Ajax-loader

Kemény János könyvei a rukkolán


Kemény János - Vadpáva
A ​havasok szépséges, varázsos világa, különös ütemben lüktető, a maga szabályait követő élete tárul fel a könyvben.

Kemény János - Itéletidő ​a havasokban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény János - Kutyakomédia
A ​Kutyakomédia egy féktelen mulatozás közben lelőtt kutya története körül bonyolódik. Felnőtt mese arról, hogyan válhat egy szerencsétlen baleset komoly nemzetiségi ellentétté, hiszen a mulatságos kezdet után az egy közösségben élő népek ellenségeskedésével, folytonos pártoskodással, hatalmi torzsalkodássokkal szembesülünk.

Kemény János - Kákoc ​Kis Mihály
A ​természet páratlan valósága rögzült leírásaiban, amelynek művészi hangvétele megelevenítésének nagyszerűségében rejlett: A tájban élő, azzal szimbiózist vállaló emberek nem rendelkeztek mitikus őserővel, mint Nyírő József hegylakói, beszédük sem játékos rímekben csilingel, mint Tamási Áron góbéinak, és az országos politikában sincsen szerepük, mint a Kós Károly havasi tisztásán, a Pojanán élőknek. Mindezeknél nehezebb volt Kemény János feladata: az erdélyi mindennapok eposzát fogalmazta meg. Sas Péter

Kemény János - Kemény ​János önéletírása
Kemény ​János önéletírása Ruina Exercitus Transsylvanici Kemény János II. Rákóczi Györgyhöz és Erdély rendeihez A "Gilead Balsamuma" elöljáró beszéde Anno 1657. 31. Julii tatatárországi Chám rabságban esett és Chrim országbéli lakóhelyen, Bakcsesszarai városa felett kőszikla tetején építtetett sidó városban szörnyű fogságra vitetett raboknak buzgó imádságok Kemény János manifesztuma az erdélyi rendekhez Kemény János beszéde a szászrégeni országgyűlésen Kemény János követi utasítása Bánffy Dénes számára Kemény János kiáltványa az erdélyi rendekhez

Kemény János - Kakukkfiókák
A ​Kakukkfiókák az elmúlt esztendőben elhunyt Kemény János több kötetre tervezett önéletírásának elkészült része. Gazdag és hasznos életről való számadásba kezd az ismert író, a marosvécsi helikoni találkozók szervezője és szíves házigazdája. A Kakukkfiókák gyermekkori emlékeket idéz: az Amerikából kegyelemkenyérre hazavándorolt kis család gyökérverését, diákcsínyeket és gyermekszerelmeket, halász- és vadászkalandokat, kedves vagy éppenséggel ellenszenves rokonokat és ismerősöket - de egyben a személyiségalakító tényezők és körülmények szenvedélyes, "retrospektív" nyomozása is. Mindebből a huszadik század két első évtizedének hű képe rajzolódik ki. A könyv az első világháború és az őszirózsás forradalom olyan megrázó képével zárul, mely nemcsak a Kakukkfiókák serdülőkorú főhősének, hanem egy egész nemzedék számára meghatározó, döntő élményt jelentett. Kemény János elbeszélő művészete, szelíd és bölcs humora, moralizáló hajlama és ízes stílusa, de mindenekelőtt az életanyag könyvbe foglalt gazdagsága és közérdekűsége teszik emlékezetes olvasmánnyá a Kakukkfiókákat.

Kemény János - Víziboszorkány
A ​tragikumában tipikus sorsú erdélyi író életrajzi és fejlődésregényében az erdélyi nép nagy és erős asszonyai egyikének állít emléket. Erdély legszegényebb és legvadregényesebb vidékén, a Máramarosi Havasokban bontakozik ki Jolka élete, aki a korai, 19. századi kapitalista vállalkozó ritka példáját testesíti meg a Kárpát-medencében. A regény új kiadása nem csekély újdonságot jelent majd a mai olvasók számára. Hiszen a téma, a helyszín és az ábrázolás módja egyaránt egyéni és újszerű, ugyanakkor magán viseli a sokat próbált Kemény János élettapasztalatát és emberi humánumát. „A Víziboszorkány nem a teljességre törekvő társadalomrajznak vagy a jellemábrázolás mélységeinek, hanem a jóízű, anekdotikus elbeszélésmódnak (Jókai, Mikszáth), a friss, érzékletes tájleírásoknak, jellemzéseknek kőszönhetően érdekfeszítő regény. S válik nemcsak az életmű fontos állomásává, de a két világháború közötti erdélyi irodalom más darabjai felé átcsábító,szerethető olvasmánnyá is" (Vallasek Júlia).

Kemény János - Farkasvölgy
A ​regény cselekménye a két világháború közötti időszakban, a kapitalista világválságot megelőző gazdasági konjunktúra éveiben játszódik, és széles képét nyújtja a kor társadalmának. A regényben felvonultatott bankárokkal, tőkésekkel, harácsoló pénzemberekkel szemben Kemény János a nehéz körülmények között dolgozó erdőmunkásokban, becsületes, haladó gondolkodású értelmiségiekben megmutatja a jövőbe mutató társadalmi erőket is. A szerző egyik írói erőssége stílusművészete. Figurái nyelvi szempontból is jellegzetes képviselői annak a társadalmi osztálynak, rétegnek, amelyhez tartoznak. Nyelvi gazdagságából bőven futja gúnyra, iróniára azokkal szemben, akiknek vagyonéhségét, önzését, zűllöttséget leleplezi; de rokonszenv árad és szeretet izzik ebben a nyelvben, ha azokról ír, akiket szép emberségükért, erkölcsi tisztaságukért meg akar szerettetni. Kemény János közismerten avatott ábrázolója a természet szépségeinek. Ebben a könyvében is lépten-nyomon találkozunk szebbnél szebb, az olvasó számára önmagában is élményt jelentő érzékletes természetleírásokkal.

Kemény János - Kokó ​és Szokrátesz
Kemény ​János alig húszéves korában házasodott meg: felesége angol származású volt, apósa neves régész, Görögországban élt, ahová azután Kemény János családja is ellátogatott. Kokó és Szokratész című 1940-ben közreadott elbeszéléskötete a görögországi utazások emlékét őrizte meg. "Elragad epikájában a déltengeri természettel versengő báj és gyöngédség, a komikumnak és fájdalomnak egy-egy jellemben való elkeveredése és a filozófiának az élethez minduntalan alászálló humora. A finom érzelmesség és férfias tárgyilagosság művészi váltakozása, mely vonzó és mind nagyobbra hivatott elbeszélőt jelez a magyar novellaírásban" – írja Molter Károly a kötet megjelenésekor.

Kemény János - Medvekaland ​a Kárpátokban
Kemény ​János báró – író, szerkesztő, irodalom- és színházszervező – abból a családból jött, mely nemcsak az emlékíró fejedelmet, hanem Kemény Zsigmondot is adta a magyar irodalomnak. Erdély egyik legnagyobb mecénása volt, aki vagyona nagy részét az erdélyi magyar irodalom szolgálatába állította. Iskolát alapított, színházat szervezett, létrehozta a marosvécsi Helikont, mely a két világháború között az erdélyi magyar írók legjelentősebb irodalmi csoportosulása volt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadóvállalat, akárcsak az Erdélyi Helikon folyóirat, a vécsi íróközösség eszmei irányítása alatt működött mindvégig. Az ebben a periódusban megjelent kötetek, e szellemi örökség képezi a kibontakozó, modern erdélyi magyar irodalom kincsestárát. Kemény János érett prózaíró, a komikum és gyöngédség, a bölcs világlátás mestere. 1944-ig több regénye és novelláskötete jelent meg. Az 50-es évek súlyos méltánytalanságain, amikor is mészégető munkásként tartotta el családját, nagyvonalúan tette túl magát, és folytatta a regényírást. A különböző társadalmi rangú és anyanyelvű embereket összekötő természetszeretet, barátság, békességre vágyakozás nem csupán témája, hanem szinte formaadója is lírai hangulatú történeteinek. Válogatásunk az író halász-, vadász és madarászemlékeiből merít. Apró elbeszéléseken, történeteken keresztül ismerjük meg az erdélyi fenyvesek, havasok világának fáradhatatlan vándorát, vadászát, természetíróját. Az utazók, a szegény emberek, vadorzók, rőzseszedők és vadászok íróját, a hegyek hűséges emberét, a bérces kishon legjobb ismerőjét. Kemény János írásait jóízű humor, a természet szeretete és a vándorlásai során megismert emberek iránti baráti, emlékező hang jellemzi.

Kemény János - Bethlen Miklós - Kemény ​János és Bethlen Miklós művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kemény János - Ítéletidő
„Vidám ​és fiatal volt ez a havas ezer és ezer esztendő óta.” Kemény Jánosnak időre volt szük­sége vallomásos mondata megformálásához. Tizenöt éve élt már a Kelemen- és a Görgényi-havasok találkozásánál a marosvécsi várkastélyban, amikor az Ítéletidő kötete Történetek és rajzok a Havas életéből alcímének ígérete szerint átfogó képet alkotott az otthona feletti hegyeken zajló sajátságos világról. A kötet elejére illesztett, A Havas dicsérete címet viselő írásával nemcsak az utána sorjázó novelláknak adott szilárd kiindulópontot, egyúttal kulcsot nyújtott lelke egyik korábban gondoson őrzött rekeszéhez. Azt korábban sem titkolta, hogy természetszeretete vele született, alaptermészetéhez tartozó adottság. Ennek kényszerű hatása alatt rendszeresen és minden évszakban addig járta a fenti világot, amíg minden arca meg nem mutatkozott előtte. Lírai szépségű vallomásában tárta elénk a tavaszi hangulatú, az anyává lett, a kánikula idején „némberré” változó, a vezeklő, a kerítő, őszutóján lombruháját vesztő, télen haláltusáját vívó, a „porka” hó alatt halottá dermedő Havast. Ilyen előzmények után indult meg közöttük a párbeszéd. Kemény János minden örömét és bánatát felcipelte a fenséges magasságba, hogy ott beszámolhasson sikereiről, vagy megszaba­dul­hasson terheitől. (Sas Péter)

Kemény János - Molnár Györgyné - Péterné Fehér Mária - Tóth Ágnes - Dokumentumok ​a zsidóság üldöztetésének történetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál Éva - Kemény János - Aludj ​velem!
Dr. ​Harmat György lektori véleményéből "A könyv elsősorban szülők, védőnők, gyermekekkel közvetlenül foglalkozók számára íródott. A külföldi hasonló tárgyú munkák fordításaival szemben (...) e munka az olvasót felnőttként, egyenrangú partnerként kezeli. (...) segédtankönyvként is használható lenne védőnők, óvónők, diplomás ápolók tanulmányai során." A Kiadó ajánlása A szerzők vállalkozása a hazai szak- és ismeretterjesztő irodalomban úgyszólván előzmények nélkülinek mondható, úttörőnek számít. A Madarász utcai Gyermekkórház alvásrendelésén folytatott, több éves praxisuk birtokában jogosan írhatták: "Mi magunk, hosszú gyermekgyógyász gyakorlatunkon, saját szülői, nagyszülői tapasztalatainkon kívül Ferber professzor bostoni iskolájának követőiként az általunk legjobbnak ítélt és legjobb eredményeket hozó módszereket ismertettük." Az olvasót közvetlenül megszólító, szakszerűségével együtt is könnyed stílus, valamint a sok nagyon kedves kép vonzó olvasmánnyá teszi a karcsúsága ellenére is igen tartalmas könyvet.

Kollekciók