Ajax-loader

Hoppál Mihály könyvei a rukkolán


Hoppál Mihály - A ​samanizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoppál Mihály - Tulipán ​és szív
Az ​etnoszemiotikai kutatások hazai története szemléletes példákkal szolgál annak bizonyítására, hogy a kulturálisan összetartozó, a közös múlttal rendelkező embercsoportok, a jelrendszerek létrehozásával is irányítják, szabályozzák a mindennapok társas gyakorlatát. A hagyományos paraszti kultúra (amely néprajzi kutatásunk érdeklődésének és vizsgálatainak homlokterében áll) egyik jellemző vonása éppen az volt, hogy ugyanazt a tartalmat többféle "nyelven" is kifejezhette. A jelelmélet szavaival mondva: ugyanazt az üzenetet több kódban is elrejtették, hogy a közösség számára fontos, sokszor létfontosságú információk biztonságosan eljussanak az egyénhez. A szavakon kívül, a gesztusok, a mozdulatok nyelve, a tárgyak jelbeszéde segített, hogy az emberek kifejezhessék érzelmeiket, viszonyulásukat valamilyen helyzethez. Sokszor megszólalni sem lehetett a sértés következménye nélkül - gondoljunk a "kitették a szűrét" - szólásunk értelmére -, s ezért a tárgyak beszéltek az emberek helyett. Az egyes kultúrákat többek között az is megkülönböztetheti egymástól, hogy mikor, melyik nyelvezetet használja, és milyen közlemények továbbítására. Jellemző lehet, hogy a kódok közül melyiknek van kitüntetett szerepe az adott kulturális információ továbbításában. Vannak olyan általános emberi üzenetek, amelyek nemcsak a szóbeli népköltészetben nyertek megfogalmazást. Természetesen többnyire csak jelképes formában, olyan jelek alakjában, melyeknek értelmét csak kevesen ismerik faluhelyen, de helyes használatát még igen. Ezért választottam az elemző bemutatás céljára a népi kultúra egyik jól körülhatárolható tárgycsoportját: a szerelmi ajándékokat, pontosabban azoknak egy részét és a rajtuk található faragott, vésett jeleket.

Hoppál Mihály - Szathmári Botond - Takács András - Sámánok ​és kultúrák
A ​samanizmusról a Magyar Vallástudományi Társaság és a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság néhány éve közösen rendezett konferenciát. A meghirdetett téma igen széles volt: "a sámán mint gyógyító, pszichológus és lelki vezető", de lehetett kapcsolódni a sámánok működéséről és jelentőségéről szóló előadásokkal is. A téma hazai kutatói közül csaknem valamennyi szerepel a kötet számára átdolgozott tanulmánnyal. Az írások tárgyalják a samanizmust mélylélektani, pszichiátriai szempontból, kulturálisan szervezett ismeretrendszerként, vizsgálják a hipnózis szerepét, a gyógyító mechanizmusokat, olvashatunk hagyományosnak tekinthető szibériai, mongol mellett kínai, vietnami, észak- és dél-amerikai terepmunka-beszámolókat is. A kötetnyitó tanulmány Diószegi Vilmos munkája, ebben mintegy összefoglalta addigi tudását. Halála után három évtizeddel ezt a kötetet ajánlja a szakma a nagy elődnek tisztelgése jeléül.

Hoppál Mihály - Kis ​magyar rádió néprajz
Ortutay ​Gyula a Kis Magyar Néprajz sikerére építve fiatal kutatókat rendszeres néprajzi ismeretterjesztő előadás-sorozathoz segítette a rádióban. Havonta két-három előadást kellett összeállítaniuk, és könnyen érthető módon megfogalmazniuk egy-egy téma összefoglalását. A Néprajzi Kutatóintézet költözésekor évtizedek óta nem látott, lappangó jegyzetek, kéziratok, előadások kerültek elő, köztük a Kis Magyar Néprajz rádióban elhangzott előadásainak legépelt változata. Ezek legnagyobb része, csak akkor hangzott el. Így évtizedek múltán is e sorok írója úgy gondolja, hogy ezek a kis írások nem vesztettek értékükből, és a mai olvasó számára is érdekesek maradtak. Az előadás-sorozatban a név szerint megemlített falvakban a helybeliek büszkék lettek saját hagyományaikra, beleértve még a babonákat is. A régi falusi kultúra emlékeinek rendszeres, azt is mondhatnánk, rendszerszerű bemutatása nagymértékben hozzájárult a néprajznak mint tudományos kutatási területnek az elismertetéséhez. Néhány kötetben szereplő téma: Fűben-fában orvosság, Paraszti gyógyítók, A kopjafák eredetéről, Régi magyar virágszimbolika, A magyar fejfák keleti rokonai, Szerelmi varázslatok és jóslatok, A hiedelmek szerepe a kultúrában, A népi humor természetéről, A népi természetismeretről, A kígyókőről, Finnugor mondák a világ teremtéséről, A pogány magyar táltos és keleti rokonai, Hány lelke van az embernek?, A vőfély, A fejfafaragó, A szíjgyártó, Faragó pásztorok és a pásztorművészet, A gyümölcs- és szőlőtermelés hiedelmei, A búcsújárásról, A kalendáriumokról, Az álmoskönyvekről, A gyermekijesztőkről, A paraszti élet rendjéről… A kötetet Cservenka Ferenc egy eltűnt világról hírt adó néprajzi fotói illusztrálják.

Hoppál Mihály - Sámánok ​világa
Hoppál ​Mihály (Kassa, 1942) a hatvanas évek végétől kutatja a magyar narratív hagyomány különböző területeit (néphit, népi gyógyítás, magyar mitológia, sámánizmus). 1967 óta dolgozik az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ahol megalapította a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű sámánarchívumot. 1997-től az Európai Folklór Intézet igazgatója, melynek keretében az UNESCO szellemi világörökség konvenció kidolgozásában tevékenyen részt vett. 2003-tól 2009-ig az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója volt, s több mint egy évtizede a Nemzetköz Sámánkutató Társaság elnöke. Több könyvsorozat (Bibliotheca Shamanistica) és folyóirat (Hungárián Haritage) szerkesztője. A külföldön élő magyarság körében kutatott az erdélyi és amerikai magyarok között, továbbá terepmunkát végzett Szibériában, Koreában és Kínában is, és az ott élő sámánokról dokumentumfilmeket készített. Ez a kötet a sámánságról írt tanulmányaiból ad válogatást.

Hoppál Mihály - Sámánok ​Eurázsiában
Manapság ​szinte divatba jöttek a sámánok, pedig sok a félreértés körülöttük. Ez a könyv képekkel igyekszik felszámolni azt a sokféle képtelenséget, ami e fontos kulturális jelenségre rakódott. Az első részben a sámánok szerepköreit ismerteti a szerző, majd a sámánság kialakulásának kultúrtörténetéről ad képet. A középső rész enciklopédiaszerűen sorra veszi az egyes népek sámánjainak jellegzetességeit sok képpel, régiekkel és újakkal, illusztrálva azok jellemző vonásait. Végül a sámánok tárgyi világának bemutatására kerül sor, feltárva azokat a jelképeket és jelenségeket, amelyek az egyes tárgyakhoz (dob, öltözet, sámánbot) fűződnek, s amelyek e széles körben elterjedt jelenség megértéséhez szükségesek. A kötetet több mint ötszáz kép illusztrálja.

Hoppál Mihály - Folklór ​és közösség
A ​szerző a magyar folklórkutatás egyik eredeti egyénisége és tanulmányai mindig valami újat hoznak. Ezek sorából kiemelkedik a Toldiról írt tanulmánya, amely a magyar irodalom e klasszikusának újszerű elemzése. A mitikus szerkezet és a folklór párhuzamok újszerű megvilágításba helyezik Arany művét és a nemzeti kultúrában betöltő szerepét. A tanulmányok többek között foglalkoznak a népi elbeszélés és az emlékezet működésének törvényszerűségeivel - egy Tolsztoj novella felidézése kapcsán - a Koró és a kismadár típusú láncmesék szerkezetének felidézése tanulságaival. A mindennapi élet folklór jelenségeit több tanulmányban is érinti a szerző, érdekesek a megállapításai a hímzett falvédők élet-világ-áról és elemzi a tovább küldendő ún. lánclevelek jelentését is. A kötet írásainak üzenete röviden, hogy a hagyományok, a folklór ismerete és használata, ha nem tudunk róla, a közösség önazonosság tudatának erősítését szolgálja.

Hoppál Mihály - Ipolyi ​Arnold
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoppál Mihály - Mítosz ​és emlékezet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoppál Mihály - Samanizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hoppál Mihály - Folklór ​és hagyomány
"Az ​itt olvasható tanulmányok az elmúlt három évtizedben készültek. Van köztük olyan, amely még a hetvenes évek elején íródott, és nagyon sokszor kérték tőlem, mert a témáról alig jelent meg valami. Jelen válogatás tanulmányai a magyar folklórhagyomány olyan elemeit állítják középpontba, amelyek a közös tudás tárházában bizonnyal helyet kaphatnak. A néphagyományok és a folklór máig a nemzeti identitás kifejezését és megerősítését szolgálják, vagyis nem vesztettek jelentőségükből a XXI. században sem. Az egyre jobban egységesülő Európában szükség van az egyéni, az etnikus, ha tetszik, a nemzeti jegyek megtartására, mert eltűnésükkel szürkébb lenne a világ." (Hoppál Mihály)

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Hoppál Mihály - Sámánok ​régen és ma
A ​sámánok rejtett és misztikus világába kalauzol Hoppál Mihály néprajztudós könyve, melybe több mint negyven év kutatását sűrítette. A szerző által készített, páratlan képek segítségével bepillantást nyerhetünk a sámánok mágikus szertartásaiba, gyógyító rítusaiba, de megismerkedhetünk a révülést elősegítő, szimbólumokkal gazdagon díszített dobjaikkal és hagyományos viseletükkel is. Hitelesen tárul fel előttünk az eurázsiai népek természetközeli világképe, melyben a sámánok alkotják az élő hidat földi valóságunk és a szellemek láthatatlan birodalma között, ahová csak a kiválasztottak léphetnek. Jelen mű a Sámánok - Lelkek és jelképek címmel 1994-ben megjelent kötet szövegében és képanyagában egyaránt kibővített, átdolgozott, aktualizált kiadása, amely a szerző legújabb kutatási eredményeit is magában foglalja.

Hoppál Mihály - Hiedelem ​és hagyomány
Évtizedek ​óta halmozódó adósságot törleszt a szerző ezzel a maga nemében egyedülálló kötettel. Hoppál Mihály jó ideje őrizgette fiókja mélyén teoretikus műveit és gyűjtéseit, melyek szigorú válogatás és átdolgozás után látnak most napvilágot. A kötet struktúrája j elemeket rejt. Tanulmányok és lejegyzett elbeszélések váltogatják egymást, segítve az olvasót laikust és tudóst egyaránt a hagyomány és hiedelem viszonyának mélyebb megértésében. Miként működik a hiedelmek rendszere, rendszernek nevezhető-e egyáltalán? A tudós érdeklődő kutatási vágya és az élő hagyomány találkozásának lenyomatát ismerhetjük meg az interdiszciplináris szemléletű kötetből. Hoppál Mihály (Kassa, 1942. október 21.) a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója, a hatvanas évek végétől kutatja a magyar narratív hagyomány különböző területeit (néphit, népi gyógyítás, magyar mitológia, samanizmus). 1967 óta dolgozik a Néprajzi Kutatóintézetben, ahol megalapította a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű sámánarchívumot. 1997-től az Európai Folklórintézet igazgatója, melynek keretben az UNESCO szellemi világörökség konvenció kidolgozásában tevékenyen részt vett. 2003-től az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója, s több mint egy évtizede a Nemzetközi Sámánkutató Társaság elnöke. Több könyvsorozat és folyóirat szerkesztője. A magyarság körében kutatott az erdélyi és amerikai magyaroknál is, továbbá kutatott Szibériában és Kínában is.

Hoppál Mihály - A ​sámánság újjászületése
Hoppál ​Mihály negyedszázada foglalkozik intenzíven sámánkutatásokkal, munkájáról készült könyvei, fotói, filmjei a világ számos országában ismertek. Új könyvében azokról az élményekről és tapasztalatokról számol be, amelyeket igencsak változatos helyszíneken szerzett híres, illetve szinte teljesen ismeretlen népek, népcsoportok között. Régi igazság a tudományos kutatásban, hogy nem a téma teszi a tudományt, hanem a módszer vallja, s nézőpontját a körön belül álló megfigyelő önreflexiója határozza meg. A kutató ugyanis benne él a cselekmények sűrűjében, mégis képes kívülről szemlélni mindent. A kötet címében tudatosan használja a sámánság fogalmát, megkülönböztetve a korábban elterjedt és sok kritikára okot adó sámánizmustól. A sámánság kifejezéssel arra kíván utalni, hogy érdeklődésében a helyi szokások, változások foglalják el a központi helyet, s csak a tapasztalatokból levont következtetések lehetnek az elmélet építőkövei. Helyszíni beszámolóit fényképekkel, dokumentumokkal gazdagon illusztrálja.

Hoppál Mihály - Jelek ​és sámánok a sziklarajzokon
Régóta ​foglalkoztatja a kutatókat és a nagyközönséget a sziklákon található ábrázolások jelentése. Egyáltalán megérthetők (vagy megfejthetők) a sziklákon található jelek? Milyen elvek alapján foghatunk hozzá a sziklarajzok furcsa alakzatainak vizsgálatához? Felfedezhetők-e jelképek (szimbólumok) és/vagy jelentést hordozó jelenetek a sziklavésetek között? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a sziklarajzok szemlélése során van-e üzenetük a számunkra? A kötet célja éppen az új, kevésbé ismert sziklarajzok bemutatása. Hoppál Mihály (Kassa, 1942) a hatvanas évek végétől kutatja a magyar narratív hagyomány különböző területeit (néphit, népi gyógyítás, magyar mitológia, sámánizmus). 1967 óta dolgozik az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ahol létrehozta a népi gyógyítási archívumot és a nemzetközi hírű Sámán Archívumot. 1997-tol az Európai Folklór Intézet igazgatója, melynek keretében az UNESCO szellemi világörökség konvenció kidolgozásában tevékenyen vett részt. 2003-tól 2009-ig az MTA Néprajzi Kutatóintézetének igazgatója volt, 2012-tol ugyanott professzor emeritus. Több mint két évtizeden át volt a Nemzetközi Sámánkutató Társaság elnöke. Több könyvsorozat (Bibliotheca Shamanistica) és folyóirat (Hungarian Heritage) szerkesztője, terepmunkát végzett Szibériában, Koreában és Kínában, dokumentumfilmeket készített az ott élő sámánokról.

Hoppál Mihály - Sámánok
Tartalom Köszönetnyilvánítás Előszó Bevezető Mi ​a samanizmus? A samanizmus eredete Sámán mitológia A sámán szerepe A sámán személyisége A sámánok jelvényei Epilógus a Bevezetőhöz A legrégibb emlékek Sziklarajzok Régészeti leletek A 18-19. századi útleírások képei Az eurázsiai sámándobfajták és az etnikumok - térkép Népek és sámánjaik Uráli népek Paleoszibériai népek Altaji népek Törökök Mongolok Nepál Mandzsu-tunguz népek Nanajok Korea Sámán jelképek Az öltözet szimbolikus jelentése A sámándob jelképvilága Lapp/számi dobrajzolatok Az altaji dob A dob mint jóslóeszköz Dobfajták Dobverők A sámánbot Sámánfák, világfák Az élő samanizmus Jegyzetek a képekhez Irodalom Név- és tárgymutató

Kollekciók