kinyomtattam Fellinger (K) verseit, lapjára vetül, ami; bocsánat fák, bocsánat környezet, bocsánat tudat. Előbb azt hiszem, hogy a lapon madarul valami kosz, próbálom elkenni, hasztalan. Vagy a madárkaknak sikerül nagyon jól kismadár-rejtőalakot öltenie, vagy én vagyok az anyósülésen, ahol általában ülök, ha utazom felületes, rosszul elkenő. Fellinger (K) jó időben van. Feltalálta a környezettudatos költészetet. Tájékozott, érzékeny, markáns. El tudja kenni, amit kell. Homorítani, amit lehet, domborítani, amit érdemes. Úgy hagyni, amit úgy lehet. Ez már az első pár oldalból kiderül. Figyelem fák, környezet, tudat: ömlesztett az anyag, egy oldalon két-három vers. Figyelem falu, város: (K) megtalálja azt a falut, aminek város van a nevében. Azt a falút fogom a házaiból odaérvén megsimogatni, amelynél a bejárati ajtóhoz legközelebb a fészek. Ott legközelebb a készek is. Ott állít, ott nyit, működik a köz javára. Azon kevés művész között leledz, akik gyakran homlokon tudják csókolni a múzsát. Útján, menetében utakra darabolódik, aprul. Nem vagdalkózik, s mint jeleztem, itt még nem is tördel. Megteszi később, s megteteti, mert megteheti. Felvágnia is lenne mire, de aki olyan nagy gyűjtő hírében áll, mint ő, mert ciklusról ciklusra, periódusról periódusra megszállottan fürkészni, szedegetni és rendszerezni képes nem csak a saját, de szerettei elhullott fedő- és evezőtollait is, az a pehelytollakat sem hagyja szanaszét. Nem csal, nem ámít. Hősközösségi, gyűjtögető életmódú költé szettel játszik. Ilyet eleséget nem lehet kapni minden madárboltban. Ahol széntiszta kémia, szín-titka matek-fifika, ott píhelytollairól is beszélhetünk. Ahol kötetről kötetre ciklusol, periodizál, ott összead és kíván, ki is van néha. Emberi. Madári. Magyar-i. Kivon és különbül oszt, szoroz a közeli testek és lelkek lepattogzott és gyengéd erőszakkal lekapart kéregdarabkáival. Ahol saját meccsének saját bírója, ott alapműveleteit játszi könnyedséggel végzi, kérgek közé passzít tollakat, a réseket módszeresen kitömi saját volt vagy leendő köteteinek töredék héjazatával. Ölyvezetét, solymazatát, s ahol egyéb metamorfózisait rendszerezve építi a tollkérges vázat, ott egyes meglátások szerint magán és maga körül áll, mások szerint magán kívül van, alig pár fesztávra magától, megint mások szerint ő maga ez a váz. Mindannyiuknak igaza lehet, ettől periódusos a rendszer, ettől cikl. a cikl. Vass Tibor (Utószó Fellinger Károly Kéreggyűjtés című verskötetéhez)

Fellinger Károly - Köti ​a sötétséget
Fellinger ​Károly 1963-ban született Pozsonyban. Gyerekkorától fogva Jókán él, agronómus, költő, helytörténész. Versei könyv alakban szerbül, németül és angolul is megjelentek már. Kétszer nyerte el az SZMÍT által kiírt év irodalmi alkotása verseny díját, továbbá az Arany Opus Díjat és a Magyar Írószövetség Bóbita költőversenyét is megnyerte, a 2013-as év legjobb szlovákiai magyar verseskötetéért pedig Forbáth Imre-díjat kapott.

Fellinger Károly - Csigalépcső
Az ​íróféle, ha valaki másnak a munkáját dicséri a céhbeliek közül, szinte mindig saját magáról beszél. Azt szereti a másikban, amit őbenne látnak meg mások. Fellinger Károly valakiről azt írta, hogy gyermeki lélekkel megáldott ember. Rá ez éppoly tökéletesen illik. Daloló versei, verselő dalai ezért olyan önfeledtek, tiszták, pontosak. Mert ő tudja, hogy a gyermekvilág kíméletlen univerzum: őgyermeksége nem akkor figyel, nem ott nevet, nem ott ír, ahol te akarod, hanem amikor belőle kikívánkozik. Csak a rácsodálkozás angyali erejével hatni tudó versek férkőzhetnek kis szívéhez. És Fellinger Károly versei ilyenek. Turczi István A költő aki a Bóbita költőverseny első helyezettje lett 2013 őszén kiváló ismerője a gyermeki léleknek. Kincsesládikó ez a kötet, amelyet újra és újra ki kell nyitni, mert kalandos utazásra visz. A képzelet szárnyán repülünk becsukott szemmel, még a csillagos ég sem jelenthet határt, a szélbe kapaszkodunk, körberepüljünk a Göncölszekeret, elcsavargunk az üstökösökkel, angyalkákkal parolázunk, majd a földre szállva szülőföldünk szépségeit is újra felfedezzük. Z. Németh István

Fellinger Károly - Égig ​érő vadkörtefák
Fellinger ​Károly egykori "iródiásként" annak a nemzedéknek az írója, amely ellenzéki fellépésével már a nyolcvanas években a szlovákiai magyar irodalom személeti megújulása számára egyengette az utat. S ha igaz, hogy e nemzedék jelentős mértékben járult hozzá irodalmunk korszerűsödéséhez, stílusbeli, poétikai gazdagodásához, akkor a maga módján igaz e megállapítás Fellinger munkásságára is. Két verseskötet (Áramszünet, Csendélet halottakkal) után az író most szülőföldje, a Mátyusföld hiedelemvilága felé fordult, annak mondáit, regéit dolgozta fel prózában és versben. Az Égig érő vadkörtefák bizonyos értelemben új arcát mutatja a költőnek: prózáját a pontosság, a tömörség jellemzi, a magyar népmesevilág szókincse, képisége és képzeletvilága, a reális és szürreális ötvözése. Versei a népköltészettel és a gyermekversekkel mutatnak rokonságot, mégis egy eredeti, sajátos hang az övé: természet és hit, ballada és szociális öntudat, játék és valóság, történelem és romantika elegyednek írásaiban. A kötethez Diósi László Kornél készített az írásokat harmonikusan felerősítő, adekvát hangulatú tusrajzokat.

Kollekciók