Ajax-loader

Móricz Virág könyvei a rukkolán


Hiaba
elérhető
0

Móricz Virág - Hiába
Móricz ​Virág regényének első részében Annus nagy nekigyürkőzésének tanúja az olvasó: a vidékről Budapestre került parasztlány egy ideig cseléd, azután villamoskalauz, végül leteszi a motorvezetői vizsgát, de becsvágya, egészséges, nagy lendülete további erőfeszítésekre sarkallja, hiszen jogász akar lenni. A második részben Annus már bíró - tehát megvalósította régi álmát -, egy fizikatanár felesége, három gyermek anyja, sőt nagymama is: legidősebb lányának két kisgyermeke van. A másik két gyermek még gimnazista: a lány másodikos, a fiú érettségire készül. Annus - bírói munkája közben - újra találkozik régi szerelmével, Székely Istvánnal, akiből ügyvéd lett. Az ifjúkori szerelem ismét föllángol. A bírónőnek ez a szenvedélyes szerelme nagy lelki megrázkódtatást okoz két gimnazista gyermekének, és fölborulással fenyegeti harmonikus, kívülről legalábbis annak látszó életét. Móricz Virág mesterien ábrázolja Annus magányos küszködését az első részben becsvágyának megvalósításáért, a második részben személyes boldogságáért; Annus alakja írói telitalálat, a családi légkör, a megidézett kor és társadalom ábrázolása pedig remekbe sikerült, hiteles korrajz.

Móricz Virág - Nehéz ​az élet
A ​népszerű írónő új regényének cselekménye a felszabadulást követő idők kialakulatlan, örvénylő körülményei közt játszódik: "Ez a történet arról szól - írja Móricz Virág -, mennyire tájékozatlanul várták az új világot a háború romjain akár a tiszta és tisztességes, művelt emberek, akár a műveletlen harácsolók." 1946-ban, egy júniusi éjszakán, egy budai bérházban és egy nemrég újranyitott patikában két nagyon sokban, szinte mindenben különböző asszony és felnőtt gyermekeik múltjukból s a körülményekből megpróbálják kikövetkeztetni a jövőt. Egy csaknem két évtizede emigrált magyar, aki most amerikai katonatisztként hazalátogat, ismerős-ismeretlenként az élesztő szerepét játssza az összefonódó két családban: felfokozza az indulatokat, zavart kelt, de éppen ezzel járható útra tereli - talán - négy ember életét, akik vérmérsékletük és intellektusuk szerint merőben másként képzelik el a város, az ország, a világ - és benne a maguk - sorsát. Móricz Virág sodró erejű, lendületes regénye egy történelmi pillanat pontos rajza, egyszersmind emberi alkatok és lehetőségek érzékletes, árnyalt megjelenítése.

Móricz Virág - Balga ​szüzek
Hogyan ​válik egy munkáslányból operaénekesnő? - ezt a folyamatot ábrázolja Móricz Virág regénye, ennek a nem mindennapi életútnak négy sorsdöntő állomása köré csoportosítva mondanivalóját. Az első rész, a Boldog gyermekkor, a leendő énekesnő, Gönczi Mária gyerekkorának a megidézése, a világháború utolsó éveitől a Tanácsköztársaság bukásáig villantja fel a 20. századi magyar történelem közismert eseményeinek a rendjében a regény hősnőjének családi és társadalmi környezetét; a háború végére tönkremenő asztalos-iparművész nagyapát s a proletár szülőket; a fronton elpusztuló apát és a hadiözvegy sorban élő munkásasszony anyát, a kemény és tiszta emberségű proletárokat. A Kísérletek és kísértések a nagy gazdasági válság kezdetén beszéli el a felserdült hősnő érettségijének és első szerelmének a nyarát, s azt a küzdelmet, amivel Gönczi Mara beverekszi magát a Zeneművészeti Főiskolára. A Más a hibás című rész már a kiforrott énekesnőt állítja az olvasó elé, aki beleszeret gyerekkori játszópajtásába, az időközben világhírű hegedűművésszé vált Klinger Fricibe. Ez a szerelem korántsem boldog beteljesülés: két művész-önzés szikrázó összecsapása, melynek kilátástalanságát a hegedűművész származása is kiélezi a fasizálódó Horthy-korszakban. A Szemünk fénye viszont az ötvenes-hatvanas évek fordulóján jeleníti meg a nagy művésznővé érett hősnő életének folyását egyetlen napja keretében, amelynek nagy drámai konfliktusa: ezen a napon határozza el Gönczi Mária, hogy felbontja harmadik házasságát. Így rajzol a Balga szüzek-ben négy nagy s egymásba kulcsolódó drámai történetbe sűrítve Móricz Virág négy nemzedék asszonysorsairól, céljairól, törekvéseiről eredeti, életteljes regényt.

Móricz Virág - Mexikói ​szerelem
Guadalajara ​a másik féltekén található - az azték kultúra megannyi emlékével, igazán egzotikus környezettel, fantasztikusan gazdag piaccal. Ki hinné, hogy ebben a mexikói városkában is élnek magyarok? Bella - könyvünk hőse - pedig már ott is született: félig indián, félig magyar lány. Édesanyja orvostanhallgató korában hozzáment Párizsban egy indián származású történészhez, aki épp a guadalajarai egyetemen kapott állást. Gyermekük különleges kis teremtés, nem akar beletörődni a mexikói hagyományokba, már ami a nők korlátozott lehetőségeit illeti. Szabadabb életre vágyik. Hogy mi lesz vele? Vagy kihez megy majd végül feleségül? Mindezt elmeséli a lányt személyesen is jól ismerő Móricz Virág, akit mexikói útja során hozott vele össze a sors. És aki Bellát megismeri, az sok mindent megtud Mexikó jelenéről és múltjáról is, nemcsak végig izgulja, hanem útitársként is élvezi ezt a regényes útirajzot.

Covers_102653
elérhető
2

Móricz Virág - Illúzió
Illúzió ​- a gyűjtemény címe jelképesen is és valóságosan is kifejezi Móricz Virág novelláinak alapvető mondanivalóját. Írásai ugyanis különböző korok lányainak és asszonyainak azokat a nemükre jellemző illúzióit, vagy ahogyan a kifejezés szótári jelentése mondja: önáltatásait, önámításait, alaptalan, hiú reményeit, csalóka ábrándjait ábrázolja a realista világlátású író eszközeivel, amelyekkel a nők át- meg átszövik az életüket, az asszonysorsot, s amelyeknek hol költészet, hol pedig tragédia a végeredménye. A női lélek illúzióvilága természetesen nincs egymagában; folyton ütközik a férfiak ugyancsak nemükre jellemző illúzióvilágával, de - sajnos - nemcsak az ábrándok mezején, hanem az élet valóságos csataterén. S ennek a háborúnak egy-egy kor társadalmára s hőseinek alkatára is jellemző, drámai pillanatait rögzítik, meglehetősen illúziótlan éleslátással, e kötet novellái.

Móricz Virág - Első szemeszter
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Virág - Móricz ​Zsigmond szerkesztő úr
Amikor ​az Apám regénye megjelent, az egyik lelkes és elismerő kritika megjegyezte, hogy Móricz Virágnak folytatnia kellene ezt a munkát: továbbírni Móricz Zsigmond életének történetét. A kitűnő írónő, aki a Móricz-hagyaték őrzője és ápolója is, új könyvében ezt a tanácsot követi: Móricz Zsigmond életének négy esztendejét tárja az olvasó elé, azoknak az esztendőknek a históriáját, amikor Osvát Ernő halála után Móricz szerkesztette - egy ideig Babits Mihállyal együtt - a Nyugat-ot. Móricz Virág gazdag, jórészt ismeretlen, kiadatlan anyagra támaszkodott: az író feljegyzéseire, naplószerű vallomásaira, levelezésének arra a részére, amely még nem látott napvilágot. Ennek a rendkívül érdekes dokumentumanyagnak és saját emlékeinek alapján írta meg Móricz Virág ezeknek az izgalmas esztendőknek a történetét: könyve fontos adalék Móricz Zsigmond teljesebb megértéséhez, a két háború közti magyar irodalom és művelődés, sőt a politikai és társadalmi élet feltárásához, s egyben érdekes olvasmány.

Móricz Virág - Pókháló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Virág - Suomiban ​jártam
Egy ​finn kisvárosi orvosnő-tanár házaspár meghívására Móricz Virág 1963-ban Orivesibe utazik és ott tölt néhány hónapot. Közben Helsinkibe, Turkuba és más finn városokba is ellátogat. E nyár élményeiről számol be útinaplójában. - "Nem akarom felfedezni Finnországot, nem földrajzkönyvet, közgazdaságtant akarok írni róla - vallja a szerző könyve első lapjain -, csak éppen annyit, amennyit a kicsikét kormányzott véletlen diktál." Móricz Virágot nem a látványosságok, hanem elsősorban az intimitások érdeklik: női szemmel nézi az országot. A családi élet, a finn otthon, háztartás, lakás, bútorok, gyereknevelés kérdéseire figyel fel elsősorban, s ezeket a problémákat az írónő jó érzékkel, hozzáértéssel vizsgálja. - Behatóan foglalkozik a finnországi építészet, iskolaügy problémáival, leírja egy helsinki könyvkiadóban, néprajzi intézetben, nőszövetségben tett látogatását. Beszámol találkozásairól finn parasztokkal és értelmiségeikkel. A sok apró impresszióból álló mozaikból végül is összetevődik egy rokonszenves, demokratikus érzelmű nép mai életének képe.

Móricz Virág - Bukaresti ​éjszaka
Móricz ​Zsigmond lánya, Móricz Virág (1909-1995) novellistaként kezdte írói pályafutását, a két háború között a Nyugat és a Szép szó közölte írásait, novelláskötete legutóbb Illúzió címmel 1983-ban jelent meg (Szépirodalmi Könyvkiadó). Válogatásunk alapját is az a könyv képezi, de közreadunk kötetben eddig soha meg nem jelent elbeszéléseket is. A Bukaresti éjszaka című novellájával Móricz Virág 1936-ban a Nyugat pályázatának díját nyerte el, könyvünk szerkezetét ez a hamisítatlan, ma is hiteles balkáni hangulatot árasztó mű szervezi, és hagytuk, hogy teljes erejében mutatkozhasson meg a női lelket velejéig ismerő lélekbúvár is.

Móricz Virág - Kaland
A ​Kaland az írónő Balga szüzek című négyrészes családregényének a folytatása, melynek homlokterébe már a legifjabb generáció élete került. A Kaland ifjú hősnője, az életben és a szerelemben első lépéseit tevő zeneakadémista Klinger Ida - a Balga szüzek Gönczi Marájának a lánya -, akinek a sorsában két váratlan külföldi utazás jelenti a nagy kalandot: operaénekesnő anyja magával viszi Bulgáriába, a várnai dalos fesztiválra, majd nyugaton élő apja, a világhírű Klinger Frigyes hegedűművész segítségével egy időre Svájcba kerül, hogy ott zeneszerzést tanuljon. A Kaland voltaképpen e két színes s élményekkel zsúfolt utazás története. Két ablak; az egyiken át a szocializmust építő, vidám és tetterős Bulgária, a fekete-tengeri Arany-part életébe pillanthat bele az olvasó, a másik a gazdag, de gazdagságában sokszor fullasztó-rideg Svájcra nyílik.

Móricz Virág - Zichy ​Mihály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Virág - Fasor
Irisz, ​Móricz Virág új regényének hősnője, energiáktól feszülő, cselekedni akaró, élete - az élet - értelmét kereső fiatalasszony. Munkája - egy idegenforgalmi folyóiratot szerkeszt - nem elégíti ki, elégedetlen sorsával, többre, nagyobbra vágyik: magánéletének és munkájának teljes harmóniájára, életformájának gazdagodására. Férjével a Balaton mellé látogat, egy régi barátnőjéhez: Márta példája, véli, talán kilendíti arról a holtpontról, amelyre már ilyen fiatalon eljutott... A Fasor két központi nőalakjának, Irisznek és Mártának sorsa alkalmat ad arra, hogy Móricz Virág két homlokegyenest ellenkező életfelfogás és magatartásforma különbözőségét mutassa meg; az, ami velük és körülöttük történik, egyben a mai magyar élet sok jellegzetes mozzanatát hordozza magában. A Fasor hőseinek vívódása és e vívódások során kirobbanó vitáik a mai magyar helyzet egy sor "kiskérdés"-ét érinti: hogyan alakul a nemzedékek harca napjainkban? Mi a következménye a "siessünk"-magatartásnak, a pénz utáni hajszának? Móricz Virág regénye fordulatos cselekmény során bontja ki hőseinek sorsát és töprengéseiket ezekről a fontos korkérdésekről.

Móricz Virág - Apám ​regénye
"Apám ​dolgozószobájában, íróasztalán, írógépén leírtam élete regényét. Nem az volt a célom, hogy értékeljem, még csak teljes életrajz se lett belőle. Körülvettek könyvei, kéziratai, jegyzetei, levelei és eleven emléke, s én igyekeztem e dús kincstárban úgy rendezgetni, hogy az olvasó oly közel érezze magához, mint harcostársát, jó barátját. A családi tükör, melyben itt megjelenik, tudom, kicsinyít: sorsa több volt, nagyobb és tágasabb. Élete a mindennapok láncán kimondhatatlanul szerény és emberi. Minden szót igazként vallottam, s ha nem mondtam el mindent, kortársai, író- és munkatársai, barátai és "fiai" kiegészítik majd, teljessé teszik írói arcképét." Móricz Virág

Móricz Virág - Napnyugaton ​jártam
A ​neves írőnő franciaországi és angliai útjáról számol be ebben a színes, egyéni hangulatú útleírásában. Műve két részét különösen érdekessé teszi az a körülmény, mely mindkét útjának jellemzője volt: ott tartózkodása első felében a hivatalos vendégnek kijáró gondtalan luxus vette körül a szerzőt, és ebből csöppent a többnyire kiskeresetű rokonok-ismerősök korántsem gondtalan életkörülményei közé. Ezért többet láthatott és látott is e két nyugati országból, mint a legtbb vendég vagy turista. Volt luxusszállók és dúsgazdagok vendége, volt elegáns színházakban, mulatókban, játékkaszinókban - de meglátta a fiatalok gondjait, a kisfizetésű értelmiség probléáit: közöttük, hétköznapjaikat élve figyelhette lakásviszonyaikat, háztartásaikat, szórakozásaikat, a vidéki nyárspolgári légkort, az iskolarendszer furcsaságait és a mindennapi élet sok, mienktől eltérő, érdekes furcsaságát, ragyogását és fonákságát - Napnyugat fényeit és árnyait.

Móricz Virág - Rosta
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Virág - Anyám ​regénye
Móricz ​Virág új regénye természetesen csak a szó átvitt értelmében regény, voltaképpen dokumentum-összeállítás, akárcsak az Apám regénye vagy a Tíz év. Móricz Virág most tragikus sorsú édesanyjának, Holich Jankának állít emléket, de egyben - a rendkívül gazdag családi archívum jóvoltából - a Holicz família genealógiáját is kezünkbe adja. A család több emberöltőnyi levelezése valóban regénnyé teszi a könyvet, de egyben értékes kordokumentum is, szociológiai hitelességű adalékok tömege egy réteg mindennapjairól, kapcsolatrendszeréről, mobilizációs folyamatairól. Természetesen megritkul a levelezés Holich Janka és az író házassága idején, de Móricz Virág saját emlékeiből kitölti az űrt, s a házaspár sorsának, kapcsolatának alakulását Móricz-dokumentumokkal is illusztrálja. A házasság utolsó, kritikus esztendeinek leírásakor szinte felizzik a kötet, amikor a szülők közt már annyira elmérgesedett a viszony, hogy megint tollat ragadnak, és levélben magyarázzák egymáshoz fűződő kapcsolatuk problémáit, s próbálják oldani-odázni házasságuk válságát. A sem veled, sem nélküled drámája átütő erővel sugárzik ezekből a levelekből, s legszemélyesebb, legintimebb pillanataiban villantja föl e két nagy egyéniség portréját.

Móricz Virág - Aranynap
"Valamikor ​réges-régen Aranynap és Ezüsthold csak maguk járták a végtelen eget. Egyik ment jobbra, másik ment balra, de mégis minden reggel és minden este találkoztak. Megkérdezték egymást: Mi újság, testvérem? Mit láttál-hallottál jártodban-keltedben? De bizony legfeljebb a szélről, felhőkről, esőről akadt mesélnivalójuk." Hogy unalmukat elűzzék, Aranynap játékszert teremt: a Földet. Később díszeket aggatnak rá: növényeket és állatokat, végül Ezüsthold megteremti az embert, és lassan benépesül a játéknak szánt bolygó. Az írónő a mesebeli Nagapate király és madártollakból életre kelt népe, a garuda nemzetség köré szövi érzelemgazdag, kalandos, egzotikus meséit. Hőseinek boldog vagy szomorú sorsát utolsó sarjukig követi, aki Ezüsthold felesége lesz. Az elragadó mesefüzért Mráz János pompás rajzai díszítik.

Móricz Virág - Gúnyos ​mosoly
Fiatal ​házaspár érkezik egy magyar üdülő-faluba; a jóképű, behízelgő modorú férfi patikus, az öntudatos, okos asszony orvos. Vajon hogyan fogadja őket a falu? Mi lesz Borosék sorsa? Hiszen szükség van mindkettőjükre: a falu lakosai és üdülői már régóta várták őket. De egyszersmind gyanakvással is nézik a "mintaházaspár"-t: Sikerül-e megállniok helyüket? Móricz Virág lendületes, sodró erejű regényének cselekménye Borosék küzdelmei köré csoportosul: megkapják-e a lakást, kinevezik-e az asszonyt a nyugdíjkorhatárt rég meghaladott körzeti orvos, az öreg doktor bácsi helyébe? A fordulatos, ironikus történet során nemcsak a fiatal házaspár alakját ismerjük meg, hanem a részint újfajta, részint a múlthoz kapcsolódó "falusi intelligencia" jellegzetes figuráit is. A kitűnő írónő rendkívül érzékletesen, nagy életanyagot ismertetve, drámai erővel mutatja be hőseinek és a falunak életét - egészen a végső "gúnyos mosoly"-ig...

Móricz Virág - Tíz ​év I-II.
Új ​könyvében Móricz Virág édesapja utolsó tíz esztendejének történetét meséli el, illetve Móricz Zsigmond naplójegyzeteinek és levelezésének segítségével mutatja be az 1933-1942 közti korszakot. Hála a jobbára ismeretlen, kiadatlan dokumentumoknak és a szemtanú hiteles kommentárjainak, betekintést nyerünk egy korszak irodalmi- és közéletébe, egy nagy író életébe, műhelyébe: feltárul belőlük az IGE-ügy, annak története, miért és hogyan bomlott föl Móricz második házassága, a Csibe-szerelem históriája, a színházakkal való méltatlan viaskodások sok-sok megpróbáltatása, megismerhetjük a Kelet Népe szerkesztése körüli gondokat s mindenekelőtt fény vetül a kései nagy művek életrajzi és esztétikai hátterére, keletkezéstörténetére. A Tíz év kortörténeti, irodalomtörténeti, alkotáslélektani szempontból egyaránt izgalmas munka, egyszersmind olyan gazdag és fordulatos olvasmány is, mint egy regény: egy ember regénye, aki történetesen századunk legnagyobb magyar elbeszélője volt.

Móricz Virág - Szerencse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók