Ajax-loader

Mezei Károly könyvei a rukkolán


Mezei Károly - "... Az agy a Teremtő műve..."
"Hallottunk mi egyet-mást ezekről a tudósokról és filozófusokról, csakhogy tanáraink elfelejtették megemlíteni, hogy a nevezettek amúgy istenhívők." A kötetben Mezey Károly beszélget Freund Tamás akadémikus, neurobiológus, agykutatóval, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatójával.

Mezei Károly - Isten tenyerén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mezei Károly - "...Isten ​van, az ember történik"
A ​múlt század ötvenes éveiben a járványos gyermekbénulás tartotta rettegésben világszerte a fiatal szülőket. Magyarország a világon harmadikként gyűrte le a rémületes kórt előbb a SALK vakcina, majd a SABIN cseppek alkalmazásával. A SALK vakcinát egy magyar tudós, Koch Sándor virológus készítette el. Hivatalos elismerés azonban nem várta, sem akkor, sem későbbi alkotó pályája során, sőt állásából is eltávolították. Ennek oka - Mezei Károly vele készített interjújából - így foglalható össze: "túl osztályidegen, túl magyar és túl vallásos volt..."

Mezei Károly - Fölemelkedni ​vagy lesüllyedni?
"A ​haza, a hazaszeretet, a nemzet nálunk ma homályos jelentésű hangsorok. Ez egyaránt lehetővé teszi, hogy üres jelszóként visszaéljenek vele, illetve, hogy kigúnyolják. Fogalmaink nem születnek velünk, hanem a világ megismerésének tudati folyamatában jönnek létre. Értelmüket a hagyomány, az iskola, a tapasztalat, a tájékozódás és a közvélemény alakítja ki. A "mi" fogalmától elszoktatott magyarság hosszabb távra meghatározó választás előtt áll: vagy jobb egyéni feltételeket kíván magának a közös kiszolgáltatottságban az anyagi-gazdasági-szakmai érvényesülés terén, vagy újraszervezi a nemzeti közösség védelmező képességét. Ez azonban csak a nemzeti hagyomány teljes újraértelmezésével - és megismertetésével - lehetséges: a jelszavakat vissza kell változtatni értelmes eszményekké, ami nem kis feladat. A lehetőség azonban nyitott."

Mezei Károly - "...Az ​agy a Teremtő műve..."
"Hallottunk ​mi egyet-mást ezekről a tudósokról és filozófusokról, csakhogy tanáraink elfelejtették megemlíteni, hogy a nevezettek amúgy istenhívők." A kötetben Mezey Károly beszélget Freund Tamás akadémikus, neurobiológus, agykutatóval, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatójával.

Mezei Károly - Olimpikonok ​vendéglőse
A ​magyar sporttörténetnek nemcsak hivatásos sportolók lehetnek legendás alakjai, hanem civilek is. Éppen ilyen Fejér Miklós vendéglős, a híres Sipos vendéglő tulajdonosa, Óbuda díszpolgára. Évtizedeken át – a szó eredeti értelmében – etette a magyar sportolókat, kísérte őket olimpiákra, világbajnokságokra. Hazánk jó hírét keltette, amikor a magyar sportolók, jeles tudósok és művészek mellett külföldi politikusokat is megvendégelt a Siposban.

Bencze Izabella - Mezei Károly - Haza ​(ki)árulás
Bencze ​Izabella vagyonjogi szakértővel beszélget Mezei Károly. Egy ország birtokolható vagyontárgyainak az összessége képezi szűk értelemben a nemzet vagyonát. De semmiképp ne feledkezzünk el a tág értelemben vett nemzeti vagyonról, értékekről sem. Hiszen mindaz, ami egy nemzet létrejöttéhez és megmaradásához szükséges: a tagjainak puszta léte, reprodukciós képessége és készsége, egészségi állapota, oktatási és nevelési kultúrája, identitása, hite, becsülete és nyelve, kulturális és épített öröksége, gazdasági lehetőségei és jövőképe: mind-mind a nemzeti vagyon részét képe

Mezei Károly - Én ​itthon vagyok otthon...
A ​Magyarnak lenni könyvsorozatban ezúttal Mezei Károly beszélget Náray-Szabó Gáborral. Értékvilágunk meghatározói: tradíció, tudás, társadalom, türelem. Ennek jegyében született meg jövőképünk, a Szent István-terv. Ez a keresztény és nemzeti értékeket valló középosztály véleményét, elgondolását tükrözi arról, hogy milyen országot szeretnénk. Az egyik fő üzenete, hogy nem az ember van a gazdaságért, hanem a gazdaság van az emberért. Éppen ezért a gazdaság jövőjéről csak a szöveg vége felé írunk. Először a demográfiai kérdésekről, aztán a cigánykérdésről beszélünk, majd a földről, a vidékről és a mezőgazdaságról... Megfogalmazzuk, hogy mire van szükség egy egészséges, optimista, tenni vágyó, jól fölkészült, pallérozott agyú emberekből álló nemzeti közösség létrehozásához. Hisszük, hogy az erős nemzeti közösség előnyben van az európai uniós versenypályán is. Mert számoljunk le végre azzal az illúzióval, hogy az EU tagjaiként csak lógathatjuk a lábunkat és dől majd a pénz!

Mezei Károly - Magyarország ​szíve vidéken van
"Vannak ​szerencsésebb birodalmak, például a kínai vagy a japán, ahol a nemzeti kultúra ma is része az oktatásnak és a nevelésnek. Meg is lehet nézni, hogy milyen elképesztően gyors a kínaiak, a japánok és a koreaiak technológiai fejlődése. Náluk alap a nemzeti kultúra. A kínaiak például, Kung Fu-Ce nyomán, azt mondják, olyan iskolák kellenek, amelyek harmonikus személyiségeket képesek nevelni. Ehhez a természetes tantárgyakon kívül, mint amilyen az írás, olvasás, környezetismeret, történelem és újabban a természettudományok is, szükséges a zene, a tánc, a rajzkészség fejlesztése, valamint a költészet tanítása is. Ez évezredek óta így van a kínai iskolákban, s az eredménye az, hogy a gyerekek, majd a felnőttek sokkal könnyebben tudnak alkalmazkodni a modern nyugati technológiákhoz, miközben megtartják és ápolják saját kultúrájukat is. Talpára kell állítani a magyar oktatási rendszert ilyen szempontból is..." (részlet a könyvből)

Gazda István - Mezei Károly - Mit ​ér a tudós, ha magyar?
Nemrégiben ​egy harmincéves egyetemi találkozón az egykori népművelés szakosok élénken emlékeztek egy – akkor még kevésbé közismert – tanárukra, ifj. Gazda Istvánra. Dicsérték óriási tárgyi tudását, elképesztő memóriáját, bravúros előadói képességeit és el nem apadó humorát. Mára Gazda István írói-szerkesztői munkássága, rádió-és tévéműsorai (Tudóra, Gólyavári esték, Szonda, Gordiusz magazin) révén a tudománytörténeti szakma egyik kiemelkedő személyisége, országosan ismert ember lett. Ebben a könyvben a magyar tudományosság géniuszai mellett szót ejt saját tudós barátairól is, az 1989 előtti Antall Józsefről, a rendszer által üldözött, világhírű klasszika filológusról, Szabó Árpádról, valamint Vekerdi Lászlóról, a lehengerlően nagy enciklopédikus tudású, a személyi igazolványában a „szakképzettsége nincs” bejegyzést büszkén viselő mesteréről.

Mezei Károly - Tett ​és semmi más
Mi ​a haza? Ez is egyénileg élhető meg. A haza az a terület, életforma, vidék és hely az ég alatt, amiről fölöslegesen sokat tudunk. És itt a hangsúly a "fölöslegesen" szón található. Szerethetünk más országokat, embercsoportokat, ismerhetjük őket alaposan is, de csakis egyről tudhatjuk azt a sok fölösleges részletet, amely mélységes kapcsolatunk igazi tartaléka, amely biztossá tesz minden hangsúlyt, minden árnyalatot. Ez a sok fölösleges részlet állandóan átalakul, más és más rétegekbe rendeződik. Egyes részek lesüllyednek tudatunk mélyére, majd felbukkannak meglepően, de soha nem felejtjük el egészen addig, amíg felfogóképességünk ép marad. Festőként ismét csak azt mondhatom: nagy a művészet hatalma. Kár vesztegetni az időt mások sikereinek utánzásával, a siker nem másolható. Saját gyökereinket kell használni, abból indulhat ki az, ami mások számára igazi és valóságos.

Mezei Károly - A ​magyar kultúra mindenese
A ​rabszolgáknak mindig fizetniük kell - Antall József miniszterelnökként az előtt a dilemma előtt állt, hogy Magyarország fölmondhatja-e az adósságterhet, amit az előző rendszer halmozott föl. Nos, a világ urainak bankkönyveiben nincs ilyen rubrika, hogy "előző rendszer". Ugyanis minden rendszer hozzájuk tartozik, a fasizmus éppen úgy, mint a sztálinizmus is, amelyekre ugyanaz a materialista, ateista világszemlélet jellemző. Tehát a világ rejtőzködő urainak teljesen mindegy, hogy a tartozás a kommunisták alatt gyűlt-e föl, vagy sem. Felvettük, mert fel kellett venni. Ha nem kellett volna felvenni, akkor is felvetették volna velünk, mert mi vagyunk a rabszolgák, nekünk mindig fizetni kell! Ez alól kibújni nem lehet, hacsak sok ország össze nem fog, hogy együtt lépjen föl, és próbálja visszább szorítani a világnak eme félelmetes, gazdag urait, és átépíteni a világ beteg szerkezetét...

Mezei Károly - Hiszek ​a zene erejében
Egyszer ​Kodály Zoltán a Svábhegyen kirándult, ott hallotta a tanítóképzős lányokat a Schneider Fánit énekelni... lehetetlenség, gondolta, hogy a kisgyerekek leendő tanítói ilyen silány zenei előképzettséggel lépjenek be az iskolába... Ilyen élmények sora volt az indítéka a Kodálymódszer megszületésének... amellyel kapcsolatban ma is azt mondom: legyen az alap az iskolában a jövőben is a hagyományos magyar népdal. Nemcsak azért, mert kötelességünk művelni és megőrizni őseink zenei hagyományait, hanem azért is, mert nem az operett, a műdal vagy a magyar nóta a zenei anyanyelvünk, hanem a magyar népzene, a népdal. Márpedig a tanulás mindenkinek az anyanyelvén megy a legkönnyebben. Az iskolából kijövet aztán úgyis annyira elárasztja a gyerekeket a kereskedelmi rádiókból, tévékből ömlő zenei katyvasz...

Mezei Károly - Beteg ​társadalom, egészséges nemzet
A ​belső jól-lét a valódi boldogság alapja. A jólét, a fogyasztói társadalom alapvető célja azt jelenti, hogy minél jobban keresek, annál több dolgot tudok megszerezni, és ettől boldogabb leszek. A fogyasztói társadalomban a jólét hajszolása öncéllá válik. Az az üzenete, ha bármit meguntam, lecserélem. Ez igaz a háztartási eszközökre, ruhákra, de a párkapcsolatokra is. Ez a szemlélet azonban nemhogy boldogsághoz nem vezet, hanem állandó elégedetlenséggel jár együtt, hiszen mindig van szebb, jobb, mutatósabb választék az áru- és emberpiacon egyaránt. Ezzel szemben az igazi jóllét az életminőség alapfogalma. Azt jelenti, hogy van saját értékrendem, ami megvéd a manipulációktól. Az igazi belső tartással rendelkező jóllét állapotában lévő embert nem lehet kívülről irányítani, tudja, mi az, amire szüksége van.

Mezei Károly - A ​gazdaság van az emberért, és nem fordítva
Van ​egy mutató, amellyel a nemzeti összefogás erejét vizsgálják a társadalomkutatók. Ez a társadalmi tőke, vagy más szóval a társadalmi kohézió. Jelzi, hogy a társadalomban mekkora az összetartás, az egymásba vetett bizalom mértéke. Ha az emberek beszélgetnének egymással, ha lennének közösségek, és elmondanák, kivel mi történt, jobban megértenék a világot is maguk körül.

Kollekciók