Ajax-loader

Marx György könyvei a rukkolán


Marx György - Jövőidőben
Az ​ember egyre közelebb ér önmagához. Lenyűgöző áttekinteni, amit századunk természettudományának forradalmi robbanása a megértés világosságára felvetett. Mindez kívülreked az iskolák konvencionális tananyagán. A természet és az ember létének legalapvetőbb kérdései nem hangzottak el sem az iskolai órákon, sem az érettségin.

Marx György - Kimeríthetetlen ​anyag
Vajon ​meddig tart az emberi értelemnek az a merész kalandja, amelyet természettudománynak nevezünk?" "Lehetetlen nem lenyűgözve éreznünk a horizontunk tágulását ötszáz év alatt a királyi udvarokban tudósok és miniszterek értetlenségével küzdő, a Föld gömb alakját bizonygató Kolombusztól az űrhajó robotgépei által elkészített és rádión hazaküldött fényképekig. A glóbus már belefér egy iskolás gyerek fejébe.

Bakányi Márton - Fodor Erika - Marx György - Sarkadi Ildikó - Tóth Eszter - Ujj János - Fizika ​a gimnáziumok I. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - Jövőnk ​az univerzum
"Egy ​értelmes ember számára - írja könyvében a szerző - nyomasztó volna a gondolat, hogy évszázadok múltán felébredve egy elképzelt álomból és visszatekintve életére azt látná, süketen élt, nem vett tudomást mindenről, amit korából értékesnek ítélnek a jövő századok." Tudományos alaposság és szépírói indulat ötvözete jellemzi e tanulmányokat: polémia az értelmiséget megosztó "két kultúra" tényével és elvével, törekvés a modern természettudományos és humánus műveltség szintézisére. Hiszen Marx György ilyen - minden embert érdeklő - kérdésekre keres feleletet: Mennyiben több és gazdagabb a mai fizika anyagfogalma, mint a klasszikus fizikáé? Melyek a természettudományos szemléletnek a korszerű világképet leginkább átalakító és forradalmasító motívumai? Mit jelent a 20. században élni, s miként lehet otthonos az ember a tudományos-technikai forradalom világában? Hogyan kell korunk felelős emberének válaszolnia, megoldást keresnie és cselekednie a tudomány és társadalom kiélezett helyzeteiben? S mi is a jövő, a 20. század perspektívája?

Marx György - Beszélgetés ​marslakókkal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Békéssy András - Károlyházy Frigyes - Freud Géza - Marx György - Nagy Károly - Elméleti ​fizikai feladatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - Szilárd ​Leó
Szilárd ​Leó az egyik legnagyobb, a nagyvilágban legeredetibbnek tartott magyar tudós. Ő találta fel az atomreaktort és úttörőként sok minden mást a technikában, informatikában, biológiában. A nukleáris leszerelés és az "élhető világ" érdekében kifejtett tevékenységéért világszerte az "emberiség lelkiismereteként" tisztelik. Budapesten született 1898. február 11-én. Kaliforniában halt meg 1964. május 30-án. Születésének centenáriumáról világszerte megemlékeznek. Illő, hogy szülőhazája is elismerje nagyságát, Magyarországon is megismerjék jövőbe mutató gondolatait.

Marx György - A ​természet játékai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Marx György - Jövőnk ​az univerzum
"Egy ​értelmes ember számára - írja könyvében a szerző - nyomasztó volna a gondolat, hogy évszázadok múltán felébredve egy elképzelt álomból és visszatekintve életére azt látná, süketen élt, nem vett tudomást mindenről, amit korából értékesnek ítélnek a jövő századok." Tudományos alaposság és szépírói indulat ötvözete jellemzi e tanulmányokat: polémia az értelmiséget megosztó "két kultúra" tényével és elvével, törekvés a modern természettudományos és humánus műveltség szintézisére. Hiszen Marx György ilyen - minden embert érdeklő - kérdésekre keres feleletet: Mennyiben több és gazdagabb a mai fizika anyagfogalma, mint a klasszikus fizikáé? Melyek a természettudományos szemléletnek a korszerű világképet leginkább átalakító és forradalmasító motívumai? Mit jelent a 20. században élni, s miként lehet otthonos az ember a tudományos-technikai forradalom világában? Hogyan kell korunk felelős emberének válaszolnia, megoldást keresnie és cselekednie a tudomány és társadalom kiélezett helyzeteiben? S mi is a jövő, a 20. század perspektívája?

Marx György - A ​marslakók érkezése
„A ​tudományos elmék azon galaxisa, amelyik az atomenergia fölszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett a Földre. Nehezükre esett idegenszerű kiejtés nélkül beszélni angolul, ez pedig elárulta volna őket. Ezért azt állították magukról, hogy ők magyarok, hiszen közismert e nép azon sajátsága, hogy anyanyelvén kívül semmi más nyelvet nem tud furcsa kiejtés nélkül használni. Ezt az állítást azonban nehéz volna ellenőrizni, hiszen Magyarország oly messze van Amerikától." - Ezek Fritz Houtermans szavai. Ő ismerte fel elsőként a nap- és csillagenergia nukleáris eredetét. Az atomenergia felszabadításának, a számítógép megalkotásának, a modern repülés kifejlesztésének történetét sokan megírták Amerikában és más országokban. Szilárd Leó A delfinek hangja című könyvében ezt írta: -„Elmesélem az Uránium Program történetét, nem azért, hogy bárki elolvassa, hanem csak Isten számára." - Hans Bethe, az atomenergia program elméleti vezetője megkérdezte: -„Nem gondolod, hogy Isten ismeri a tényeket?" Erre Szilárd azt válaszolta: -„Lehet, hogy ismeri, de nem az én verziómat." Ez a könyv az atomenergia fölszabadításának, a gyors információfeldolgozásnak, az űrkutatás elindulásának, az élet egzakt tudományos megközelítésének magyar változata. A szerző személyesen ismerte a könyvben bemutatott tudósok többségét. Megkérdezte őket magyar iskolájukról, a fölfedezéshez vezető gondolatmenetükről, merész gondolataik nyugati fogadtatásáról. A történészek feladata lesz majd, hogy a 21. században kiértékeljék a tényeket és legendákat, szándékokat és következményeket. Ezen könyv angol nyelvű változata The Voice of the Martians címen élénk visszhangot váltott ki a tengeren túl. Jelen átdolgozás a magyar olvasók számára készült, kibővítve az angol kötet hatására megszerzett, megküldött adalékokkal, véleménye

Marx György - Életrevaló ​atomok
A ​hópelyhektől a virágszirmokig árad a természetben az alakok és színek gazdagsága. A természetet azért látja szépnek az emberi szem, azért ítéli megragadónak az emberi értelem, mert arányok és szimmetriák harmóniája szövi át. Kell léteznie egy alapvető törvénynek, amely szerint önként megszületnek, újra meg újra kibontakoznak ezek a minták. A klasszikus fizika nem tudott semmit mondani arról, hogyan születik a vízgőz molekuláris káoszából a hókristály hatszögű szimmetriája, a szürke petéből miként bontakozik ki a pillangó színpompája. Ötven esztendeje született a kvantummechanika, amely nem csupán az atom szerkezetét tárta fel, de azt is megmutatta, hogy ezek az atomok önként rendeződnek szabályos molekulákká. A molekulák nem csupán építkezésre, de energia és információ tárolására is alkalmasak. Molekulák esnek szét, új molekulák születnek a tűzben és az életfolyamatokban. Molekuláris szerkezetekben van rögzítve a növény és az állat tervrajza. Így értettük meg, hogy az atomok szerkezete magában hordja a kémiai és biológiai evolúció lehetőségét. A kvantummechanikai szemlélet ma már nem csupán az atomfizikust segíti a világ megismerésében, hanem a csillagásznak, mérnöknek, kémikusnak és biológusnak is ezt kell elsajátítania, ha alapjaiban kívánja megérteni az élettelen és élő anyag mozgását és szerkezetét. Nem mindenki rendelkezik a kvantummechanikai számítások elvégzéséhez szükséges matematikai tudással. Hogy ők is átélhessék a minták kibontakozásának, az anyag önszerveződésének és megelevenedésének szép élményét, ezért íródott a könyv.

Marx György - Kvantummechanika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Eszter - Holics László - Marx György - Atomközelben
A ​fizikusok között az a szóbeszéd járja, hogy egyszer Novobátzky Károly professzornál megjelent egy férfiú, kit nehéz hajóládákat cipelő fuvarosok követtek. A Nobel-díjas Louis de Broglie "ajánló sorait" lobogtató ember intésére a ládák fedele felpattant - és bizarr gipszalakzatok kerültek napvilágra. A látogató pedig komor kinyilatkoztató hangon megszólalt: "Íme ezek az igazi és végső atommodellek." E könyvbe tekintve eszünkbe juthat az atommodellek mintázójának gúnyos-szomorú története. És meghalljuk a történetet jókedvűen mesélgető fizikusok hangjában bujkáló kételyt: vajon a mi modelljeink nem ugyanilyen ormótlanok? Az egymásnak koccanva össze-vissza röpködő golyók képe, a gumikötélen kialakuló, megfoghatatlan elektront utánzó hullám talán még mindig túlságosan esetlen ahhoz, hogy kapcsolatba hozhassuk a természet bonyolult és finom jelenségeivel, a gázok, a folyadékok, a szilárd anyagok felépülésével, az atomok titokatos szerkezetével, a fény éppoly titokzatos viselkedésével, vagy az egymásba kapaszkodó atomok kémiai kötésének és e kötések biológiai jelentőségének kérdésével. Könyvünk szerzői a legőszintébb természetkutatók, a gyerekek segítségét hívják és az ő segítségükre sietnek e kételyek eloszlatásában. Vidám játékra csábítanak: kezdetben valóban túl nagy és nehézkes, de az egyszerű kísérletek tapasztalatait megértve finomabbá tehető modellek "építésére". És mialatt modelljeinket "működtetjük", működésüket a fizika jelenségeivel összevetjük, egyre világosabbá válik, hogy modelljeink nélkül nem tudnánk megérteni a természetet, a természet pedig mindig tartogat meglepetéseket, mindig új képek kigondolására sarkall.

Marx György - Gyorsuló ​idő
Marx ​György olyan nem­zet­kö­zi te­kin­té­lyű tudós volt, akit erő­sen fog­lal­koz­tat­tak a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok fej­lő­dé­sé­vel kap­cso­la­tos ma­gyar és glo­bá­lis tár­sa­dal­mi prob­lé­mák is. Vá­lo­ga­tott írá­sai híven tük­rö­zik a kö­zel­múlt és a ma tár­sa­dal­mát érin­tő ter­mé­szet­tu­do­má­nyos kér­dé­sek­re vo­nat­ko­zó ki­út­ke­re­ső meg­lá­tá­sa­it, ame­lyek máig is ha­tá­so­sak. Az írá­so­kat a szer­kesz­tők hat cím köré, hat rész­be ren­dez­ték: „Földi vi­lá­gunk” fő­ként tár­sa­dal­mi kér­dé­sek­kel fog­lal­ko­zik; az „Én tanár va­gyok” című rész a ter­mé­szet­tu­do­má­nyok ta­ní­tá­sá­val kap­cso­la­tos írá­so­kat tar­tal­maz­za; „Az Uni­ver­zum” koz­mo­ló­gi­ai té­má­jú cik­kek­ből vá­lo­gat; a „Tö­ré­keny Föl­dünk” és a „Koc­ká­za­tok” a kör­nye­ze­tün­ket fe­nye­ge­tő glo­bá­lis prob­lé­mák­ról és az atom­ener­gia sze­re­pé­ről szól; az „Ere­de­ti tu­do­má­nyos köz­le­mé­nyek” cso­port­ban pedig több­sé­gük­ben eddig ma­gya­rul még meg nem je­lent, a ku­ta­tói kö­zös­ség­nek szóló szak­cik­kek ol­vas­ha­tók Pat­kós And­rás értő for­dí­tá­sá­ban. A szer­kesz­tők a könyv né­mely fe­je­ze­tét az ak­tu­á­lis ért­he­tő­sé­get se­gí­tő jegy­ze­tek­kel egé­szí­tet­ték ki. Ju­hász Fe­renc Kos­suth-dí­jas költő – Marx György sze­mé­lyes ba­rát­ja volt, aki­nek pró­za­vers elő­sza­va ve­ze­ti be a kö­te­tet. Pat­kós And­rás fi­zi­kus, egye­te­mi tanár és Sü­kösd Csaba fi­zi­kus, egye­te­mi do­cens – mind­ket­ten Marx György ta­nít­vá­nyai és mun­ka­tár­sai – hosszabb élet­raj­zi esszé­ben tet­tek kí­sér­le­tet mes­te­rük al­ko­tói pá­lyá­já­nak be­mu­ta­tá­sá­ra.

Marx György - Atommagközelben
Egyszáz ​esztendeje, 1896 tavaszán fedezte föl Antoine Henry Becquerel a radioaktivitást. Félszáz esztendeje, 1945 nyarán napnál tüzesebb atombomba robbant Hirosima egén, meglepve és megdöbbentve az emberiséget. Ma pedig hazánkban a Paksi Atomerőmű adja legolcsóbban és legtisztábban a villamos energiát. A 20. században fölfedezték, megismerték és emberközelbe hozták az atommagot. Ennek a könyvnek az a célja, hogy azt megértés által hozza emberi tudat-közelbe. Sürgető szükség is van erre, hiszen a 21. században polgári állásfoglalások, demokratikus döntések aligha képzelhetők el az emberek nukleáris kultúrája nélkül. Nukleális ismeretek ma már az iskolai tanterv részévé válnak mindenki számára. Szól ez a könyv a kíváncsi gimnazitsákhoz és tájékozódó tanárokhoz, de megértést kínál a tájékoztatni kívánó újságírók, nukleáris technikát alkalmazni kívánó mérnökök, orvosok, biológusok számára, de nem érdektelen a 21. századba átlépő polgárok számára sem.

Kollekciók