Ajax-loader

Náray-Szabó Gábor könyvei a rukkolán


Keserű György Miklós - Náray-Szabó Gábor - Baranyai András - Pusztai László - Molekulamechanika ​/ Rendezetlenség kondenzált fázisokban
Napjainkban ​az elméleti kémia térhódításának lehetünk tanúi. Fokozatosan kifejlődtek azok a számítási módszerek, melyekkel kiegészíthetjük, esetenként pótolhatjuk az egy adott molekuláris jelenségre vonatkozó hiányzó információt. Ebben a kötetben két fontos számítógépes módszerrel ismerkedhetnek meg a magyar olvasók. _Keserű György Miklós_ és _Náray-Szabó Gábor_ monográfiájukban a molekulamechanikát és annak alkalmazásait tekintik át. Elsősorban a metodikával foglalkoznak: az olvasó megismerheti a különböző erőterek matematikai alakját, a parametrizálást, a geometria-optimalizálás matematikai módszereit és a molekulatulajdonságok számításának részleteit. Egy rövidebb fejezet foglalkozik a ma már igen széles körű alkalmazásokkal. Az összefoglalóhoz csatlakozik egy számítógépes szakirodalmi adatbázis, mely hálózaton keresztül szabadon elérhető. _Baranyai András_ és _Pusztai László_ „Rendezetlenség kondenzált fázisokban" című munkája a folyadékok, amorf anyagok és más, hosszú távú rendezettséggel nem rendelkező kondenzált fázisok szerkezetének felderítésére alkalmas módszereket ismerteti. Az összefoglalót különösen időszerűvé teszi a diffrakciós (kísérleti) és a szimulációs (számítógépes) módszerek robbanásszerű fejlődése. Ebben a munkában is a módszerek leírása dominál, az alkalmazások ismertetését a szerzők rövidebbre fogták. A részletek iránt érdeklődök további ismereteket szerezhetnek a mellékelt irodalomjegyzék segítségével.

Náray-Szabó Gábor - Kémia
A ​kémia nem csupán képletekből, robbanással végződő kísérletekből, megoldhatatlannak tűnő feladatokból és különösen csengő idegen szavakból áll. A kémia ennél sokkal kézzelfoghatóbb és az élet minden területén alapvető fontosságú tudomány. Ha valaki többet szeretne megtudni a műanyagokról, a gyógyszerek hatásmechanizmusáról, a fémötvözetekről, vagy éppen az érdekli, hogy hogyan készül a benzin, egyaránt hasznos olvasmányt tart a kezében. Az elmúlt években látványosan fejlődött a kémia. Ez a könyv a legújabb eredményeket is tartalmazza. A kötetet az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárai írták, akik nemcsak kiváló értői szakterületüknek, hanem évről évre a gyakorlatban is átadják tudásukat a következő generációknak. Náray-Szabó Gábor, aki a könyvet szerkesztette, családi hagyományt követ: édesapja 40 évvel ezelőtt a Műszaki Kiadónál szerkesztette a Kémia című művet, amely fogalommá vált a diákság és vegyészek között is. A 2006-ban kiadott Kémia is méltán lehet a természettudományok iránt érdeklődő középiskolai és felsőoktatásban részt vevő diákok sokat forgatott alapkönyve.

Náray-Szabó Gábor - Fenntartható ​a fejlődés?
Sokan ​vagyunk kíváncsiak arra, hogy mit hoz a jövő. Leginkább arra, mi lesz holnap vagy holnapután, nyerünk-e a lottón, győz-e a kedvenc focicsapatunk, sikerül-e letennünk egy fontos vizsgát. Némelyek távolabbra is néznek, szeretnék megtudni, mire viszi az életben a gyerekük, hogyan alakul a nemzet jövője, milyen felfedezéseket ígér a tudomány. Nehéz előre látni á jövőt, a jósok sokszor csak semmitmondó általánosságokat jövendölnek) amit így is meg úgy is lehet érteni. Kevés jóslat áll tudományos alapon, nemegyszer rejtett kívánságok, netán irracionális félelmek alapján kutatják a jövendőt, és a jelzéseknek vagy hiszünk, vagy nem. Ebben a könyvben a világegyetem sokmilliárd éves történetéből kiindulva megkíséreljük fölmérni, hogy mit hoz a közeljövő, fenntartható-e a jelenlegi fogyasztói társadalom. Elemezve a mai állapotokat, a nyersanyagforrások kizsákmányolását, a környezet romlását és a nyugati civilizáció hanyatlásának félreismerhetetlen jeleit, egy optimista és egy pesszimista forgatókönyvet vázolhatunk fel. Egyrészt, a technológia lehetőségeit kiaknázva jó okkal remélhetjük, hogy van esély a folyamatos és jelentős konfliktusoktól mentes átmenetre egy olyan globális világba, melyben már tizenegymilliárd ember fog élni és mértékkel fogyasztani. Nem zárható ki azonban, hogy az előttünk álló évszázadban regionális természeti és társadalmi katasztrófák fogják sújtani az emberiséget, mely csak így képes ráébredni arra, hogy meg kell változtatni jelenlegi életvitelét.

Náray-Szabó Gábor - Nézőpont
A ​világmindenség teremtésének leírásakor a Bibliában tízszer szerepel ez a félmondat: "és Isten szólt". A régi bibliamagyarázó rabbik felfigyeltek erre, és azt mondták: Isten tíz szóval teremtette a világot. Így összekötötték a világ teremtését a Tízparancsolattal, melyet a zsidóság így nevez: "Tíz szó". A tudós a világban lévő logikát kutatja, ezt fedezi fel ámulattal és csodálattal, és igyekszik a felismeréseit az emberiség javára fordítani. Hit és tudás két szárny. Ez a két szárny egymást segíti, együtt tudná magasba emelni az embert. A tudomány segít a hitnek, hogy ne váljon fanatikussá, babonássá. A hit segít a tudománynak, hogy ne csak a részleteket lássa, hanem az egészet, az egész emberlét okát és célját. Náray-Szabó Gábor írásai ezen a két szárnyon emelnek minket, világítják meg korunk nagyon sok, gyakran nehezen átlátható valóságát. Bennük egy világhírű tudós kutató szólal meg, aki ugyanakkor tud látni a hit szemével is, látja az egészet, a létünk végső értelmét.

Náray-Szabó Gábor - Alkalmazott ​kvantumkémia
Ma ​már igen kevesen vonják kétségbe azt, hogy a kvantumelmélet szükséges a kémiai jelenségek megértéséhez. A Mulliken, Pauling, Hückel, Coulson és mások által bevezetett kvalitatív fogalmak (elektronegativitás, atomtöltés, pí-pályák stb.) nélkülözhetetlenek a kutatásban és az oktatásban. A nagy teljesítményű számítógépek elterjedésével lehetőség nyílt a Schrödinger-egyenlet közvetlen megoldására is. Ezáltal az elméleti számítások kiegészíthetik, néha pontosságban felül is múlhatják a kísérleti eredményeket. A számítógépek használata hazánkban is egyre jobban terjed, ha nem is annyira, mint szeretnénk. Ezért van szükség a kvantumkémia elméleti és gyakorlati oldalát bemutató, különböző mélységű és terjedelmű szakkönyvek kiadására. Ezt a könyvet a gyakorló - elméleti, kísérleti vagy oktató - kémikusnak szánom. Remélem, hogy egy-egy kérdés iránt mélyebben érdeklődő egyetemi hallgatók is használhatják. Szorosan csatlakozik Kapuy Ede és Török Ferenc: Az atomok és molekulák kvantumelmélete (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975.) c. kiváló munkájához. Míg az utóbbi matematikai szigorral tárgyalja az alapokat, én inkább az alkalmazásokra és a kémiai jelenségek szemléletes magyarázatára helyeztem a fő hangsúlyt. Eközben nehéz feladat elé kerültem. Össze kellett egyeztetni a fizikus szigorú, magát képletekben és számokban kifejező gondolkodásmódját a kémikus kevésbé egzakt hasonlataival, képszerű modelljeivel. Kénytelen voltam kompromisszumot kötni: sok helyen mellőztem a pontos matematikai érvelést, bizonyítást, és inkább a jelenségek szemléletes magyarázatára törekedtem.

Kollekciók