Douwe Draaisma könyvei a rukkolán

Douwe Draaisma - Disturbances ​of the Mind
Sergei ​Korsakoff, Alois Alzheimer, James Parkinson, Hans Asperger and other eminent scientists, are all names which have become synonymous with a disease, a syndrome, or an autistic disorder. Although the names of these psychiatrists and neurologists are familiar, we often know little about the individuals themselves and the circumstances surrounding their discoveries. What exactly did they discover, and who were their patients? Douwe Draaisma expertly reconstructs the lives of these and eight other 'names' from the science of mind and brain. Disturbances of the Mind provides a fascinating, illuminating, and at times touching insight into the history of brain research. Thanks to Draaisma's unerring eye and elegant, engaging style, the case histories of Asperger, Bonnet, Capgras, Clérambault, Korsakoff and Gilles de la Tourette syndromes; Alzheimer's and Parkinson's diseases; the areas of Broca and Brodmann; Jackson's epilepsy; and the Gage matrix are all brought to life and transformed into unforgettable tales. Reviews: "One can open this book at any chapter-but having done so, one cannot put it down. Disturbances of the Mind, combining deep learning with beguiling narrative, and full of fascinating information and ideas, is one of those rare books that will delight professionals and public alike." --Oliver Sacks "This book is a treasure for those studying the mind and brain, and is written accessibly to appeal to the general reader interested in the history of medicine and the variety of human behaviour." --Professor Simon Baron-Cohen, Director, Autism Research Centre, Cambridge University "...Douwe Draaisma explores the nature of medical discovery, and the implications of claiming a first, in Disturbances of the Mind...The book includes 12 profiles of scientists-in all cases men-whose names are attached to diseases. Draaisma, a professor of the history of psychology at the University of Groningen, in the Netherlands, aims not only to preserve their scientific legacies, but also to illuminate the circumstances of their discoveries and the kind of men they were..." --Chronicle of Higher Education "...provides another history-of-psychology tour de force by exhuming the work and personal lives of famous psychiatrists and neurologist... Including footnotes and references in every chapter, this fascinating book will be an excellent resource for those interested in the history of psychology, the brain and behavior, or neuropsychology... Essential..." --G. C. Gamst, University of La Verne, CHOICE "Draaisma is an excellent storyteller. He gets the reader to stand on tiptoe to look over the barriers of time and place into specific biographic scenes and then quickly zooms out for historical perspective. For North American readers, this Dutch psychologist and historian is a welcome guide on the journey to understanding the work and lives of 11 European eponym-barriers: Bonnet, Parkinson, Broca, Jackson, Korsakoff, Gilles de la Tourette, Alzheimer, Brodmann, Clerambault, Capgras, and Asperger." --Anne Dull Baird, University of Windsor, Canadian Psychology/Psychologie Canadienne About the Author: Douwe Draaisma is Professor in the History of Psychology at the University of Groningen in the Netherlands. He is the author of Metaphors of Memory (Cambridge University Press, 2000) and Why Life Speeds Up As You Get Older (Cambridge University Press, 2004).

Douwe Draaisma - Az ​álomszövő
Az ​álmok különös dolgok: bár gyakran rögtön ébredés után elillannak, homályos emlékképeket és érzéseket hagyva maguk után, néha hosszú ideig – olykor egész életünkben – elkísérnek bennünket, és olyan élénken élnek bennünk, hogy óhatatlanul az az érzésünk: mondani akarnak nekünk valami fontosat. A holland pszichológiatörténész, Douwe Draaisma új könyvének alapkérdése éppen ez: jelentenek-e valamit az álmok, és ha igen, mit – vagy az álomképek agyunk véletlenszerű játékai csupán? A könyv fejezeteinek többsége jellegzetes álomtípusokat jár körül – a vizsgaálmot, a lebegéses álmot, a lucidus álmot, a rémálmot és az erotikus álmot –, de külön fejezet szól a vakok álmairól, arról, hogy színesben álmodunk-e vagy fekete-fehérben, sőt a jósálmok és telepatikus álmok jelenségéről is. Draaisma ezúttal is a maga egyedi és rendkívül élvezetes írói módszerével tekinti át az álomkutatás és -értelmezés történetét (természetesen hangsúlyosan tárgyalva Freud írásait). Miközben elemzéseihez a legújabb tudományos kutatások és kísérletek eredményei nyújtanak szilárd alapot, mondandója megvilágításához a legváltozatosabb forrásokat hívja segítségül a szépirodalmi művektől a filmeken át az álomnaplókig. "Vajon az erotikus álmaink a legmélyebb szexuális vágyak kifejeződései? Összhangban állnak a szexuális fantáziáinkkal, vagy az álmoknak is megvan a saját repertoárjuk? Miért kapcsolódik össze a rémálmainkban érzett félelem azzal az érzéssel, hogy nem tudunk mozogni? Miért érezzük mindig olyan kellemesnek a repüléses álmokat? Repülünk, lebegünk, de hogyhogy nem félünk a leeséstől? Van, hogy álmodunk, és közben tudjuk, hogy álmodunk – hogyan jön létre ez a sajátos kettősség? És persze ott a legnehezebb kérdés: jelentenek-e egyáltalán valamit az álmok? Mondanak-e valamit az álmodóról? Vagy az álomelbeszélés csak suta kísérlet arra – tudattalanunk vagy agyunk egy részének próbálkozása –, hogy mintát szőjön a valójában összevissza tüzelő agysejtek káoszába?" Douwe Draaisma (1953) a pszichológiatörténet professzora a Groningeni Egyetemen. Népszerű ismeretterjesztő köteteiben, melyekben a legújabb tudományos eredmények bemutatása messzemenően olvasmányos, már-már szépirodalmi stílussal párosul, az emberi agy és különösen az emlékezet működésének különféle vetületeit vizsgálja.

Douwe Draaisma - A ​felejtés könyve
Douwe ​Draaisma pszichológus-esszéista új könyvében tovább kutatja az emlékezet működésének titkait, s ezúttal a felejtés jelenségét vizsgálja. Fő állítása az, hogy a felejtés nem valamiféle hiányosság, hanem az emberi elme egyik létfontosságú képessége: csupán azért vagyunk képesek az információk megjegyzésére és rendszerezésére, mert agyunk rendelkezik azzal a képességgel, hogy emlékeinket szelektíven törölje. A könyv többek között az alábbi izgalmas kérdésekre keres választ: Miért vannak technikáink a dolgok megjegyzésére, és miért nincs a felejtésre? Léteznek-e elfojtott emlékek, s ha igen, hol tárolódnak az agyban? Mi történik azokkal az emlékeinkkel, amelyekben osztozunk egy másik emberrel, ha ő már nincs velünk? A múltbeli eseményekre vonatkozó elfelejtett benyomásaink ténylegesen törlődnek, vagy csupán hozzáférhetetlenekké válnak számunkra? Miért van az, hogy a kollégánk pontosan emlékszik egy ötletre, de arra nem, hogy az ötlet eredetileg a miénk volt? A szerző közérthetően, iróniával és sok humorral, szépirodalmi művek és filmek bevonásával tárgyalja a legösszetettebb kognitív pszichológiai és elmefilozófiai kérdéseket, s kalauzolja el olvasóját az emlékezet és felejtés világában. A kötetnek izgalmas magyar vonatkozása is van: az egyik fejezet fő témáját Esterházy Péter Harmonia caelestis és Javított kiadás című regényei adják.

Douwe Draaisma - Metaforamasina
Draaisma ​rendkívül élvezetes módon mutatja be, hogy az újabb és újabb technológiai vívmányok miként hatottak a gondolkodás, elsősorban az emlékezet és a kognitív folyamatok elemzéséhez segítségül hívott különböző metaforák változásaira. A szerző a kései tizenhetedik századtól kezdődően fölgyorsuló és napjainkig tartó technikai fejlődés hátterében tárja elénk, hogy minden egyes újabb találmány (a nyomtatás, a mechanikus óra, a számológép, a fényképészet, a telefon és persze manapság az Internet) milyen erősen befolyásolta, miként próbáljuk leírni agyunk működését. Az elemzés során bizonyos állandó témák világosabban kirajzolódnak, és Draaisma briliáns képet fest a metaforák változó játékáról a pszichológia területén. Igen meggyőző, aprólékos kutatómunkán nyugvó, megkapó stílusban írott könyvet tart kezében az olvasó, amelynek megértését remek ábrák is segítik.

Douwe Draaisma - Miért ​futnak egyre gyorsabban az évek?
Mindannyian ​ismerjük és naponta megtapasztaljuk, hogy néha a jó pillantok csak úgy ripsz-ropsz elszelelnek, a kellemetlen, kényelmetlen pillanatok meg mintha kimerevednének, és múlni sem akarnának. Bár jól tudjuk, hogy az óra mutatója valójában közömbös, se nem kegyes se nem kegyetlen, hisz az idő mindig egyenletesen, ugyanolyan sebességgel múlik, mégis egészen máshogy érzékeljük. Az idő szubjektív megtapasztalásának különleges, ám egyszerre mindennapi élményét mutatja be ez a könyv, rengeteg irodalmi példán és kísérleti esettanulmányon keresztül, amelyek segítségével önmagunk időérzékelésére ismerhetünk. A kötet részletesen foglalkozik az emlékezés időskálájával, a déjavu-érzés különösségével, a gyorsuló idő időskori élményével, valamint azzal a tapasztalással, mikor a halálos veszedelembe került emberek előtt pillanatok alatt lepereg egész életük filmje. Douwe Draaisma (1953) általános pszichológiát és pszichológiatörténetet tanít a Groningeni Egyetemen. Pszichológiatörténeti kutatásaiért elnyerte a Holland Pszichológiai Intézet Hezymans-díját. Metaforamasina. Az emlékezet egyik lehetséges története c. könyve 2002-ben jelent meg kiadónknál.

Douwe Draaisma - Kizökkent ​elmék
A ​pszichiáterek és a pszichológusok gyakran azzal tisztelegnek szakmabeli kollégáiknak, hogy elneveznek róluk valamit - és természetesen betegséget. Alois Alzheimer, James Parkinson, Szergej Korszakov, George Gilles de la Tourette vagy Hans Asperger mind-mind hús-vér emberek voltak valaha, ám a nevük mára puszta szakkifejezéssé változott, amely valamilyen betegséget, szindrómát, autista vagy más rendellenességet jelöl. Lebilincselő új művében a Magyarországon is jól ismert holland esszéista, Douwe Draaisma tizenhárom ilyen "név" életét rekonstruálta az agykutatás és a lélekgyógyászat világából. Megnézte, mit is fedeztek fel pontosan, kik voltak a betegeik. Az olyan orvosoknak, mint Parkinson, Alzheimer, Korszakov és Asperger, de az olyan kevésbé ismert pszichiátereknek is, mint Capgras vagy Clérambault, volt egy sajátos képességük: olyan betegségtörténeteket írtak, hogy a beteg megelevenedett az olvasóban. A Kizökkent elmék izgalmasan, meghökkentően és közben megindítóan ábrázolja az agykutatás történetét. Draaisma finom és magával ragadó stílusában felejthetetlen olvasmányokká válik az olyan szindrómák kórtörténete, mint amilyen az Asperger-, a Bonnet-, a Korszakov-, a Clérambault-, a Gilles de la Tourette- és a Capgras-szindróma, vagy az olyan betegségeké, mint a Parkinson- és az Alzheimer-kór. A kötet mindeközben elevenen ábrázolja a pszichológia, pszichiátria tudományágának belső világát, hatalmi küzdelmeit.