Ajax-loader

Betty Shelfield könyvei a rukkolán


Betty Shelfield - Elveszett karácsony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Betty Shelfield - Novemberi ​zokogás
“Maga ​mit keres itt?Jane dermedten fordult meg. Ha az előbb betolakodónak érezte magát, most minden oka megvan rá,hogy ez az érzése fokozódjék. Mögötte egy férfi állt, karját keresztbe fonva maga előtt, s nyugodtanfigyelte őt. Kipirult az arca az izgalomtól. A férfi ugyanis nem más volt, mint Thomas O'Flaherty. Jane ameglepetéstől bénultan szóhoz sem jutott. A férfi arca komor volt. Egyetlen arcizma, tekintetének egyetlen rezdülése sem árulta el, hogy megismerné őt. Jane csak akkor eszmélt fel, amikor másodszor isaz ittléte felél érdeklődött...”

Betty Shelfield - A ​fények kialszanak
"Tim ​két kezébe fogta Mel arcát, amely a kintről beszűrődő fényben még sápadtabbnak tűnt. - Ha most megcsókollak... tiltakozni fogsz? - kérdezte rekedten. Mel válasz helyett csak a homlokát érintette az övéhez. A szájuk szinte maguktól találták egymást és forrtak össze az első öntudatlan, kínlódva áhított csókban. - Mel... - Tim felnyögött, keze gyöngéden simogatta a lány reszkető hátát. Szája szelíden, türelmesen tanította az övét mindarra, amit ő már tudott, s amint át akart adni szerelmesének. - Mel, csillagom... suttogta, amikor megérezte tétova ujjait a tarkóján. Gyöngéden végigcsókolta az arcát, a szájával törölte le a szempilláján remegő két gyémántot. - Mindig is tudtam, hogy ilyen lesz, ha átölelsz, ha kimutatod, hogy te is akarsz engem! - valami ellenállhatatlan vágy hajtotta, hogy szavaival gyöngéden simogassa, megnyugtassa Melt, hogy szavakba öntse, milyen sokat jelent számára a közelsége, az érintése..."

Betty Shelfield - Amikor ​a csillagok sírnak
Dr. ​Robert Connery a továbbképzés résztvevőinek papírjait rendezgette, amikor a lány belépett a terembe. Egyszerűen nem tudta róla levenni a tekintetét. Magányosnak és törékenynek tűnt, ahogy megtorpant az ajtóban, és tétován körbe hordozta tekintetét a fiatalok vidám, nyüzsgő forgatagán. A váratlan találkozás a döbbenet erejével hatott mindkettőjükre. Vajon hogyan tudja két ilyen magányos, visszahúzódó ember túllépni a saját maga által épített korlátokat és őszintén vállalni a szerelmet? S amikor végül leomlik közöttük a kételkedés utolsó fala is, hogyan lesznek képesek elviselni azt a súlyos terhet, ami elé az élet állítja őket?

Betty Shelfield - Amíg te voltál...
Ők öten - Jeff, Steve, Jay, Cignet és Scott - hosszú-hosszú évek kitartó kapcsolatát tudhatták magukénak. Már-már legendává váló barátságukról felnőtté válásuk küszöbén így beszélt egykori kedves tanáruk: "Felnőttek, szerteszéledtek a világban, megjelennek az életetekben a szerelmek. S egyszer csak minden egyéb elveszíti a szerelem mellett a fontosságát... a barátság is." Lázas tiltakozásuk ellenére hamarosan szembesülniük kell azzal, hogy mindannyiuknak meg kell vívnia a maga csatáját - egyedül. Vajon hogyan lesznek képesek helytállni önmaguk és egymás előtt, amikor az élet kemény próbatétel elé állítja őket? Hogyan lesznek képesek szembeszállni a halállal, felülemelkedni fájdalmakon, felismerni, elfogadni és megőrizni a szerelmet - és nem utolsósorban ritka és őszinte barátságukat?

Betty Shelfield - Mielőtt a nap felkel
Molly, az igencsak helyes stewardess és a barátnője, az óvónő Clara együtt laknak. Bár eltérők nézeteik a barátságról, a szerelemről és a hűségről, jól megvannak egymással. Most azonban Molly túllőt a célon. Olyan férfit talált, akinek az értékrendje nem azonos az övével. A megbeszélt randevún nem jelent meg, mert találkozott egy másik férfival. A csalódott barát bőrig ázott, de otthon is csak a szimpatikus Clarát találta. Mindkettőjük érzelmei összezavarodtak.

Betty Shelfield - Az ​utolsó nyár
Egyetlenem! ​Annyira szeretted volna, ha ők ketten a könyvben legyőzik a halált, és boldogan élnek. Az élet nem adta meg neked és nekem ezt az esélyt. Sokat vívódtam, mert mindig csak azt vetettem papírra, aminek az igazában igazán hittem. De már túl vagyok azon, amikor az ember még elgondolkodhat ilyen dolgokon. A halál közelében talán egyikünk sem tud földhöz ragadt lenni, és megengedjük magunknak, hogy álmodjunk. Álmodjunk arról, amire annyira vágyódtunk, amiért mindent megtettünk volna... Én már csak rólad akarok álmodni. Többet akartam adni neked. Boldogságot, biztonságot, szerelmet, mindent, amit egy férfi adhat egy nőnek, akit szeret.

Betty Shelfield - Csillaghullás
Néhány ​évvel ezelőtt már találkoztak. Mindketten az első szerelem mindent elsöprő erejével, ugyanakkor mégis nyugtalanító gyötrődéseivel élték meg azt a csaknem egy esztendőt. Talán éppen tapasztalatlanságuk volt az oka, hogy végül elveszítették egymást. Mély és őszinte szerelem volt az övék, ugyanakkor azonban dacosan ragaszkodtak önállóságukhoz, nem voltak hajlandók önmagukból feláldozni semmit kettőjükért, a szerelmükért. Törvényszerű vége lett hát kapcsolatuknak a szakítás. S csak akkor döbbentek rá, milyen sokat jelentettek egymás számára, amikor már csupán gondolatban időzhettek a másiknál. Nem találkoztak többé, de lélekben tovább őrizték a szerelmüket. Két évig bírták... És két év múlva újra ott álltak egymással szemben Vancouver nyüzsgő forgatagában, hogy újra megpróbálják, újra higgyenek a szerelem erejében, megtanulják egymástól: így szeretni, ilyen mélyen egymáshoz tartozni, és harcolni egy ilyen ritka, szép ember kapcsolatért: nem szégyen.

Betty Shelfield - Napfogyatkozás
Julie ​és édesapja a Thomson-farmon próbálja újrakezdeni az életet egy mindkettejüket megviselő válás után - szinte a semmiből. A nehéz élet szívóssá és konokká edzette őket is, akár a többi farmert. Nekik azonban nemcsak az időjárás szeszélyeivel kell szembe nézniük. Richard Soule 60 évesen magára maradva úgy érzi, egész élete hiábavaló volt. Julie kétségbeesetten próbál segíteni apján, s ebben váratlan társa akad: régi barátja, akinek az elvesztését soha nem tudta kiheverni. Már felnőtten, így beszél a férfihoz egy komor, téli éjszakán: "Nem vagyok az az álmodozó kislány, akit ismertél. Már... nem várom a szerelmet. Régebben még el tudtam hitetni magammal, hogy számomra is létezik a pillanat, ami megrengeti a világot..." Ebben az embert próbáló küzdelemben kiderül, barátságuk kiállta-e az idők próbáját, s felnőtté váltak-e már ahhoz, hogy felismerjék a pillanatot, és merjék vállalni a szerelmet.

Betty Shelfield - Sziklapart ​szélén
Olyan ​időszakban sodorja őket egymás mellé az élet amely mindkettejük számára nehéz küzdelemnek bizonyul. Whithney házasságát ízzé-porrá zúzta egy váratlanul tudomására jutott kapcsolat. Blake hosszú évek óta egyedül él. Az átélt csalódások magányossá, befelé fordulóvá változtatták őket. Kezdeti tartózkodásuk, bizalmatlanságuk lassan mégis felenged a másikkal szemben. Különös, mély barátság szövődik kettejük között, s még valami, amelynek a létezését sokáig egyikük sem meri elhinni ... s amely mégis képessé teszi őket arra, hogy keresztül lépjennek a múltjukon, és újra hinni tudjanak a szerelemben.

Betty Shelfield - A ​szerelem árnyékában
Ha ​nem találkoznak, talán megelégedtek volna azzal, hogy egy középszerű kapcsolatban kell leélni az életüket. Nekik azonban megadatott az, amire sokan életük végéig mindhiába vágyódnak: az egyetlen, igazi, semmihez sem fogható szerelem. Hiába adott azonban a sors egyik kezével, a másikkal fukarul elvette tőlük azt, amelynek a létezését nem is remélték. Egyikük már máshoz tartozott, s hiába égetett fel maga mögött mindent, a múlt utánanyúlt, foglyul ejtette. A szerelem árnyékában kellett hát újra felépíteni az életüket egymás nélkül, tátongó szakadékkal a szívükben. Végül a halál közelsége józanítja ki őket. Az, hogy végleg elveszíthetik egymást, döbbenti rá őket, hogy maguk mögött kell hagyniuk a múltat, és harcolniuk kell a szerelmükért... egymásért...

Betty Shelfield - Az ​élet nélküle
Jessica ​18 évesen kétségbeesetten menekül el Cockermouthból, csalódva a legnemesebb emberi érzésekben, a barátságban és a szerelemben. Kilenc év elteltével egy éjszakai telefon visszaszólítja a csendes Tó-vidéki kis városba: nagyapja szívrohamot kapott. Megkezdődik a súlyos küzdelem nagyapja életéért, de Jessicának ugyanilyen nehéz csatát kell vívnia saját lelkiismeretével és a szerelemmel, amelyről azt hitte, már rég kialudt a szívében.

Betty Shelfield - Csöndbe ​burkolózva
Léteznek ​soha vissza nem térő pillanatok az életünkben... amit nem vagyunk képesek másként megőrizni, csak a szerelem erejével. Két ember - valahol Kanada végtelen téli magányéban. Talán mindent feladtak már... talán mindent elveszítettek már, amiért azt remélték, érdemes élni, és bízni az életben. Kissé megkeseredve, magányosan, mégis dacos ellenállással próbálnak túljutni a sivár hétköznapokon. A sors egy másfél éves kisfiú révén sodorja őket egymás mellé. S épp akkor, amikor lassanként újra felüti szívükben a fejét a remény, szembesülniük kell Jeremy betegségével.

Kollekciók