Ajax-loader

Sipos Lajos könyvei a rukkolán


Finta Gábor - Sipos Lajos - Véges ​végtelen
A ​modern kor embere számára az időtlenség, a mindig-jelenvalóság és az állandóság eszménye sohasem válik uralkodóvá. Így az Isten-élmény és Isten-hiány egymást átjáró horizontjai a modern költészetben csak olyan módon szólaltathatják meg az egyesben az egyetemest, ha a költészet a maga tárgyát a történő dolgok példájává teszi. Ezért válhat vallás és irodalom közös nevezőjévé a mítosz, mely nem azért van, hogy leírjon, hanem, hogy magába foglaljon egy adott helyzetet, olyan módon, hogy jelentőségét ne korlátozza arra a helyzetre. A kötet Isten-élmény és Isten-hiány költészettörténeti távlatainak vizsgálatával egy olyan párbeszédbe kapcsolódik be, melynek kritikai részről mind poétikai mind eszmetörténeti szempontból első megszólalója éppen e kötet maga.

Sipos Lajos - Irodalomtanítás ​az ezredfordulón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sipos Lajos - Új ​klasszicizmus felé...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sipos Lajos - Modernitások, ​alkotók, párbeszédek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sipos Lajos - Dokumentumok ​a magyarországi antiszemitizmus történetéből
A ​szerző korabeli dokumentumok segítségével mutatja be Kiskunfélegyházán és környékén a fehérterror 1919-20-ban lezajlott rémtetteit, majd a zsidó- és cigányüldözést a második világháború befejezéséig. Megdöbbentő tény, hogy 983 zsidót deportáltak Auschwitzba, ahonnan soha nem tértek vissza. Síremléküket a helyi temető őrzi.

Sipos Lajos - "Dallammá ​alakítjuk a dilemmákat"
"Új ​versei megőrzik Báger Gusztáv lírájának ezt a jellegze­tes­sé­gét, több síkon is értelmezhetőek, miközben a koráb­bi­ak­tól el­térően, a férfias szelídség, a mindenen átlátó nyugalom és de­rű jegyében kitárulkozóak. Nemegyszer bemutatják szü­letésük szi­tuációját is, rögzítik a valóságnak azt a sajátos, sen­ki másra nem jellemző szegmensét, amelynek cent­rumában a szerző áll. Ez a pár szóval felvázolt - általában - belső tér, enteriőr meg­könnyíti a nyilvánvaló költői szándék betelje­sü­lé­sét: behívja, bevonzza az olvasót, potenciálisan tehát az egész világot, ott­ho­nos műhelyébe, ahol minden tárgy tulaj­do­nosára vall, sem­mi se véletlenül kerül a képre. Becsalja, hogy odabent, ott nála találkozzék önmagával, a versek tük­ré­ben nézze meg, lássa meg önmagát (is), mint lehetőséget, aki akár helyet is cse­rél­hetne vendéglátójával, hiszen költőnk új verseiben olyan egy­sze­rűen történik minden, hogy az va­ló­jában bárki mással is meg­történhetne; nem véletlenül van mind­untalan jelen a szer­ző szája szögletében egy alig észre­vehető mosoly." (Mezey Katalin, 2009)

Sipos Lajos - Tamási ​Áron
Tamási ​Áron (1897-1966) már-már csak egyetlen alkotásával, az Ábel a rengetegben című regényével és néhány novellájával 61 az olvasók emlékezetében. Sokan csak a székelység írójának tekintik, aki amint az 1925-ben megjelent Lélekindulás című kötete után írták róla a székelysorsról adott számot (Féja Géza), a "vidékköltészet színeit" mutatta föl (Németh László), "székely szólásokkal" beszéltette hőseit (Áprily Lajos). Arra már kevesen emlékeznek, hogy 1961-ben a hivatalosság ki akarta iktatni az irodalmi hagyományból. A Népszabadságban megjelent könyvbírálatban szemére vetették a "gondolati tartalom nélküli nyelv"-et, a "modorrá, stílusromantikává avasodó" szövegformálást (Bokor László). Pedig Tamási Áron a 20. század jelentős, kísérletező, nyelvteremtő írója volt. Új regénynyelvet és regényformát teremtett a Szűzmáriás királyfival, melyben a különös történelmű népe érzés- és gondolatvilágát, szokásrendszerét és hagyományait formálta alkotássá. A Jégtörő Mátyásban és a Ragyog a csillagban a népcsoport őseinek Ázsiából hozott duális lélekfelfogását kapcsolta össze a kereszténység archaikus képzeteivel. És mindemellett jelentős alakja volt a század politikatörténetének. Neki is, akárcsak Bartóknak, a "népek testvérisége" volt a "vezéreszméje". Újságcikkekben, az 1937-es Vásárhelyi Találkozón egyszerre szállt síkra a magyarság jogaiért és "a román néppel való testvéri együttélés" szükségessége mellett. Kétszer merült fel művelődésügyi miniszterségének terve, 1945-ben és 1956-ban. 1956 decemberétől, az általa megfogalmazott Gond és Hitvallás megjelenésétől és illegális terjesztésétől számítva 1962 végéig a politikai rendszer egyik legfőbb ellenségének számított. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok szerint a tíz leginkább megfigyelt emberek egyike volt. Az MSZMP nyilvánosságra hozott jegyzőkönyveiből, a különböző levéltárak anyagaiból nemcsak az író személyes sorsa, hanem a korszak valódi képe is kibontakozik.

Sipos Lajos - Babits ​Mihály
Babits ​Mihály a huszadik századi magyar irodalom nagy hatású, modern klasszikusa. Írói és kritikusi munkásságán túl a napi gyakorlatban is érvényesítette nézeteit, amikor a Nyugat irányítójaként kéziratok és alkotók sorsáról döntött. Írónevelő tevékenységével jelentős tehetségek alakulását segítette. Nemzedékek példaképe lett, Szabó Lőrinctől, Illyés Gyulától a nagy esszéírókon át az Újhold köréig. Noha versei, regényei, novellái több önéletrajzi ihletésű elemet tartalmaznak, Babits mindvégig rejtélyes egyéniség maradt, riadt, ideges, merengő. Mi volt mégis az oka, hogy a folyóirat-szerkesztéssel közéleti szerepet vállalva szerteágazó kapcsolatok bonyolult hálórendszerét tudta kiépíteni és fenntartani hosszú évekig? Olvasói mindeddig hiányolhatták a Jónás könyve szerzőjének részletes és hiteles életrajzát. Sipos Lajos könyve az első teljes Babits-biográfia, mely előfeltevésektől mentesen, több évtizednyi kutatómunka tapasztalataira alapozva tárja fel egy korszak és egy személyiség összefonódó történetét.

Zigány Miklós - Sipos Lajos - Francia ​nyelvkönyv az általános gimnáziumok II. osztálya számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók