Ajax-loader

Ladislav Klíma könyvei a rukkolán


Ladislav Klíma - Sternenhoch ​herceg szenvedései
Első ​történet: egy életében kitagadott, halálában megátkozott filozófus és író mozaikportréja. Második történet: a rejtélyes, hol kísértet, hol vízió, hol hús-vér nő alakjában feltűnő szépséges, bosszúálló Orea először őrületbe, később öngyilkosságba kergeti az előző életének misztikus bűneiért vezeklő ifjú Sidert. Harmadik történet: a démoni Helga megbabonázza, majd önnön gyilkosává teszi a II. Vilmos-i kretén Németország egyik kretén hercegét, Sternenhochot, hogy végül a lelkiismeret súlya alatt megtébolyodott herceg beteg képzeletében új életre kelte, a pokolból visszatérve a halálba hajszolja. Démoni pornó? Perverz horror? Három őrült naplója? Avantgarde írói manifesztum? Misztikus filozófiai értekezés? Ez is, az is, és egyik sem.

Ladislav Klíma - Abszolút ​Akarat Vagyok
A ​cseh kultúra történetének legkiemelkedőbb reprezentánsai között számon tartott Ladislav Klíma (1878-1928) azon alkotók sorát gyarapította, akik művüket életükkel is hitelesítették. A korlátlan szabadság filozófusa volt és tabudöntögető, tiltott területekre merészkedő író, aki tudatosan vállalta az örökös kívülálló rendkívüli sorsát. Az iskoláknak önként hátat fordított, és soha semmiféle foglalkozást nem választott magának, hivatására, élete uraló szenvedélyére azonban már tizenöt évesen rátalált: az elképzelhetetlen megragadásának és a kimondhatatlan kimondásának megzabolázhatatlan nonkonformizmussal párosuló vágya kora egyik legeredetibb filozófusává, Schopenhauer és Nietzsche szellemi rokonává tette. Prózai írásaiban az emberi lét fantasztikumát, groteszk, irracionális és abszurd vonásait tárta fel, bölcseleti munkáiban pedig a racionalitást és a hétköznapi értelemben vett logikát meghaladva azt hirdette, hogy a lelke halhatatlanságát és akaratere|e legvőzhetetlenségét tudatosító ember úrrá lehet a sors felett és dacolhat az elmúlással. Igaz, a halál már ötvenéves korában elragadta, de ha a vég közeledtével visszapillantott életére, joggal gondolhatott arra, hogy célját elérte: büszkén és szabadon, a társadalmi lét konvencióival, hírnévvel és sikerrel mit sem törődve mindvégig azt tehette, ami létének legfóbb értelme volt - felfedezőként és hódítóként kalandozhatott az eszmék világában.

Kollekciók