Ligeti Lajos könyvei a rukkolán

Ligeti Lajos - Az ​ismeretlen Belső-Ázsia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ligeti Lajos - A ​Codex Cumanicus mai kérdései
Elmúlt ​száz éve, hogy Kuun Géza közzétette a Codex Cumanicus teljes szövegét, terjedelmes bevezetéssel, bőséges lapalji jegyzetekkel, több indexszel, s könyve végéről az "Addenda et Corrigenda" sem hiányzott. Kuun Géza latinul szólt a magyart nem értő olvasóhoz, mert abban az időben a magyar akadémia nem adott ki idegen nyelvű művet; a latin nem számított idegennek, hiszen évszázadokon át az volt az ország hivatalos nyelve. Kevés könyvnek volt ilyen tartós, mélyreható hatása. Több tudós nemzedék tagjai tárgyalták és újratárgyalták a Codex által felmerült problémákat, bírálták és vitatták Kuun Géza számos nézetét, nem kevés megállapítását elfogadták, ismételték, anélkül immár, hogy nevét megemlítették volna.

Ligeti Lajos - A ​magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ligeti Lajos - A ​magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban
A ​fél évszázados akadémiai tagságát ünneplő hírneves őstörténész és turkológus legújabb munkájában a magyar nyelv török elemeit fogja vallatóra, a magyar nyelvtudomány jó két emberöltőnyi adósságát törlesztve ezzel. Ligeti - Gombocz művének folytatója - kiteljesíti, elmélyíti a magyar szófejtési hagyományt, számtalan nyelv birtokában szélesíti ki a nyelvtörténeti szemhatárt. A két nyelv szókincsét összevetve, egyben fonetikai, grammatikai és jelentéstani rendszerüket is szembesíti; nem elszigetelt szavakat elemez, hanem szavak tematikus bokrait, s vizsgálódásait a nép-, méltóság- és személynevekre is kiterjeszti. Eljárása török jövevényszavaink eleddig egységesnek tartott tömbjét rétegzettnek mutatja meg, és éles fényt vet az átadó török és a befogadó ősmagyar nyelv rendszerére, változásaira, valamint a magyar és török őstörténet jó néhány homályos mozzanatára. Ez a szakemberek számára a világ minden táján nélkülözhetetlen kézikönyv az etimológus gazdag ajándéka a nyelv- és történettudománynak, de a tudományban kiránduló érdeklődőnek is, aki - mondhatni - saját múltjának egy darabját veszi kézbe: a szerző szófejtéseiben az ősi magyar népélet elevenedik meg.

Ligeti Lajos - Afgán ​földön
"Az ​akadályokon keresztül végre bemásztam erre a kényelmes helyre, ahol legfeljebb az egyik ormótlan nagy fék csiklandozza az utas oldalbordáját. Még ki sem fújtam magam, mellém állt az elegáns férfiú és ékes szavakkal emlékeztetett előnyös helyemre; előbb barátságosan, majd egyre hangosabb és méltatlankodóbb hangon kezdte követelni tőlem a pótdíjakat. Hasztalan hivatkoztam arra, hogy voltaképpen az egész kocsi viteldíját kifizettem, szerinte ez a Konstantinápolyból magammal hozott utalványon nem volt elég világosan feltüntetve. Hogy az eredménytelennek ígérkező hosszú vitát elkerüljem, előzékenye felajánlottam a helyet Ebráhimnak. Erre azonban maga az elegáns férfiú is meghökkent, hiszen csak nem ültethet hitetlen gyaurt igazhívő asszonyok és gyerekek közé. De még akkor sem hagyta magát. Rendben van, maradjak csak ott, ahol vagyok, de majd még egy másik utast ültet mellém. Szerencsére ezt a fenyegetését nem tudta oly könnyen beváltani, ebben a holtszezonban még Ebráhimékat is nehéz dió volt neki megkaparintania."

Ligeti Lajos - Kína
A ​legelső összefüggő kínai történeti feljegyzések nem régebbek a Kr. sz. előtti 9-8. századnál. Nagyjában ugyanebből az időből valók azok a legendaszerű hagyományok is, amelyek a kínai nép és műveltség történetét ennél jóval korábban, kb. a Kr. e. harmadik évezreddel kezdik. E hagyományok szerint szentek és hősök nagy cselekedeteivel, tanításaival és felfedezéseivel indul meg a történet. A legelső közöttük időrendben Fu-hi, a nyolc, jövendőmondáshoz használt jelnek, az ú. n. pa kuá-nak a felfedezője; egyes vidékek hagyományai neki tulajdonítják az írás bevezetését is. Nővére, Niü-kua vetette meg a későbbi házassági szertartások alapját. Sen-nong készítette az első ekét, és ő tanította meg az embereket a szántás-vetés, földmívelés munkájára.

Ligeti Lajos - Attila ​családfája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ligeti Lajos - Sárga ​istenek, sárga emberek
Az ​1928-tól 1931-ig Belső-Mongóliában és Észak-Mandzsúriában eltöltött háromév közül egynek, a másodiknak a történetét beszélem el ebben az útleírásban, azét az évét, amelyet Belső-Mongólia lámakolostoraiban töltöttem el. Nem vadászkalandok után vágytam, s nem is egzotikus élmények vonzottak erre az útra, hanem szigorúan tudományos problémák. Egyetlen szolgával utaztam Mongóliában, valósággal vándoroltam, kolostorról kolostorra, mindenütt együtt éltem a kolostorok népével. Olyasvalamit láttam, amit nagy expedíciók nem láthatnak: zavartalan, mindennapi életüket. Tanúja voltam bajuknak, örömüknek, s láttam a szürke hétköznapok egyhangúsága mögött egy vallás pusztulását és egy valamikor féktelen, erős nép sorvadását. Erről fogok beszélni. Mielőtt azonban belekezdenék utazásom elbeszélésébe, röviden be kell számolnom az első Kelet-Ázsiában töltött esztendő megdöbbentő élményeiről, mert e nélkül érthetetlen volna sok minden. Azt akarom elmondani, amit láttam és hallottam, nagyítás és lekicsinylés nélkül. Ligeti Lajos