Ajax-loader

Danilo Kiš könyvei a rukkolán


Danilo Kiš - Lant ​és sebhelyek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Danilo Kiš - Kételyek ​kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Danilo Kiš - Manzárd
Az ​író Manzárd című kisregényében - ebben a játékos hangvételű groteszk önarcképben - kíméletlen-keserű humorral vall diákkoráról, a mai jugoszláv ifjúság életérzéséről, útkereséséről. Ó maga szatirikus költeménynek nevezi művét - joggal, mert minden sora fricska és ragyogó költészet egyszerre.

Danilo Kiš - Anatómiai ​lecke
"Ő ​maga egyik beszélgetésünkkor főművének nevezte ezt az írását, és én most, amióta elolvashattam, csatlakozom véleményéhez, kis módosítással: ez legeredetibb műve, és a legtöbb gondolati izgalmat ez váltja ki, továbbá ez a legprófétikusabb alkotása. Minthogy eredendően nem művészi vállalkozás, hanem pamflet, esszé és vallomás, a Fövenyóra és a Borisz Davidovics világteremtő erejével természetesen vetekedhet." (Eörsi István)

Danilo Kiš - Fövenyóra
Magyar-jugoszláv ​(vagy jugoszláv-magyar) író volt - már ha van ennek a meghatározásnak jelentése; apja zalai származású magyar zsidó, anyja montenegrói; s most többnyire - alkotói nyelvével jól(-rosszul) indokolhatóan - a szerb irodalomhoz sorolják. 1989-ben hunyt el, s az irodalomtörténészek azóta is keresik a helyét, s nem pusztán nemzetiségi meghatározottság szerint - ami különben is bajos, mert maga Danilo Kis többfelé kötődött (magyarságához is), s ugyanakkor a közép-kelet-európai nemzeti-nacionalista előítéletektől éppoly következetesen állt távol, mint a bolsevizmustól -, hanem műveinek értelmezési terét illetően is. Ami a Fövenyórá-t, Danilo Kis életművének ezt a kulcsfontosságú darabját illeti, abban szinte mindenki egyetért, hogy a múlt század egyik legkülönösebb regényéről van szó. Hogy miről szól, az viszonylag könnyen meghatározható: sok tekintetben önéletrajzi mű, melyben a szerző egy valóságos levél megírásának indítóokait, körülményeit vizsgálja. Ezt a levelet Danilo Kis apja írta 1942-ben, nem sokkal azután, hogy a család a Zala megyei Kerkabarabásra menekült, s nem sokkal azelőtt, hogy meggyilkolták. S ugyanakkor a regény valóságos (kafkai?) kastély, labirintussal (nyelvek, történelmi sorsok, tragédiák labirintusával) - ebben bolyong maga a főhős, akit csak E. S.-ként ismerünk, s annyit tudhatunk róla, hogy nyugdíjas vasúti ellenőr, s üldözött, rettegő ember. S csak lassan derül ki, hogy sorsának fő eleme zsidósága, s lassanként, a kastély labirintusában és egy emberi elme tekervényeiben tévelyegve, vagy épp a maguk szikárságában letaglózó jelenetek során a XX. század nagy történelmi tragédiájának kellős közepén találjuk magunkat. Danilo Kis könyve a holokauszt-irodalom különös, megfejthetetlen szépségű, maradandó darabja.

Danilo Kiš - Kert, ​hamu
Az ​emlékezés könyve ez, az elmúlt Árkádia képét rajzolta meg Danilo Kis, fiatal jugoszláv író, elénk varázsolta azokat, akik ezt az Árkádiát évtizedekkel ezelőtt benépesítették. Neki is megvan a madeleine-je: az istállószag, a száraz fű illata, amely elindítja benne az emlékezést. És jönnek, sorakoznak az emlékképek, a homályból, ködből jelennek meg előttünk a regény hősei: a Sam család tagjai, és egy világ, melyben Samék új Ahasvérokként bolyonganak. Vonaton, kocsin, szánkón utaznak, mert menni kell, s ha valahol megtelepednek pihenni, akkor kísértetek nyugtalanítják őket. Mert a XX. század Árkádiájában nincs béke, nincs nyugalom. Árkádiában üldözők vannak és üldözöttek. És Samék azok közé tartoznak, akiket mindenkor és mindenhonnan elűznek.

Danilo Kiš - Borisz ​Davidovics síremléke
A ​Borisz Davidovics síremléke először az újvidéki Fórum Kiadónál jelent meg magyarul és bár nálunk tiltott gyümölcsnek, a közkönyvtárak zárolt anyagának nyilvánították, nagyon hamar elterjedt a híre. Ez a könyv vezette be Kis nevét a világirodalomban. Regény, de nemcsak regény. Novellák összefüggő láncolata? Prózában írt vers? Aligha fontos, de nem is lehetséges a pontos műfaji behatárolás. Hivatásos kommunista forradalmárok, értelmiségiek gyilkolnak Kis könyvének lapjain, és persze idővel őket is legyilkolják. Éppolyan áldozatok volnának tehát, mint a maguk áldozatai? Korántsem. A forradalom emberi vért ontó értelmiségi katonája nem várhat Danilo Kistől feloldozást, legfeljebb megértést, korrekt esetleírást. A Borisz Davidovics máig vitatott mű. Kritikusok hada elemzi, boncolgatja, értelmezi. Jugoszláviában még sajtópert is rendeztek Kis könyve ellen - plábum címén. A pert Kis nyerte meg. Ha figyelmesen olvassuk a nevezetes művet, megértjük, hogyan és miért győzedelmeskedett Danilo Kis, miért halhatatlan ez a remekmű.

Danilo Kiš - Enciklopedija ​mrtvih
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Danilo Kiš - Korai ​bánat
"Danilo ​Kis 1935-ben született Szabadkán, és 1989-ben halt meg Párizsban; az akkortájt még kozmopolita Belgrád volt szellemi otthona az otthontalanságban. Apja, Kis (Kohn) Ede magyar zsidó volt, anyja montenegrói, ő szerbül írt, s a noteszeibe olykor magyarul jegyzetelt; egyik utolsó fényképén ott van az íróasztalán a Jelenkor folyóirat. A Korai bánat című kisprózakötet a kerkabarabási gyerekkor emlékimpresszióit tartalmazza, egészen az apa eltűnéséig és az elutazásig. A könyv mindennek ellenére (ez Kiš életszlogenje: uprkos svemu) mennyországot idéz meg, nyomorban áztatott, de ép világot, amikor még együtt volt az anyához, a nőiséghez kapcsolódó organikus, meg az apához fűződő intellektuális, történelmi félteke." Magyar Narancs

Danilo Kiš - A ​holtak enciklopédiája
A ​kitűnő szerb író külföldön is nagy sikert aratott elbeszélésfüzérének vezérmotívuma a halál, valamint a nép és a zsarnok viszonya. A zsarnok lehet maga az Isten, vagy a politikusok, illetve egy eszme vagy eszmeáramlat is, melynek segítségével másokon uralkodni lehet. A címadó elbeszélés valóságos szituációból indul ki, s ezt fejleszti azután borgesi labirintussá. A kötet egyik legszebb darabja A vörös Lenin-bélyegek. A sztálinista időkbe ágyazódik bele egy gyönyörű és iszonytató szerelmi történet. Le tudja-e győzni a szerelem a hatalmi önkényt és a halált? A „farkas időkben” maga a szerelem is megtébolyodik, a halálra nyílik…

Kollekciók