Börcsök Mária könyvei a rukkolán

Börcsök Mária - Közös ​takarónk, ha már szétesett
A ​boldogan éltek, amíg meg nem haltak csak a tündérmesében létezik. Arról nem szól a fáma, mi történik, amikor Hamupipőkéből vén csoroszlya lesz, a királyfin pedig úrrá lesz a vágy valaki után, aki nem Hamupipőke. mondta a híres filmrendező, Frederico Fellini, aki, úgymond, jó házasságban élt. Nos, ez a könyv arról szól, amiről a fáma nem, pedig a probléma egyre gyakoribb, hiszen az életkor egyre hosszabb, tehát hosszabb a házasságban eltöltendő idő is, és a két nem még soha nem érintkezhetett tanulásban, munkában olyan közvetlenül egymással, mint manapság.

Börcsök Mária - Állatiskola
Vigyázat! ​A macska mindent ír! A fonákjáról fordítja ki a dolgokat. Karmai közt a ceruza hegye már-már az esopusi, olykor la fontaine-i élességgel hasítja föl a valóság burkát. Börcsök Mária állatiskolájában azonban a tanítónéni is macska! A macska beszél. A macska verset ír. A macska az állatokban fellelhető emberi tulajdonságokat pofozza, csavarintja, hogy a süketfajd (képzeljétek) mind a két fülére hall! A gólyahír nem egyszerűen virág, hanem összehord tücsköt-bogarat, akár a legtöbb botrány magazin. A denevér nagyon boldog, hogy az ujja ismét divat lett, s ami a Tevenevelést illet! Nahát! - Tessenek azonnal odalapozni! Nyelvi játékok nevettető tömegéből bontakoznak ki a felnőttvilág alakjai, az iskolai helyzetek. A Faiskola nyelvi bravurja Halász Judit előadásában, Bródy János zenéjével már tömegsikert aratott lemezen, a rádióban sok más Börcsök verssel-humorral egyetemben. Hangzó, előadható élethelyzeteket idéző versek ezek a Kaláka-együttes műsoraiban is. A macska a ceruzával jegyzi, hogy az Állatiskolát kik olvassák és annyit máris közölhetünk, hogy legalább annyi felnőtt vásárlója-olvasója van, mint gyerek. - Ezt vegye meg! - mondja a macska. - Minden vers telitalálat!

Börcsök Mária - Romeó ​és Rozália
A ​kötet a szerző húsz, különféle műfajú, személyes hangvételű írását tartalmazza. Némelyek, mint például a Madáchról, vagy a József Attila-mítoszról szólók inkább az esszékhez közelítenek, míg több írásban a közélettel, a mával vagy a közelmúlt történelmével kapcsolatban fejti ki a szerző cseppet sem sablonos nézeteit. (Ilyenek például a Karrier vagy családi élet?, A keresztény értékekről, a Reflexiók a vallásról, vagy az Egy és más a demokráciáról címmel közölt írások). A kötet végén Podonyi Hedvig beszélgetése olvasható Börcsök Máriával, A korlátlan szabadság: magánzárka címmel. A beszélgetés közelebb hozza a költőnő és tanár személyiségét olvasóihoz.

Börcsök Mária - Égszakadás
Börcsök ​Mária könyvében érzékeny kérdéseket boncolgat. Vajon a ma emberétől elvárható, hogy betartsa a tízparancsolatot és Isten minden utasítását szó szerint vegyen? Az írónő a Biblia tanainak korszerűsítésére, mint hitvédelmi igényre hívja fel a figyelmet, továbbá arra is, hogy a Szentírás erkölcsi tanításait fontos lenne összeegyeztetni a modern kor elvárásaival, hiszen – mint hangoztatja – azok felett is eljárt az idő. Az állítás bizonyára sokak számára felháborító, hiszen az emberek hajlamosak a fejlődést romlásnak, az Istentől való elrugaszkodás eredményének tartani. Pedig nem így van. Az emberek többsége főként imádkozni jár a templomba. Az átlag templomba járók imáinak jórészét a kérés, könyörgés teszi ki, illetve a kérés meghallgatása érdekében történő „hízelgés” a Jóistennek. Az effajta imádkozás erkölcsi értékét nehéz bizonyítani. Ha valaki tényleg hisz a Mindenható végtelen bölcsességében, akkor hinnie kell abban is, hogy ő tudja jobban, hogy teremtményének mire van szüksége, ezért nemcsak fölösleges, de önveszélyes is kérésekkel ostromolni.

Börcsök Mária - Mire ​gondolsz, Éva?
Nem ​az a cinikus, aki illúziót rombol, hanem az, aki illúziót próbál kelteni. Ugyanis az utóbbi kételkedik abban, hogy létezhet ó'szinte érzés, igazi emberi nagyság hazugság, ferdítés, elhallgatás nélkül is - állítja egyik esszéjében Börcsök Mária, és ez a megállapítás könyvének mottója is lehet. Megkérdőjelezi azokat a hiedelmeket, amelyek többek közt Bánk bánról. Kádár Jánosról, Erzsébet királyné magyarok iránti szeretetéről, Ady Endre későn megtalált hitvesi boldogságáról, a József Attilát kirekesztő társadalom szívtelenségéről kialakultak. Mindezt nem azért teszi, hogy bűnösöket mentsen, hősöket bűnössé degradáljon, hiszen magának a bűnösségnek fogalmát is megkérdőjelezi. Vélekedése szerint ugyanis az ember alkotta, mesterséges erkölcsi normák nem alkalmasak arra, hogy az élet burjánzó gazdagságát és a lényegéből fakadó szüntelen változást szabályozzák. Ezért tűnik a fejlődés mindig hanyatlásnak, a kortárs generáció pedig romlásnak indult nemzedéknek. Börcsök Mária szenvedélyes igazságkeresése ennek a tévhitnek az eloszlatását szolgálja.

Börcsök Mária - Szakadozó ​mítoszok
"Mi ​szükség a költők magánéletével foglalkozni? A műközpontú irodalomelmélet hívei szerint semmi. Csakhogy a művek befogadásához óvatosan kell hozzásegíteni az olvasót, és ebben szerepet játszhat a költő személyének, szerelmeinek, életének ismerete is. A széplelkek nemcsak a költőt féltik a leleplezéstől, hanem a leleplezett költőtől is féltik az ifjúság erkölcseit. De az igazság elhallgatásával nem lehet erkölcsöt védeni. Az igazság ugyanis mindig kiderül, és akkor nemcsak az illúzió omlik össze, de megrendülhet a hit is. Nem az a cinikus, aki illúziót rombol, hanem aki illúziót kelt, mert az nem hisz abban, hogy ferdítések, hazugságok nélkül is létezhet igazi emberi nagyság."

Börcsök Mária - Kettészakadt ​Magyarország
A ​minden bizonnyal vitákat kavaró kötet nem történelmi tanulmány, hanem esszé, tényeken alapuló véleményfüzér. A szerző az államalapítástól az 1848/49-es forradalom és szabadságharcig elemzi a magyar történelem meghatározó személyiségeinek tetteit, egészen más szemszögből, mint ahogyan azt a történelemkönyvekből eddig megismerhettük. Az olvasó elé tárja azt, hogy milyen hiányos és téves jellemrajzok alapján istenítünk vagy ítélünk el olyan személyiségeket, akiknek tetteit mindenkor csak a történelem tudja igazolni. A szerző így ajánlja művét: »Minél kevésbé ismerünk egy kort, annál könnyebb ’aranykort’ csinálni belőle. Minél kevésbé ismerünk egy embert, annál könnyebb idealizálni az alakját. A történelemtanítás szeret idealizálni. Pedig nem azzal segíti a hazafias nevelést, ha mennybe viszi a múlt hőseit, hanem avval, ha azt bizonyítja: történelem sohasem volt. Mindig csak jelen van, és a jelen mindig züllöttnek, romlottnak tűnik az előző korokhoz képest, a legnagyobb költők versei bizonyítják. Következésképp a mi züllött, romlott korunk is történelem lesz egyszer. És lehet, kortársaink közül épp azokból válnak ’tiszták, hősök, szentek’, akikről a legkevésbé tudjuk elképzelni.« Börcsök Mária író, költő, publicista. Az ELTE magyar szakán diplomázott. Évtizedeken át tanított az óvónőképzőben, majd a Belvárosi Esti Gimnáziumban, amelynek igazgatója lett egészen annak megszüntetéséig. A Kettészakadt Magyarország az ötödik könyve. Korábban verseskötetei jelentek meg a C.E.T. Belvárosi Kiadónál, s rendszeresen publikált a C.E.T társadalmi, tudományos folyóiratban, amelynek Mezei András volt a főszerkesztője. Könyvét hajdani kiadója 80 példányban nyomtatta ki, 2011 novemberében, a szerző születésnapjára, és a könyvesboltokba nem került ki. A kötet a nyomtatott változattal egy időben, elektronikus könyvként is megvásárolható a Multimédiaplázában.