Ajax-loader

Kósa Csaba könyvei a rukkolán


Kósa Csaba - A ​testvérkereső
Julianus ​barát, domonkos rendi szerzetes 1237-ben, több mint 750 éve tért vissza másfél esztendős útjáról, amelyre 1235-ben negyedmagával indult, s az út céljához egyedül ért. Hírt hozott a Don menti őshaza - Magna Hungaria - lakóiról, a magyarok keleten maradt testvéreiről. A könyv dokumentumregény formájában - tehát a fellelhető írásos emlékekhez ragaszkodva - idézi fel az őshazakeresés első küldetését. Julianus keleti utazása - lakatlan pusztákon keresztül, találkozása vad népekkel, akiknek nyelvét sem ismerte, barátkozása a "segítőkész" rablókkal, a sok nélkülözés, az ismerkedés ismeretlen emberekkel és szokásaikkal - nem csupán izgalmas kalandregény (bár az is!), tudományos felfedezőútnak is tekinthető, hiszen Julianus hozott először hírt e távoli vidék népeiről és a tatárok mozgolódásáról, terveiről.

Kósa Csaba - Szélfúvó ​Garabonc
"A ​tengerekből kicsiny szigetek emelkednek ki, sok-sok kicsiny sziget. Van köztük egy sziget, az a világ közepe! Ezen a szigeten él a Garabonc király! Bármerre fordul, és a levegőt kiereszti a tüdőjéből, a szél végigvágtat a világon. Áttör a hegyeken, fut, fut, ameddig a kedve tartja. Télen hideget, nyáron meleget fú a Garabonc király. Csakhogy időközben az történt, hogy megöregedett. Nehezére esik már a szélfúvás. Gondolt egyet a király, és magához intette a fiait. Minden fiú kapott az apjától egy szép, bokáig érő vöröslila köpenyt... Így került hozzánk is egy Garabonc. Az apja megölelte, megcsókolta és azt mondta neki: menj, fiam, a posztodra, végezd a dolgodat becsülettel! Ez a fia fújja mifelénk a szelet az apja helyett..." Így mesél az ámuló gyerekeknek Herpenyő, az isten háta mögötti vasi falucska kivetett félnótása, és ők hiszik is meg nem is, de a nagy utazásra, a messzi Garaboncországba titkon mégis lelkesen készülnek. Közben zajlik a falu élete - a háború utáni években vagyunk -, és közeledik a szomszéd megyéből a villanyvezeték, hogy a fény szétoszlassa majd a néphit kedves és gonosz babonáit. Kósa Csaba új regénye fordulatosan és költőien, derűsen és nosztalgiával mesél a kisgyermekkor és egy egész korszak szelíd elmúlásáról.

Kósa Csaba - Az ​Árpád-fiak
Haza. ​Mire gondol az ember, ha meghallja ezt a szót: haza? Valami otthonra, valami hazára? Valami otthontalanságra gondol. Valami hazára, amit elfelejtett, elfelejtettek vele. Ha van még levegõ, most föllélegzik és visszaszerzi. Megalkotja a saját képére formált országot, akár Szent István. Árpád-fiakat nemz és teremt, országalkotókat, fölvirágzókat. Ismeri a teremtés fogalmát, az alkotás lélektanát. Nem feledkezik el rólunk ezer év után sem, mert maga az élet. Kósa Csaba nem feledkezett el rólunk.

Kósa Csaba - Riporter ​a halottasházban és más vidám történetek
Másfél ​tucat novella. Kósa Csaba közismerten finom humorával. A kötet elsősorban a Kádár-rezsim újságíró társadalma elé tárt görbe tükör, amelynek maga a szerző is tagja volt.

Kósa Csaba - Hegyháti ​rapszódia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kósa Csaba - Liliom, ​sas, kereszt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krenner István - Kósa Csaba - Micu ​a csodakandúr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kósa Csaba - Tizenhárom ​perc
Mansfeld ​Péter. Ez a fiú ilyen erényeket ismert: hit, szerelem, barátság, önfeláldozás. Hova lettek ezek a fogalmak? Apai ágon bécsi német családból való, anyai ágon az Esthók talán írek. Erről a fiúról Gárdonyi Géza édesapja jut eszembe: Ziegler Sándor bécsi iparoslegény, akiből a negyvennyolc-negyvenkilences magyar szabadságharc fegyvergyárosa lett. Utolsó pillanatig kitartó hőse. Mansfeld Péter. Német-ír vér - magyar szív. Hit, dac, bátorság. Szabadságharc.

Kósa Csaba - Mézesváros
A ​méhek élete nemcsak tanulságos, de érdekes, sőt izgalmas is. Kósa Csaba könyve mesébe foglalva ismertet meg bennünket a méhek társadalmának felépítésével, a méztermelés bonyolult műveletével. Mindez érdekes, fordulatos történet során, a szabóméh megfigyelései alapján tárul az olvasók elé.

Kósa Csaba - Félhold ​és kétfejű sas
A ​magyarság története 1526-tól 1790-ig. Örömmel adjuk az olvasó kezébe A magyarság története II. kötetét. Bízunk abban, hogy az első kötetet (Varga Domokos: A mogyeriektől Mohácsig főcímmel) elolvasta. Most ismét fölfedező kalandozásra hívjuk valamennyi olvasónkat, fiatalokat és időseket egyaránt. Korszakunk a magyar nemzet történetének a 16-18. század által közrefogott időszaka. Törökdúlás, nemzeti széthúzás, küzdelem a fennmaradásért; majd harc és egyezkedés az új hatalommal, az osztrák-németekkel. S hogy ma is itt élünk, fennmaradtunk, s a Kárpár-medence népei között fontos szerepre tehettünk szert, mi, magyarok, az nem kis részben köszönhető múltunknak... Fegyverrel, tollal, ésszel-leleménnyel, s még megannyi eszközzel folyt a küzdelem, hogy megmaradjunk, itt maradjunk... S itt vagyunk, tallózunk múltunkban - tükörként mutatják e kötet lapjai a múlt történéseit. És már íródik a folytatás: Závodszky Géza, A magyarság története, III. kötet. 1790-1914. Jó szórakozást és sok örömet kívánunk, kedves olvasónk...

Kósa Csaba - Pogánykő
A ​szerző ebben az új könyvében ismert tájakra, de történelmi időkbe vezeti olvasóit. A Velencei-tónál járunk, az idő 1848, a híres pákozdi csata előestéje. Az öreg halász, Deres István és védence, az árva Lackó előbb ég semmit sem észlelnek a közelgő viharból. Kicsi világ kicsi viharai között élnek, hanem amikor a haza védelméről esik szó, az öreg halász is tudja, hol a helye. A sukoróiak egy akarattal sietnek a honvédek segítségére, a harc kemény, de győzelmes. A szép regény végén az árva Lackó érettebb, felnőtt tekintettel néz körül a nádi világon.

Kósa Csaba - Répa, ​retek, mogyoró
A ​címről rögtön a mondóka jut eszünkbe a gyorsan ropogtatott r betűkkel. Ám a könyv elolvasása után már több minden az eszünkbe jut. Vidám, kedves hangú elbeszélés a növények, kivált a répa, retek és mogyoró hasznosságáról és ismertetőjegyeiről. Kósa Csaba úgy kalauzol végig bennünket a veteményeskertben, mintha Meseországban járnánk. Ezt fokozzák, emelik Szántó Piroska művészien szép rajzai.

Kósa Csaba - Nagy ​ezüst országút
Sorozatunk ​hetedik kötete a Dunáról, a folyó menti táj szépségeiről, a vízből és víz mellett élők már-már archaikus mesterségeiről, történelmünknek a Dunához fűződő eseményiről, régi szép városokról, műemlékekről és modern ipari körzetekről mesél. Milyen volt az egykori szigetközi élet, s mit kell megmentenünk kincseiből; hogyan dolgozik a paprikamolnár és az aranymosó, s mit kell tudnia egy hajókormányosnak; hogyan védte meg Klapka Komárom várát, s miért óvjuk a gemenci ősvadont – íme néhány téma könyvünk érdekes tartalmából. A kötetet mintegy 250 művészi fénykép gazdagítja.

Kósa Csaba - Veres ​mezőben zöld oroszlán
Négyszáz ​év története elevenedik meg Kósa Csaba lendületes, sodró írásában a magyar történelem kezdeti időszakáról, a kalandozások korától kezdve, az "utolsó aranyágacska", III. András haláláig. Külföldi és magyar krónikák, a legrégibb és legújabb kutatások alapján rajzolja meg az író hazánk történetének első négy, rendkívül izgalmas századát. Kaland és valóság rajzolódik fel e kötet lapjaira, egy nép európai indulásának és kibontakozásának korai története.

Kósa Csaba - Kondor-Akácos
"Hideg ​Jóska rabló volt, de másféle rabló, mint az elődei. Az igazán ritkák, a jó rablók kicsiny táborába tartozott. Az embereken, akik megérdemelték, segíteni igyekezett minden erejével. Csak azoknak nem bocsátott meg soha, akik becsapták, megszomorították társaikat. Ő volt az utolsó erdei kapitány. Gyerekkora óta az erdőben élt, a Kondor-Akácos sűrűjében. Hideg Jóska föld alatti várat épített magának, ahová elhúzódhatott, s ahol senki rá nem talált, bárhol kereste, kutatta volna is. Ha pedig kimozdult a fészkéből, Aranyeső hátára pattant, s üthették a nyomát bottal..." A legendás betyár egy beteg, öreg vasutas emlékeiből röppen át a külvárosi bérkaszárnya kopár valóságába. A derék öreg és kis unokája hétköznapjaiban felfénylik a kaland - de ezt a kalandot csak ők ketten, a tiszta szívűek élhetik át.

Kósa Csaba - Esztendő, ​te vígságszerző!
Jönnek ​a hónapok: küllők az év kerekén. Farsang, gergelyjárás, pünkösd, húsvét, karácsony - a falu esztendejében felfénylő ünnepek. Vonulásukban rend és következetesség. megélednek a jeles napokhoz fűződő vígságok, az egyházi vagy máig fennmaradt pogány hagyományok. Az andrásfai falusi gyermekkor ünnepeire emlékezik Kósa Csaba, a már elfeledettekre s a még ma is élőkre. A lírai hangulatú novellákat néprajzi gyűjtésekből vett magyarázó szövegek kísérik, a kötetet pedig régi parasztregulákat idéző kalendárium zárja.

Kollekciók