Ajax-loader

Benyovszky Krisztián könyvei a rukkolán


Benyovszky Krisztián - Fosztogatás
A ​tíz év szenvedélyes olvasásának eredményeképp született könyvben a vizsgált művek nem az életrajz függelékei vagy egyes eszmék irodalmi kivetülései. Benyovszkyt a Móricz-próza cselekményszövése, motívumai, kompozíciója izgatja leginkább: társadalombírálat és dzsentrikérdés helyett arra kíváncsi, miként jelenik meg Móricznál az evés, a nevetés, a látás, a forróság vagy az érzékiség. Új szempontjai eddig ritkán tárgyalt alkotásokra irányítják az olvasó figyelmét: többek közt az Árvalányokra, A szerelmes levélre, a Vidéki hírekre. Feltárja az író viszonyát Mikszáthhoz, a szlovák fordítások felől közelítve értelmezi újra a Pillangót és a Sáraranyt, a detektívregények elismert kutatójaként újraolvassa Móricz egyetlen krimijét, a Forró mezőket. A könyv, bár inspiráló hatással volt rá Esterházy Péter nevezetes esszéje Móricz nyelvi erejéről, mégsem azt igazolja, hogy az írót "kifosztotta volna az idő": éppen ellenkezőleg, azt bizonyítja meggyőzően, hogy maradt még ott bőven "fosztogatnivaló".

Benyovszky Krisztián - A ​Morgue utcától a Baker Streetig - és tovább
Rue ​Morgue és Baker Street jelképes érvényű irodalmi emlékhelyek. Az előbbi a világirodalom első valódi detektívtörténetének bűnügyi helyszínét, az utóbbi a leghíresebb detektív lakóhelyét nevezi meg. A két utcát számos látható és lappangó irodalmi szál fűzi össze, még ha mintegy fél évszázad és egy óceán választja is el egymástól az őket létrehívó műveket, és azok alkotóit. Róluk és a kollektív irodalmi emlékezetben számon tartott további szereplőkről szólnak e könyv fejezetei regények, novellák, filmek, rajzfilmek, képregények és illusztrációk elemzésén keresztül.

Benyovszky Krisztián - Szövegek ​szeszélye
Benyovszky ​Krisztián (1975, Ipolyság) irodalomteoretikus, kritikus és fordító, a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének docense, a Partitúra főszerkesztője. A Szövegek szeszélye "hét év terméséből nyújt válogatást. Az írásokat, melyek között éppúgy található tanulmány, esszé, kritika, recenzió, mint előadás vagy felkérésre született utószó, hat csoportba rendeztem el. (...) Az egymás mellé felsorakoztatott szövegek, a szerzői elgondolástól függetlenül, szeszélyes dialógusba fognak. Csak remélhetem, hogy ez nem kesze-kusza, hanem érdekes és fordulatos történetként áll majd össze az olvasó elméjében." . . . . . . . . . . . .

Benyovszky Krisztián - Kriptománia
A ​titok irodalmi megjelenésének számtalan formája lehetséges. Elvileg bármilyen műfajhoz tartozó alkotás témájául választhat titko(ka)t, illetve élhet az elrejtés, az elhallgatás, a halogatás, az elterelés, a berekesztés, az utalás, a kétértelműség és a váratlan fordulat adta lehetőségekkel. A kötet szerzője olyan regényeket és elbeszéléseket vizsgál, amelyek tematizálják és narrativizálják a titkot, amelyekben a különböző rejtélyek szövegalakító erőre tesznek szert. Egyaránt érdekli a titok természete és annak elbeszélési módozatai. A titokzatosságot mint stíluseffektust vagy esztétikai hatásmozzanatot értelmezi, melyet a szöveg különböző szintjein érvényesített eljárások hoznak létre vagy képeznek meg a befogadóban. A jelenséget nyelvészeti, retorikai, szemiotikai, prózapoétikai és hermeneutikai szempontok figyelembevételével igyekszik körbejárni. Külön fejezetekben foglalkozik a titok és értelmezés, illetve az elhallgatás kapcsolatával, a helyek és a szereplők titokzatosságával, majd magyar, cseh, olasz és angol szerzők műveit elemezve mutat rá ezek elbeszélésalakító és olvasásformáló hatására. A kötetet olvasva kirajzolódnak előttünk a titok lélektani, jogi, politikai, vallási, etikai és nem utolsósorban narratív vonatkozásai.

Benyovszky Krisztián - Rácsmustra
"Az ​irodalom egy hatalmas épület, rengeteg kisebb vagy nagyobb ajtóval, amelyeken a kiírások eligazításként szolgálnak csupán. A címkék ugyanis nem feltétlenül teszik »átlátszóbbá« az ajtók mögötti világ jellegét, s így egyáltalán nem biztos, hogy a »Dante« vagy a »Móricz Zsigmond«, illetve az »óda« és a »detektívtörténet» nevű ajtón belépve azt találjuk ott, amit vártunk. (...) Felsorolni nem lehet ennek a hatalmas könyvesháznak minden jellegzetes helyiségét, nyilvános termeit és csupán a beavatottak előtt ismert titkos zugokat. Olyan labirintus ez, ahol bármikor érhetnek meglepetések..." - írja a szerző. Benyovszky Krisztián (1975) a nyitrai Konstantin Egyetem bölcsészkarának magyar-szlovák szakán szerzett diplomát. Jelenleg az egyetem hunagrisztika tanszékének tanársegédje, ill. szlovák tanszékének PhD-hallgatója. Fő kutatási területe a szláv neostrukturalizmus, valamint Ottlik Géza munkássága. 1998 óta rendszeresen jelennek meg írásai a Kalligram című irodalmi folyóiratban. Első, Rácsmustra című kötete a 20. századi magyar szépprózával kapcsolatos irodalmi tanulmányokat, interpretációkat tartalmaz. Kaffka, Ottlik, Kosztolányi, Márai, Esterházy és mások szövegének elemzésekor a szerző igyekezett együttesen érvényesíteni a befogadáselmélet és az alaktan módszertani elveit, ill. alkalmazta a metaforikus irodalomtörténet-írás eljárásait is.

Benyovszky Krisztián - Bevezetés ​a krimi olvasásába
"Elsőként ​talán azt kell leszögeznem, hogy e könyv nem kíván valamilyen új teóriával elállni a krimit illetően, célja az eddigi eredmények összegzése és rendszerezése. Nem törekszik a teljességre. Miként a cím is mutatja, »bevezetésről« van szó, egy olyan vezérfonal felvázolásáról, ami feltételezi, vagy legalábbis előirányozza a témában való későbbi elmélyülést."

Benyovszky Krisztián - Keserű József - Kor/szak/határok
A ​tanulmánykötet kilenc szöveget tartalmaz. Olyan szerzők első csoportos megjelenéséről van szó (Sambucus Irodalomtudományi Társaság), akik mögött, fiatal koruk ellenére, már viszonylag gazdag publikációs tevékenység áll. A címmé emelt három fogalom olyan nyelvi játékteret nyitott meg Csehy Zoltán, Benyovszky Krisztián, Keserű József, Polgár Anikó, Németh Zoltán, Bárczi Zsófia, Kocur László, Vida Gergely és Beke Zsolt számára, amelyben mindenki a maga szakterületének, egyéni érdeklődésének megfelelő témakörben bizonyíthatott. A kötet így, a tanulmányok egymástól többé-kevésbé „elkülönböződő“ jellege ellenére, egy rugalmas egység benyomását kelti.

Benyovszky Krisztián - A ​jelek szerint
"Az ​egyik detektívtörténet olyan, mint a másik, mondhatnánk, és nem is járnánk messze az igazságtól. Uniformizált műfaj, a meglepő befejezés ellenére is kiszámítható fogásokkal, elbeszélő trükkökkel. Konvenciókból, toposzokból él, népszerűsége mégsem szűnik. Olykor még az ún. »magas irodalom« is kacérkodik vele. Utánozza, parodizálja, élvezettel és önfeledt játékossággal rúgja fel kátékban rögzített szigorú szabályait. Ilyen művekről szól ez a könyv. Amelyek egyrészt krimik, másrészt mégsem azok. A határokról, ha vannak, műfajok és nemzeti irodalmak közt. Arról a műfaj teremtette ismerős, változatlanul lakható világról, ahová mindig jó visszatérni..." - olvassuk a kötet bevezetőjében. A jelek szerint a detektívtörténet műfajával, értelmezési hagyományaival és újabb elméleti megközelítéseivel foglalkozik. A szerző ismerteti, rendszerezi és kommentálja a teória idevonatkozó eredményeit (mindenekelőtt Tzvetan Todorov, Bényei Tamás, Daniela Hodrová, Miroslav Petricek, Stanislaw Balbus munkáit), könyve második részében pedig magyar (Lengyel Péter, Darvasi László, Tar Sándor, Németh Gábor és Szilasi László), cseh (Josef Skvorecky, Karel Capek) és szlovák (Tomás Horváth, Pavel Vilikovsky) prózai művek elemzésén keresztül mutat rá a műfaj közép-európai emléknyomaira.

Kollekciók