Ajax-loader

Francoise Mallet-Joris könyvei a rukkolán


Francoise Mallet-Joris - Allegra
A ​Svenson-Santoni családban ketten viselik az Allegra nevet: nagyanya és unokája, a villogóan fekete matriarcha és a szelíd szőke fiatalasszony, aki nyilvánvalóan az apjára ütött. A svéd Hjalmar Svenson és a korzikai származású Vanina Santoni Párizsban alapított családot, három lányuk háromféleképpen valósítja meg az örökül kapott családi eszményt. Három típus, három látszólag egyszerű képlet: Paule, a kozmetikaszalon-tulajdonosnő a lázadó, húga, Josée, a megkeseredett polgárasszony a konformista, Allegra, a "tulajdonságok nélküli" kishúg pedig a két irányzat között őrlődő mintagyerek, újdonsült feleség és dolgozó nő egy személyben. a fordulatos cselekmény alaposan megbolygatja ezt az osztályozást: a hidegfejű üzletasszony végül a szívére hallgat, és hajmeresztő cselekedetre vetemedik, az alapítványi hölgy perbe száll Istennel az anyai szeretet jogán, a mindenki kedvét kereső ártatlanság pedig legártatlanabb tettével kihívja maga ellen az engesztelhetetlenül törvénykező családot, amely őt vetik ki, nem két nővérét. Francoise Mallet-Joris Allegrát, az antihősnőt magasztalja fel tragikus hősként, rávilágít, milyen konvencionális lehet a "modern egyéniség" , milyen embertelen a "jó szándék", az ősi igazságnak szerez érvényt: önmagunk vállalása az igazi bátorság.

Francoise Mallet-Joris - A ​Mennyei Birodalom
Párizs ​sokarcú, bonyolult város. Könnyen eltévedne benne, aki térkép nélkül próbálna megtalálni egy bizonyos csöndes kisvendéglőt, a Mennyei Birodalmat, ahol „görög ételeket" ajánl egy kopott táblácska, vagy az Aranyhab Sörözőt keresné, ahol délután a Morani-trió játszik, s a Miramar mozit, ahol színes szuperprodukciókat adnak szerelmesekről szerelmeseknek. Pedig csak a Montparnasse-ra kell eltalálni, és akkor megvan a napi program! De nehogy hétfőn akarjon valaki „görög ételeket" enni, mert hétfőn a Mennyei Birodalomban szigorúan „zártkörű irodalmi megbeszélések" folynak. Megvitatják egy pohár bor mellett Ducas úr, a régiségkereskedő, remekmívű esszéjét, Lethuit kisasszony ódáját avagy Stéphane Morani bizalmas vallomásait, amelyekkel évek hosszú során át füzeteket rótt tele. Ez a napló abban különbözik sok más naplótól, hogy írója ebben nem az igazat írta, hanem azt, amit igaznak szeretett volna látni. Amíg csak magamagát „bolondította" a naplóval, addig nem volt semmi baj, a baj akkor kezdődött, amikor beavatta a titokba lelki barátnőjét, az ázott veréb külsejű, de finom lelkű Martine-t.

Kollekciók