Ajax-loader

Viktor E. Frankl könyvei a rukkolán


Viktor E. Frankl - Man's ​Search For Meaning
One ​of the outstanding classics to emerge from the Holocaust, Man's Search for Meaning is Viktor Frankl's story of his struggle for survival in Auschwitz and other Nazi concentration camps. Today, this remarkable tribute to hope offers us an avenue to finding greater meaning and purpose in our own lives.

Viktor E. Frankl - Az ​"értelmetlen" élet szenvedése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Viktor E. Frankl - Az ​ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
A ​kötet tanulmányai az élet értelmére vonatkozó kérdéseket teszik fel, járják körül: önmegvalósítás, élet értelme, "koncepciói", "technikái". A téma ugyan nehéz, az előadás viszont vonzó és igen közérthető.

Viktor E. Frankl - Értelem ​és egzisztencia
Az ​értelem tehát mindenkor egy konkrét szituáció konkrét értelme. Mindig a »pillanat követelménye«, ami azonban mindenkor egy konkrét személyhez szól. S ahogy minden egyes szituáció egyszeri, ugyanúgy minden egyes személy egyedülálló. Minden nap, minden óra egy új értelemmel szolgál és minden emberre egy másik értelem vár (...) Nincs olyan helyzet, melyben az élet ne kínálna fel egy értelemlehetőséget, s nincs olyan személy, akinek az élet ne tartogatna feladatot.” (Viktor Frankl)

Viktor E. Frankl - Pinchas Lapide - Istenkeresés ​és értelemkérdés
Viktor ​E. Frankl (1905-1997), orvos, filozófus, a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzat, a logoterápia és egzisztenciaanalízis megalapítója. Pinchas Lapide (1922-1997), teológus és vallástudós. Izraelben, Németországban és Svájcban tanított. Munkásságának középpontjában a zsidó-keresztény párbeszéd áll. "Franki: nézze csak, talán ez az egyetlen mód, amellyel személyes tiszteletemet kifejezhetem Önnek, hogy olyan dolgokat mondok, amelyeket még sohasem mondtam, sőt nem is gondoltam, s ezeket Ön elé tárom. Mert Önnek is meg kell értenie a helyzetemet. A logoterápiát szívesen leértékelnék azáltal, s ez könnyen megy, hogy azt mondják, ez világnézet, ez személyes ideológia, ez Franki úr személyes vallásossága, ő nem is tudós; a hátsó kisajtón be akarja engedni a vallást, miután végre megszabadultunk a csuhásoktól, stb. Nos, bizonyos értelemben ebben is van valami igazság. Mert a logoterápia nyitotta transzantropológiai - akarattal nem mondok transzperszonális - dimenzióra. (...) Lapide: Isten láthatatlan és bebizonyíthatatlan. Egyetértek. De a szeretet, a remény, a bátorság és a lelki nemesség létezése is kibújik a fényképészet, az objektív tudomány és a logikus bizonyítás elől - azonban nem a hit elől, amely gyakran sokkal mélyebb belátásra juttat. Életünkben a legszebb és a legnagyobb dolgok, úgy tűnik, éppen nem a racionalitás diktátumának engedelmeskednek. (...)"

Viktor E. Frankl - A ​tudattalan Isten
A ​Frankl által alapított logoterápiát és egzisztenciaanalízist a szakirodalom gyakran a harmadik bécsi pszichoterápiás irányzatként emlegeti. Ez a történeti szempontból kétségtelenül helytálló megállapítás árnyékot vet a logoterápia és az egzisztenciaanalízis igazi, fordulatot jelentő aspektusára, amely a logoterápia filozófiai eljárásában és törekvésében érhető tetten. Frankl logoterápiája ugyanis az előzőleg említett két pszichoterápiás irányzat megfontolásaitól eltérően elsősorban Edmund Husserl, Max Scheler és Martin Heidegger fenomenológiai filozófiája alapján nyeri el egyedi jellegét. Jelen írás éppen ebbe a filozófiai háttérbe enged betekintést.

Viktor E. Frankl - A ​szenvedő ember
A ​szenvedés teljesítményt és növekedést jelent. A szenvedés tulajdonképpeni teljesítménye nem más, mint érési folyamat. Az érést azonban az alapozza meg, hogy az ember belső szabadságra jut - minden külső függőség ellenére. Gondoljunk olyan extrém helyzetre, mint a hadifogság vagy a koncentrációs tábor: ebben a helyzetben az ember rendkívüli módon függ azoktól a feltételektől, amelyeket rákényszerítenek. De kitűnik, hogy ezek a feltételek és körülmények csak tevékenységét és élményeit határozzák meg, őt magát azonban meghagyják szabadnak, amint arról van szó, ahogyan ő viszonyul ehhez a külső körülmények által rendkívüli mértékben meghatározott szituációhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy az ember szabad minden feltételtől és körülménytől, és szabad sorsa belső uralására, az igaz, őszinte szenvedésre. Ez a szabadság nem ismer feltételeket, ez a szabadság „minden körülmények között” és az utolsó leheletig érvényesül.

Viktor E. Frankl - Orvosi ​lelkigondozás
Frankl ​szerint a pszichoanalízis értelme egyfajta világi gyónás volt. Ehhez képest a logoterápia és egzisztenciaanalízis orvosi lelkigondozás. Ezzel a némiképp provokatívan ható kifejezéssel a szerző a logoterápia és egzisztenciaanalízis tágabb értelemben vett jelentőségére mutat rá. Az orvosi lelkigondozás minden gyónási tevékenységgel együtt járó feladat, amely előfeltételezi a segítő hivatású szakembernek a vigasznyújtásban és a világnézeti dolgokban való jártasságát. A fentiek értelmében nem véletlen, hogy Frankl munkája a pszichoterápián kívül a lelkigondozás, a tanácsadás, a pedagógia és a szociális munka területeire is komoly hatást gyakorolt. Ezért bízunk abban, hogy az új magyar kiadás jelentős mértékben hozzájárul az értelemközpontú humanisztikus szemlélet itthoni elterjedéséhez és megerősödéséhez.

Viktor E. Frankl - Orvosi ​lélekgondozás
Korunk ​jellemző "betegsége" a neurózis, amelynek elkülönült betegségként való kezelése sok esetben csak felületi kezelés, "az embert dologiasítják - tárggyá fokozzák le -, vagy éppenséggel manipulálják - puszta eszközzé teszik". Egyenesen orvosi műhiba a depresszív neurózist gyógyszeresen kezelni. A szerző az ember lelki zavarait az emberlét zavaraiból vezeti le "az ember létérzésének leglényegesebb mozzanata: az értelem keresése, aminek sikertelensége neurózishoz vezet". A lelki betegségek kezelése tehát nem csupán orvosi eszközöket igényel, hanem "az orvosoknak szükségképp előnyben kell részesíteniük a filozófiát". "Korunk nagy betegsége a cél nélküliség, az unalom; az értelem és a célkitűzések hiánya. A pszichiáterhez olyan páciensek fordulnak, akik kétségbe vonják életük értelmét, vagy már abban sem hisznek, hogy az életnek egyáltalán értelmet lehet találni. Ezzel összefüggésben én egzisztenciális frusztrációról szoktam beszélni. Önmagában semmi patologikusról nincs szó: ha egyáltalán neurózisról beszélhetünk, akkor egyfajta új neurózis-típussal van dolgunk, amelyet noogén neurózisnak neveztem el" - írja Viktor Frankl. A feszültséget, amely az emberben keletkezik közte és a teljesítésre váró feladat között, nem feltétlenül kell megszüntetni, ellenkezőleg, az embernek bizonyos egészséges feszültség-adagra szüksége van; ha ez nincs, kiüresedik. ; A Freud tanítványként indult szerző megjárta az individuálpszichológia iskoláját, míg saját önálló pszichoterápiáját, a logoterápiát kidolgozta. Pszichológiai munkásságát filozófiai ismeretekkel egészítette ki, maga a logoterápia abból a filozófiai koncepcióból nőtt ki, hogy az ember az egyetlen lény, aki az élet értelmére vonatkozó kérdést felteszi, illetve felteheti, és az e kérdésre adott válasz tulajdonképpen maga az ember, legalábbis ontológiai értelemben. Könyvében a rehumanizált pszichoterápia alapjait fektette le. - Szakembereknek, egyetemi hallgatóknak és a téma iránt érdeklődő olvasóknak ajánlott, nehéz olvasmány.

Viktor E. Frankl - ...mégis ​mondj igent az életre!
Világszerte ​olvasók egész generációi számára nyújtott megrázó élményt Viktor Frankl pszichiáter klasszikus memoárja, amelyben a náci haláltáborokban zajló mindennapi életről számol be. Frankl négy koncentrációs tábort járt meg 1942-45 között, ezek egyike Auschwitz volt. Meg kellett tapasztalnia szülei, fivére és várandós felesége halálát, és később ezekből a tragikus élményekből, saját és mások végletes gyötrődéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét. A szenvedést nem kerülhetjük el, állítja Frankl professzor, azt azonban eldönthetjük, hogy milyen módon viszonyulunk hozzá, és találunk-e benne értelmet. Értelmet találni az életben, bármilyen is az; kitűzni bizonyos célokat, és azok felé haladni - Frankl logoterápiájának ez a törekvés az alapköve. Sok tekintetben a pszichoanalízisre épít ez az elmélet, de annál általánosabb érvényű, és pozitív üzenete révén mindenkit szíven talál. Az ember egyedi, senki mással össze nem téveszthető lény, hangsúlyozza dr. Frankl, éppen ezért mindenkire rá van bízva, hogyan éli meg, hogyan értelmezi saját személyes tapasztalatait. Hozzuk ki a legtöbbet a lehetőségeinkből, forduljunk bizakodással a jövő felé, és legyünk elfogadóak - a logoterápia módszere ebben segít. Viktor E. Frankl 1997-ben, kilencvenkét évesen hunyt el. Könyvét azóta több mind harminc nyelvre fordították le, gondolatai olvasók tízmillióihoz jutottak el. Visszaemlékezését az amerikai kongresszusi könyvtár már évtizedekkel ezelőtt beválogatta a tíz legnagyobb hatású könyv közé.

Kollekciók