Ajax-loader

Praznovszky Mihály könyvei a rukkolán


Praznovszky Mihály - Szindbád ​a Balaton partján
- ​Pedig maholnap befagy a tó - ábrándozott Szindbád, az ablakhoz állott, és hosszadalmasan elnézegette a nádast, amely most fagyosan, hangtalanul állott. Csak egy-két cigánykacsa próbál­kozott a partig, de az is inkább a víz alá merült, mert a parton semmi ennivalót nem talált. - Még akasztott ember sem szeretnék lenni ebben a házban - mondta fogvacogva Stuart Mária. - Egyszer majd felkapom magam, eladok Schwarznak mindent, és belemerülök a fővárosi élet zajongásába. Pesten élni - ez a vágyam. Szindbád regényes gravűrök közepette nézegette a Badacsony felé kanyargó országutat, amelyen boroshordókat szállítottak fuvarosok. Piros téli délután volt. - Vajon estére Tapolcára érnek-e? - kérdezte elgondolkozva. - Az a kérdés, hol fúrják meg a hordókat - válaszolta unottan Stuart Mária. - Mind gazember az ilyen fuvarosfajta. Láthatatlan lyukat fúrnak a hordóra, hogy azt senki észre ne vehesse. Szindbád rajongott, mint romantikus férfiúhoz illik. - Itt szeretnék élni, mint a Himfy költője. Borházban, régi, oszlopos házban, nyáron diófa árnyékában, télen a kályha mellett, és néha egy jó kutyával sétát tenni a környéken. (A balatoni sellő)

Praznovszky Mihály - Az ​öreg batár utasai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Praznovszky Mihály - Veszprém ​anno...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor Iván - Praznovszky Mihály - Két ​költő egy szekéren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Praznovszky Mihály - Időről ​időre
A ​kötetben olyan írásokat talál az olvasó, amelyek általában egyszeri hallásra szóltak. Azaz kiállítások megnyitó szövegei, szobrok és emléktáblák avató beszédei, ünnepi megemlékezések bevezető előadásai. Mindezekről általában el is feledkezik az egykori előadó és az egykori hallgató, hiszen pár percnyi és könnyen felejthető kellékei ezek egy ünnepnek. De a szerző optimista alkat. Hisz ugyan az idő múlandóságában, de bizakodik az emlékezet erejében is. Ám mindenekfelett hálás a sorsnak, hogy hivatalától fogva részese, közreműködője lehetett fontos, érzelmileg is jelentős eseményeknek. Amelyeknek egyfajta tanújeleit most igencsak erős válogatásban átnyújtja az olvasónak, azzal a bizodalommal, hogy majd bele is olvasnak a kötetbe. Legalábbis időről időre...

Praznovszky Mihály - Mikszáth ​Kálmán
Mikszáth ​Kálmánnak (1847-1910) két életrajza van. Az egyik 1881-ig tart és valóságos biográfia. Ebben helyet kap a szülőföldi élmények meghatározó sokasága, a rimaszombati és selmecbányai diákévek, a nem létező jogi tanulmányok krónikája, az indulás hármassága a szülőföld székhelyén, Balassagyarmaton: a közigazgatási élmények, az első újságírói kihívás, és a szerelem. És ennek a vége: a leányszöktetés és házasságkötés a szülői tiltás ellenére. S jönnek a tragédiák: az írói sikertelenség, a nyomor, a nélkülözés, és a kikényszerített válás. Majd újabb három magányos esztendő az elhagyatottság mélységébe zuhanva. Innen emeli ki a véletlen s kerül Szegedre, ahol, mint a mesében, minden jóra fordul. Megtalálja önmagát és témáit, sikere lesz a társaságban és az olvasók között, elkészül a két kötet kézirata. 1881-ben megjelenik a Tót atyafiak, 1882-ben A jó palócok. És ettől kezdve a második életében semmi rendkívüli nem történik Mikszáthtal, "csak" megírja a magyar irodalomtörténet egyik legszínesebb és legsokrétűbb életművét. Egy évszázada ezt elemzik a tudósok, ezt olvassák a generációk. Egyikük sem tud ráunni.

Kollekciók