Ajax-loader

Szirák Péter könyvei a rukkolán


Szirák Péter - A magyar irodalmi posztmodernség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szirák Péter - Örkény ​István
A ​kitűnõ irodalomtörténész könyve pályakép a modern magyar irodalom egyik legkedveltebb, máig legolvasottabb alkotójáról. Örkény életén keresztül ugyanakkor bekukkanthatunk a huszadik századi irodalom világába, s a háttérben megelevenednek a kor forgatagos eseményei.

Szirák Péter - Az ​Úr nem tud szaxofonozni
Szirák ​Péter fontos szereplője annak a kritikai átrendeződésnek, melynek során a kilencvenes évek értekező prózája új kihívásokkal szembesül. A műértelmezés módszertani megújításában elméleti iskolázottsága, szemléleti eredetisége, biztos fogalmi apparátusa kezdeményező szerepű. Szakmailag mindig megalapozott, korszerű és egyedi szempontrendszere olyan sokat vizsgált életművek kutatását is jelentősen gazdagítja, mint a Mészölyé, Nádasé vagy Esterházyé - miközben az új próza közös poétikai hozadékával is számot vet. A fiatal szerző kötete egy felkészült korosztály mind hangsúlyosabb szellemi jelenlétének egyik első, meggyőző dokumentuma. Szirák Péter 1966-ban született Debrecenben. A KLTE Modem Magyar Irodalom Tanszékén tanít. Megjelent kötete: Grendel Lajos (Kalligram, 1995)

Szirák Péter - Kertész ​Imre
Kertész ​Imre, az első Nobel-díjas magyar író, a holokauszt-diskurzus immár világszerte ismert alakítója. Hírnevét az 1975-ben megjelent _Sorstalanság_nak köszönheti, amely az egyidejű epikai terméshez mérve sajátos epikai összetettségével és ezáltal megnyilvánuló magasfokú párbeszédkészségével hívta fel magára a figyelmet. Szirák Péter nemcsak e méltán világhírű regényt, hanem Kertész egész eddigi írói pályáját is górcső alá veszi monográfiájában.

Szirák Péter - Folytonosság ​és változás
Ez ​a könyv a közelmúlt magyar elbeszélő prózájának történetét igyekszik elmondani. Az irodalmi folyamatok bemutatásakor amolyan "hosszú nyolcvanas évekkel" számol. Ez az - olvasásmódok változásai által megalkotódó - irodalmi korszak szűkebb értelemben a hatvanas-hetvenes évek fordulójából bontakozik ki, főbb jellemzői a következő évtized elején-közepén válnak meghatározóvá. Kisebb érvényű módosulásokat mutat ugyan, de mind ez ideig folytonosnak mondható. A kortársi magyar elbeszélő próza legnagyobb hatású hagyományteremtő alakjainak (Mészöly Mikós, Nádas Péter, Esterházy Péter) recepciója alapvetően a mai napig meghatározza az egyidejű írás- és olvasásmódokat. Így tovább él - többek között - a nagy múltú példázatosság és az újabb keletű töredékesség mészölyi alakzata, vagy az Esterházy-féle beszédfajtákat, hangnemeket keverő "szövegválogatás". Mint ahogy a jelenkori kánonépítés műveleteit is nagyban irányítja az utómodern és posztmodern elvárásrend közötti "vita", amelyet éppen e három életmű új esztétikai nyelvet teremtő befogadása vitt színre. Munkám befejeztével aligha várhatom el az értői körök mindegyikének jóváhagyó gesztusát, de annál inkább bízom az igazságos, mert méltányoló megértés kölcsönösségében. A különbségeket nem megszüntető, hanem azokat elismerő párbeszéd fenntartásában. Csak remélhetem, hogy az irodalmi hagyomány megőrzéséhez, "többtávlatú" újraértéséhez, egyetemi és középiskolai közvetítéséhez magam is hozzájárulhatok.

Bocsor Péter - Farkas Zsolt - Hódosy Annamária - Kálmán C. György - Kulcsár-Szabó Zoltán - Selyem Zsuzsa - Szilasi László - Szirák Péter - Vadai István - Z. Kovács Zoltán - Zsélyi Ferenc - Fuharosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók