Ajax-loader

Anne Applebaum könyvei a rukkolán


Anne Applebaum - Vasfüggöny
Anne ​Applebaum A Gulag története után most a vasfüggönyt veszi szemügyre. 1944-ben a Szovjetunió elkezdte a később "népi demokratikus" néven nevezett országok felszabadítását és lerohanását. A világháború végén kiderült, hogy a nyugati hatalmak nem képesek és nem hajlandók szembeszállni a szovjet birodalmi törekvésekkel. Kelet-Európa - ahogy ekkor elnevezték, hogy kevésbé sértse a Nyugat érzékenységét - sorsa megpecsételődött. A Vörös Hadsereg mellett azonnal megjelentek a szovjet titkosrendőrök és a moszkovita kommunista vezetők, és elkezdődött bő féltucat ország megtörése. Hogyan jutottak hatalomra a kommunisták? Mit vontak azonnal az ellenőrzésük alá, és mit engedtek át ideiglenesen a (majdnem) szabadon választott más pártoknak? Mi történt az egyházzal és a civil társadalommal? Mi itt Közép-Európában - ahogy titokban neveztük magunkat a legsötétebb években is - még emlékszünk. De ha saját hazánk kommunista történelmével tisztában is vagyunk, a többi ország sorsa nagyon is gondolatébresztő lehet. Anne Applebaum az ideiglenesen megnyílt orosz levéltárakból, az 1989-ben felszabadult országok titkosszolgálati iratanyagából vett ismeretek mellett memoárokat, emékiratokat, történeti kutatásokat dolgoz fel, és személyes beszámolókat, mert sok még élő tanúval sikerült beszélnie. Ha meg akarjuk érteni, miért alakul annyira nehezen a demokrácia a hajdani csatlósállamokban, íme, itt a könyv, amely megvilágítja. Anne Applebaum: A Gulag története 2004-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. Applebaum a Yale egyetemen végzett, doktori képzést a London School of Economicsban kapott. A kilencvenes években Varsóban és Londonban élt újságíróként. A The Economist és a The Washington Post rovatvezetője volt. 2010-ben megkapta a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban, a díjjal a közép-kelet európai szabadság és demokrácia előmozdítására tett erőfeszítéseket ismerik el. 2013-ban felvette a lengyel állampolgárságot. Férje, Radosław Sikorski a lengyel külügyminiszter. "Anne Applebaum olvasmányos műve a személyes tapasztalatokat hívja segítségül a szovjetizáció mindennapi tapasztalatainak bemutatására, bőséges önálló kutatás és az emlékezőkkel folytatott beszélgetések alapján." (Timothy Garton Ash)

Anne Applebaum - Gulag ​- A History
Nearly ​30 million prisoners passed through the Soviet Union's labor camps in their more than 60 years of operation. This remarkable volume, the first fully documented history of the gulag, describes how, largely under Stalin's watch, a regulated, centralized system of prison labor-unprecedented in scope-gradually arose out of the chaos of the Russian Revolution. Fueled by waves of capricious arrests, this prison labor came to underpin the Soviet economy. Applebaum, a former Warsaw correspondent for the Economist and a regular contributor to the Wall Street Journal and the Washington Post, draws on newly accessible Soviet archives as well as scores of camp memoirs and interviews with survivors to trace the gulag's origins and expansion. By the gulag's peak years in the early 1950s, there were camps in every part of the country, and slave labor was used not only for mining and heavy industries but for producing every kind of consumer product (chairs, lamps, toys, those ubiquitous fur hats) and some of the country's most important science and engineering (Sergei Korolev, the architect of the Soviet space program, began his work in a special prison laboratory). Applebaum details camp life, including strategies for survival; the experiences of women and children in the camps; sexual relationships and marriages between prisoners; and rebellions, strikes and escapes. There is almost too much dark irony to bear in this tragic, gripping account. Applebaum's lucid prose and painstaking consideration of the competing theories about aspects of camp life and policy are always compelling. She includes an appendix in which she discusses the various ways of calculating how many died in the camps, and throughout the book she thoughtfully reflects on why the gulag does not loom as large in the Western imagination as, for instance, the Holocaust. Copyright 2003 Reed Business Information, Inc.

Anne Applebaum - A ​Gulag története I-II.
A ​GULAG, a szovjet koncentrációs táborok gigantikus hálózata 1972-ben vált ismertté a világ közvéleménye előtt, amikor megjelent Alekszandr Szolzsenyicin háromkötetes munkája: ez a mű akkor óriási hatással volt a világ szellemi életére, és úgy tűnt, a kommunista rendszerekkel kapcsolatos minden illúziót szétfoszlat. A Szovjetunió összeomlása óta memoárok és tanulmányok százai jelentek meg a témáról, s részint ezeket az újabban előkerült forrásokat is használva, részint saját történelmi kutatásai nyomán Anne Applebaum amerikai újságíró és történész elsőként vállalkozott rá, hogy megírja a GULAG átfogó történetét: bemutatja a szovjet munkatáborok előképeit a cári Oroszországban, létesítésüket közvetlenül a bolsevik forradalom után, terjeszkedésüket és működésüket - s végül felszámolásukat a gorbacsovi peresztrojka idején. Applebaum könyve minden tekintetben dokumentált, szigorú történészi munka, s ugyanakkor mindvégig kiérezni belőle az áldozatokkal való együttérzést; legnagyobb erénye talán az, hogy a szerző kifejezetten a lágerfoglyok szemszögéből mutatja be a GULAG történetét: az ő életükre, szubkultúrájukra, szenvedéseikre koncentrál. A GULAG az idők során államon belüli állammá változott, majdhogynem külön civilizációvá - jóllehet a sztálini korszakban (s a könyv ezt is bemutatja) az egész Szovjetunió egyetlen hatalmas kényszermunkatelep volt -, saját törvényekkel, szokásokkal, irodalommal, folklórral, szlenggel és erkölccsel. A szerző, miután kronologikusan bemutatja a GULAG "fejlődését" - azt, ahogy a vörös terror eszközéből fontos gazdasági funkciókat betöltő, az egész országot lefedő hálózattá változott –, témáról témára mutatja be a GULAG-beli élet különböző aspektusait: a lágerfoglyok különböző csoportjait, a túlélési stratégiákat, a szexuális viszonyokat, a szökéseket és lázadásokat... S Applebaum egyúttal arra a nyugtalanító kérdésre is választ keres, miért maradt a GULAG viszonylag ismeretlen mind a Szovjetunió népei, mind a Nyugat történelmi emlékezetében?

Anne Applebaum - Iron ​Curtain
_In ​the long-awaited follow-up to her Pulitzer Prize-winning Gulag, acclaimed journalist Anne Applebaum delivers a groundbreaking history of how Communism took over Eastern Europe after World War II and transformed in frightening fashion the individuals who came under its sway._ At the end of World War II, the Soviet Union to its surprise and delight found itself in control of a huge swath of territory in Eastern Europe. Stalin and his secret police set out to convert a dozen radically different countries to Communism, a completely new political and moral system. In _Iron Curtain,_ Pulitzer Prize-winning journalist Anne Applebaum describes how the Communist regimes of Eastern Europe were created and what daily life was like once they were complete. She draws on newly opened East European archives, interviews, and personal accounts translated for the first time to portray in devastating detail the dilemmas faced by millions of individuals trying to adjust to a way of life that challenged their every belief and took away everything they had accumulated. Today the Soviet Bloc is a lost civilization, one whose cruelty, paranoia, bizarre morality, and strange aesthetics Applebaum captures in the electrifying pages of _Iron Curtain_.

Anne Applebaum - Kelet ​és Nyugat között
A ​műben leírt térség, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig tartó határvidék választja el Európát Oroszországtól. Erről a Tengerközről tudunk a legkevesebbet, mert ez már nem tartozik bele a jól ismert Közép-Európába. Gdańskban kezdődik az utazás, ahol a szerző fölszáll a kalinyingrádi hajóra. A korábban hermetikusan elzárt városban hosszasan keresi a német kultúra nyomait, majd megy tovább Litvániába, Fehéroroszországba, Ukrajnába, aztán Kárpátalján keresztül Moldovába, végül eljut Odesszába. Ideális utazó kalauzol minket az ismeretlen tájakon, aki kitűnően eligazodik a Szovjetunió felbomlását követő bonyolult politikai folyamatokban. Amerikai, tehát nem azonosul egyik itt élő nép nemzeti ideológiájával sem, a gyökerei azonban ide kötik, hiszen a nagyszülei Kobrinból, a mai Fehéroroszországban lévő kisvárosból, az egykori stetlből vándoroltak ki. Az orosz és szovjet történelem nemzetközi hírű szakértője, tehát pontosan tudja, milyen következményekkel járt a moszkvai dominancia. Ugyanakkor a lengyel történelemben és kultúrában is otthonosan mozog: tudja, mi tekinthető ezen a tájon a Litván Nagyfejedelemség és a hajdani Jagelló-Lengyelország örökségének. A német történelmet és kultúrát is hasonlóan jól ismeri, így tökéletesen át tudja tekinteni a régió sokszínű kultúráját. Emellett képes belülről láttatni e népek történelmét, megvilágítani, miben közösek és miben ellentétesek az érdekeik. A kilencvenes évek legelején, abban a különleges történelmi pillanatban szerezte személyes tapasztalatait, amikor már lebomlottak a régi kommunista struktúrák, de még nem épült ki a demokrácia vagy az új diktatúra. Ebből a nézőpontból tisztán láthatjuk, mi maradt meg ezeknek az országoknak a kultúrájából a kommunizmust követő korszakra. Amilyen közeliek a helyszínek, olyan egzotikusak. Az utazó nemcsak Vilniusban, Minszkben, Bresztben vagy Lembergben jár, hanem a periféria perifériájára, sosem hallott nevű litván, ukrán vagy fehérorosz kisvárosokba is eljut, és azt látja, hogy valamiféle régi-új civilizáció születik (lengyel pap érkezik egy fehérorosz falu düledező plébániájára, New York-i haszid keres híveket Minszkben), vagy úgy érzi, hogy a régi rend hatalmas tehetetlenségi ereje miatt nincs esély valódi változásra.

Kollekciók