Ajax-loader

Tatay Sándor könyvei a rukkolán


Tatay Sándor - Tatay Sándor művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tatay Sándor - A ​második leány
Az ​ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet - Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) - 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli faluban élő Simeon család története - a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa - a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét - a hátteret. A Simeon család első kötete - Klára - Tatay Sándor életműsorozatában 1988-ban látott napvilágot. Ez a regény a második kötet; középpontjában Violának, a második lánynak különös történetével. A család kivetette a maga köréből a "megtévedt" gyermeket, aki az 1919-es események bélyegét hordja magán: a kommün előtt egy bányászfalucskában volt tanítónő, ahol belekeveredett az asszonyok háborús ínség miatti tüntetésébe. S mivel a Tanácsköztársaság idején is részt vett a falu, sőt a járás szociális munkájában, s a szociális osztály csoportvezetőjének nevezték ki, a kommün bukása után letartóztatták, megjárta az internálótábort is. Hazatérése után hamarosan férjhez adják egy alkoholista kishivatalnokhoz, s ezzel távol került a szülői háztól, egy alföldi kisvárosba. Itt aztán hamarosan - a véletlen folytán, Viola családi öröksége, egy hegedű révén - a városka társadalmi és politikai életének középpontjába kerülnek, mindaddig, mígnem kiderül, hogy a férj szélhámoskodott: a hegedű nem Stradivari műhelyéből került ki, mint ahogy híresztelte; a botrány kipattanásakor összeomlik a hazugság révén felépített karrier, s a gyenge jellemű férj öngyilkos lesz. A magára maradt özvegy visszatér ismét a szülői házba. A regényt nemcsak fordulatos, izgalmas cselekmény jellemzi, hanem a század húszas éveinek kisvárosáról is hiteles, humoros képet ad Tatay Sándor.

Tatay Sándor - Zápor ​/ Diszharmónia
Tatay ​Sándor életműsorozatának újabb kötete két regényt tartalmaz: az 1939-ben született Zápor-t és az 1968-ban napvilágot látott Diszharmóniá-t. A Zápor a harmincas évek magyar falujában vezeti el az olvasót. A Diszharmónia mai történet, de kísérteteivel jelen van benne a múlt is.

Tatay Sándor - Lődörgések ​kora
Önéletírásának ​első kötetében Tatay Sándor ifjúkorának mozgalmas, kalandokban, élményekben bővelkedő éveit idézi. Jókedvűen, öniróniával és némi nosztalgiával, az önigazolást, az önmagát hőssé avató magyarázkodást elkerülve mesél "lődörgéseiről": változatos színhelyeken változatos foglalkozásokról, érdekes találkozásokról, sokféle barátról, ismerősről. Kalandozásainak főbb állomásai: a szarvasi gimnáziumi évek után a soproni teológia, ahol a kollégisták első számú szórakoztatója és viccmestere, regényíró és könyvkiadó, utcalányok megmentője és a szépséges Kanizsai lányok odaadó rajongója. A teológusból - merész váltással - az országutak vándora lesz. Bécsben filmgyári statiszta és kávéházi törzstag, buzgó könyvtárlátogató és áldozatkész hősszerelmes. Kőszegen hónapokig sikeres grafológus, Pesten néhány napig színinövendék, végül Pécsett bölcsészhallgató. A vele és körülötte történt események szórakoztató, mulatságos elbeszélése során felidézi a színhelyeket is: a bakonytamási otthon, a parókia hangulatát, a soproni teológia hétkoznapjait, a bécsi kávéházak világát. Emlékezetes portrékban örökíti meg akkori életének szereplőit: tanáriat, szüleit, barátait és alkalmi ismerőseit, teológus kollégáit és pécsi íróbarátait: Weöres Sándort, Takáts Gyulát, Várkonyi Nándort és a Pécsre látogató Berda Józsefet.

Tatay Sándor - Hét ​szűk évtized / Meglepetéseim könyve / Lődörgések kora
Önéletrajzi ​regényeiben gyermekkorára és fiatalkori kalandozásaira emlékezik. A Meglepetéseim könyvé-ben kisgyerekkorára, a bakonyi falura tekint vissza. Lírai-nosztalgikus hangvételű epizódokat mesél el egy letűnt világról, a tízes évek falujáról, gyerekkori játszópajtásairól, a falusi búcsú forgatagáról, erdőn-mezőn kalandozásokról, az első iskolai élményekről, örömökről és megszégyenülésekről: egy gyerekember első félelmeiről és szorongásairól, örömeiről és kudarcairól. A Lődörgések korá-ban az író ifjúkorának mozgalmas, kalandokban, élményekben bővelkedő éveit idézi. Jókedvűen, öniróniával és némi nosztalgiával, az önigazolást, az önmagát hőssé avató magyarázkodást kerülve mesél lődörgéseiről: változatos színhelyeken változatos foglalkozásokról, sokféle barátról, ismerősről. Kalandozásainak főbb állomásai: a szarvasi gimnáziumi évek után a soproni teológia, ahol a kollégisták viccmestere, regényíró és könyvkiadó, s nem utolsósorban a női nem rajongója. A teológusból - merész váltással - az országutak vándora lesz. Bécsben filmgyári statiszta és kávéházi törzstag, buzgó könyvtárlátogató és áldozatkész hősszerelmes. Kőszegen sikeres grafológus, Pesten néhány napig színinövendék, végül Pécsett bölcsészhallgató. A vele és körülötte történt események szórakoztató, mulatságos elbeszélése során felidézi a színhelyeket is: a bakonytamási otthon, a parókia hangulatát, a soproni teológia hétköznapjait, a bécsi kávéházak világát. Emlékezetes portrékban örökíti meg akkori életének szereplőit: tanárait, szüleit, barátait és alkalmi ismerőseit, teológus kollégáit és pécsi íróbarátait: Weöres Sándort, Takáts Gyulát, Várkonyi Nándort és Berda Józsefet.

Tatay Sándor - Meglepetéseim ​könyve
A ​magyar ifjúsági irodalom egyik legjelenetősebb alakja emlékezik. Egy bakonyi falura tekint vissza, egy rég letűnt világ képeit idézgeti: saját gyermekkorát álmodja újra. A kisgyermek élményei persze semmiben sem különböznek pajtásainak élményeitől, ám a nagy rácsodálkozások, a kínzó megszégyenülések, a boldog pillanatok és a szomorú percek az emlékezés során már különösen patinát kapnak, az idő író tollán nemesebbé válnak. Az apró élmények apró tanulságai a puszta történéseken túlmutató bölcsességgel gazdagodtak. Kaleidoszkóp ez a könyv, élénk színcserepeiből változó, csodálatos kép alakul ki szemünk előtt. Nemcsak felnőtteknek szánt vallomás, hanem meleg líraisággal teli, elgondolkoztató, izgalmasan szép olvasmány a gyermekolvasók kezében.

Tatay Sándor - Ház ​a sziklák alatt
"A ​vérbeli regényíró tollán, akármiről is ír, törvényszerűen mindig fönnakadó emberi történetek - többnyire: »szenvedéstörténetek«" - írja egy szociográfiai műve kapcsán Domokos Mátyás - "csak a regényírói módszerre kell hivatkoznom, a jelenkori és múltbeli adatok, tények és történések rengetegébe belevilágító és értelmező epikai szemléletre, amely csakugyan maradandó érvénnyel és felejthetetlen erővel tud egy-egy kis történet borostyánkőzárványában társadalmi szokásokat és jellemvonásokat megörökíteni." Ezt elmondhatjuk Tatay többi prózájára is. E könyvecskében közölt három elbeszélése közül az egyik, a címadó, filmként lett világhíressé; de a másik két, önéletrajzi ihletésű történet is igazi jó olvasmány.

Tatay Sándor - Puskák ​és galambok
A ​Dunántúl egyik romantikus kisvárosában vagyunk, 1919 őszén. Meleg vízű, kristálytiszta patakok csörgedeznek a dombok tövében, s a szőlőhegyek alatt titokzatos barlangok várnak felfedezőikre. A regény hat hőse egy nagy kaland során egy feltáratlan barlangra bukkan; ez a felfedezés és még sok-sok más közös titok, kaland fűzi össze a hat fiút, Tatay Sándor szép és izgalmas regényének hőseit. Ahány fiú, mind más. Akad köztük jó tanuló, akad közepes is; az egyik gyógyszervegyész akar lenni, a másiknak minden álma, hogy lakatos és feltaláló lehessen; van köztük bányászgyerek és úrifiú - egy dologban azonban egyformák - mind a hatban egyformán erős a közös élményekből, közösen végrehajtott feladatokból született barátság és hűség, mely, mikor sor kerül rá, hőssé teszi a hat fiút.

Tatay Sándor - Bujdosásunk ​története
Egy ​éven át tartó bujdosásról szól ez a szép és lenyűgözően izgalmas könyv. A második világháború utolsó időszakában két fiú megszökik a nyugatra hajtott fiatalok közül, s a Badacsony sziklái és szőlei közt bujdokolva, Robinson-életet élve várja ki a megpróbáltatások végét. A haza, az otthon szeretetére és a munka megbecsülésére tanít ez a regény; lapjain kirajzolódnak az északi Balaton-part legszebb tájai, s megelevenednek a nagy világégés elmúltára váró Magyarország történelmének döntő napjai

Tatay Sándor - A ​szerelem szőnyege
Ez ​a szerelem szőnyege - sóhajt fel a regénybeli széplelkű kőműves, végigtekintve a Balaton menti szőlősorok között. S nemcsak szépet: igazat is mond. Mert a városról jött üdülők rosszul ítélik meg a hegyen a látási viszonyokat, s az őslakos, aki a szőlők között tesz-vesz, esetleg oda tekint, ahová nem volna illendő. A badacsonyi szőlőhegy külön kis világ. Aki idegen belepottyan, esetlenkedhetik, míg megfizeti a tandíjat. Közben itt minden ballépés legendává nő. Az ital nemcsak nemcsak haragot, de tréfát is terem. A mámor pedig összekeveri az álmot a valósággal. Egy visszavonult színigazgató mozgatja a regény eseményeit. A drámai vagy inkább bohózati helyzetek maguktól adódnak, s csak néhány simítás szükséges, és máris kész a szabadtéri színpad: egy egész hegyoldal, rajta a zseniális zeneszerző virágtengerré szépülő, elhanyagolt szőlőjével, s egy vásott leány szárnyakat kapott szerelmével. Színen a szereplők, kéznél a pompás színpadi kellékek, szőlőskertek, bokros erdők, hűvös pincék, misztikus öreg kastély, holdvilág, melyet megkétszerez a tó tükre. Hozzájuk az egymást keresztező ambíciók, az italtól feltámadt indulatok, és mindenekfelett a szerelem, mely nem nehezen feloldható konfliktusokat terem, hanem burjánzik, mint minden a termékenységgel áldott hegyen.

Tatay Sándor - A ​Simeon család
I. ​kötet Tatay Sándor A Simeon család c. regényciklusának első kötete részint a dunántúli Úrkúton, a Simeon család régi kúriájában, részint Budapesten játszódik. A család feje, József, Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenyló-nevelésnek hódol. Három lánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni az életét, rokonai segítségével Pestre kerül, ahol beleszeret a földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára ez a szerelem nem több kalandnál. Kitör a világháború, s az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom. bukása után az úri társadalom természetesen kiveti magából, a hatóságok internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete. II. kötet A regény a Simeon család történetének második kötete, középpontjában Violá alakja áll. Nemcsak a társadalom, a család is kivetette a maga köréből a "megtévedt" gyermeket, aki az 1919-es események "bélyegét" hordja magán. Violát végül egy távoli vidéki városba adják férjhez, s így az írónak a falusi és fővárosi színtér után most alkalma nyílik bemutatni az első világháború utáni kisváros céltalan, fülledt életét. A kisvárosban, amely egy nagy bány közelében épült, a munkásokat elnémítja az ellenforradalmi terror, a város urai és kispolgári társaság pedig éli a maga tartalmatlan, képmutató hétköznapjait. A város életét egy nagy botrány kavarja föl, melyet Viola férje támaszt, aki egy hamis Stradivari-hegedűvel szélhámoskodik, e botrány középpontjába kerül szenvedő alanyként Viola, a második Simeon leány. III. kötet A Simeon családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin s a középső fiú, Tamás történetével ismerkedünk meg, a kötet első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz. Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges, fiatal diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke reménytelenöl tipródik a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Tatay Sándor nagyszabású regényciklusának emberteremtő ereje, borongó lírája, mértéktartó egyszerűsége, tömör és egyszersmind hajlékony stílusa biztosít maradandóságot.

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Tatay Sándor - Diszharmónia
Mintha ​egy olasz neorealista film peregne szemünk előtt, úgy olvassuk ezt a könyvet. Mint minden Tatay-regényben, ebben is áradó cselekményt, fordulatos történetet kapunk a jól jellemzett alakok mellett. Sára szép szőke kislány a regény elején. Az első jelenetek egyikében szülei, akik véletlenül meztelenségében pillantják meg, elámulnak: felnőtt a lányuk, noha épp hogy csak gimnazista. A regény végén Sára elvált asszony, s tündéri kislányát Zita, Sára anyja éppen kilopja az országból. A két időpont között eltelt években akaratok és szándékok, szenvedélyek és hideg érdekek csapnak össze. A történet számos része akárha a bűnügyi irodalomból került volna e regénybe. De itt, a regény meseszövetében tartalas lélektani motiváció, kitűnő megfigyelések erezik át. Az író hangja nyugodt, egyenletes, első látszatra szenvtelen, de e tárgyilagos előadásmódot helyenként tartózkodó együttérzés vagy élénk humor, másutt irónia, sőt gúny színezi át. A Diszharmónia mai történet, de kísérteteivel jelen van benne a múlt is.

Tatay Sándor - Bakonyi ​krónika
Tatay ​Sándor hetvenöt évvel ezelőtt, 1910-ben született a Bakony szívében, Bakonytamásin, evangélikus papi család hetedik gyermekeként. Itt nevelkedett, itt járt iskolába, de nem maradt hűtlen a szülőföldhöz és környékéhez később sem, tehát kitűnően ismeri falvait és városait, a különlegesen szép hegyvidék természeti szépségeit s nem utolsó sorban az itt élő embereket és közösségeket. Szépírói munkásságának is ihlető forrása a Bakony: több regényének és elbeszéléseinek színhelye. Új könyve tisztelgés a szülőföld előtt, tudós mű és ezer színben pompázó elbeszélésfüzér egyszerre. Képzeletbeli utazásra invitálja olvasóit: Badacsonyból - ahol jelenleg élete jó részét tölti - indulva a szülőfalu, Bakonytamási felé, bejárja a Bakonyt sok falu, nagyközség, műemlék és természeti szépség érintésével. A meglátogatott helységekről szinte mindent elmond: feleleveníti történelmüket, epizódokat a régmúltról, a közelmúltról és a jelenről, nem feledve személyes élményeit sem. Kirándulások, találkozások emlékeit meséli el, mert mindenekfelett az emberekről ír, akik a Bakonyban élnek és munkálkodnak. A történelmi múlt felelevenítése során megismertet rég századok eseményeivel: kolostorok kialakulásával és életével, majd pusztulásával, templomok és műemlékek történetével; a régi bakonyi földesurak birtokszerzési háborúskodásaival, a bakonyi falvak kialakulásának, fejlődésének vagy éppen elhalásának eseményeivel s ennek kapcsán a vegyes lakosú - szlovák, német, magyar - települések múltjával, jelenével, a szövetkezetesítés eseményeivel, és bemutatja a falvak mai életét, az itt élő emberek gondjairól, örömeiről is beszámol. A Bakony jellegzetes iparvidék, tehát erről is olvashatunk a könyvben: a bauxitbányászat fejlődéséről, amely két szenvedélyes kutató - Hiller József és Balázs Jenő - nevével fonódott össze ezen a vidéken. Megismerjük a herendi, városlődi és kislődi kerámiagyártás történetét, de nem feledkezik meg Tatay Sándor olyan kihalt mesterségekről sem, mint a vízimolnárság. És ha valaki a Bakony természeti szépségeire kíváncsi, e könyvből a hegyekről, erdőkről, mezőkről, kirándulóhelyekről is sokat megtudhat az érzékletesen szép leírásokból és nosztalgikus visszaemlékezésekből, anekdotákból, az író gyermekkori kalandozásainak izgalmas történeteiből. A könyv színes és élvezetes olvasmány, ugyanakkor a benne közölt adatok, történelmi események hitelessége révén a Bakonyról írott könyvek között is előkelő helyet foglal el.

Tatay Sándor - Hej, ​asszonyok, asszonyok
Merész ​röptű ifjúságának, férfikora teljének legjava írásait foglalja magába e reprezentatív válogatás. Tatay Sándor szociográfiai hitelességű és mégis líraian közvetlen elbeszélő. Novelláinak színhelye a szülőföld, a bakonyi táj, a számtalan albérletben töltött diákévek hat egymástól távol eső városa, a kétszeresen napos - mert egy süt az égről, egy a víz tükréről - Badacsony, az utazókkal és gyerekekkel versenyt szaporodó, egyre impozánsabb Angyalföld. És novellái őrzik világjárásának emlékeit is a hosszú európai csavargástól kubai útjáig. A változó tájakkal együtt alakul, formálódik a novellák szereplőinek sokasága: különös, furcsa családok még furcsább csodabogarai, megtollasodott, okos, de könyörtelenül, kegyetlenül célra törő falusi gazdák, vagyonukból kiforgatott szegények, az okosoktól szenvedő lelki szegények, pántlikás, magukat mutogató "hazaffy"-ak, a gazdasági konjunktúrák lovagjai és elbukottjai, az alkohol páráiban élő félemberek, magukat vesztett Nansen-útlevelesek, a korunkbeli "polgárosodás" hol ellen-, hol rokonszenves hősei, szentséges, öreg, csizmás, bakancsos, őszi napok árnyában élő vén csontok, az első, bátortalan, tiszta szerelemtől világító arcú fiatalok. És a nők. Asszonyok lenvászonban és bikiniben, kék vincellérkötényben és gálaruhában, farmernadrágban és szaloncukorpapírban, fesztelenül, fölényesen és magányosan, szomorúan és nevetve, de úgy nevetve, hogy megszeretjük nevetésüket.

Tatay Sándor - Hét ​szűk évtized / Lyuk a tetőn
Tatay ​Sándor első regénye, Az eke soproni teológus korában jelent meg, 1931-ben. A korai indulást hosszú szünet követi, második kötete egy elbeszélésgyűjtemény, csak 1939-ben lát napivlágot. Addigra már otthagyja a teológiát, NyugatEurópában kalandozott, Pécsett diákoskodott, Pesten gyári munkás és tisztviselő,majd a Kelet Népe folyóirat egyik szerkesztője lett. A negyvenes évek közepétől felváltva él angyalföldi és badacsonyi otthonában. Gazdag életanyagból táplálkozó, sok érdekes figurát, változatos életsorsot bemutató, mozgalmas cselekményű regényeinek és elbeszéléseinek színhelye a Dunántól, a bakonyi szülőföld, a badacsonyi szőlőhegyek világa, és Pest, az Angyalföld. Munkásságáért két ízben kapott József Attila-díjat. A Meglepetéseim könyve és Lődörgések kora című önéletrajzi regényeiben gyermekkoráról, fiatalkori kalanozásairól számol be. Ebben a könyvben, az előbbiek folytatásaként, a harmincas évektől meséli el élettörténetét. Felidézi írói pályakezdésének éveit, amikor a fővárosba költözvén, írókkal, költőkkel ismerkedett meg, sok barátra talált, s lapszerkesztőként, majd antikváriusként tevékenykedett. Közel került a filmhez: forgatókönyvet írt, s részt vett a filmforgatáson is, Badacsonyban. Itt ismerkedett meg feleségével, majd a háború után a szőlőhegy lett második otthona. Az önéletrajzi regényben itteni életéről is beszámol. Megelevenedik elbeszélése nyomán a varázslatosan szép környék, a Balaton, a badacsonyi hegy múltja és jelene. Az ötvenes évek nagy lendülettel indult, majd kudarcba fulladt átalakítási akciója mellett megismertet a jelennel is: a szőlőművelés gondjaival, de foglalkoztatja a Balaton-környék fejlődésének problémája is. Nagy szeretettel beszél az itt élő, dolgozó emberekről, humoros epizódokban számol be a turisták kalandjairól, s meghatottan emlékezik két barátjára, Egry Józsefre és Janokvich Ferencre.

Tatay Sándor - Lyuk ​a tetőn
A ​hetvenéves Tatay Sándor életének utóbbi negyvenöt évéről számol be ebben a könyvben, nagy sikerű önéletrajzi regényének, a Lődörgések korá-nak folytatásában. Felidézi írói pályakezdésének éveit, amikor a fővárosba költözvén, írókkal, költőkkel ismerkedett meg, sok barátra talált, s lapszerkesztőként, majd antikváriusként tevékenykedett. Közel került a filmhez: forgatókönyvet írt Szőts Istvánnak, s részt vett a filmforgatáson is, Badacsonyban. Itt ismerkedett meg feleségével, majd a háború után a szőlőhegy lett második otthona. Az önéletrajz második részében itteni életéről ír. Megelevenedik elbeszélése nyomán a varázslatosan szép környék, a Balaton, a hegy múltja és jelene. Az ötvenes évek nagy lendülettel indult, majd kudarcba fulladt átalakítási akciója mellett megismertet a jelennel is: a szőlőművelés gondjaival, de foglalkoztatják a Balatonkörnyék fejlődésének lehetőségei is. Nagy szeretettel beszél az itt élő, dolgozó emberekről, humoros epizódokban számol be a turisták kalandjairól, s meghatottan emlékezik két barátjára, Egry Józsefre és Jankovich Ferencre.

Tatay Sándor - Árva ​lelkek
Aznap ​egész délután takarított a kisasszony. Az egyházhoz csak késő délután ment be, rövid időre. Mikor este hazatért, kulccsal a kezében sokáig tétovázott az ajtó előtt. Úgy érezte, mintha idegenek telepedtek volna a lakásába… Ahogy benyitott, forralt bor szagot érzett. Ez a merőben szokatlan illat annyira meglepte, hogy egy pillanatra visszalépett a küszöbről. Aztán mégis bement. Ahogy rátette kezét a villanykapcsolóra, megpillantotta, hogy a két tégla közül s mellettük világosság szűrődik fel odalentről. Az ajtót, mely a folyosóra nyílt, nyitva hagyta egy kicsit, bár hideg volt odakünn. Mintha ez védelmet nyújtott volna neki szörnyű védtelenségében…”...

Tatay Sándor - Vulkán
Tatay ​Sándor remekbe sikerült kisregénye Badacsony népének életével foglalkozik a felszabadulás körüli időben. A regény szerkezete és előadásmódja emlékeztet Roger Martin du Gard Vén Európa című könyvére. Tatay művében az egész hegy megelevenedik. Megismerkedünk Badacsony lakóival, emberi gondjaikkal és emberi örömeikkel. A regény főszereplője egy könyvtáros, aki a felszabadulás körüli idők bonyolult társadalmi és politikai viszonyai között fogja össze a hegy szerelmeseit, a közös munka érdekében. Tatay írásának társadalmi mondanivalója különösen a mához szól, a tanulság az, hogy csak a szövetkezés segíthet és változtathatja kincsesbányává az apróra darabolt szőlőparcellákat.

Tatay Sándor - Kenyér ​és virág
A ​Simeon-családról szóló nagyszabású regényfolyam harmadik kötetében a legkisebb leány, Katalin, s a középső fiú, Tamás történetét kapjuk. A Kenyér és virág első részében Katalin szerelmeinek csírázó-bontakozó rajzát, a másodikban pedig Tamás emberré cseperedését kísérjük végig. Katalin három férfival játszik, kacérkodik, incselkedik egyszerre, míg végül megszökik egy negyedikkel, egy adóügyi jegyzővel, s a csinos, faluszépe lánynak a sorsa a vidéki élet kietlenségében való elmerülés lesz. Tamás, a fogékony-érzékeny lelkű, tehetséges diák pedig a Horthy-nevelés béklyóiban vergődik, jobbra, nemesebb eszmékre s érzelmekre vágyódó fiatal lelke tanácstalanul töpreng a társadalmi hazugságok szövevényében. A Simeonok tervei, elképzelései mind homokra épülnek: sorsukkal az író azt példázza, hogy a Horthy-világban minden nemesebb szándék, vágy és akarat füstbe megy. Az egész regényben végig s a befejező nagy családi tablón még inkább ott érezzük a pusztulás sötét és kérlelhetetlen előjeleit... A kiváló író regényének jellemző ereje, borongós líraisága, mértéktartó egyszerűsége, kevés szóval sokat mondó, hajszálpontos, hajlékony, lényegre törő s mindig költői stílusa igaz, nemes gyönyörűséget szerez az olvasónak.

Tatay Sándor - Eszter ​és a fajdkakas
A ​szerelemben mindig a nő választ – tartja a közhit. De mi történik akkor, ha egy olyan leányról van szó, akinél – mint a népdalban – „minden fa tetején, minden fa levelén” szerelem virágzik? Aki – mint e pikareszk regény Esztere – egyszerre bolondítja magába az apatini disznókupecet és a finom költőt, a királypárti falusi tanítót és a nyugalmazott hóhért, a tyúkidomító esperes-plébánost és a papucs alatt nyögő vendéglőst, a puritán etnográfust és a vérbő ifjú fakereskedőt? Ragyogó fiatalságával, boszorkányos vonzásával mindenesetre felkavarja, átformálja a harmincas évek dunántúli falujának életét. Frigyeket old és köt, kigyógyítja idegbajából a vendéglősnét, önbizalmat önt az elárvult hóhérba, megkeveri a paplány és a segédlelkész szerelmét. A csiklandós mesét vidám gúny szövi át, de a nagy szerelmi lángok mögött egy pusztulásra érett világ haláltáncának kontúrjai bontakoznak ki.

Tatay Sándor - A ​fehér hintó
Az ​utóbbi idők egyik sikeres magyar filmje a "Ház a sziklák alatt" volt. A film nézői közül sokakat foglalkoztatott a kérdés: honnan jött és hová jutott a film megnyerő nőalakja - Zsuzsa? Az író ebben a regényében mintegy elhúzza a függönyt Zsuzsa múltja előtt, és elkíséri őt megtalált boldogságának küszöbéig? Zsuzsával először mint elesett sorsú, ábrándokkal teli. szépre és jóra vágyó kis libapásztorral találkozunk. A kislány csalódásainak színtere előbb egy vándorcirkusz porondja. majd a pesti cselédszobák örömtelen világa. Boldogságát szerelmében sem találja meg és a felszabadulás előtti élet teljes kivetettjeként kerül a film történetének színterére. ahol számos olvasónknak bizonyára ismerősnek tűnik majd. A sziklák alatti ház tragikus eseményei után a romokban heverő Buda kövei között találkozunk ismét Zsuzsával. Hosszú idő telik el. míg kispolgári életét építgető férje mellől a megújult élet szabadabb levegőjében megtalálja a libapásztor korában oly sokszor megálmodott "Fehér hintó"-t - önmagát és boldogságát.

Tatay Sándor - A ​Simeon ház
Tatay ​Sándor A Simeon család című regényciklusának első kötete, A Simeon ház, részint a dunántúli Úrkúton, a család régi kúriáján, részint Budapesten játszódik. A család feje, József Úrkúton él, és élete egyetlen nagy szenvedélyének, a versenylónevelésnek hódol. Három leánya közül a legidősebb, Klára, egy tanító menyasszonya, de nem szereti jövendőbelijét, s mivel nem akarja hazugságban leélni életét, rokonai segítségével Pestre költözik - ahol is beleszeret földijébe, a gazdag Lupovics Ivánba. A férfi számára a szerelem azonban nem több futó kalandnál. Kitör a világháború: az író megdöbbentő képet rajzol a háború vámszedőiről, a hadiszállítókról, kufárokról, feketézőkről. A háborús évek zűrzavarában nő fel Viola, a kisebbik lány, aki tanítónő lesz egy bányászfalucskában, majd a Tanácsköztársaság idején minden erejét latba vetve dolgozik a népjóléti bizottságban a sokat szenvedett bányászasszonyok érdekében. A forradalom bukása után internálják. Ezzel a motívummal zárul A Simeon család első kötete.

Tatay Sándor - Palacsinta ​apróban
Tatay ​Sándor valami olyat tud, amit az utána jövő nemzedékek anakronizmusnak tartanak. Természetes örömmel, életkedvvel mesélni. S mikor mesél, önmagát adja; a benne rejlő derűt, iróniát, a megértésen, tapasztalaton alapuló bölcsességet, a pontos, reális valóságismeretet, az élet, az ember hitét és szeretetét. S hozzá még a jellegzetesen színes-ízes tatays nyelvezetet s a Balaton-felvidék természeti szépségeinek meghatározó közegét. Egy munkanapját szenteli arra, hogy kiszabadítson egy viruló csipkebokrot, a „domboldali rétek lámpását” a vadszőlő és az iszalag szorításából. S mindezt miért? Mert tudja, hogy tartozik vele a hegynek. „Én adósságaimat csak egy csipkebokorért róttam le. Földhazámért, földtestvéremnek, amely majd befogad” (Harc egy csipkebokorért). Természetesen nem minden novella lírai vallomás, de mind olyan, mintha tudná az író, hogy tartozik vele nekünk, értünk. Tatay írásaiból szinte észrevétlenül bukkannak fel napjaink gondjai, örömei, fonákságai, szépségei. De az érzés: a szomorúság, az együttérzés, az öröm vagy a bosszúság bennünk, velünk marad. S a biztos tudat: érdemes volt elolvasniuk.

Tatay Sándor - A ​nyugati kapu
A ​Simeon család című, nagysikerű regénysorozat negyedik, önálló kötete A nyugati kapu, melyben a Simeonok újabb nemzedéke, a három fiútestvér, Tamás, István és Gábor lépnek a regény homlokterébe. Hogyan próbál megállni a maga lábán az életben a felnövekvő Simeon generáció? Három élet, három felelet: közülük a Tamásé a legszínesebb, legérdekesebb, akit a regény elején mint teológusnövendéket ismerünk meg, s a regény utolsó lapjain mint a bécsi munkásfelkelés barrikádjain harcoló hőstől búcsúzunk el tőle. István megpróbálja gazdaságilag rendbehozni a Simeon-gazdaságot, Gábor viszont felkerül Pestre, kinek nyomorgással, hólapátolással, alkalmi munkák vállalásával telő jogászéveit egy romantikus-szép szerelem teszi boldoggá. A regény, melyben hármójuk életútját festi az író, a nagy gazdasági válság éveiben játszódik, 1931 és 1934 között, a hírhedt biatorbágyi hídrobbantásról a bécsi munkásfelkelésig, a régi családi keretek végső széthullásának a folyamatát ábrázolja a kritikai realista regény hagyományos eszközeivel, rendkívül színes, bonyodalmas, feszült és sokágú cselekmény kíséretében.

Tatay Sándor - Klára
Az ​ötvenes évek közepétől adta közre Tatay Sándor ötkötetes családregényét. Az első kötet - Klára (eredetileg A Simeon ház címmel) - 1955-ben, folytatása, A második leány 1956-ban, a Kenyér és virág 1959-ben, A nyugati kapu 1962-ben, Az ítélet napja 1964-ben látott napvilágot. A dunántúli Úrkúton élő Simeon család története - a család széthullásának, az ősi házból kikerülő utolsó generáció tagjainak életsorsa - a század tízes-húszas éveiben játszódik, s történetük mellett az író impozáns, színes és hiteles tablókban vonultatja föl a korszak társadalmi, politikai életét - a hátteret. A Klára története egyetlen év alatt játszódik, 1916 nyarától 1917 nyaráig. A vidéki kúriában együtt él három nemzedék, akik közül már csak az évek óta ágyhoz kötött nagymama - ez a rendkívül erőteljes, parancsoló egyéniség - igyekszik fönntartani a régi szokásokat, s ha kell, zsarnoki módon ráerőszakolja azokat a család tagjaira. Fia - Simeon József, a családfő - egyetlen passziója a lótenyésztés és lóversenyzés, s ezzel sikerül is nyakára hágnia a vagyon maradékának. A harmadik nemzedék, a gyerekek, mind megpróbálnak új életet kezdeni, kitörni a családi környezetből. Ebben a könyvben a legidősebb Simeon lány, Klára történetét kísérheti végig az olvasó. Klára menyasszony a történet elején, ám katona vőlegényét nem szereti igazán, s voltaképpen előle is menekül, amikor váratlanul Pestre megy, ahol a nagymama családi kapcsolatai révén megkapja egy szeretetotthon vezetői tisztét. De hiába van benne jóság és okosság, mégsem tud tartalmas, önálló életet kialakítani. Elfogadja Lupovics gróf szerelmét, s noha tudja, hogy a férfi felesége nem lesz soha, megszüli közös gyermeküket. Klára története hol lazább, hol szorosabb szálakkal fonódik a regény majd minden szereplőjéhez, a családtagokon kívül a vidéki és pesti környezet sok érdekes, emlékezetes figurájához: gazdag tőzsdések, törekvő kiskereskedők, a háborús konjunktúrát kihasználó ügyeskedők, az új tanokért rajongó munkások, egyetemi hallgatók, bárénekesnő és elegáns grófnő, szegényotthonok lakói és fényűző villák tulajdonosai tűnnek föl a rendkívül mozgalmas, sodró cselekmény során, melyből kirajzolódik a háborús főváros sokszínű, érdekes és mozgalmas világa.

Tatay Sándor - Szülőföldem, ​a Bakony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tatay Sándor - Meglepetéseim ​könyve / Lődörgések kora
Tatay ​Sándor új életműsorozatának első kötetét ismerheti meg a Kedves Olvasó. A gyermekkor és az ifjúság foglalata ez a két regény: a Meglepetéseim könyve (1947) és a Lődörgések kora (1977), melyek Hét szűk esztendő címen már egybekötve is megjelentek (1977). Új kiadásukra azzal a meggyőződéssel vállalkozunk, hogy ez a próza a XX. század magyar irodalmának el nem hanyagolható értéke: igényes és könnyed stílusa, olvasmányossága, humora ma is vonzza a közönséget. `Gyerekkora világába, az 1910-es évek emlékei közé kalauzolja az olvasót a Meglepetéseim könyve. A sokgyermekes evangélikus papcsalád engedékeny szeretetet, szelíd megértést sugárzó közegében nevelődik a későbbi író, a természeti környezetet a Bakony erdei, forrásai, a rétek végtelenje és a falu színterei alkotják, az emberi világgal való ismerkedést a háború hozta rendkívüli állapotok határozzák meg. A Lődörgések kora jó néhány esztendő kihagyásával veszi föl az önéletrajzi fonalat, önmagában az is zárt, műfajban, stílusban önálló regény. Soproni teológiai tanulmányairól, írói pályakezdéséről, `bécsi haszontalanságokról` mond el jórészt még megíratlan emlékeket, a pécsi bölcsészkedés kapcsán neves barátokkal, Várkonyi Nándorral, Weöres Sándorral, Takáts Gyulával, Berda Józseffel való találkozásokat, evés-ivásokat, közös tervezgetéseket idéz föl. ` (Csűrös Miklós)

Tatay Sándor - A ​szezon vége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tatay Sándor - Vulkán ​/ A szerelem szőnyege
Az ​első ízben 1958-ban megjelent Vulkán sokszálú, fordulatos cselekménye a felszabadulást követő időkben játszódik: 1945 telétől 1946 tavaszáig meséli el az író a hegybeliek vidám és tragikus fordulatokban bővelkedő életét. A háború okozta megpróbáltatások, ínség és betegségek, apróbb-nagyobb baráti és családi civódások, bontakozó szerelmek, féltékenységi tragédiák között zajlanak itt a hétköznapok és ünnepek. A szerelem szőnyegének, Tatay Sándor 1970-ben napvilágot látott kisregényének története azokban az időkben kezdődik, amikor a Vukán-é véget ér. A fővárosi zeneszerző a szőlőhegyen vásárol magának telket, hogy présházat építve, ide vonulhasson el a külvilág elől. A bohózati fordulatokban bővelkedő regény a présház évekig húzódó épülésének története - sok furcsa-meglepő figurával és mozzanattal, az íróra olyannyira jellemző stílusban és kifogyhatatlan mesélőkedvvel előadva -, hogy miként megy csődbe az építkezési vállalkozás, s bár a présház sohasem épül fel, a szőlőből vadvirágos dzsungel lesz, szerelmesek találkozásának színtere: a szerelem szőnyege.

Tatay Sándor - Húshagyókedd
A ​harmincas évek Budapestjének regénye. A Zápos, a Csipke stb. szerzőjének átfogó rajza a magyar főváros e kritikus évtizedének társadalmáról.

Kollekciók