Birtalan Balázs könyvei a rukkolán

Birtalan Balázs - Sorskönyv ​nélkül
Mit ​szólnál, ha egy hatéves gyerek akarná kormányozni az autódat? És ha az életedet? Birtalan Balázs író, költő, aktivista és terapeuta méltán népszerű blogján mindig is lenyűgöző őszinteséggel és bölcsességgel mesélt az életről, a gondolkodásról, döntéseinkről és általában önmagunkról. Ez a kötet a Sorskönyv nélkül című blog alapján készült, az esszéket tematikus rendbe szerkesztve, valamint kibővítve önéletrajzi vallomásokkal és számtalan korábban nem publikált cikkel. A Sorskönyv nélkül magával ragadó és elgondolkodtató írásain keresztül bepillanthatunk az emberi psziché működésébe, megismerhetjük az erőszakmentes kommunikáció elsajátításának titkait, és nemcsak válaszokat, hanem új, izgalmas kérdéseket is találhatunk. A könyv igazi kaland a pszichológia iránt érdeklődők számára, egyszerre tükör saját magunkhoz és útikalauz az élethez, de elsősorban végtelenül élvezetes, letehetetlen olvasmány.

Birtalan Balázs - Halállal lakoljanak?
A gyakorlat azt mutatja, hogy a homoszexuálisok nagyobb részben kicsapongók, nem élnek monogám kapcsolatban, antiklerikálisok. Elenyésző a kivétel. Sajnos ez így van. De ha valami nem jól működik, nem jelenti azt, hogy alapvetően hibás. A tevékenységében rossz nem azonos a létében rosszal. Megfelelő példáért csak a középkori Egyház túlkapásaihoz kell visszamennünk. Az Egyház akkor is szent volt, Krisztus Teste volt — csak kevés látszott ebből. A megtisztítás a Tridenti Zsinaton kezdődött, és az I., majd a II. Vatikáni Zsinaton keresztül napjainkig tart. A melegek elítélése helyett tegyük fel a kérdést: miért ilyen sötét a helyzet? A homoszexuálisok Egyházban, társadalomban kialakult helyzetéről e könyv első oldalain beszéltünk. Az elszenvedett megkülönböztetések, üldöztetések, megalázások az égbe kiáltanak. A rejtőzködés, gerjesztett bűntudat idővel agressziót szül. A melegek idegen testként érzik magukat az Egyházban, s a kereszténységben legtöbbjük jobbára csak ordító, de már fogatlan oroszlánt lát. Jézus mondott egy példabeszédet az elveszett bárányról. Ez nem úgy hangzott, hogy „ment mendegélt a kis barika, amíg vissza nem talált a nyájhoz”... A kegyelem eszközei az Egyház kezében vannak. Neki kell lépni a homoszexuálisok felé.

Birtalan Balázs - Művirágok ​a szimbolizmus oltárára
Első ​gimnazista koromban írott 1 691012-2415 címmű versem így végződik: „tollal / félig írt füzettel / indulok szerencsét próbálni / Birtalan Balázs lehessek”. E projekt beteljesedését utóbb változatos utakat bejárva, leleményes eszközökkel próbáltam megakadályozni. „A győztesnek rejtett mannát adok és egy fehér követ. A kövön új név van, amelyet senki más nem ért, csak aki megkapja” – ígéri a Jelenések könyve. Hosszú ideig kutattam megszállottan a magam fehér köve után; e korszak mélypontjának azt az időszakot tartom, amikor azzal áltattam magam: megtaláltam. Részben ennek következményeként volt bő tíz év az életemben, mialatt egyáltalán nem írtam verset. A kő kereséséről letettem (bár némelyek szerint valaha a kezemben volt, csak mint ama tengerpartot járó kisgyerek, messzire hajítottam). A győztesség kérdése egy ideje nem foglalkoztat, mi több, kifejezetten igyekszem kerülni azon helyzeteket, amelyek csak a győz-tes-vesztes dichotómiában értelmezhetők. A személyi szám általános használatát az évek so-rán alkotmányellenesnek minősítették. Marad a toll, füzet.

Birtalan Balázs - Felmászok ​a létra
Akadnak ​előkelő szavak, amelyeket – Fülig Jimmyhez hasonlóan – mindig irigyeltem használóiktól. E szavak egyike az alighanem. Aztán telik-múlik az idő, és az élet elém hozza a helyzetet, amikor a szó használata nagyon is indokolttá válik. Ám e helyzet olyan, hogy – ugyancsak Fülig Jimmyhez hasonlóan – jobb volna elillanni belőle. Íme: Alighanem ez az utolsó verseskötetem. Persze nem biztos, mert a statisztikák csak statisztikák, a tudomány napról napra fejlődik. Bármilyen prognózis ellenére előfordulhat, hogy sok kötetnyi vers megírása vár még rám. Előfordulhat – egyelőre azonban úgy fest, erősebb az alighanem. E helyzetben döntöttem úgy, hogy új könyvem egyben korábbi verseim összkiadása is legyen. Ezért szerepel benne az 1995-ben megjelent B-változat és a 2009-es Művirágok a szimbolizmus oltárára teljes anyaga. A könyv nagyobb részét a tényleges új kötet teszi ki, a Szélesre tárt jelen. Ennek versei szükségszerűen számot adnak a fent taglalt „alighanem”-ről is, de nem szűkítik be a fókuszt. Ellenkezőleg; szeretném azt hinni: szélesre tárják. Birtalan Balázs

Birtalan Balázs - Válaszd ​az életet!
Ebben ​a kötetben az Öt Kenyér Közösség 2004. áprilisban kiadott tanulmánya olvasható. A kiadás apropójául az szolgált, hogy a Magyarországi Református Egyház zsinata – nyilvánvalóan nem függetlenül a 2004 januárjában kirobbant botránytól – napirendjére tűzte a homoszexualitás kérdéskörét. A közösség számára kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy ebben a helyzetben állást kell foglalnia. Az állásfoglalás leghatékonyabb módjának azt találtuk, ha a zsinat résztvevőivel megpróbáljuk érdemi módon megosztani teológiai szempontjainkat, bízva abban, hogy véleményünk hatással lehet végső döntésükre.

Birtalan Balázs - Kasszazárás
Egy ​tárgyilagos blogbejegyzés a lehatárolt jövő elé; illeszkedve tizenkét vershez. Ezek az írások elválaszthatatlan, lezárt, a Halál akaratából szuverén egységgé lettek, az Élet- és Kasszazárás gyomorszájra mért ütései. Nagy önuralommal írok e füzetnyi könyvhöz, reménytelenül próbálva kerülni az elfogultságot. Nem lehetséges. Birtalan Balázs nekem nem két anyakönyvi kivonat közé zárt adat. Gyermekem, életem nagy, meghatározó része. Hiszem, művei szilárd szegletkövek, sok embernek példát, reményt mutatva élethez, elmenéshez előzeteseként nagy, összegző írása, a még szerkesztés alatt lévő Sorskönyv nélkül előtt. Birtalan Ferenc

Birtalan Balázs - Aszalt ​szilva naplementekor
* ​Mi van a nyúlon túl? És innen? * Szakadékba rohan-e a civilizáció gyorsvonata? Ha igen, van-e hova leugrani róla? * Kitarthatunk-e szilárdan álláspontunk mellett anélkül, hogy a kommunikáció vérontásba vagy anyázásba torkolljon? És vajon muszáj-e ehhez megvilágosodnunk és szentté válnunk? * Mi az összefüggés a hipnózisban látott középkori vár, a felhőkön épült kristálypalota, illetve Margit (vagy Jolán?) néni csíkos kardigánja között? * Mi köze van Harry Potternek a depresszió és a fóbia kezeléséhez, továbbá számít-e bármit is Albus Dumbledore szexuális orientációja, és ha nem, akkor miért igen? * Miért hasznos empatikusan megérteni a tömeggyilkost? * Hogyan nem szólt Jézus missziós parancsa? * Szabad-e Istent káromolni? És lehet-e? * Hogyan változott meg a katolikus egyház „biztos tanítása” öt év leforgása alatt? * Mi korlátozza Isten mindenhatóságát? * Miként adja tovább az életet egy homoszexuális pár? * Van-e halál az élet után? Az „élet nagy kérdéseivel” foglalkozó könyvek többsége két csoport valamelyikébe sorolható: vannak az élet egyetlen helyes útjának magabiztos kinyilatkoztatói, és vannak a „semmi sem biztos, viszont minden mindegy” álláspont kiábrándult hirdetői. BIRTALAN BALÁZS saját bevallása szerint menekül a magabiztos válaszok elől, ugyanakkor elszánt makacssággal kérdez. És persze válaszol is, ezt azonban mindig átszínezi a kétely, a bizonytalanság. Válaszai nem „vannak”, hanem „lettek”, s az, hogy miként lettek – vagyis személyes életének eseményei –, legalább olyan fontos, mint maguk a válaszok. „Könyvemben, ez nem is kérdés, elsősorban mémekről szólok: ideákról és ideológiákról, hitekről és hiedelmekről, egyéni és közösségi viselkedésformákról, valamint ezek lehetséges alternatíváiról. Azonban, ahogy már utaltam rá, gondolkodásomban ezek a mémek nem a priori vannak jelen, hanem – számos más mém társaságában – valamilyen módon jutottak el hozzám. S hogy a bennem zajló küzdelemben – a meccs jelen állása szerint – miért épp ezek a mémek látszanak diadalmaskodni, annak ugyancsak története van. A történet egésze az én történetem; az egyes történetek: mémtörténetek” – – írja az Aszalt szilva naplementekor műfajáról a szerző.

Birtalan Balázs - Halállal ​lakoljanak?
A ​homoszexuális ember és a kereszténység. Magyarországon elsőként jelent meg e témával ilyen részletességgel foglalkozó könyv. E nem könnyű olvasmányba a szerző több mint száz művet szőtt bele; foglalkozik a pszichológiával, homoszexuálisok deportálásával, logikával, AIDS-szel, irodalommal, interjúkkal, és persze teológiával. Megpróbálja azt a nehéznek látszó feladatot – A homoszexuális ember Isten teremtői tervében, – hogy közelebb hozza egymáshoz a két fél néha oly távolinak tűnő álláspontját. „…A gyakorlat azt mutatja, hogy a homoszexuálisok nagyobb részben kicsapongók, nem élnek monogám kapcsolatban, antiklerikálisok. Sajnos ez így van. De ha valami nem jól működik, nem jelenti azt, hogy alapvetően hibás. A tevékenységében rossz nem azonos a létében rosszal. (…) A homoszexuálisok Egyházban, társadalomban kialakult helyzetéről e könyv első oldalain beszéltünk. Az elszenvedett megkülönböztetések, üldöztetések, megalázások az égbe kiáltanak. A rejtőzködés, gerjesztett bűntudat idővel agressziót szül. A melegek idegen testként érzik magukat az Egyházban, s a kereszténységben legtöbbjük jobbára csak ordító, de már fogatlan oroszlánt lát…”