Szőnyi György Endre könyvei a rukkolán

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Szőnyi György Endre - Titkos ​tudományok és babonák
"Mágiáról, ​alkímiáról, rózsakeresztesekről hallván a magyar olvasónak Bátky János, a derék szöszmötölő filológus jut eszébe Szerb Antal regényéből, aki a "fölösleges tudományok tudoraként" régi papirosokat bújt naphosszat... Bátky Jánosnak könnyű dolga volt, mert élőben láthatott egy feltámadt rózsakeresztest, sajnos a mai kutatónak már jóval nehezebb, hiszen csak papirosok, nemegyszer kétes értékű papirosok között keresgélhet a régi idők egyre inkább múlt ködébe vesző, legendákba burkolózó eseményei, furcsa emberi kísérletei után..."

Szőnyi György Endre - Pictura ​& Scriptura
Életünket ​szavak és képek között éljük. Bármit gondolunk, cselekszünk, érzékelünk, és bármire reflektálunk, azt szavakba is tudjuk önteni, úgy tűnik, e jelrendszer tökéletesen lefedi a világról és a létről való teljes tudásunkat. Mégis sokszor az a benyomásunk támadhat, hogy látásunkkal jobban kötődünk a valósághoz, mint a nyelvvel. Hiszen nem előbb észlelünk-e valamit, és csak azután gondolkodunk el rajta, illetve verbalizáljuk azt? De tudunk-e 'semlegesen' látni, vagyis anélkül, hogy látásunkat befolyásolnák már meglévő (és szavakkal is kifejezhető) tapasztalataink és képzeteink? A szavak / képek mibenléte és viszonya a legősibb idők óta foglalkoztatja az emberiséget, s manapság, az új multimediális forradalom sodrában talán még fontosabbak ezek a kérdések, mint valaha. Ugyanakkor egy másik korszak, a reneszánsz, a kulturális szimbolizáció egy olyan kifinomult és sokrétű gyakorlathoz jutott el, amelynek vizsgálata fontos tanulságokkal szolgálhat a modern civilizáció értelmezéséhez is. A jelen munka egészét formáló probléma képek és szövegek egymáshoz való viszonya, a kettő külön-külön és együttesen kultúraalkotó szerepe, illetve ezek befogadása és feldolgozása az értelmező közösségen belül. Az elméleti kérdésfeltevésen belül három irányban vizsgálódom: a szövegek / képek ontológiájának és fenomenológiájának területén (szemiotika, kép-elmélet); továbbá a (textuális / vizuális) képek hermeneutikájának, értelmezésének és interpretációjának területén (ikonográfia és ikonológia); végül a képek pragmatikájának területén (a képek funkciójának felismerése és elemzése a társadalmi használatban -- kultúraelmélet). Szőnyi György Endre - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - A munka óriási területet fog át jól áttekinthető formában, s napjainkig tájékoztat a legfrissebb elméletekről, hipotézisekről. Plasztikusan bemutatja a tudománytörténeti folyamatokat, az elméletek és módszerek fejlődését, összefüggését. Számos eredeti felismerést tartalmaz, az elméleti fejtegetések és a leíró jellegű részek váltakozása jól olvashatóvá teszi e könyvet, s ebben a legjobb angolszász hagyományokat követi. Árnyaltan, inspiratív módon mutatja be az ikonológia posztstrukturalista fordulatához, szemiotika és ikonológia összekapcsolásához vezető folyamatokat. Jelentős hozzájárulás a tudománytörténethez és az elméleti gondolkodáshoz. Tüskés Gábor - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Valóban igaz, hogy a szavakról és a képekről szóló modern gondolkodásnak ez az első, átfogó feldolgozása, amely magyar nyelven jelenik meg. Kállay Géza

Szőnyi György Endre - "Exaltatio" ​és hatalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőnyi György Endre - Lengyel ​történet
"Bev. ​legalább tudni fogod, hogy sokat gondolok rád, és hogy nekem fontos az, hogy végre válaszoljak a kérdésedre, még ha csak egy hosszú szemhunyásba zárt üzenetben is, és háromévi késéssel. Önző vagyok, mert ahogy mondtam, saját magamat akarom újra látni, azt remélve ettől, hogy mire Edit megérkezik, megbékélek magammal, és nem lesznek már a gyomrom táján azok a furcsa, émelyítő kis szúrások a házasság gondolatától. És neked kell elmondanom a lengyel történetet, csak neked mondhatom el, mert igazából általad jöttem rá az utazás fontosságára. Mielőtt elmentél, az utolsó éjszakán órákig bőgtünk, egymást szorosan átölelve, és amikor a vonatod eltűnt a szemem elől, megértettem, hogy az elutazásod okozta éles fájdalom majd tompa hiánnyá enyhül, de azért te már beleépültél a sejtjeimbe, mint egy vándorút... Vajon megérted-e, amikor próbáltam magyarázni, hogy nekem az utazás nemcsak a kilométerek számát jelenti. Hogy nekem nem mindegy, Afrika vagy Ausztrália, hogy nekem nem volna mindegy, hogy New York vagy San Francisco. Nekem, ha azt mondom, utazás, az autogramot osztogató Alvaro jut eszembe, meg Jeff Szemüvegének villogása, meg a wrocławi harangok sokféle zengzetes szava..."

Szőnyi György Endre - Bédekker
Ez ​a kötet két elbeszélést, ha úgy tetszik, fiktív útirajzot tartalmaz. A Lengyel történet fő motívuma a hetvenes évek államszocializmusban felnőtt fiatal értelmisége kalandvágyának, illetve e vágyak behatároltságának megmutatása. Az 'utazás' pozicionáltsága lengyelországi epizódok és egy amerikai szereplő koordinátái között rajzolódik ki. A második történet, a Portugália későbbről, a kilencvenes évek közepéről datálódik. Ez már egy más világról szól, a posztkommunista és Európa felé igyekvő Magyarország találkozásáról egy másik feltörekvő, az Európai Unió áldásait már élvező, ugyanakkor megejtő és fantasztikus hagyományokat őrző Portugáliával.