Ajax-loader

Erdélyi István könyvei a rukkolán


Erdélyi István - Magyar ​őstörténeti minilexikon
Kötetünk ​az első kísérlet arra, hogy nyomtatásban megjelenhessen magyar őstörténeti lexikon. Szemben a közel két évtizeddel ezelőtt már tervezett, de meg nem jelent magyar őstörténeti lexikonnal, kötetünket minilexikonnak neveztük el. Megtalálhatók benne röviden az eddig jobbára már ismert, a témára vonatkozó írásos források, régészeti emlékek, nyelvészeti, néprajzi, embertani stb. adatok, a fellelhető földrajzi támpontokkal együtt, amelyek a honfoglalás előtti magyarságra vonatkoznak elsősorban. Bemutatjuk benne azokat is, akik a magyar őstörténet bármely vonatkozású oldalával foglalkoztak vagy foglalkoznak, elsősorban hazai személyeket.

Erdélyi István - Sugár Lajos - Embert ​keresünk
"A ​tübingeni egyetem tulajdonában volt egy egyiptomi múmiafej. A koponyatető jobb oldalán ovális mélyedést találtak. A számítógépes rétegröntgenezés során kiderült, hogy valamikor agydaganatműtétet hajtottak végre rajta, és a trepanálás szélén a csont ismét sarjadni kezdett. Az illető ezt a nem könnyű műtétet (i. e. 1500 körül) túlélte. Összekorrodált fegyverek, bronzszobrok röntgenezése néha igen fontos ismereteket nyújthat. Így pl. Marcus Aurelius ismert lovas szobrának röntgenvizsgálata bizonyította, hogy a szobrot még az antik időkben többször javították. Ezt igazolta később a szobor belsejét fényképező száloptikás berendezés is. A bronzszobor átvilágítás a természetesen magasabb csőfeszültséget (256-300 kV) igényel. Lezárt múmiaszarkofág, a múmiák bepólyált teste szétbontás nélkül vizsgálható. Az ilyen vizsgálat választ adhat olyan kérdésekre, amelyek az életkorra, nemre, esetleges betegségekre vonatkoznak."

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Erdélyi István - Sugár Lajos - Zsebeházy György - Vulkánok ​tövében, vulkánok tetején
Mi ​történik a föld mélyén, ha elszabadul a pokol? Miről mesélnek a hamuba temetett városok: Pompeji és Herculaneum? Hol volt Atlantisz? És mi okozta pusztulását? Miként tükröződnek régi népek mítoszvilágában a vulkanikus kitörések? Mit köszönhet az emberiség a vulkánoknak? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ a három szerző: a régész, a geológus és a vulkanológus – kultúrtörténeti tudnivalókkal, kutatóútjaik élményeivel, nagy katasztrófák leírásával át- meg átszőtt érdekes könyvükben.

Erdélyi István - Bevezetés ​a magyar őstörténetbe
Könyvemben ​a magyar őstörténetnek nem minden szakaszát és részletét sikerült érintenem. Ugyanakkor tudatosan törekedtem arra, hogy lehetőséget adjak hallgatóimnak a tágabb földrajzi-politikai-népi környezet megismerésére, ahol népünk születése és vándorlása végbement. A magyar őstörténet bonyolult folyamatának bemutatására és vizsgálatára több lehetőség kínálkozik. Az egyik a feltételezett őshazából kiindulva követni őseink útját, a másik pedig a honfoglalás utáni képből (régészeti emlékekből, helynevekből, később keletkezett, de távolabbi időkre vonatkozó írásos forrásokból stb.) kiindulva nyomozni keleti irányban. Erre a kettőre nézve felvillantottuk a lehetőségeket, de a bizonytalansági tényezőkre is utaltunk. Egyéni, önálló véleményünk kifejtésére ritkán kerítettünk sort (ilyen pl. az etelközi helyzet labilitásának a kérdése), helyette inkább bizonyos véleményekhez történt csatlakozásunkat hangsúlyoztuk (így pl. Ólma kijevi udvara, vagy Julianus barát útja, Magna Hungaria mint "őshaza" vonatkozásában). A tárgyalás során az 1957-ben megkezdett és kisebb-nagyobb szünetekkel egészen 1988-ig folytatott helyszíni tanulmányaink és ásatásaink eredményeit is felhasználtuk, legalább utalásként (helyszíneken elsősorban a Baskír és a Tatár Köztársaságokban, a Kaukázusban és Ukrajnában tett tanulmányútjainkon felkeresett területeket értjük). Tudatosan nem érintettük viszont az ún. kettős honfoglalás hipotézisét.

Erdélyi István - Őstörténeti ​- régészeti fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi István - Sugár Lajos - Ázsiai ​lovas nomádok - Régészeti expedíciók Mongóliában
A ​szerzők az elmúlt két évtized során hat alkalommal vettek részt nemzetközi régészeti ásatásokon Mongóliában. Kutatásaik az i. e. 1. évezred derekától az i. sz. 1. évezred végéig terjedő időszakot ölelték fel, tehát egy olyan korral foglalkoztak, amikor még nem a mai mongolok lakták Mongóliát. Ezen a hazánknál mintegy tizenhatszor nagyobb területen az időszámításunk előtti századokban és időszámításunk 1. évezredében lovas nomád népek egész sora élt hosszabb-rövidebb ideig. Nem meglepő tehát, hogy az itt dolgozó magyar régész szakemberek szinte naponta találkoztak e népek ősi emlékeivel a bronzkori sziklarajzoktól a türk szobrokon és a híres orhoni feliratokon át az eddig magyarázat nélkül álló, úgynevezett „szarvasos kövekig", és természetesen mindennél nagyobb mennyiségben bukkantak sírjaikra. E leletek annál is inkább érdekesek, mert a mongol sztyepp azoknak a török és mongol népeknek volt otthona, amelyeknek nyugati csoportjai a 9. században a magyarokkal együtt éltek a sztyeppövezet délkeleteurópai részén. A hat expedíció anyagát összefoglaló értékes beszámolót a helyszínen készült felvételek illusztrálják.

Erdélyi István - Ráduly János - A ​Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig
A ​két ismert szerző, a magyarországi, de erdélyi születésű régész-történész és az erdélyi irodalomtörténész, író és műfordító, a rovásírásos emlékek kiváló kutatója, arra a feladatra vállalkozott, hogy a Kárpát-medence összes ismert rovásfeliratait egy kötetben adja közre. Hasonló teljességre törekvő tudományos munkát Sebestyén Gyula etnográfus akadémikus írt 1915-ben. A könyvben nem szerepelnek a papírra vagy fára írt és máig fennmaradt emlékek. A kötet, szemben Sebestyén könyvével, egészen a hunkortól kezdve tárgyalja az emlékeket,a 17. századig bezárólag.

Erdélyi István - Scythia ​Hungarica
Ez ​a kötet azokat a volt Szovjetunió (Ukrajna, Oroszország, Grúzia) területén és Romániában, különféle régészeti intézetekben és múzeumokban, valamint egyetemeken fellelt régészeti emlékanyagokat foglalja magába, amelyeket Erdélyi István régészprofesszor hosszú éveken át a teljesség igényével gyűjtött össze. Elsősorban a honfoglaló magyarság elődeire jellemző, valamint olyan sírleletek ismereteit tartalmazza, amelyek az ősmagyarsággal egykor rokoni vagy szomszédos kapcsolatban állott népekhez - így főleg az ősbolgárokhoz és a besenyőkhöz - kapcsolhatók. Ez lényegében az első összefoglalás és adattár a Kárpátoktól keletre elterülő steppe és ligetes steppe területéről, mindenekelőtt a mai Baskíriából, Tatárföldről, a Mári Köztársaságból származó leletanyag tekintetében. Kitekintésként a szerző a mai Dagesztán és Grúzia területén talált rokon jellegű régészeti emlékeket is számba veszi. A széleskörű, hazánkban ritkán vagy sohasem felhasznált szakirodalmat mozgósító monografikus tanulmányhoz jelentős mennyiségű illusztráció kötődik.

Erdélyi István - Dél ​és észak
A ​Földön a népek mozgása állandó. A régi népek által hátrahagyott és feltárt régészeti emlékek alapján lehet elsősorban következtetni kilétükre és mozgásukra. Európa és Ázsia egyik nagy nyelvcsaládjába tartoznak az indoeurópai és a finnugor nyelvek. Sajátos régészeti hagyatékuk és a nyelvészek által kutatott ősi múltjuk más és más képet mutat. Egész sor kiemelkedő európai régész foglalkozott már a XX. században a régészeti hagyatékukkal (főleg angol, orosz, grúz, litván és magyar szakemberek). A kötet régész szerzője ebben a könyvében elsősorban azoknak az orosz és ukrán szakembereknek a munkáit tekinti át, akik jobbára szemben állnak a zárójelben említettekkel. Szemléje az utó-paleolitikumtól (az epipaleolitikumtól), főleg az átmeneti kőkoron át, az újkőkor és a rézkor régészeti kultúráit mutatja be az olvasónak, jellemezve a déli halász-vadász, majd letelepült termelőgazdálkodást és végül nomád állattenyésztést folytató népcsoportok régészeti kultúráit, a Fekete-tenger feletti síkság és az attól északra elterülő vidékek, valamint a Kárpátok keleti vonulatától az Urálig, sőt némileg még az azon túl terjedő területeket. A jelzett hatalmas területen, miután az indoeurópaiak és a finnugor nyelveken beszélő népek ősei kiszorították északra a még régebbi ősnépeket (pl. a lappok őseit), sőt az utóbbiak maguk is a saját településeikkel feljebb, az erdős vidékekre korlátozódtak, a pre-indoeurópaiak megindultak északkeleti-keleti irányba, Ázsia síkságai felé. Mozgásukat a lovas életmódra való áttérés segíthette. A finnugor nyelveken beszélők ősei pedig az Urál hegységen is átkeltek. A régészeti kultúrák és azok mozgásának bemutatásán kívül a szerző a régészetieknél sokkal kevésbé kutatott történeti embertani anyagot is jellemzi röviden.

Erdélyi István - Sumér ​rokonság?
A ​kötet szerzője a MTA Régészeti Intézetet tudományos tanácsadója, aki évtizedek óta foglalkozik már a magyar őstörténet kérdéseivel. Ebben a könyvben a főleg a külföldön élő magyarság körében népszerűvé vált sumér-magyar nyelvi rokonság kérdéseiről ír. Bevezetőjében utal a néprokonság és a nyelvrokonság eltérő voltára, mindkettő nagyfokú bonyolultságára és eddigi elméleti kidolgozatlanságára is. Elsősorban Varga Zsigmond, Érdy Miklós, Komoróczy Géza és mások munkásságára építve, kritikusan szembesíti az egyes szerzők véleményeit a vitatott kérdést illetőleg. Így az olvasó az eredeti munkák egyes részeinek szó szerinti idézése nyomán már maga is véleményt alkothat. Ő maga lényegében negatív álláspontot foglal el.

Erdélyi István - Die ​Kunst der Awaren
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kresz Mária - Erdélyi István - A ​magyar szűcsmunka történeti rétegei / Régészeti kiegészítések Kresz Mária tanulmányához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi István - Árván ​a krematóriumban
A ​rádióriporter-szerző darázsfészekbe nyúlt. Megkísérelte lerántani a leplet egy számunkra ismeretlen és elzárt világ embertelen, kegyeletsértő körülményeiről. A riportkötet mögött ott bújik meg az értetlenség, a felháborodás, a fenyegetőzés - és a mintegy hat és fél órás eredeti hangfelvétel. Minden szó - minden sor igaz.

Erdélyi István - A ​Kárpát medence népei a honfoglalás előtt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdélyi István - Az ​avarság és Kelet a régészeti források tükrében
Erdélyi ​István a Szovjetunió különböző múzeumaiban és tudományos intézeteiben, valamint Mongóliában hosszú éveken át gyűjtötte az anyagot a magyarországi avar régészeti emlékek Kelet felé vezető szálainak felkutatásához. Dolgozatában foglalkozik az avar eredetkérdéssel, a hazaiakkal rokon jellegű és egykorú ukrajnai vezéri sírleletekkel, s vizsgálja a fennmaradt éremanyagot is, amely támpontot ad az emlékek keltezéséhez. Elemzéseit az avar vándorlás útvonalán kívül eső területek párhuzamos leletanyagának, bizonyos tárgytípusoknak - ékszerek, fegyverek, az ún. sárga kerámia -, valamint az avar társadalom szerkezetének leírása-magyarázata teszi még árnyaltabbá és gazdagabbá.

Erdélyi István - Őseink ​nyomában
Erdélyi ​István (1931) régész-történész, a történelemtudományok akadémiai doktora (1976), címzetes egyetemi tanár (1985), az Eleink című folyóirat (alapítva:2002) főszerkesztője, az egész magyarság számára igen nehéz évszázad küzdelmes évei szakembereinek sikereit és kevésbé sikeres törekvéseit tárja olvasói elé arról a tudományos szakterületről, amelyet magyar őstörténet-kutatásnak nevezünk. Könyve az első hosszabb összefoglaló kísérlet a téma bemutatására. A külföldi tudományos kutatási kapcsolatokra vonatkozó adatok és képek javarésze most keült először a magyar olvasók elé. A kötet irodalomjegyzéke lehetőséget nyújt a továbbolvasásra is. A tájékozódást az időben táblázatok könnyítik meg.

Erdélyi István - Olajos ​rendőrök, olajos politikusok: halottak... és akik még élnek
Erdélyi ​István rádióriporter megjelent könyvei: 1991 Árván a krematóriumban 1993 Gilisztamaffia 1995 Vadházasságban a maffiával 1997 Bábszínház ország és a bankos princz gábor úr Könyvet írtam _Árván a krematóriumban_ címmel, e falak mögötti világról, hát inkognitóban lettem hullaszállító... Két évvel később a több tízezer embernek tragédiát okozó gilisztamaffiáról... A nyerő emberek neveivel, címeivel és telefonszámaival... A _Vadházasságban a maffiával_ című riportkötetemben sertepertéltem a Vöröskereszt háza táján, a MATÁV telefonkártyáinak útját kísérgettem, 1995-ben jelezni mertem sok-sok oldalon keresztül bizony, átejt és nyakunkon élősködik ez a Princz Gábor... Akkor ki hitte el? Aki tudta, azért hallgatott, aki nem tudta, félt... Negyedik riportkönyvemben be mertem bizonyítani: Princz Gábor és Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Szolgálatának - s ezen belül - több munkatársának háztájizó kapcsolatát... Akik beszélhettek volna? Azok is hallgattak... Rájöttem, amikor kezembe került az úgynevezett VIP lista, s megláttam rajta tegnapi riportalanyaimat, embereket, politikusokat, akik valamikor, évekkel ezelőtt meghallgattak, el is olvasták, amit megjelentetésre szántam, aztán menekültek, menekültek, menekültek... Van, aki a mai Kormányban ül, vannak az Örök Túlélők... Még egyikük sem halt meg. Most pedig?... Mozgolódok, vergődök ugyanabban a körben... Olajszagú, rendőrszagú, halálszagú világban. Mind jobban életem tapasztalatává válik: gyáva ember az, ki hallgatásával önkéntelenül nyaktilóba teszi fejét, szolgasorba kényszeríti gondolatait, kitárja a holnap kapuját a parazita perclovagok előtt... _Erdélyi István_

Erdélyi István - Pannoniai ​húsvét
A ​kötet szerzője a VI. század közepén lezajlott langobard-gepida háborút és a langobardok oldalán harcoló, győztes avarok további sorsát mutatja be a régészeti emlékek és az írásos történeti források alapján, az első sorsdöntő naptól, 568 húsvétjától indítva az eseményeket. Ekkor kezdték meg - az avarokkal kötött megegyezés szerint - a langobardok átmeneti hazájuk, a Dunántúl kiürítését. Hogyan alakult ezután az avarok története? A szerző érzékletes képet rajzol további harcaikról, az avarság gazdaságáról és társadalmáról, az avar vezető rétegről és köznépről, majd a frankok csapásai alatt összeomló Avar Kaganátusról, azaz egy olyan eltűnt nép eredetéről és életéről, melynek utódai a honfoglaló magyarokkal is találkoztak, majd összeolvadtak.

Kollekciók