Mátyás Szabolcs könyvei a rukkolán

Mátyás Szabolcs - Ahol ​a zsenik bölcsője ring
A ​könyv a legismertebb magyar, illetve magyar származású tudósokat, művészeket, sportolókat, feltaláókat, színészeket és egyéb híres hazánkfiait mutatja be egy-egy oldalon fényképekkel illusztrálva. Számos olyan személy van a könyvben bemutatva, akikről e könyvben lehet először magyarul olvasni. A könyv első kiadásához Béres József, a Nobel-díjas Oláh György és Papp Laci írtak ajánlást.

Mátyás Szabolcs - Illik ​tudnom, mert magyar vagyok
Gyakran ​használjuk a hungarikum/hungaricum szót, és meg vagyunk győződve arról, hogy ha a világ bármely szegletében megemlítjük a tokaji aszút vagy a gyulai kolbászt, akkor mindenki képzeletében egyből felsejlik a Kárpát-medence és a vendégszerető magyarok. Sajnos ki kell ábrándítanom mindenkit, aki ezt gondolja, mivel ez csak illúzió. Négy földrész kéttucatnyi országának bebarangolása után szomorún kellett tapasztalnom, hogy sok embernek egyszerűen fogalma sincs arról, hol is van hazánk. Megdöbbenve kell azonban szembesülnöm azzal is nap mint nap, hogy sajnos még honfitársaink közül is sokan nincsenek tisztában értékeinkkel. De akkor, hogy várhatjuk el egy külfölditől, hogy ismerjék az országot, a kultúráját és az ún. hungarikumokat, ha még mi magunk sem ismerjük azokat. Ebben próbál ez a néhány oldal segíteni, hogy először mi magyarok ismerjük meg sajátosságainkat és értékeinket, hogy azután majd büszkén mesélhessünk róla külföldi ismerőseinknek. A könyv szerkezete adta korlátok miatt természetesen nagyon sok dolog csak említés szintjén kerülhetett a könyvbe, s bizonyára több olyan dolog is van, mely elkerülte a figyelmemet. Hiányosságai ellenére is úgy érzem, hogy könyvem az eddigi kiadványok közül a legösszefoglalóbban mutatja be a hungarikumokat, melyeket már több mint egy évtizede tudatosan gyűjtök, hogy azok egyszer könyv alakjában megjelenhessenek.

Mátyás Szabolcs - Tudnom ​kell, mert magyar vagyok!
Van ​magyar feltámadás! A parázsból lehet tűz, A makkból tölgy, A búzából kalász. Lesz magyar feltámadás? Dicső ősök foglalták el a szent hazát, Kinek rettegte a világ nyilzáporát. Megvertük a törököt és a Habsburgot, De egy szép napon az Isten cserbenhagyott. Favágók kezdték darabolni a tölgyet, hagyták szenvedni az ezeréves hölgyet. Véres szilánkokkal lett teli a szent föld, De esküszünk,lesz még a makkból megint tölgy! Ha majd a csillagok kedvezően állnak, Akkor majd megmutatjuk az egész világnak, Hogy bár drága tölgyünk koronája hervad, Az új élet már hatvannégy tőből sarjad. A parázsból végre tűz lett, A makkból tölgy, A búzából kalász. Van magyar feltámadás!

Mátyás Szabolcs - Beregi ​sorstalanság
Ha ​valaki ellátogat az egykori Bereg vármegye temetőibe, akkor megdöbbenve láthatja, hogy a temetőben üres sírok vannak. A nevek örök mementóként a fejfára vagy a sírkőre vannak vésve, azonban alattuk nem nyugszik senki. E szörnyű tragédiáról 1989 után ugyan már lehetett beszélni, de akkorra sajnos már egyre kevesebben tudtak, mivel a túlélők nagyrésze meghalt. 2005-re a legfiatalabb akkor tizennyolc éves korosztály is betöltötte a nyolcvanadik életévét, s ma már csak elvétve lehet találkozni túlélőkkel. Az Antall-kormány idején az elhurcoltak kaptak valamiféle anyagi kárpótlást, azonban erkölcsit soha, csupán néhányan vehettek át „Hadifogoly Emlékérmet. Tőlük senki sem kért bocsánatot, őket nem követték meg, s nincs gyásznapjuk sem; nekik elvétve emelnek szobrot és emlékművet. A magyarokat senki sem kárpótolta az ártatlanul elhurcoltakért, így legalább kárpótoljuk mi magunkat, lelkileg. Az elhurcoltakról kötelességünk megemlékezni, hisz ha megfeledkezünk róluk, akkor magunkról is megfeledkezünk, mivel ők bennünk élnek tovább, vagy ahogy Tiszai Nagy Menyhért felvidéki lelkész mondotta:"…lelkük bennünk van, itt van ebben a tájban. És nem idegen földben, hanem bennünk nyugszanak." A címválasztásban nem a remélt üzleti megfontolások vezéreltek, csupán arra szerettem volna felhívni az emberek figyelmét, hogy a szovjet hadsereg 1944 őszétől kezdődően népirtást (genocídium) követett el, amely néhány tekintetben hasonlóságot mutat a holocausttal, hisz a megszállók itt is faji alapon válogatták áldozataikat, akárcsak a nácik a zsidókat és a cigányokat. E néhány oldal lejegyzésével nem írói babérokra szerettem volna törni, hanem a múlt borzalmait egy család mindennapjain keresztül bemutatni az utókornak. Dr. Nagy Károly Nemzetközi jog című könyvében a hadifogoly fogalmát a következőképpen határozza meg: "Mindenki, aki a fegyveres erő tagja és az ellenség hatalmába kerül." A fentiek ismeretében a többszázezer elhurcolt magyar, polgári lakos nem minősült hadifogolynak, így a szovjetek népességrablást követtek el. Felmerül az emberben a kérdés, vajon hogy történhetett meg mindez, hisz ez már akkor is háborús bűnnek számított? Miért nem tiltakozott a magyar állam, s miért nem tett semmit polgárainak visszaszerzéséért? A válasz egyszerű. Erről hallgatni kellett mindenkinek, mivel a hős, felszabadító szovjet hadseregről kialakított képpel nem lett volna összeegyeztethető az, hogy a Szovjetunió minden kétséget kizárólag katonai közigazgatást vezetett be az egész ország területén, különösen pedig Beregben. A nyilvánvaló valósággal nem lehetett szembeállítani a demokráciáról zengett szólamokat és a szocialista humanizmus magasabb rendűségét. Az 1945 utáni mintegy két esztendő volt az, amikor a valóban demokratikus kormányzat lépéseket tett a Szovjetunió felé a mielőbbi visszahozatalára az elhurcoltaknak, azonban sikertelenül. Ezt követően a csalással és a legaljasabb eszközökkel hatalomra került hazaárulók, az elhurcoltakat egy tollvonással hadifoglyoknak minősítették át, így azok ettől fogva mintegy törvényesen élvezték a baráti Szovjetunió vendégszeretetét. Úgy érzem, hogy ostobaság továbbra is úgy beszélni a szovjet hadseregről, mint felszabadító hadseregről, hisz ők maguk is Magyarország felszabadítását az okkupácijá (elfoglalás) szóval jelölik, ráadásul a főváros harcaiban részt vevő szovjet katonák kitüntetésén is a Za vzjatyije Budapesta, a "Budapest elfoglalásáért" mondatocska szerepel. E hősöknek, hogy emlékezete örök legyen, Szolyván emlékművet emeltek az adakozó magyarok jóvoltából 1994-ben. Ha Szolyván járunk, akkor egy szál virággal vagy legalább egy főhajtással emlékezzünk meg azokról, akiknek csupán azért kellett életüket adni, mivel magyarok voltak. Legyen ez a magyarok siratófala!

Horváth Zsolt - Mátyás-Kulcsár Éva - Mátyás Szabolcs - Kulcs ​a történelemhez
Hosszú ​évek óta váratott már magára a kiadvány, melyről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hiánypótló. Hiánypótló, mivel ezidáig sajnos nem született olyan könyv, mely az íjászat alapjaival ismertette volna meg az íjászkodni vágyókat. Sajnos ennek következtében sokan helytelenül használják fegyverüket, még többen pedig nem az erejüknek megfelelő íjat választottak. Ami pedig talán a legszomorúbb, hogy sok gyermek az íj erősségének helytelen megválasztása miatt vesztette el kedvét és lelkesedését az íjászat iránt, a korábban féltve őrzött íj pedig a lakás egy porosodó tárgyává vált. Ebben próbál segíteni a könyv, hogy milyen íjat válasszunk és hogy tegyük meg akár önállóan is az első lépéseket. Megfelelő iránymutatással az íj kezünkben valóban ,,kulcs a történelemhez", mely kinyitja előttünk történelmünk kapuit.

Mátyás Szabolcs - Illik ​tudnom, mert magyar gyerek vagyok
A ​könyv a számos kiadást megélt "Illik tudnom, mert magyar vagyok" című könyv gyermekeknek szóló változata, amely már gyermekkorban próbálja elvetni a magyarságismeret és a hazaszeretet magvait az olvasóban. Könnyed, olvasmányos formában kerülnek bemutatásra a jellegzetes magyar ételek, állatok, hangszerek, szokások stb., egyszóval a hungarikumok. A könyv egyik fő célja, hogy tudatosuljon minden gyermekben az, hogy milyen értékekkel rendelkezünk. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy ezeket már gyermekként is tudatosan fogyasszák, használják és keressék a boltok polcain. Legyen az minden magyar embernek természetes, hogy ha lehetősége van rá, akkor a hazait válassza.

Mátyás Szabolcs - Rajz- ​és vizuális kultúra a középiskolások számára
A ​könyv elsősorban a középiskolások számára íródott, azonban annak könnyen érthető nyelvezete miatt felsőtagozatos diákok is sikerrel használhatják. A könyv erényei közé sorolható, hogy nemcsak specifikusan egy-egy témakört dolgoz fel, hanem megtalálható benne a művészettörténet, a vizuális kultúra és a médiaismeret is, így elegyíti mindazt, amit a legtöbb könyv külön-külön tárgyal. A könyv magas színvonalára garancia a szerzők több évtizedes pedagógiai pályafutása, és az, hogy soha nem elégedtek meg csupán a tudás átadásával, hanem látni és gondolkodni igyekeztek megtanítani tanítványaikat. A könyvet számos, a maga területén elismert képzőművész, illetve pedagógiai szakember lektorálta. A tankönyv szerzői kiemelt figyelmet szenteltek a kárpát-medencei magyar kultúra bemutatására, melyet gazdag képanyaggal illusztráltak. E könyv megismerésével olyan alapműveltséggel rendelkező ember válik a gyermekből, aki képes befogadni mind a nemzeti, mind az egyetemes kultúrát. El tud igazodni a különböző korszakok stílusirányzataiban, s képes lesz az igazi értéket a hamistól megkülönböztetni, és megtanulja a jelenségeket vizuálisan is értelmezni.

Mátyás Szabolcs - Mátyás-Kulcsár Éva - Magyar ​"óriásokról" gyerekeknek
A ​könyv, melyet most a kezetekben tartotok, az Ahol a zsenik bölcsője ring című könyv gyermekeknek szóló változata. Közel hatvan olyan tudóst, feltalálót és egyéb hírességet ismerhettek meg belőle, akik nagyban hozzájárultak az emberiség fejlődéséhez és a világ jobbátételéhez.

Mátyás Szabolcs - A ​legek nemzete
A ​magyar nemzethez és a Kárpát-medencéhez számos olyan rendkívüli eredmény tartozik, melyekről sajnos nem tudunk. Tudunk azonban arról, hogy a világ másik felén milyen képtelenebbnél képtelenebb dolgok történnek, vagy éppen Hollywood hálószobáiban mi történt. Könyvemben nem a hagyományos értelemben vett rekordokat szeretném bemutatni, ezért mintegy száz olyan magyar vonatkozású rendkívüli eseményt és eredményt ismertetek, melyek világviszonylatban is figyelemreméltóak, és igen nagy büszkeségre adnak okot a magyarságnak. Előrebocsátom, hogy aki a kereskedelmi televíziók világához és a bulvárújságok könnyed lektűrjeihez szokott, annak ez a könyv csalódást fog okozni, mivel ebből nem derül ki, hogy mikor és hol döntötték meg a legújabb csókrekordot, és az sem, hogy kinek sikerült - immár sokadjára - megdönteni a hamburgerevés rekordját.