Fülöp László könyvei a rukkolán

Fülöp László - Élő ​költészet
Egy ​nagyobb lélegzetű - az elmúlt harminc év magyar költészetét áttekintő- tanulmányt és tizenegy kisebb-nagyobb költőportrét tartalmaz a kötet. A fiatal debreceni irodalomtörténész és kritikus abból az alaptételből indul el, hogy a magyar líra sohasem volt egyhangú, mindig sokszínű volt és gazdag, a felszabadulás azonban "távlatnyitó lehetőséget" teremtett továbbgazdagodásához. Ezt bizonyítva elemzi a különböző lírai irányzatokat és törekvéseket. Nem mindent átfogó líratörténetet írt; könyve inkább műhelytanulmány, kísérlet. Nemcsak vagy nem a legnagyobb költői teljesítmények foglalkoztatják, hanem tegnapi és mai költészetünk problémái, olyan problémák, amelyek vitát kavartak; viták, értékelések, amelyek szerinte helyreigazítást igényelnek. Szerényen és rokonszenvesen vitatkozik, nem dönt, nem ítélkezik, csak hozzájárul véleményével a vitatott kérdések megoldásához. Roppant anyagismeret s tárgya odaadó szeretete jellemzi. Tiszteletet ébreszt benne minden nagy teljesítmény, azok is, amelyek nem állanak közel szívéhez-ízléséhez, de mindig őszintén megvallja, kik és miért kedvesek neki a mai magyar lírából. És ez a tárgyilagossággal párosult elfogultság teszi élvezetessé, rokonszenvessé írásait.

Fülöp László - Realizmus ​és korszerűség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fülöp László - Közelítések ​Krúdyhoz
A ​kötet a szerző tíz, Krúdyval foglalkozó írását tartalmazza, melyek közül az első ötöt az kapcsolja egymáshoz, hogy mind az öt egy- egy szempont alapján vizsgálja Krúdy életmű­vét. A szempontok a következők: az „élet ár­nyékos felének" ábrázolása, a szereplők elvá­gyódása, a dzsentri, a gasztronómia és a Mo­narchia megjelenítése. E tanulmányok fő ér­téke a szorgos aprómunka, a szerző kifogyha­tatlan türelemmel cédulázta ki a szempontjai­nak megfelelő anyagot, s ez - a korpusz mére­teit tekintve - nem kis teljesítmény.

Fülöp László - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János a jelenkori magyar költészet kiemelkedő egyénisége, külön irányzatot teremtő alkotója. A tanulmány végigköveti pályájának alakulását, számba veszi a fejlődési szakaszokat, rávilágít a különböző fejezetek jellegzetességeire. A szerző rendszerezi az élménytípusokat, vizsgálja a lírikus magatartást, és életszemléletet, áttekinti a legfontosabb motívumok körét. Műelemzésekkel és a költemények nagyobb csoportjainak összefoglaló jellemzésével igyekszik bemutatni a formanyelvi sajátosságokat. A középpontba a lírai műveket állítja, de értelmezi a költő tanulmányait, publicisztikai írásait és drámakísérleteit is.

Fülöp László - Kaffka ​Margit
"Körülbelül ​Kaffka Margit a magyar irodalomban az első asszony, akiben az író minden asszonyi kézimunka-dilettantizmustól megtisztulva, igazi művészi mivoltában nyilatkozik meg, de asszonyiságának teljes megőrzésével." "...korunk magyar irodalmának legelső sorában áll, nagyon kevesedmagával, és minden kor magyar asszonyai között a legnagyobb tehetség, a leggazdagabb elme." (Schöpflin Aladár)