Ajax-loader

Kubinszky Mihály könyvei a rukkolán


Kubinszky Mihály - Emlékképek ​a 424-esről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajós György - Kubinszky Mihály - Vámossy Ferenc - Alpár ​Ignác élete és munkássága
Alpár ​Ignác születésének 150. évfordulójára készült a mű. Alpár Ignác alkotásainak többsége ma is eredeti rendeltetésének megfelelően üzemel és ez a tény növeli munkásságának jelentőségét. A műépítész a késői eklektikus stílus jegyében alkotott. Hírnevét elsősorban középületei alapozták meg. Legismertebb alkotásai közül említhetjük a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épületét, a kassai színházat, a városligeti tó partján épült Mezőgadasági Múzeum épületegyüttesét. A kiadvány egyaránt alkalmas arra, hogy a szakmai és nem építész, építőipari olvasók részére tájékoztatást adjon. A könyv nagyszámú ábraanyaggal, korabeli, valamint a mai állapotot ábrázoló fényképpel készült.

Kubinszky Mihály - Lovász István - Villányi György - Régi ​magyar villamosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kubinszky Mihály - Györgyi ​Dénes
Györgyi ​Dénes pályája fél évszázad magyar építészetének változásait tükrözi. Működését a századfordulón kezdi, s mint Kós Károly barátja, a nép építészet hagyományaira támaszkodó formaképzéshez csatlakozik. Első rajzai, tervpályázatai ebben a szellemben fogantak. A két világháború közötti időszakban Györgyi is a retrográd historizálás szellemében dolgozik néhány évig, de hamarosan felismeri az avantgarde építészet jelentőségét, s 1930 körül már a modern architektúra művelői között találjuk. Legjelentősebb épületei kiállítási pavilonok és lakóházak. A felszabadulás után az újtípusú általános iskola építészeti kérdéseivel foglalkozik.

Kubinszky Mihály - Turóczy László - Nagy Tamás - Ez ​a vonat elment
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kubinszky Mihály - Régi ​magyar vasútállomások
A ​XIX. századot gyakran nevezik a vasút évszázadának. 1825-ben nyitották meg Angliában, Stockton és Darlington között az első közforgalmú vasútvonalat. Öt évvel később Liverpool és Manchester, a kikötő és az iparvidék között már kizárólag gőzmozdonyos vontatással közlekedtek a vonatok. Anglia példáját hamarosan követték az Amerikai Egyesült Államokban és az európai kontinens országaiban. 1846-ban Magyarországon is megnyitották az első gőzmüzemű vasútvonalat. Ez idő tájt a vasutak még csak egyes városokat kötöttek össze egymással, de a következő évtizedben, az európai forradalmakat követő korban az elszigetelt vonalak kezdenek hálózattá összenőni. Elősegíti ezt a hegyi vasút műszaki problémájának megoldása; az 1854-ben megnyitott, a Semmeringen átvezető első alpesi vasutat követik a többiek. A kontinenseket átszelő vasútvonalak fellendítették a személy- és áruforgalmat. Gazdasági szempontból az utóbbi a jelentősebb, az ipar és a kereskedelem fejlődésének új, a korábbiaknál szorosabb kölcsönhatása következtében sok helyütt valóságos vasútépítési láz tört ki. A vasútvonalak építése kedvez az ipar koncentrációjának. Megváltozik a megszokott régi településstruktúra: a százezres és milliós lélekszámú nagyvárosok nem utolsósorban a vasúti közlekedés révén alakultak ki. A személyforgalom is fellendült, a régebbi közlekedési eszközökhöz képest a vonat gyorsabb, kényelmesebb és biztonságosabb volt. Közelebb hozta egymáshoz az embereket; sokan utaztak és akartak világot látni. A vasút hatása tehát az élet egészére kiterjedt. Sajnos nemsokára már háborús célokra is használták: a katonaság és a hadianyag szállítása hamarosan a vasútépítés egyik fő szempontjává vált.

Kubinszky Mihály - A ​régi soproni Lőver
A ​szerző 1927-ben született, és 2016-ban hunyt el Sopronban. A helyi egyetem építészprofesszoraként közel száz könyvet, sok száz tanulmányt publikált a magyar építészettörténet, vasúttörténet és tájépítészet témakörében. A soproni városszépítő egyesület elnökeként kutatta a város 19-20. századi építészetét. Ennek egyik feldolgozása a három hegyvidéki városrész (Lőverek) építészetét, életmódtörténetét feldolgozó gyönyörű kötet.

Gyökér István - Kubinszky Mihály - Képek ​a régi magyar vasutakról és vonatokról
A ​vasutak Európában több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza. Ennek java részét a gőzmozdonyos vontatás jellemezte, ami a vasút fejlődését még nemzedékünkig kísérte. Ezért a gőzmozdony áll ennek a kötetnek a középpontjában még akkor is, ha nem a mozdonytörténet a képes összeállítás témája. Még csak a magyar vasúttörténet egészét sem ölelheti fel munkánk, képei inkább a kört kívánják jellemezni. Vasútvonalak, hidak, építmények kevesebbet változtak, mint a mozdonyok és a kocsik, s ezzel erőteljesebben kötik a jelent a múlthoz. Bizonyítják, hogy az új vasút a régin épül fel. Az, hogy a mozdonyok és a vonatok állnak a képsorozat középpontjában, bizonyára megfelel a legtöbb olvasó érdeklődésének. Ezért is igyekszik a kísérőszöveg a lehető legtöbb adattal és információval szolgálni. Nosztalgia nélkül, dokumentumként. Elsősorban régi képes levelezőlapokat és régi fényképeket láthat az olvasó. Ezek legtöbbje régiség értékű s a szerzők gyűjteményeiből származik. A vasút fénykorában a képeslap nemcsak üdvözleteket továbbított, de az amatőr fényképezés és a képes folyóiratok hiányában hírszolgálatot is teljesített. Városokról, tájakról, épületekről, eseményekről, népszokásokról és a technika fejlődéséről tudósított. A régi képeslapnak ezt a sajátosságát itt a vasúttörténet céljára vesszük igénybe.

Kubinszky Mihály - Sopron ​építészete a 20. században
Kubinszky ​Mihály 1927-ben született Sopronban, apja akkor a helybeli huszárezred főhadnagya, anyja Östör Magdolna soproni közéleti személyiségek leszármazottja, Östör József leánya, Baán Endre unokája. A "szürkékhez" jár elemibe, gimnáziumba a bencésekhez, előbb Sopronban, majd miután apját áthelyezik, Budapesten. 1946-1950 között a budapesti Műegyetemen végzett tanulmányaival szerez építészmérnöki oklevelet. Itt ismerkedik meg feleségével Kassay (Lehrner) Évával, 1950 karácsonyán tartják esküvőjüket. A házasságból három fiú születik (András 1951, János 1952, és Mihály 1957). 1950-1957 között az állami építőiparban dolgozik építésvezetőként, ezt követően a mai Nyugat-Magyarországi Egyetem Építéstani Tanszékén Winkler Oszkár professzor mellett tanársegéd. 1960-ban adjunktus, 1963-ban docens, 1975-ben egyetemi tanár, majd tanszékvezető lesz. Oktató munkája mellett a legújabb kori építészet története, a vasúttörténet és az építészeti kritika műfajában fejt ki szakirodalmi tevékenységet. 1960-ban szerez kandidátusi, 1974-ben akadémiai doktori fokozatot. 1995-ben nyugdíjba vonul, az egyetem Professor Emeritus és díszdoktori címmel tünteti ki. Munkásságát Ybl Miklós-díjjal (1992), az MTA Mikó Imre díjával (1998) és Széchenyi-díjjal (2003) ismerik el.

Kubinszky Mihály - Bohuslav ​Fuchs
A ​legújabb korral foglalkozó építészettörténet gyakran elemzi a nagy kultúrcentrumok és az ismert mesterek alkotásait. De kevésbé ismert területeken is működtek jeles építészek, akiknek életműve az új építészet szerves alkotórészévé vált. A két világháború között ilyen fontos központnak tekinthető Brno városa, ahol 1920 után több kiváló cseh építész tevékenykedett. Közülük leginkább Bohuslav Fuchs gazdag életműve méltó a figyelemre. A cseh építészet nemzeti irányzataihoz sorolható családi házai után egyre több modern középületet és igényes lakóépületet tervezett. Ezek közül több jelentősen befolyásolja a város képét. Közel öt évtizedes tevékenysége az építészeti avantgardizmus kimagasló értéke.

Kubinszky Mihály - Táj ​+ építészet
A ​táj és az építészet látványi együttesének elemzését kétoldalról közelíti meg a szerző. Egyrészt az épített alkotásnak a természetbe rendeződését, illeszkedését vizsgálja másrészt az épületekhez kapcsolódó természeti elemeket, elsősorban a fák téralkotó hatását elemzi. Kiemelt a külső és belső nézőpontok figyelembevételének a szükségességét, hangsúlyozza a természeti elemek fenntartásának fontosságát, a városok, falvak zöldterületeinek nélkülözhetetlenségét. Kubinszky Mihály több évtizedes tapasztalatain, élményein alapuló, kikristályosodott nézeteit adja át a természetes és szükséges szépség összhangjára törekvő fiatal építész és tájrendező kollégáinak.

Kubinszky Mihály - Adolf ​Loos
A ​mai ún. modern építészet a századforduló idején jutott kialakulásának döntő időszakába, amikor Európa-szerte jelentkezett a mozgalmas formáiról ismert szecessziós irányzat. Noha a szecesszió elnevezést gyakran alkalmazzák az eklektika és a modern kibontakozása közötti teljes időszakra, valójában csak néhány évig érvényesült az építészetben. Már a századforduló idején egy tisztultabb, a gyakorlati igényeket kielégítő és a korszerű szerkezeteket alkalmazó építészet bontakozik ki. Ennek a premodern építészetnek egyik legradikálisabb, forradalmi szemléletű és kimagasló képességű építőművésze volt a brnói születésű Adolf Loos. Tevékenységének kezdete a bécsi szecesszió virágkorával esik egybe, de szemlélete ezzel merően ellenkezik. Forradalmi hangú írásai az akkori művészetszemléletet és társadalmat ostromozzák, épületei a konzervatívokat valósággal megbotránkoztatják. Loos a tiszta célszerűség alapján áll, épületeit a belsőterek finom, a rendeltetéshez igazított, ízléses kialakítása jellemzi. Műveivel csakhamar a nemzetközi élvonalba kerül, s a modern építészet kibontakozásának döntő éveiben olyan alapot teremt, amelyhez később egy egész építésznemzedék kapcsolódhatott.

Kubinszky Mihály - Otto ​Wagner
A ​bécsi Karlsplatzra tervezett múzeum ügye ugyancsak felzaklatta a város polgárainak a kedélyét. Egy korabeli lapban karikatúra jelent meg, amelyen Fischer von Erlach, a Karlskirche neves barokk mestere így szól Ottó Wagnerhoz: „Vigasztalódjék, kedves Wagner! Én annak idején ugyanúgy elrontottam a bécsi városképet, mint ahogyan ön most. Száz év múlva azonban mindez nagyon fog tetszeni az embereknek." A múzeum, amelyet a mester több változatban is megtervezett, sajnos nem épült fel, de a karikaturistának mégis igaza lett. Nem is volt szükség száz évre ahhoz, hogy a bécsiek és az egész világ művészetkedvelő közönsége nagyra becsülje Ottó Wagner építészetét. Wagner életműve a historizmusban gyökerezik. Munkásságának kezdetét szinte az ismeretlenség homálya fedi, annál ígéretesebb második korszaka, melyben a századforduló újító törekvésein át egy tisztultabb építészethez érkezett. így, aki Ottó Wagnert a szecesszió kiváló alkotójának tartja, érdemeit beszűkíti, és közelebb jár az igazsághoz az, aki a 20. század modern építészetének egyik nagy kezdeményezőjét látja benne. Ottó Wagner 1841. július 13-án született a Bécs melletti Penzingben. Apja, Rudolf Simeon Wagner, tisztviselő volt. Anyja - Susanne Helffenstorffer-Hueber - nagypolgári családból származott. Wagner tehetségére, rajzkészségére tanárai már korán felfigyeltek. Építészeti tanulmányait Berlinben kezdte az Építészeti Akadémián Schinkel egykori asszisztense, Busse tanítványaként. Bécsbe 1861-ben tért vissza, ahol a Képzőművészeti Akadémián Van der Nüll és Siccardsburg, a bécsi Opera építői voltak a tanárai. Egy évvel később Heinrich Förster műtermében kezdi építészeti pályafutását. A műtermet még az apa, Ludwig Förster tette világszerte ismertté, aki részt vett a bécsi Ringstrasse építésében, és a Förster's Allgemeine Bauzeitungot szerkesztette. Wagner feljegyzései alig engednek bepillantást életének ebbe a korszakába. A Förstertől független tervpályázatok eredményei, illetve a feltehetően már önállóan tervezett bérházak arra engednek következtetni, hogy korán önállósította magát, és nagyobb vagyonra tett szert. Az első dolgos évtizedek, amelyeket még a konvencionális építészeti alkotások, elsősorban a bérházak jellemeznek, a polgári jólét megszerzésének, hajótörést szenvedő első házasságának évei; a névtelenség időszaka.

Horváth Ferenc - Kubinszky Mihály - Magyar ​vasúti építkezések Erdélyben
A ​„Magyar vasúti építkezések Erdélyben" című könyv szerzőinek célja az volt, hogy bemutassák azt a nagyszerű vasútépítési munkát, amely Erdélyben folyt a múlt század második és századunk első felében. A könyv összeállítását indokolta, hogy eddig nem jelent meg részletes összefoglaló írás az erdélyi vasútvonalak építéséről, jóllehet Erdélyben a nagy vasútépítések idején olyan műszakilag is jeles építményeket hoztak létre, amelyek díszei az európai vasútépítészetnek. Ezek közül elég csak Zielinski által tervezett első vasbeton vasúti hidakat, a szemet gyönyörködtető erdélyi viaduktokat, a folyókon átvezető fa- és vashidakat, a sok munkával megépített alagutakat, Pfaff Ferenc és társainak nagyszerű felvételi épületeit megemlíteni. Lehetne azonban a sort folytatni azokkal a műszaki létesítményekkel, amelyek az erdélyi vasútvonalak különleges vonalvezetéséhez, a vizek elleni védelméhez kapcsolódtak. Indokolta a könyv megírását az is, hogy az építkezések műszaki irodalmi anyaga, okiratai, eredeti tervei a hazai múzeumokban, tervtárakban találhatók meg és közlésüket sürgette az idő múlása, amely a történeti emlékeket visszavonhatatlanul felemészti. Úgy vélem, hogy a szerzők az írott szöveggel és fényképekkel, az eredeti tervek másolataival hitelesen mutatják be a vasútvonalak építésének, üzemének egyes részleteit és így a könyv eléri célját, jó tájékoztatást ad mindazoknak, akik a vasutak múltja iránt érdeklődnek. Köszönet érte a szerzőknek és a közreműködőknek.

Bakonyi Tibor - Kubinszky Mihály - Lechner ​Ödön
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók