Anne Applebaum könyvei a rukkolán

Anne Applebaum - Vörös ​éhínség
Valósághű ​beszámoló Sztálin napjainkig ható, kegyetlen tervéről, mely több millió ember életébe került. Sztálin 1929-ben hirdette meg a mezőgazdaság – hatásait tekintve egy második szovjet forradalommal felérő – kollektivizációját, amely parasztok millióit kényszerítette, hogy a földjükről lemondva belépjenek a kolhozokba. Az eredmény katasztrofális éhínség volt, amely a legtöbb halálos áldozatot követelte az európai történelemben. 1931 és 1933 között legalább ötmillió ember halt meg a Szovjetunióban. A szovjet állam azonban segítségnyújtás helyett arra használta a katasztrófát, hogy megszabaduljon egy politikai problémától. Anne Applebaum a Vörös éhínség-ben azt állítja, hogy az áldozatok közül több mint hárommillió ukrán volt, akik nem egy rossz politika véletlenszerű áldozataiként vesztek oda, hanem azért, mert az állam tudatosan pusztulásra ítélte őket. A szerző bizonyítékokkal szolgál egy régóta fennálló gyanúra: miután Ukrajnában a szovjethatalmat lázadások sora tette ingataggá, Sztálin úgy döntött, hogy elpusztítja az ukrán parasztságot. Az állam lezárta a köztársaság határait, és elkobzott minden hozzáférhető élelmiszert. Gyorsan bekövetkezett az éhínség, és az emberek megettek bármit: füvet, fakérget, kutyákat, elhullott állatokat. Némelykor egymást ölték, hogy élelemhez jussanak. Applebaum műve lebilincselő olvasmány; felidézi a huszadik század legsúlyosabb bűncselekményeinek egyikét, és bemutatja, miképpen jelenthet ismét fenyegetést, immár a huszonegyedik század politikai rendjére. A könyv letaglózó erővel, precízen írja le az iszonyatot, amelyben a rendkívüli gonoszságot túlélni igyekvő embereknek részük volt.

Anne Applebaum - A ​Gulag története I-II.
A ​GULAG, a szovjet koncentrációs táborok gigantikus hálózata 1972-ben vált ismertté a világ közvéleménye előtt, amikor megjelent Alekszandr Szolzsenyicin háromkötetes munkája: ez a mű akkor óriási hatással volt a világ szellemi életére, és úgy tűnt, a kommunista rendszerekkel kapcsolatos minden illúziót szétfoszlat. A Szovjetunió összeomlása óta memoárok és tanulmányok százai jelentek meg a témáról, s részint ezeket az újabban előkerült forrásokat is használva, részint saját történelmi kutatásai nyomán Anne Applebaum amerikai újságíró és történész elsőként vállalkozott rá, hogy megírja a GULAG átfogó történetét: bemutatja a szovjet munkatáborok előképeit a cári Oroszországban, létesítésüket közvetlenül a bolsevik forradalom után, terjeszkedésüket és működésüket - s végül felszámolásukat a gorbacsovi peresztrojka idején. Applebaum könyve minden tekintetben dokumentált, szigorú történészi munka, s ugyanakkor mindvégig kiérezni belőle az áldozatokkal való együttérzést; legnagyobb erénye talán az, hogy a szerző kifejezetten a lágerfoglyok szemszögéből mutatja be a GULAG történetét: az ő életükre, szubkultúrájukra, szenvedéseikre koncentrál. A GULAG az idők során államon belüli állammá változott, majdhogynem külön civilizációvá - jóllehet a sztálini korszakban (s a könyv ezt is bemutatja) az egész Szovjetunió egyetlen hatalmas kényszermunkatelep volt -, saját törvényekkel, szokásokkal, irodalommal, folklórral, szlenggel és erkölccsel. A szerző, miután kronologikusan bemutatja a GULAG "fejlődését" - azt, ahogy a vörös terror eszközéből fontos gazdasági funkciókat betöltő, az egész országot lefedő hálózattá változott –, témáról témára mutatja be a GULAG-beli élet különböző aspektusait: a lágerfoglyok különböző csoportjait, a túlélési stratégiákat, a szexuális viszonyokat, a szökéseket és lázadásokat... S Applebaum egyúttal arra a nyugtalanító kérdésre is választ keres, miért maradt a GULAG viszonylag ismeretlen mind a Szovjetunió népei, mind a Nyugat történelmi emlékezetében?

Anne Applebaum - Vasfüggöny
Anne ​Applebaum A Gulag története után most a vasfüggönyt veszi szemügyre. 1944-ben a Szovjetunió elkezdte a később "népi demokratikus" néven nevezett országok felszabadítását és lerohanását. A világháború végén kiderült, hogy a nyugati hatalmak nem képesek és nem hajlandók szembeszállni a szovjet birodalmi törekvésekkel. Kelet-Európa - ahogy ekkor elnevezték, hogy kevésbé sértse a Nyugat érzékenységét - sorsa megpecsételődött. A Vörös Hadsereg mellett azonnal megjelentek a szovjet titkosrendőrök és a moszkovita kommunista vezetők, és elkezdődött bő féltucat ország megtörése. Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Mit vontak azonnal az ellenőrzésük alá, és mit engedtek át ideiglenesen a (majdnem) szabadon választott más pártoknak? Mi történt az egyházzal és a civil társadalommal? Mi itt Közép-Európában - ahogy titokban neveztük magunkat a legsötétebb években is - még emlékszünk. De ha saját hazánk kommunista történelmével tisztában is vagyunk, a többi ország sorsa nagyon is gondolatébresztő lehet. Anne Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárakból, az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálati iratanyagából vett ismeretek mellett memoárokat, emékiratokat, történeti kutatásokat dolgoz fel, és személyes beszámolókat, mert sok még élő tanúval sikerült beszélnie. Ha meg akarjuk érteni, miért alakul annyira nehezen a demokrácia a hajdani csatlósállamokban, íme, itt a könyv, amely megvilágítja. Anne Applebaum: A Gulag története 2004-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. Applebaum a Yale egyetemen végzett, doktori képzést a London School of Economicsban kapott. A kilencvenes években Varsóban és Londonban élt újságíróként. A The Economist és a The Washington Post rovatvezetője volt. 2010-ben megkapta a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban, a díjjal a közép-kelet európai szabadság és demokrácia előmozdítására tett erőfeszítéseket ismerik el. 2013-ban felvette a lengyel állampolgárságot. Férje, Radosław Sikorski a lengyel külügyminiszter. "Anne Applebaum olvasmányos műve a személyes tapasztalatokat hívja segítségül a szovjetizáció mindennapi tapasztalatainak bemutatására, bőséges önálló kutatás és az emlékezőkkel folytatott beszélgetések alapján." (Timothy Garton Ash)

Anne Applebaum - Gulag ​- A History
Nearly ​30 million prisoners passed through the Soviet Union's labor camps in their more than 60 years of operation. This remarkable volume, the first fully documented history of the gulag, describes how, largely under Stalin's watch, a regulated, centralized system of prison labor-unprecedented in scope-gradually arose out of the chaos of the Russian Revolution. Fueled by waves of capricious arrests, this prison labor came to underpin the Soviet economy. Applebaum, a former Warsaw correspondent for the Economist and a regular contributor to the Wall Street Journal and the Washington Post, draws on newly accessible Soviet archives as well as scores of camp memoirs and interviews with survivors to trace the gulag's origins and expansion. By the gulag's peak years in the early 1950s, there were camps in every part of the country, and slave labor was used not only for mining and heavy industries but for producing every kind of consumer product (chairs, lamps, toys, those ubiquitous fur hats) and some of the country's most important science and engineering (Sergei Korolev, the architect of the Soviet space program, began his work in a special prison laboratory). Applebaum details camp life, including strategies for survival; the experiences of women and children in the camps; sexual relationships and marriages between prisoners; and rebellions, strikes and escapes. There is almost too much dark irony to bear in this tragic, gripping account. Applebaum's lucid prose and painstaking consideration of the competing theories about aspects of camp life and policy are always compelling. She includes an appendix in which she discusses the various ways of calculating how many died in the camps, and throughout the book she thoughtfully reflects on why the gulag does not loom as large in the Western imagination as, for instance, the Holocaust. Copyright 2003 Reed Business Information, Inc.

Anne Applebaum - Twilight ​of Democracy
The ​Pulitzer Prize-winning author, professor, and historian offers an expert guide to understanding the appeal of the strongman as a leader and an explanation for why authoritarianism is back with a menacing twenty-first century twist. Across the world today, from the Americas to Europe and beyond, liberal democracy is under siege while populism and nationalism are on the rise. In Twilight of Democracy, prize-winning historian Anne Applebaum offers an unexpected explanation: that there is a deep and inherent appeal to authoritarianism, strongmen, and, especially, to one-party rule--that is, to political systems that benefit true believers, or loyal soldiers, or simply the friends and distant cousins of the Leader, to the exclusion of everyone else. People, she argues, are not just ideological, they are also practical, pragmatic, opportunist. They worry about their families, their houses, their careers. Some political systems offer them possibilities and others don't. In particular, the modern authoritarian parties that have arisen within democracies today offer the possibility of success to people who do not thrive in the meritocratic, democratic, or free-market competition that determines access to wealth and power. Drawing on reporting in Spain, Switzerland, Poland, Hungary, and Brazil; using historical examples including Stalinist central Europe and Nazi Germany; and investigating related phenomena: the modern conspiracy theory, nostalgia for a golden past, political polarization, and meritocracy and its discontents, Anne Applebaum brilliantly illuminates the seduction of totalitarian thinking and the eternal appeal of the one-party state.

Anne Applebaum - Red ​Famine
From ​the author of the Pulitzer Prize-winning Gulag and the National Book Award finalist Iron Curtain, a revelatory history of one of Stalin's greatest crimes—the consequences of which still resonate today In 1929 Stalin launched his policy of agricultural collectivization—in effect a second Russian revolution—which forced millions of peasants off their land and onto collective farms. The result was a catastrophic famine, the most lethal in European history. At least five million people died between 1931 and 1933 in the USSR. But instead of sending relief the Soviet state made use of the catastrophe to rid itself of a political problem. In Red Famine, Anne Applebaum argues that more than three million of those dead were Ukrainians who perished not because they were accidental victims of a bad policy but because the state deliberately set out to kill them. Applebaum proves what has long been suspected: after a series of rebellions unsettled the province, Stalin set out to destroy the Ukrainian peasantry. The state sealed the republic’s borders and seized all available food. Starvation set in rapidly, and people ate anything: grass, tree bark, dogs, corpses. In some cases, they killed one another for food. Devastating and definitive, Red Famine captures the horror of ordinary people struggling to survive extraordinary evil. Today, Russia, the successor to the Soviet Union, has placed Ukrainian independence in its sights once more. Applebaum’s compulsively readable narrative recalls one of the worst crimes of the twentieth century, and shows how it may foreshadow a new threat to the political order in the twenty-first.

Anne Applebaum - Iron ​Curtain
_In ​the long-awaited follow-up to her Pulitzer Prize-winning Gulag, acclaimed journalist Anne Applebaum delivers a groundbreaking history of how Communism took over Eastern Europe after World War II and transformed in frightening fashion the individuals who came under its sway._ At the end of World War II, the Soviet Union to its surprise and delight found itself in control of a huge swath of territory in Eastern Europe. Stalin and his secret police set out to convert a dozen radically different countries to Communism, a completely new political and moral system. In _Iron Curtain,_ Pulitzer Prize-winning journalist Anne Applebaum describes how the Communist regimes of Eastern Europe were created and what daily life was like once they were complete. She draws on newly opened East European archives, interviews, and personal accounts translated for the first time to portray in devastating detail the dilemmas faced by millions of individuals trying to adjust to a way of life that challenged their every belief and took away everything they had accumulated. Today the Soviet Bloc is a lost civilization, one whose cruelty, paranoia, bizarre morality, and strange aesthetics Applebaum captures in the electrifying pages of _Iron Curtain_.

Anne Applebaum - Kelet ​és Nyugat között
A ​műben leírt térség, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó határvidék választja el Európát Oroszországtól. Erről a Tengerközről tudunk a legkevesebbet, mert ez már nem tartozik bele a jól ismert Közép-Európába. Gdańskban kezdődik az utazás, ahol a szerző fölszáll a kalinyingrádi hajóra. A korábban hermetikusan elzárt városban hosszasan keresi a német kultúra nyomait, majd megy tovább Litvániába, Fehéroroszországba, Ukrajnába, aztán Kárpátalján keresztül Moldovába, végül eljut Odesszába. Ideális utazó kalauzol minket az ismeretlen tájakon, aki kitűnően eligazodik a Szovjetunió felbomlását követő bonyolult politikai folyamatokban. Amerikai, tehát nem azonosul egyik itt élő nép nemzeti ideológiájával sem, a gyökerei azonban ide kötik, hiszen a nagyszülei Kobrinból, a mai Fehéroroszországban lévő kisvárosból, az egykori stetlből vándoroltak ki. Az orosz és szovjet történelem nemzetközi hírű szakértője, tehát pontosan tudja, milyen következményekkel járt a moszkvai dominancia. Ugyanakkor a lengyel történelemben és kultúrában is otthonosan mozog: tudja, mi tekinthető ezen a tájon a Litván Nagyfejedelemség és a hajdani Jagelló-Lengyelország örökségének. A német történelmet és kultúrát is hasonlóan jól ismeri, így tökéletesen át tudja tekinteni a régió sokszínű kultúráját. Emellett képes belülről láttatni e népek történelmét, megvilágítani, miben közösek és miben ellentétesek az érdekeik. A kilencvenes évek legelején, abban a különleges történelmi pillanatban szerezte személyes tapasztalatait, amikor már lebomlottak a régi kommunista struktúrák, de még nem épült ki a demokrácia vagy az új diktatúra. Ebből a nézőpontból tisztán láthatjuk, mi maradt meg ezeknek az országoknak a kultúrájából a kommunizmust követő korszakra. Amilyen közeliek a helyszínek, olyan egzotikusak. Az utazó nemcsak Vilniusban, Minszkben, Bresztben vagy Lembergben jár, hanem a periféria perifériájára, sosem hallott nevű litván, ukrán vagy fehérorosz kisvárosokba is eljut, és azt látja, hogy valamiféle régi-új civilizáció születik (lengyel pap érkezik egy fehérorosz falu düledező plébániájára, New York-i haszid keres híveket Minszkben), vagy úgy érzi, hogy a régi rend hatalmas tehetetlenségi ereje miatt nincs esély valódi változásra.